Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-03-08 / 10. szám
1903. március 8. BALATON VIDÉK készen lesz s hivatásának átadatik, akkor iparkodjék a kinevezendő oivos az egészségügyi s orvosi teendőknek ottan megtelelni. Hálátlan feladat volna erről hosszabban beszélni és most újra kérdem, hogy miért nem érvényesíti szavát Keszthely nagyközség egész ségügyi tanácsa ? Nincsen annak sennui hatásköre? Közegészségi dolgokban kinek kell a kezdeményezés élére állni? vagy ha a kezdeménye • zéseu már túl vagyunk, kinek kötelessége közremunliálkodm, hogy a terv ne legyen csak írott malaszt, hanem meg is valósuljon ? Igaz, hogy az egészségügy kívánalmai szerint. épített vidéki kórház még alig van Magyarországon, sőt még a központiakban is, ha megbirálás alá vesszük is, van elég hiányosság, ez pedig nem az építések hitiája, hanem mindig azoké, akik arra hivatottak. A hatófág tagjai a közegészségügyi száraz tudománya iiánt nem érdeklődnek, az orvosi előterjesztések fölölt napirendre térnek, amit semmi esetre nem tennének, ha a szakközegek szembe mernének szállani s bátran kimondanák amit a közegészségügy iiányelvei megkívánnak. Nincs még az alapkő lerakva, nem is szándékom az építésről, berendezésről, vezetésről beszélni, de igen is az irányelvekről, amelyek szerint egy modern kórháznak épüli, ie kell, mit, igy az orvosi tudomány mai állása, valamint a közegészségügy nagymérvű fejlődése niegki ván. Kórház-építésnél, mint tudjuk, az egészségtan ma napság a pavillon rendszert ismeri el helyesnek s megfelelőnek, mind a nagyobb mind a kisebb kórházaknál. ' Minden esetben szem előtt tartandó azon irányelv, hogy u betegek ápolására szükséges helyiségek távol legyenek a konyha-, mosó-, vasalc-, szántó-, hullaház, boncterem s fertőtlenítő helyisf gektől. Tel intettel kell lenni a befogadandek létszámára. Ezer lakosra legalább öt ágy számítandó, s még néhány szoba a jobb módú, de kórb ázi kezelést igénylő betegek részére. Kórházat necsak a jelennek építsünk, vegyük figyelembe a fürdővendégek között esetleg előfoidúlható meg'oetegüléseket is. Legyen a kórház az egészségügyi követelményeknek megfelelően építve s a modern szaktudás minden eszközével felszerelve, épüljön tiszta talajon, jó vize és levegője, kellő világossága legyen, minden élő lény csak jó levegőben és világosságban üdül, mennyivel inkább igényli azt a szegény beteg. Csak a teljesen modem kórhíz s vnle orvosai állhatnak hivatásuk magaslatán s csak is ekként felelhetuek meg ugy a humanitási, mint az egészségügyi föladatnak. Ügyviteli ellenőrzés a pénzintézetekben. iii. A csalárdságok, a megtévesztések s ezek nyomán a sikkasztások ez intézetnél levő váltóállomány számának és értékének a megállapításánál szoktak leginkább és leggyakrabban előfordulni. Erre tanít az éle',ben előforduló számtalan példa. Természetesen azért, meit ennek a megállapítása körül megint az a nem eléggé kárhoztató felü'etességgel járnak el, hogy az intézeti igazgatóságnak vagy felügyelő bizottságnak egyik tagja, kezébe véve a váltókat, ezekkel olvassa — számlálja, mig az eredményt, — a váltó összegét, lejárali határidőket — az intézetnek egyik tisztviselője jegyzi: egyik tisztviselő pedik a kollega mellett állva, nézi, a mint az az egyes tételeket fö'jegyzi. A müveletnak ezen módja ellen nem lenne kifogás tehető, ha a kellő elővigyázattal s pontossággal vitetnék keresztül, ha a fölvett váltóállomány leltárát az ellenőrzéssel megbízottak maguk, saját kezűleg készítenék, azt