Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-08 / 10. szám

4. BALATON VITTEK 1903. március 8. E hó elsején éreztük igazán a művészi lel­keknek hatalmas varázsát, mely casinónk mü­vészestélyén jelenlevő dh-zes közönségünk egesz valóját oly intensiv erővel járta át! — Mintha csak a ineDyország egy részét láttuk volna megjelenve a casiuó nagytermébeu, a hol játszi-halvány kedves pi'-ral borított szőke-barna angyalkák szövögették volna a varázs iátyolt a közönség megtévesztésére ! — A prograinm so­rozatot mindjárt egy kedves leányka nyitotta meg ! Udvardy Raszika. — Mintha csak lelké­bőTfakadt volna Wéber: Táncrahivás — e nehéz technikája darab minden aükordja! — Azt, a nehézséget, a melyet különösen e concert, darabban előforduló hangzatok tömörsége oko­zott, kedves könnyedséggel hárította el ! —• A közönség zajos tapsviharral jutalmazta a való­ban művészi játékot. Alig hogy elcsendesedett Weber kellemes muzsikájának előadása által fakasztott lelkese­dés ; a pódiumra lépett, a mi végtelenül szere­tett tanfelügyelőnk: Ruzsicska Kálmán dr., a kinek nem tudtak, vájjon mit bámuljunk job­ban: felolvasásában nyilvánuló szelid humort, vagy előadásán végig vjnuló s miudenkit ma­gával ragidó Iitenadta tehetséget. Felolvasásának tárgyául a fiatal kor édes büvösbájos világának egy kellemes mozzanatán, a mult emlékének egy kedves epizódját válasz­totta, melynek mai napig is élő alakjai, ha kö«­vetleuül hallhatták volna, bizonyára könnyes szemekkel élték volna újra át a múltból Ru­zsicska által visszavarázsolt emlékeket! — A közönség órákon keresztül eihallgstta volna, s vajha casinónkban minél gyakrabban öt hall­hatnánk, kinek lelke idealizmusában megtisz­t.ult, gondolatait az életiskolájába járó közönsé­günk gyümölosözőleg felhasználhatná. E valóban művészi értelemben véve iga­zán értékes programm keretében méltó helyet fogklt el Skublícs Antika úrhölgy ének»záma, ez ő végtelen kellemes csengésű iskolázott hangja, a hanganyaggal való bánni tudása ós ami min­dennél többet ér, szivéböl-Ulkéből fakadó, s költői figurákkal bővelkedő kedves népdalai a hallgató közönséget teljesen, kivétel nélkül meghódította ! — Először is a Hugenottákból • uekelte az »Apródok dalát<. — Itt nyilvánult az ő művészi tudásának ore|e ; — a melynek kidoniboritssához nagyban jáiult hozzá Skub­lics Marianne kitűnő zongora kísérete. Volt is taps elég, mely mindaddig nem szűnt meg, míg csak újra nem láttuk Skublics Antikát a dobogón és bele nem kezdett Bob Hercegtől a >Dal egy első csókról> cimü han­gulatos dalba, a melybe annyi bájt, annyi kellemet öntött, hogy az ember lelkét szinte önkéuy leien ül ragadta magéval. — A közönség tetszésnyilvánul ása szinte hitárt nem ismert ! Közkívánatra azulán felhangzóttak Skub­lics Antika ajkairól saját szerzeményű, szívből fakadó édes-kedves dalai, melyeknek természe­tessége, muzsikájának dallamossága, a bennök nyilvánuló subjeklív érzelmek hü kifejezése méltó vá teszik azokat, hogy a magyar népda­lok legszebbikei kőzött foglaljon helyet! Ezután következett ífj. Cznkeltek- Lajos jogásznak művészi szavallata. Sok jó szavallatot volt alkalmunk tőle hallani, de elmondhatjuk, hogy sikerre nézve nagyobbat aligha! — Jókaynak a .Lengyelek fehér esszonya« című darabját adta elő. Külö­nösen szépeu sikerült Czukkelternek a lelkiis­mereti gy< trelmek szülte víziónak, az orosz tá­bornok lelkiállapotának hü festése. Sándor Zsigmoud, ami hegedűművészünk lépett e>után a közönség elé az ő kedves he­gedűjével, melyből már annyi remek hangot csalt elő. Partnere -olt Lányi Margitka — a ki a nnga kedves