Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-26 / 30. szám

4 BALATONVIDÉK J 903. julius 26. rül itt is eredményt. — illetve némi engedményt elérni remélhetőleg létesülni fog olyan fontos intézmény, amely a közigazgatás igazi gyorsítását, mozdítaná elő. A jelentések után következett az egyes ügyek tárgyalása, melyeknek elvégzése után az ülést az elnöklő alispán bezárta. Zalavármegyei jegyzői egyesület évi rendes közgyűlése. i. A zalavármegyei községi és körjegyzők egyesülete f. é. jul. <.2-én tartotta évi rendes közgyűlését. Zalaegerszegen a vármegyeház nagytermében. Nagy számmal jelentek meg a jegyzők évi gyűlésükön és elmondhatjuk, hogy az oly magas színvonalon állott miudvégig és oly tartalmas volt, hogy lehetetlen, miszerint e nagy testület kitartó munkássága a testűlet ólén álló Kovács Gyula légrádi jegyző mint elnöknek fáradhatatlan buzgalma a közigazgatás érdekében mimkálkodók előtt ismeretlen maradjon továbbra is. Az egyesület gyakorlati cé'ja élesen domborodik ki a tárgysor 11. pontjában, a mely szerint a közgyűlés egyik kimagu ló pontja volt a közigazgatás sok oldalú kérdéseiben felvilágosító szellemi torna (vitatkozás), melyben az összes tagok résztvettek ós a melynek folyamán oly fontos kérdésekben oszlattatott. el a kétely, a mely kérdések helyes megoldásától a jegyző munkásságára ráutalt nép kiváló érdeke tügg. Itt nyilvánul az egyesület gyakorlati célja, a mely nemcsak a jegyzők érdekeit szolgálja, hanem egész önzetlenül a népnek jóléte és az ezt előmozdító helyes közigazgatás érdekében vállvetve munkálkodik. Jól esett, látnunk a vármegyei j-gyzői karnál ezt az önzetlen munkálkodást, a mely megérdemli, hogy illetékes helyeken — ugy fenr, mint alant kellőképen inéi tánj'olják. Nem tudjuk eléggé leikökre kötni HZ EZ9N uton haladó s munkálkodó jegyző egyesület tagjainak, ho<;y ebedül az a helyes ut, ez a mód az, amelylyel megérteni tudják megbecsülésre méltó a közérdek érdekében kifejtett munkásságukat. Ez az egyedüli eszköz, mely megértet, velünk, hogy a jegyzői pályán működők hon nét merítik a kitartást és erőt, hogv községi közigazgatásunk az á hími közigazgatás valóságos útvesztőjében emberfeletti .-tővel törekszenek b csü'etes munkájukkal, lelkiismeretes, fá radságot nem ismerő buzgalmukkal megfelelni ezernyi követelményeknek. Kell valomi magasabb erőnek lenni, ami ezen sisiphusi munkájokban segiti és ez az erő, mint a mai nap lefolyt közgyűlésük tartalmassága mutatja, nem más, mim. népünk jóléte s vele ól benne vármegyénk hagyományos — a múltban gyökerező és onnét táplálkozó becsületérzés, lelkiismeretesség a közérdek istápolására. így tudjuk megérteni, hogy ők eme küzdelemben bele nem fáiadtak, sőt Anthausként a föld népével való szüntelen érintkezésből meritett. hatalmas erővel küzdenek községi közigazgatásunk emelésén. A gyűlés lefolyása a következő volt. Kovács Gyula elnök megnyitván az ülést bejelenti, hbgy szeretett alispánunk Cserfán Károly hivatalból távol lévén, Arvay Lajos vármegyénk főjegyzője hivatalos elfoglaltsága miatt a közgyűlésen jelen nem lehetnek. Egyben üdvözölte Czukelter Lajos I. aljegyzőt., Csák Károly dr. árvaszéki ülnököt és Kaufímann Mátyás vármegyei aljegyzőt mint megjelent, vendégeket. A tárgysor megkezdése előtt Kabdebó István csopaki körjegyző szólalt, fel, hogy fejezze ki köszönetét a jegyzők egyesületének plénuma az egyesületi elnök Kovács Gyula légrádi jegyzőnek és Kele György kotori jegyzőnek, mint az egyesület poéta lelkületű főjegyzőjének, mint akik a jegyzők érdekében megszerkesztett ós mintegy az egész ország jegyzői karánál irányító s

