Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

1003. október 18. BALATONVIDÉK gában íogla.'ó kehidai kápolna helyreállításáról s ennek kapcsán a kapolna fentartására a megyei törzsvagyonból 400 koronával egy külön alap létesítése az alapító oklevél kiállításával. A vírmegye közönsége az ide vonatkozó jelentés

1; szintén egyhaugulag mayáévá tette és következőleg határozott, illetve az alapító levél szövegét a következőkben állapította meg:» «Zala vármegye közönsége hálával lévíti eltelve a vármegye nagy szülötte, Deák Ferenc irányában a haza körül szerzett halhatatlan érdemeiért : 1902. évi december hó 9-én tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésében elhatároata, hogy a nagy hazafi születésnapjának 100 évfordulóját 1908 október hó 17-én a nagy honfiú érdemeihez méltóan meg fogja ünnepelni ; majd pedig egyrészt élénk emlékezetében annak, hogy a vármegye közönsége már az 1880 évben felállította a váimegye székhelyén a nagy a hazafi órcszobrát, maid pedig annak születési házát Söjtörtu az 1897, évben márvány táblával jelölte meg hálája és kegyelete kifejezéséül: másrészt pedig mólyen átérezve, hogy a kegyelet világa éppen ugy, miként a szereteté, nemcsak tárgyára, hanem annak környezetére is fény' áraszt, emellett pedig sajnosau tapasztalván, hogy a Deák család ősi birtokán, a zalavölgyi kies fekvésű Kehida község határában, kehida-szent gróthi türvónyható sági ut mentén elterülő hegyoldalon fek vő róni. ka'.l). temetőben a nagy hazufiu nngyaiiyjának, Hdrtelendy Annának a családja által felállított, az utasnak már messziről szembetűnő, a Deák Ferenc családja sírboltját magában foglaló kápolna, melyben vármegyénk ni'gy fi'iuak bátyja s egyúttal nevelő atyja Deák Antal, a vármegye egykori alispánja, táblabírája és országgyűlési követe is örök álmait alussz.i, az idők viszontagságai következtében puszi illóban van: 1903. évi szeptember hó 14-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a kápolnát, kijavíttatja és október hó 19-én ünnepótye-en beszentelteti, hogy méltó hirdetője legyen az is annak a kegyeletnek, amellyel a vármegye közönsége nagy fia irányában tartozik és viseltetik. Ugyanazon közgyűlés elhatározta továbbá, hogy a kápolna fentartásáról is gondoskodik s e célból az 1903. évi október hó 17-éu tartandó ünnepi közgytiléson a várinegj'e törzsvagyouából 400 kor. alap tváuyt fog tenni. Mindezek következtében a vármegye törvényhatósági bizottságának ünnepi közgyűlése a vármegye alispánjának azon jelenté.ét, hogy a kápolna helyreállíttatott, tudomásul vévén elhatározta, hogy a kehidai kápolna fentartására egy 400 koronás alapítványt tetz, auuak tökéjéül a vármegye törzs vagyou-alapjábói 400 K. azaz uégyszáz koronát ez nuel kiutalványoz és azt külön alapként kezelni rendeli, egyutttal pedig arról az al*p;:ó!ave!et kiállítja a következőkép : Jllapitó oklevél. 1. Zalavármeg) e törvényhatósági bizottságának a vármegye nagjszü'ö te, D ák Fereno születésnapjának 100. évfordulója alkalmából 1903. évi október hó 17-én tartott ünnepi közgyűlése a kehidai rom. kath. temetőben álló, a Deák Ferenc családja sírboltját magában foglaló és már pusztulóban volt, de a vármegye közönsége által helyreállíttatott kápolna fentartására egy alapítványt tesz, amely a Deák Ferenc családj a sírboltját magában foglaló kehidai kápolna fentartási alapja» nevet visel. 2. Az alapítványi tőke 400 K. azaz négyszáz koronából áll s a vármegyei pénzek és alapok kezelésének ós gyümölcsöztetósének módjára a zalaegerszegi m. kir. állampénztárban külöu alapként kezelendő és gyümölcsöztetendő. 