s természetes megjelenésével szin'e a közönség szivébe lopta magát. A ne­liez feladattal járó s fényes sikerrel megoldott zongora kíséretével elárulta erős zenei tudását mely nem hátrál a legnehezebb technikájú ze­nedarabok előtt sem ! _ Pedig hát Beniót Ballet jelenete — bővelkedik az ily tömören felépített zenei részletekben ! Sándor Zsigmond hegedüjátéka a művésznek legtökéletesebb já­téka volt. Azok a biztos fogások, az a tiszta csengésű hang, melyet csakis ő tud produkálni, bamulatba ejtett mindnyájunkat! — Elejétől végig bár a hatalmas müuek előadása jó 15 percet igénybe vett, ugyanazzal a rmseséggel oldotta meg nehéz feladatát, mintha csak a legkönnyebb zene darabbal pár percig gyönyör­ködtetett volna bennünket- — Fülünkben csengenek még most i 8 az akkordok ; s vajha minél előbb újra hallanók azokat! E gyönyörűen sikerült s minden izében művészi értékkel bíró művészeti estély casiuónk­nak eddig szunnyadó életképességét bizonyítja. — Mintha uj levegő tolult volna annak nagy­termébe, mintha hajnal hasadása lett volna ez a zalaegerszegi társadalon művészi életének ! Csodákat művel a zene hatalma ; világá­ban a szivek tisztulnak, a lelkek nemesednek, az emberek szelídülnek ! — S ha a casiuó a tettre kész és életerős törekvéssel támogatja e megindult nemes mozgalmat, megoldja fénye­sen feladatának egy jó részét, s bálával fog el­telni a társadalomban mozgó ós abban élö egyedek összessége! — A hála nagy része pedig a szereplőket illeti, a kik közvetlenül fáradoz­uak a nemes cél érdekében ! Csak kitartás ós összetartás, akkor a megkezdett nemes munka meghozza a maga szép gyümölcsét ! — Adja az isten ! Ugy-c bár velem kívánja a saerkesztő Ur is ! Szívélyes üdvözlettel Kauffmann Mátyás, vármegyei aljegyző. HÍREK. — Leány-gimnazium Keszthe­lyen. Mint bennünket értesítenek egy kiváló tanügyi hölgy felsőbb leányisko­lát, esetleg leány-gimnaziumot akar létesítem Keszthelyen. — A tárgyalások ez érdemben az iiletákes tanügyi ténye­zőkkel folyamatban vannak. — Húsvéti zarándoklat Rómába. — Vaszary Kolos, biboros hercegprímás védnöksége alatt, a pH pi jubileum befejezésekép április 1-éu za­rándoklat indul Budapestről Rómába szárazföldi uton. Útirány Budapesi, Velence, Florenc, Róma. Rómában öt napig taitózkodik a zarándoklak. Részvételi árak teljes ellátással I. oszt. 370 K. II. oszt. 280 kor. III. oszt, 175 korona. — Az utazás végig gyorsvonaton történik. — Jelent­kezni lehet Uiárc. 15-ig Fieber Heurik rendeaö­biztossági titkárnál Budapesten VIII,, Üllői-ut 22. sz. Ez/el kapcsolatbau ápril 7-én Budapest, Fiume és Anconán át nagyobb ifjúsági zarán­doklat is indul romába. Ebben a helybeli kath. főgitnn. egy tanulója is részt vesz. Burány Gergely dr. főigazgató elő!,Erjesztésére K.unc Adolf dr. csornai prépostpraelatus saját költsé­gén Kelemen Ferenc, a főgíinu. VI. oszt. ta­nulóját, küldi ki. — A tanuló ifjúság is öt na­pot tölt tíz őrök városban. A pápa fogadni fogja az ifjúságot. — Egyházmegyei hírek. A vallás és közok­ta ásügyi miniszter Hochreiter Kázmér s.-vásár­helyi káplánt a megüresedett kenesei plebáuia­javadalomra kinevezte. — Nagy Virgil, merenyei káplán Vásárhelyre, Müiler Károly, gógánfai káplán Merenyére helyeztetett, át. — Zámor felosztása. A sokat vitatott zá­mor-legelő íölosztásának ügye egy lépéssel is­mét előre haladt. A vármegye kiküldötteinek közbejöttével a mult héten e tárgyban helyszíni szemle volt a zámori legelőn. — Az irgalmas nővérek nyaralója Vaszary K ;los bíboros herczegprimás Ö einineuciája, bajcsi nyaralóját szép parkjával az irgalmas nő­vérek számára nyaraló helyéül