Zövétnekül szolgáló emlékiratnak, memorandumnak megtestesítői voltak. Az indítványt, egyhangúlag elfogadták. Kovács elnök ezután a jegyzők lelkületének egy szép vonását mutatta be azon indítványával, hogy az egyesület Gaál Miklós a pacaai járásnak a vármegye szolgálatában 40-évet eltöltött kiváló főbirájának táviratilag fejezze ki 40 éves jubileuma alkalmával és ősziut.e szeretetének nyilvánitását. Az egyesüle ezen indítványt lelkes egyhangú határozattá emelte. Ezután következett a tárgysor tulajdonkópeni el«ő pontja, a melynél tudomásul — illetve felolvasottnak tekintetik a mult közgyűlés jegyzökönyve. Az idei közgyűlés jegyzőkönjvének hitelesítésével az elnök Grűufeld Béla és Plichter Kálmán jegyzőket, kérte fel. Ezután következett, az elnöki jelentés, amelynek tartalma meggyőzött minden jelenlevőt, bog}' az egyesület elnöke Kovács Gyula mint, kiváló készültséggel tölti be elnöki hivatását. Értekezés számba menő komoly tartalmú elnöki jelentése nagyban emelte a gyűlés emelkedett hangulatát. A jelentést hallva nem habozunk kijelenteni, hogy az egyesület elnöki tiszte kiváló kezekben van letéve. Ugy a jegyzők érdeke, mint, elsősorban a közérdek működése által csak nyer. Az elnöki jeleutés egyhangúlag tudomásul vétetett. Majd a zárszámadás felülvizsgálatáról a jelentés következett. A zárszámadás 1434 kor. 28 fillér bevétellel 1059 kor. 68 fillér kiadással és 374 kor. 60 fillér pénztári maradvánnyal helyesnek találtatott és elfogadtatott A zárszámadás során tétetett egy indítvány a tagsági dij hátralékok behajtására. Ugyanis 1903. évi hátralékkal együtt 2163 korona tagdíj hatralék nagyon is bénítja az egyesületet működésében, miért is annak birói behajtásáig vonatkozó indítványt elfogadta a közgyűlés. Ezután a közgyűlés az 1904. évi költségvetést állapította meg. Az 5. pontja volt a tárgy^ornak a községi és körjegyzők országos központi egyletének járó tagsági díjnak kiutalása, a melyet a közgyűlés készségesen leijesitet.t is. A közgyűlés ezután tárgyalta az országos egy let körlevelét, a mely ben a központ, közgyűlési nyilatkozatot kér a jegyzői ós gyámügyi ügyviteli szabályzatok mikénti módosítására, valamint « vármegyei tisztviselőkkel való mikénti egyesülésre és együttműködésre. A közgyűlés a körlevél első pontját — t. i. a jegyzőt ós H gyámi ügyviteli szabályzatok módosítására vonatkozó részét tárgyalván, érlékes, a tapasztalatokon nyugvó és a mindennapi élet követelményeinek megfelelő több megszívlelni valót vetett fel, melynek a hivatkozott- ügyviteli szabályzatokban való bevitele, — illetve annak ezen kívánalmak szeiínli módosítása feltétlenül kívánatos ós különösen első követel ménye községi közigazgatásunk életrevalóságának. Valób an illetékes helyeknek és körző tényezőknek kellene ellesni ezen tapasztalatokon nyugvó reformokat, hogy közigazgatásunk ne bénit.ólag hasson működésében, hanem a való élet követelményeinek, a modern közigazgatás áldást, hozó egyik kiváló eszköze legyen. Kimondotta továbbá a közgjmlés, hogy a jegyzői egyesületnek önálló működése a községi közigazgatás helyes fejlődése tekintetéből is kívánatos, ennélfogva a törvényhatósági tisztviselők egyesületének meghívását, baráti jobbját ugy viszonozza a közgyűlés, hogy a jegyzői egyesület elnökét beíratja a törvényhatósági tisztviselők egyesületébe, hogy ott, is képviselve legyen a községi közigazgatással első sorban foglalkozó falu jegyzője. Zalavármegye közgazdasági állapota junius havában. tették be, a midőn a takarmányfélék és füvek fejlődése egyidöre ismét bizt.ositva