lezárnák ós nyombau aláírnák, de nem teszik. Es mivel ezt az elővigyázati és óvórendszabály alkalmazását, elmulasztják, történjék ez akár tudatlanságból, vagy könnyenhivüségböl, tág teret nyitnak annak a lehetőségnek, hogy utóbb, — bármikor — hozzá lehessen írni akármit. Alkalom szüli a tolvajt. Ha nyitva marad a váltóállomány- leltár, meg van adva a módja annak, hogy a lelketlen tisztviselő tetszése szerint, a mennyiségben irhát ahhoz fingált, nem létező váltókat és ezzel hamisítást követ el. Ezt ellenőrizni merőben lehetetlen: mert van-e széles e világon olyan ember, a ki hetek, sőt hónapok multáu visszaemlékezhetik aria, hogy mennyi is volt, az eiodetileg megállapított állomány és nemiette u'óbb valami hozzáírva. A kereskedelmi törvény egyenesen előírja, tehát parancsolólag megköveteli, hogy a leltározó igazgatóság s felügyelő bizottság minden egyes leltári lapot lezárjon, névaláírásával ellásson, mielőtt azt kezéből kiadta. Miért mulasztják tehát el ? Hiszen egyfelől a törvény rendelkezésének tesznek eleget vele; másiészt meg a betevők érdekeit, óvják meg; harmadsorban pedig a saját lelkiösuieretüket óvják meg vele. Az a leltár, a mely csak későbben mondjuk az összes napokat igénylő munkálatok teljesítése után kerül csak aláírásra, nem számithat arra, hogy teljes értékűnek, valódinak is mertessék el, mert könnyen férhet hozzá az a gyanú, hogy meghamisították. S ha nem ment is át. ezen a retoitáu, ha az intézet tisztviselő kai a nem vetemedik erre, mégis kétely fűződik hozzá; már pedig ahhoz a gyauuuak, a kétely nek még a látszata se férjen. Senki se merje, még csak álmában se föltételezni, hogy hamisságot. követhetnek el egy intézetben ! MM maradt reánk. E pápai bullából értesülünk, hogy Ci'lei Frigyes horvát, bán, a Nándorfejérváron 1456-ban Hunyady László által megölt Ciilei "Dirik atyja, ki 1422-ben első nejét Frangepán Erzsébetet meggyilkolta, e gonosz tettéért vezekelvén, mint a muraközi uradalom ura (melyhez Csáktornya és Stridó várak tartoztak) a pápai levél szerint Stridón, azon helyen, hol Sze»t Jeromos atyjának háza állott, s hol maya Jeromos Sír/letett és nevelkedett, saját költségén templomot építtetett s annak számára rendes jövedelmeket biztosított. Ugyancsak a pápa Ciliéi Frigyes gióf folyamodására bucsut engedett mindazoknak, kik a stiidói (a Ciliéi-krónikában trigaui) templomban Szent Jeromos napjáu ájtatosságukat végzik, és e szent, épület föutartásához öt éven át segédkeznek. E templom bejárata. íőlött a következő latin fölirat volt alkalmazva : „Hic v a tus est Jamtus Hieronymus Ecclessiae Doctor." (Itt született Szent Jeromos egyházatya). A zarándokok messze f ldröl fölkeresték e'szent helyet, melyen csodálatos gyógyulások is történtek. Zrínyi Miklós a költő, a «Szigetvári veszedelem* irója is tanú a mellett, hogy Szen 1 Jeromos Stridón született. Tollius Jakab, hazánk történetében ismeretes iró, kitől a Csáktornyái Zrinyi-palota érdekes leírását bírjuk, írja, hogy «Ziinyi MÍKIÓS gróf a lávolból mutatta neki Stridót, Szent Jeromos szülőföldét, mely Karínthiától jobbra esik.» Mindez, ugy hisszük, elég bizonyíték arra, hogy a muraközi Stridót, Szent Je.omos születéshely éül elfogadjuk. Reánk Keszthely-vidékiekre nézve e szent hely iránti érdeklődésünk kétségtelenül annál élénkebb, mivel az Csáktornyával együtt, a nagynevű Festetics család uradalmainak egyik birtoktestét képezi. J\ A pénzintézetek jó hírnévnek, megbízhatóságának minden kételyt kizárónak, szeplőtelennek kell lenni, mert másként rosszul áll a szénája. Magától értedődik, hogy a pénzkészlet megszámlálását és összegezését is — épp ugy, mint a többi teendőket, — személyesen teljesítse a bizottság és ne bizza azt, senki fiá<"a. ítt ugyan az az elv legyen zsinórmérték, mint egyebüt 1. Szivesen concedáljuk, hogy a pénzintézeteknél divó könyvelési mód nehézkes, szövevényes; hogf a váltóadósok és hitelezők névjegyzékének összeállítása s általában maga a leltározás nehéz, idegölő, testet — lelket fárasz'ó munka, ámde aki a megbízatást, elfogadta, legyen tisztában azzal is, hogy megtud-e, meg akar-e felölni az azzal egybekötött teendőknek. Ha tudja, látja, érzi, hogy nem képes annak eleget tenni, ne vállalkozzék rá, hauem engedje ezt, át másoknak, olyanoki.ak, a kikben meg van erre a képességük, tudásuk, jártasságuk. Különben a dolog nem is olyau rejtélyes, misztikus, mint a hogy egyesek képzelik. Merő a váltóadósok tartozása s a hitelezők követelése az intézet, szám'akönyvéből minden nigyobb nehézség nélkül pontosan megállapítható. Elő kell venni tehát a számlakönyvet, azt segédeszköz gyanánt felhasználni s nyomában kéznél vannak a szükségessé váló összes adatok. Azonban itt más nehézséggel állnak szemben az ellenőrzést teljesítő egyének ; t. i. azzal, hogy a számlakönyvet lehetetlen akkorra elkészíteni, a mikorra a leltározás esik. Ez a munka mindenütt utólagosan készül. A takarékpénztárak s egyéb pénzintézetek kezelésének technikája olyan, hogy e őbb, vagyis a leltározás idejére elkészi'oni lehetetlen ; tehát, azt hisszük, hogy leljes, megbízható, minden oldalról megnyugtató ellenőrzés lehetetlen. Ez csak látszólag van igy. Mert arra az időre, a mikoria a mérleg felül vizsgálására kerül a sor, azoknak az elismerő leveleknek, a mik iz adósok folyószámlájának a helyes voltát, valamint, azoknak a folyószámla kivonatoknak, a mik a hitelezők követelésének a helyességét igazolják, az intézethez meg kellett érkezni, miknek felhasználásával a méileg ellenőrzése, felülvizsgálata minden nehézség nélkül eszközölhető Tehát ne engedjék magukat a felülvizsgáló bizottsági tagok üres kifogásokkal teendők pontos, lelkiismeretes s 'szigorú teljesítésétől eltántorítani. Nézzenek meg maguk mindent. Győződjenek saját, szemeikkel miudeuről meg. Ugy járjanak el, hogy hozzájuk, funktiójukhoz kétely ne férhessen, de senki hamisítást el se követhessen. Es akkor nyugodtan térhetnek családjuk körébe, mert megtették köt-d^ssEgüket önmaguk, családjuk és embertársaik iránt. K Levél a szerkesztőhöz. Zala-Egerszeg március 4. Tisztelt Szerkesztő Ur 1 Örömhírt viszek az Ön művészet-kedvelő lelkének, s mindazoknak, a kik kicsit is érdeklödnek Zalavánnsgye fővárosának művészi élete iránt! — A szépnek ós jónak megismerésére a művészetek világa iránt, fogékony lelkek müvelésére, a sziv és a gondolkodás namesitésére soha sincs kedvezőbb alkalom, mint a nagyböjti időszak, amidőn az embernek minden működés az úgynevezett belső élet átalakítására irány ul! Végtelen jól esetg casinónk ama törekvését, megtestesítve látnunk, hogy tagjainak a szó legnemesebb értelmében véve — a szellemi élet tökéletesítésére kedves alkalmat nyújt • Helyes! így tölti be a casino céljának egyik felét! Semmivel sem teheti ezt inkább, miiit ha kinyitja kapuit a müvész-tot, kedvelők nemes hadserege elöti. Képes levelezőlapokból újdonságok, továbbá képes levelezőlapok legnagyobb választókban kaphatók Sujánszky József könyv és papirkereskedésében Keszthelyen.