3. Az alapítványnak az a célja, hogy a kápolna fent ós mindenkor jókarban tartassák. Azért, hogy az alapitváuy e célnak megfelelően kezeltetik és csakis e célra főrdíttatik, a törvényhatóság felelősséget vállal. A fentartási és tatarozási költségeket a szükséghez képest a vármegye alispánja utalványozza, 4. Az alapítványról rendes számadás vezeíendő ós jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé, ounét pedig a nagyméltóságú vallás ós közoktatási miniszterhez évenként felterjesztendő. A vármegye törvényhatósági bizottságának ünnepi közgyűlése ezen alapitó oklevelet 5. három egyenlő példánybany állítja ki s azokból egyet a vármegye levéltárában, egyet pedig a zalaegerszegi állampénztárban helyez el ós egyet a nagyméltóságú va'lás és közoktatásügyi miniszterhez terjeszt fel elhelyezés végett. Ezen vóghatározat a Zalamegyei Hivatalos Lapban azzal, hogy ellene 15. nap alatt a vármegye alispánjánál előterjeszthető fellebbezésnek van helye, kihirdetendő, annak utánua pedig jóváhagyás végett a nagyméltóságú belügyi s vallás és közoktatási m. kir. miuiszterhez felterjesztendő. Ő felségéhez intézet felirat. A vármegye közönsége az üunep magasztos pillanataiban nem feledkezett meg a legelső magyar emberről, a koronás királyról sem, aki Deák Ferencet, a haza bölcsét legmagasabb kegyével még annak életében kitüntette ós akinek nagy müvében a kiegyezés megalkotásában, a nemzet és korona megértése, kibékítése vált valóvá. A közgyűlés elhatározta, hogy feliratot intéz felséges apostoli királyunkhoz, mely a vármegye hálás közönségének nagy fia iráut táplált elenyószhetetlen kegyelete megnyilatkozását tartalmazza. (A feliratot jövő számunkban közöljük. Szerk.) A díszebéd. A díszebéd a közgyűlés befejeztével az összegyűlt vendégek ós bizottsági tagok az «Aranybárány* szálló nagytermében tartott diszlakouiára vonultak, A diszlakomán mintegy százti vendég vett részt, az asztalfőn Széli feglalt helyet, tőle jobbra Ernuszt. Kelemen, balra Csertán K. alispán, Széllel szemben Jankovich László gróf főispán mellette jobbról István Vilmos dr. püspök. Menu. Leves lepémjkikkel Tok és fogas tartármártással Bélszi)i körítve özpástétommal Ptdyk-i befőttel Fácán párolt káposztával Fagylalt Sütemény Gyümölcs Sajt Feketekávé Három féle asztali bor P ezsgö. A lakomán az első tousztot O felsóg6 I. Ferencz József koronás királyra Széli Ignácz mondotta. Szavai mély hatást keltettek. Majd a pecsenyénél serleggel kezében felállóit Ruzsicska Kálmán dr. kir. tanfelügyelő s beszédével, melynek minden egyes részében a kiváló szónok vármegyénk nagyjainak — legelső sorban Deák Feroucnek nagyságát mutatta be a jelenlevőknek. A beszéd maga egészében a következő volt: Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! A kehidai Deák család söjtöri kúriájából ma száz éve gyúlt ki az a világosság, melynek fénye és melege beárasztja immár minden magyar szivét. A kultura 20 évi szolgálatában hozzászoktam az események ragyogáséhoz, de most reszketve állok a bizalommal szemben, mely e serleget kezembe adá: most éizém, hogy a mai nap nagy jelentősége szintén édes látomány varázsa hatalmába ejtette lelkemet, legyőzte goudolatom erejét. De hát Deák Ferencnek nincs szüksége a mi érveinkre, ami ékes gondolataínkra, mi vagyunk ráutalva az ö magasztos példájára. Lehet vitatkozni az ő alkotásainak becséről, vagy fogyatkozásairól; hiszen ő maga mondotta 1872 ben valasztói előtt, hogy nem volna jó, ha politikai véleményekben kü öuségek nem volnának, mert azok által őrlődik ki az igazság: azonban az ö ragyogó jellemének, az ö világtört neti magassági kialakult neve s egyéniségének, az ő hazafiúi erényekben példátlanul gazdag életének nem lehet ma egyéb kritikája, mint a gondviselés iránti hála, hogy ötét, nekünk adta. Kónyi Manó említi hogy Griaoomell magyarországon 1865-ben tett utazásáról jelentést tevén Olaszországban, ezeket mondja róla: Deák egyéniségében van valami, ami meghat és elragad ; nevét tisztelettel említik férfiak és asszonyok, aggok és gyermekek. Mindamellett, ez az ember, la készebb volna magát hazája romjai alá temetni, semhogy a nemzet jogain csorbát engedjen ütni, ez az ember, ki szinte megőszült a tudományban ós gondolkodásban, honfitársai minden fogyatkozásaival bír. • Magyar és semmi több.> Igenis ! Magyar ós semmi több ! Mert csak ilyen magyarnak volt, lehetséges ugy összeforni a nemzetével, hogy egy langlelkü főpap rajongó lelkesedéssel tehette a kijelentést, «Deák Ferene ugy szereti hazáját, mint Kriszius a világot,.» Igenis magyar volt, a magyar lélek minden ékességével ! Hazánk sorsát kétszer intézték ól Zslában. Egyszer Zrínyi Miklós a Muraközben, másodszor Deák Ferenc puszl.aszentlászlón, hol a kis göcseji kastély kilincsét egyik diplomata a másiknak adta kézbe. Ez a mélységes tudással és csodás kitartással hazájáért fáradozó ós annak sorsát vezérlő nagy ember, 1868-bau a pái t és a főváros tisztelgése közt megindító szerénységgel s egyszerű szavakkal ekkép bírálja óriási hatását : «Sok nehézséget kelle ieküzdeni, mig annyi eredményhez jutottunk, a gyakorlati élet fogja igazolni, hogy azon törvények, amelyet alkottunk, az ország érdekeinek megfelelnek-e? Legfőbb és legszentebb bíróság cselekvónyeink felett — önlelkiismeretünk. Az Egek Ura szállja meg e naza minden polgárának lelkét, hogy azon szabadságot, melyet elértünk, ne csak j megtartsak, de tovább fejleszthessék, s a ha^a javára, mentül gyümölcsözőbbé tegyék.» Es most — becsüljük meg bölcseinket, hőseinket, költőinket, maecenásainkat ós vértanúinkat! Becsüljük meg őket egymásban és eg3'másért, mert csak ugy teljesedik be rajtunk Eötvös József báró jóslata; «Az idők rosszak, de hogy a magyar el nom vész, azt, oly erősen hiszem, minthogy felettünk Isten őrködik !» Áldás Deák emlékére! A szónok gyönyönyörü beszédével leírhatatlan hatást keltett. Ezután még több lelkes fölköszöntö hangzott el. Az előkelő társaság az esti órákban távozott. Deák ünnepély városunkban. Lett ismét egyszer ünnep e hazában. Az ünneplés központja Zalavármegye, nagy szülötte a hazabölcse Deák Ferene révén. Az üuneplés magasztos összhangjába bele vegyül az egész ország miuden számottevő községe, megdobog e lélekemelő ünnepen minden igaz magyar szív?. Csak természetes, ha ezen országos ünueplésböl városunk is méltó részt kiváu magának, mert amint a nagy férfiút megyóukel születési helye Söjtőr és a legkedvesebb tarózKodási helye Ke hida fűzik őt Keszthelyhez gimnézuini tanulmányainak kezdete, mert az 1811—112-ik iskolai óvbeu a keszthelyi gyimuáziümbau végezte el az első osztályt, kitűnő eredménnyel. Ain a nagy férfi kellő méltatása itt e helyen nem a mi feladatút k, mi most a városunkban megtartott üuu-pólyek leírásánál csak a krónikás szerepére szorítkoztunk. A Deák Ferenc születésének századik évfordulója alkalmából megtartott ünnepélyeket az állami polgári leány iskola nyitotta meg f. hó 16-áii — pénteken a kővetkező műsorra : ÍJ Hymnus. Énekelték a tanulók. 2.) Megnyitóbeszéd, Tartotta Bíró József ígnzgató. 3.) Éji látogatás. Radó Autaltól szavalat. 4.) A haza bölcse Minké Bélától szavalat. 5.) Emlékbeszéd. Mondotta Pósch Zsigmond. 6) Deák Ferenc emlékezete. Irta Tóth Kálmán szavalat. 7.) Deák Ferenchez. Irta Bajza József szavalat. 8.) Szózat. Énekelték a tanulók- Végűi, Oiró József igazgató, a nagy férfiúnak a teremben kifüggeszted képe előtt gyönyörű imát mondott. Ugyancsak 16-án este fél 6 órakor az izraelita imaházban volt hazafias Isten tisztelet a melyen Bíichler Sándor dr. rabbi magas szárnyalású szép beszéddel áldozott a nagy férfiú emlékének, a mely után alkalmi könyörgés végeztettek, végül pedig a Szózatot énekelte az egész templom közönsége.