látszik. Szőlőtermelésünk kilátásaiban fordulat a rosszra nem állt be a mult, hónapban sem. A fejlődéshez képest kilátásaink vaunak a bortermésre. A permetezés, kö'özés, II. kapálás stb. munkálatok folytak a mult, hóban. A virágzás jórészt lefolyt, a zöldojtások is lehetőleg végeztettek az uj ültetvényekben. Növény betegségek vagy elemi csapások jelentékeny mérvben nem károsították a szőlőket. — De most már tartós szép időre volna a szőlőkre nézve is sürgős szükség. Az utolsó esőzések az uj ültetések t.alajat erősen kihordták. Adatforgalmunk a múlt hóban tartott, orsz. vásárokon is elég élénk volt, és hústermékek állandó jó kereslete folytán az árak is jól tartották magukat. Levágni való, vagy hizlaldákba alkalmatos fiatal tarka ökrök, tehenek borjufélék szívesen vásároltatnak és némi árhauyatlás csak a jármas öklök és silányabb legelő marháknál volt észlelhető. Aránylag jól fizetik a levágásra száut birkákat is, inig a sertés ára valamivel csökkent. Az állategészségügyi viszonyok vármegyénkben a mult hónap folyamán a szarvasmarha es lóállomáuynál kedvezőknek jelezhetők, — ellenben a sei't's orbáuc és a sertés vész elég súlyosan érinti sertés forgalmunkat és tenyésztésűnket. A bejelentésre kötelezett állati járványok közül a mult hó végével maradt : veszet,tség 11 községben, ragadós száj és körömfájás 1 községben, ívárszerű hólyagos kiütés 13 községben, rühkó 1 községben, sertés orbáuc 17 ós sertés vész 40 községben Utóbbi különös ju a kanizsai, egeíszegi, letenyei és novai járásokban pusztít, de kisebb mérvben a Csáktornyái és sümegi járás kivételével — minden járásban észlelietett,. — Feltűnő sok a veszettségi esetek szánul A gabona kereskedelem viszonyai az aratás folyama alatt még oly fejletlenek és változók, hogy a cséplési eredmenyek ós a fogyasztási szükséglet biztosabb kitüntetése előtt mérvadó áralakulásokkal a'ig találkozunk. Még erre nézve sok körülmény közre fog működni. Magas arakkal alig fogunk ezidén találkozni. II. A legelők állapota a mult hó végével uralkodott száraz, hűvös szeles idő miatt határozottan rosszra fordult és a füvek növekedése alig volt képes az állatok, normális szükségletét, fedezni. Ügy ezen körülményeket valamint az állatoknak zöldtakarmánnyal való ellátásában fennforgó nehézségeket csak a legutóbbi esők szűnHÍREK. XIII Leó Előfizetőinket, kiknek előfizetései június hónap régével, vagy m/ír előbb lejárt és még eddig nem újítottál: meg, bizalommal felkérjük, hogy a megújítást eszközölni szíveskedjenek, neliotji/ kénytelenek leyyiinl: a lap küldését beszüntetni. J) „Balatonvidék" kiadóhivatala. I

Yilígra szóló az a mély gyász, mely a boldogult, nagy pápa ravatalát körül veszi. — Mintha az emberiséget szétválasztó válaszfalak eltűntek volua a nagy pápa halálaj kor — ellehet mondani, hogy az emberiség szive e fájdalmas órákban együtt dobban a közös nagy veszteség átérzésében. — A keresztények atyjukat, az emberiség a tudomány, a krisztusi emberszeretet, a szegénység sorsának ékesen szóló pártfogóját siratják. Harangok zúgása, a gyászénekek fájdalmas akkordjai hirdetik a veszteség nagyságát. — A nagy gyászban, hagyományos múltjához, lovagias jelleméhez méltóan előlhalad XIII. Leó legszeretettebb nemzete a magyar nemzet. — A parlament, és az ország kormánya a nemzet képviseletében méltóan adlak kifejezést rüszvétükn^k. — Országunk magas püspöki kara megható körlevelekben gyászolja a magyar kereszténység nagy veszteségét. Hornig Károly báró megyei püspökünk Onagyméltósága julius hó 21-én kelt magasan szárnyaló körlevelében a bánat és fájda-