jelölte ki. Tűzoltók vizsgája. A helybeli önk. tűzoltók a tűzoltás elméleti részéből a mult csütörtökön sikeres vizsgát állottak ki a laktanyán. — Lóczy egyetemi tanár a hét folyamán érkezik Tapolcára *a ki geológiai szempont­ból fogja vizsgálat tárgyává tenni az ott fölfő­dözött barlangokat. Keszler Aladár építőmester a mult hét folyamán több ember kíséretében ujabb vizsgálat tárgyává tette a barlangokat és átúszva a föld mélyében több kisebb-nagyobb tavat, ujabb fölfödözéseket is tett. Keszler már tizenhatra teszi a barlangok számát, a melyekbe majd úszva, majd sétálva, majd négy-kézláb mászva jutott el, ós ugy találta, hogy Tapolca egész éjszak-keleti része ilyen barlangokra van építve. — Vettük a következő meghivót. — Az 1898. XXIII. t.-c. alapján alakult országos köz­ponti hitelszövetkezet kötelékébe tartozí keszt­helyi ipari hitelszövetkezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja 1903. évi márc. hó 15 én d. u. 2 órakor a szövetkezet, helyisé­gében rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 35. §-a értelmében meghívat­nak. Napirend : 1. Mult évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvéuy megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 3 tagjának választása. 6. A felügyelő bizottság 4 tagjának választása. 7. Alapszabályok módosúása. 8. Netáui indítványok 1902. évi dec. 81-én a tagok száma 155, üzletrészeinek száma pedig 306 volt, az év folyamán belépett 63 tag 124 üzletrésszel, kilépett 14 tag 36 üzletrészsz9l. A felügyelő bizott-.ág által megvizsgált évi mérleg a szövetkezet hetyiségében kifüggesztetett és miudenki által megtekinthető. Kelt Keszthelyen 1903. f-hruár 14-én. Az igazgatóság. — Tanári vizsga. Surányi Károly pancsovai áll. fögymn. tanár a tanári vizsgát a mult hó végén a budapesti tudományos egyetemen ki­tűnő sikerrel letette. — Gratu'álunk. — Tréfából komolyság. Szíjártó Sándor sümegi polgár minden választások feő feő' kor­tese. Nélküle választás meg nem esik Sümegen és vidékén Alkalmatos ember is rá, mert na­gyon győzi szóval ós amint ömlik beléje a nedű, azonmód dűl belőle a tréfa, a móka és a nóta. Jó kedve mindig vele van, a tréfára mindig kész. A napokban Türjén vásáron volt a Sán­dor. Két szép tinót, állított ki. Gyönyörű pár jószág volt, s el is adta hamarosan 520 koro­náért. Miután jó magyar szokásként megitták az áldomás", vígan tért hazafelé. Mihályfa köz­ségében elérte a gyalog bandukoló Szíjártót Schwarz Izidor csabrendeki lakós. Síijártó meg­fogja a kocsioldalr, s a kocsi mellett haladva, megszólítja ennek gazdáját: — Édes Dórikám, vigy el Sümegig, fize­tek egy púpos pohár jó bort. — Nem viszlek én ! — Nem? Háiha egy koronát adok? — Még akkor se. — No, ha nem viszel, hát megveszem a két lovadat, de én gyalogszerrel nem megyek tovább. — Van is neked pénzed, — felel fity­málva Dóri. Erre elfutja Szíjártót a nemes harag, elő­ragadja zsebéből a tömött, tárcát s büszkén mutatja Scbwarzuak. Schwarz látva a pénzt, hajlandó a vásárra. — No, 300 frtért tied a két ló. — jtlz sok, alkuszik Szíjártó, 150-et, adok értők. Ezzel elővesz a bugyellárisból 150 frtot, Schwarz meg a lólevelet, s nyújtja Szíjár­tónak. — He-he he! nevet Szíjártó. Hiszen én csak tréfáltam. Schwarz azonban komolynak vette az üz­letet, kiragadta Szíjártó kezébő! a pénzt, kö­zébe vágott a lovaknak s elnyargalt. Szegény Szíjártó ! Ott maradt az uton, egy darabig tű­nődött, majd nekiindult az útnak. Siralmas arc­cal tért, haza Sümegre s panaszával fölvette a félvárost, elpanaszolta nagy buját baját. Másnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom