Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-26 / 30. szám

190í3. julius 26. BALATONVIDÉK 3. E lapok hasábjaiu XI1L Leó jubileuma al­kalmával bőven méltattuk a uagy pápa életét, tár­cában ismertettük megválasztatását s munkás ságát. Mégis jónak látjuk röviden ismertetni éle­tét, munkásságát XIII. Leónak. XIII. Leó, családi néven Peeci Joakim született 1810. marc. 2án Olaszország Carpinetto nevű, mintegy 5000 lelket számláló kis vá­roskájában. Atyja Pecci Lajos gróf, édes anyja Prosperi Busi An.ia, mintaképe a mélyen val­lásos jó anyának. Hét g3*ermekük kőzött korra hatodik volt a kis Joakim. Atyja József testvérével már 8 éves ko­rában a vitterbói kollégiumba vitte a nagy re­ményű gyermeket. 1825-ben már a római kol­légiumban a bölcsészetet és theologiát hallgatta. 1832-ben 22 éves korában már a hit.tudomá­nyok tudora, ugyanezen év végén már az egy­házi nemesek pápai Akadémiáján a hittudo­mányi ós jogi előadásokat hallgatta. 1838. dec 31. pappá szenteltetett. Az ifjú áldozár a dip­lomáciai pályára lépett s mint pápai delegátus Benevent, majd Perugia ügyeit rendezte kiérde­melve XVI. Gergely pápa elismerését és a nép osztatlan szeretetét. Nuncius kora. XVI. Gergely Pecci Joakimot 1843-ban címzetes érsekké nevezte ki s mint pápai köve­tet Belgiumba küldötte. Belgiumban ekkor a legszomorúbb napokat élte az egyház. Pecci nuncius a viszonyokat, ott, nngy körültekintéssel rendezte. Megfordult Németországban. XVI. Gergely pápa érdemeinek elismeréseül ugyan­ezen év őszén már Perugia püspökévé nevezle ki. Ezulán ellátogatott Londonba, Párisba, mely helyeken bő alkalma nyillott a politikai ós egy­házi viszonyok tanulmányozására. Eközben 1846. junius 1-én meghalt XVI. Gergelj', kinek helyébe a bitorcs tesltilet jun. 16-án Mastai­Ferretti János imolai bibomok püspököt vá­lasztotta pápává, ki is IX. Pius néven 31 év#n át kormányozta Krisztus egyházát Pecci püspök már az uj pápa uralkodása alatt foglalja el nagy tinuepségek között Peru­gia püspöki székét. Az uj püspök megkezdte áldásos működését, lángbuzgalommal látott a hitélet, emeléséhez, a vallásos érzés fejlesztésé­hez s a papság tudomáuyos kiképzéséhez Az isteni tisztelet fényét óriási áldozatokkal emelte. De a szellemiek mellett az uj püspök nagy gondot fordított népénék az anyagiakban való támogatására is. Szegények ós eladósodottak voltak Perugia lakói. A püspök buzdítására és kezdeményezésére mindenfelé kölcsönadó in­tézetek (motites pietatis) alakultak, hogy a né­pet az uzsorások körmei közül kiragadják. Az 1848-iki olasz forradalom alatt sokat szenvedett az egyház. Vészes hullámai Perugiát is erősen csapkodták. A veszedelem léttára Umbra püspökei Spalatóban gyűltek össze ta­nácskozásra, melynek vezető lelke Pecci Joakim volt. Nagy fontosságú határozatokat, hoztak a nép hitéletének emelésére, a kath. irodalom és hírlapirodalom támogatása ós terjesztésére s a nép anyagi jólétének előmozdítására. Pecci Joakim bíboros. IX. Pius a forradalom lecsillapulta után 1838. dec. 13-án Peccit cardinalissá nevezte ki. A forradalom vihara csakhamar ismét kitört. Ezzel szövetkezve Viktor Emánuel 1870. szep­tember 20 án a Porta Pian lőtt résen ét Ró­mába vonult, a pápa birodalmát elfoglalta, sza­badságától megfosztotta s a pápák tulajdouát képező Quirinálban állította fel az «Egységes Olaszország, trónját. Az egyház s a pápaság sokat szenvedett ekkor. A szenvedések ez idején Pecci oroszlán bátorsággal küzdött az egyház jogaiért s a pá­paság igazaiért. írásban és szóval vigasztalta a sokat szenvedő IX. Piust. Részt vett a vatikáni zsinaton ós a kong­regációk tárgyalásain. 1877. szept. 1 én IX. Pius őt a római szentegyház Camerlengójává nevezte ki. IX. Pius 1878. febr. 7-én halt meg. XIII. Leó pápa. A kouklávé 1878 febr. 20-án Pecci kar­diuálist pápává választotta, ki is a választást elfogadván XIII. Leó nevet vett föl s ugy mint elődje a Vatikán önkéntes foglya maradt s innét kormányozta 25 éven át, Krisztus egy­házát. ^ pápai trónt a világ legmagasabb trónjává avatta, melyről annyi fényt, ragyogást árasztott a világra. Huszouötéves pápaságát, már több izben, ezúttal pedig vezető cikkünkben móltatjuk, e helyütt nio^t csak arról a kiváló kegyelmekről emlékezünk meg, melyekben Is­ten az Ö hü szolgáját életében részesítette. Ritka életkor, ritka ünnepei magasztos munkásságának az ö jubileumai. 1888-ban üu­nepelte meg 50 éves papi jubileumát. 1893-ban 50 éves püspöki jubeliumát, 1898-ban 60 éves papi jubileumát. Az 1900 év a kereszténység 1900 éves fennálásáuak s a magyar keresz téuység 900 éves fenállásáuak jubileuma volt. A jubileumok betetözöje és egyszersmind koronája volt az 1903-ik év mikor is pápaságá­nak 25-ik óvót, ünnepelte O s véle az egész müveit világ. Mindezeket megengedte a Min­denható s most már beteljesedett s elszólitá magához az Ur hűséges szolgájál. Ha világra szóló tevékenységgel emelte magasra, a föld legnagyobb hatalmasságává III. Ince a pápai trónt, akkor sok száz óv után, óriási viharok és veszélyek között ma a szel­lemi és erkölcsi hatalom ugyanazon magasla­tán ragyog a pápai trón, mint valaha csak ra­[ gyogott, XIII. Leó emelte oda. Es most sírjába szállott, — de egy világ kegyelete viraszt ott mellette. Különös okunk is vau erre nekÜQk magyaroknak. Ismeretes a pápák hagyományos szeretete Magyarország iránt. De a szeretet oly megliülömbözletett jeleivel még alig találkoz­tunk, mint XIII. Leónál. XIII. Leó és a magyarok. XIII. Leó pápaságának második évében 1880-ban magyar zarándokok tisztelegtek nála, kiket kitüntető szíves fogadtatásban részesített, ü. szegedi nagy árvízkor az első segélyt O nyúj­totta. 1886-ban Budavárnak a törőktől töitént visszafoglalásának háromszázados évfordulója alkalmával: tQuod diu multumque Optabamus. cimü gyönyörű körlevelében emlékezett meg a magyaroknak a kereszténység körül szerzett érdemeirö). és harci vitézségéről. A magyarok sem maradtak hátra az apos­toli szentszék s XIII. Leó iránti hódolatuk nyilvánításában. Hosszú uralkodása idején 8 magyar zarándoklat hódolt elő'te. És az isteni Gondviselés is ugy akarta, hogy az utolsó za­rándokok is magyarok legyenek. Közvetlen be­tegsége előtt járt Rómában a magyar ifjúság Szent Alajos társulatának zarándoklata, kiket a pápa gyengéikedé«e dacára is fogadott éi megáldott — utoljára. Magyar papokat is szívesen tartott udva­rában. Gróf Zichy Gyula titkos kamarás most is a vatikáni udvari papságnak tagja. II. Silveszter óta elszakíthatatlan az a kapocs, mely bennünket mgyarokat a szent­székhez fűz. XII. Leó szeretetének melegével s atyai jóságával bearanyozta ezt a kölcsönös viszonyt. Méltó tehát e nemzet fiaihoz az az őszinte kegyelet, mely a nagy pápát, síri útjá­ban kíséri. Legyen áldott, emléke mind­örökre. Közigazgatási bizottsági ülés. ii. A tanfelügyelő jelentése leginkább a junius hónapban teljesített, iskolai látogatásokról szá­mol be. Nevezetesen meglátogatta junius hó­ban a keszthelyi áll. polg. leányiskolát, a róm. katli. polg. leányiskolát, a róm. kath. elemi le­ányiskolát,, kisdedovodát, a kereskedelmi tanonc és iparos tanonc iskolát. Jelenvolt a tanfelügyelő a Csáktornyái áll. tanítóképző intézetnél junius 18-tói 22-ig megtartott tanképesitő vizsgálaton s igazgató tanácsülésen. Megnyitotta a csák­tornyai áll. tanítóképző intézetben a miniszter által rendezett tani tói továbbképző tanfolyamot. Meglátogatta a draskoveci róm. kath. iskolát ós áll. kisdedovodát. Tárgyalta Viziszentgyörgyön az ottani iskolát jellege és tanítói állások szer­vezése üg3'ében. A kir. seg. tanfelügyelő pedig meglátogatta a gánicsai és melincsi áll. iskolákat, a kispalinjii közs. iskolát, a turnischai, gumilicsen, liszpai. nagypalinai, bagomai, belatinozi, adriauci, dek lezsini iztakoci és a lippahóczi r. k. iskolákat A ker. min. legújabb rendelkesései szerint ezután a közigazgatási bizottsághoz havonkink az államépitészeti hivatalnak és aunak működé­séről jelentést, kell tenuie. Az á'lami és törvényhatósági közutak ál­lapota a jelentés szerint károkat szenvedett, mert a szél a fedauyag rétegben levő és az út­felület kötöttségét, elősegítő porszemeket elso­dorta, miáltal sok helyütt az útfelület felbomlott s kivált a gödörkavicscsal fentartott nagyobb forgalmú útszakaszon az útfelület csaknem egészen tönkre ment. — A hónap közepetáján a vár­megye nyugati és északi részén nagy^ záporesők okoztak károkat, mert az utárkokat sok helyütt teljesen eliszapolták, hidakat rongált meg, a mely károk azonban helyreállíttattak. Különösen emlitést érdemelnek, a munká­latok között, a mult hóuapban megkezdett Ín­séges ut építés. Ezen munka az egész hónapban folyamatban volt, és egy mérnökön kivül négy utbiztos ás 3 utkaparó volt állandóan foglal­koztatva a munka előrehaladása a szép számmal megjelent Ínséges munkaerővel kielégítőnek mondható. A Zalaegerszegről Bazitáu át Gelléu­házáig terjedő ezen útvonal a legrosszabb ; a zalaegerszegi határban lévő úgynevezett becsali szakaszának földmunkája csaknem befejeztetett; a szelefai meiedek part szabályozása elkészült és az úgynevezett kőhegyi part megkerülése vé­gett az érdekelt, vidék közóhajának a gellónliá­zai utát helyezés szintén csaknem elkészült. A rendelkezésre bocsájtott 20000 koronából eddig felhasználtatott, 15.500 kor., rendelkezésre áll még 4500 korona, amelyből a Becsali és Bazita között, fekvő u. n. hálálkodó part remélhetőleg elkészíthető lesz. Megemlítendő a magyar és stájerországi határszól rendezése, amely folyik, és ahol a hi­vatalnak szintén egy mérnök tagja van el­foglalva. Megemlítést érdemel a vármegyei telephon­hálózat felelevenítése, a melynek érdekében felír a köz. bizottság a ker. miniszterhez, s ha sike­Óvjuk meg i Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket moly-kár es por ellen, melyet ugy érhetünk el, ha azokat Schweiger Sándor molykárelleni intézetébe nyári gondozásra adunk, hol azok igen jutányos áron biztosan lesznek gondozva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom