Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-01 / 5. szám

_ 2. = cses zuzzájukat, hanem inkább azok » veszteségei« fölött jajveszékeltek,—kik a szegény nép izzadsága árán — gazdagodnak. Az igaz tudomány csúffá tette okoskodásukat. Kétségen fölül beigazolta, hogy az emberi szervezet természeténél fogva amint 7 órai, ugy hetedik napi pihenőre van utalva. És hogy nincs az a fizikum, mely 10 napi szakadatlan munkában ki ne merüljön. Énnek dacára a hetedik nap megszentelése a mai társadalomnak Hekuba ! Elvették Istentől és az emberiségtől, lefokozták, fényétől és ünnepi méltóságáról megfosztották és besorozták a többi 6 közé közlegénynek s hétköznappá degredálták. És a csendes nyugalom, a magábaszállás, az ima és isteni tisztelet ideje a munka, a vásári zaj napja lett. Túllicitálták a francia forradalmat, mely legalább a tizedik napot meghagyta pihenőnek. Ma pedig sem hetedik sem 10-dik napja nincs a pihenésnek. Géppé tették a munkást, anélkül, hogy a gépet is megillető olajozásra neki időt engednének. Lélekölő egyformaságban darálja le napjait a munkás, mint az a gép, melyet fűtenek, hogy munkaerőt fejtsen ki. Ki csodálkozik azután, ha a szükséges pihenéstől és vallása gyakorlatától megfosztott munkásnép erkölcsben és szervezetben degenerálódik, csenevészesedik és pusztul. Nem állunk messze az igazságtól, mikor az erkölcsi és szervezeti elcsenevészesedés igazi okat az általános ünneprontásban keressük. A munkás hat napi erőfeszi tő munka után a 7-iket is munkában kénytelen tölteni. BALATON ViDEK Vasárnap délután eldobja a munkászubbonyát s megy. ünnepelni a maga módja szerint korcsmákban és lebujokban. Mivelhogy vallási kötelezettségeinek eleget nem tehet, erkölcsi érzéke eltompul s másban keres »üdülést.« A mi azután erkölcseit megmételyezi és heti keresményét fölemészti. Fásult szivből kihal felsőbb rendeltetésének érzete s menyországát itt a földön keresi. Magát a földi paradicsom csábjaival hitegető szocializmus karjaiba veti. Osztozkodni akar a módosak földi paradicsomában. Ez ugyan minő előnyére válik a nemzetgazdászatnak az a sok sztrájkban eltöltött nap, meg az a sok tüntető körmenet? Az ipari munka szünetel, a hatóságok pedig t-zuronyerővel is alig tudnak rendet teremteni ? Ez volna az a hires megtakarítás, mit a vasárnap rovására elértünk ? Angliát egy egy bölcs nemzetgazdászunk sem mondhatja szegénynek. Az ipar és kereskedelem sem pang ott. Pedig ez az egyetlen ország, hol az Istennek napját, a 7-ik napot, a vasárnapot igazi keresztény szellemben ünneplik. A vasárnap ott az igazi és teljes munkaszünet napja, Ennek kellene lenni nálunk is. Legyünk igazságosak. A magyar törvényhozás nem is feledkezett meg egészen a vasárnapi munkaszünetről; az 1891. évi XIII. törvénycikk arról intézkedik, hogy az ipari munkának vasárnapokon és szt. István napján szünetelnie kell. Ez a törvény azonban még mindig sok kívánni valót hagy hátra. Hiányos, sok benne a kibu VO CS ci kivétel. Nélkülözi az erkölcsi alapot. A vasárnapot csupán pihenő napnak tekinti. Fogyatékosságainál fogva csak azok tartják meg jóformán, akik akarják. 1903. február 1. Nem is mór egyforma mértékkel, mert sem a kereskedelemre nincs tekintettel sem R7. óriási hivatali apparátusra. Ezeknek egyáltalán nem rendel munkaszünetet. Mit vétett a nagy munkát végző hivatalnoki testület, hogy az állam a munkaszünet áldásaitól megfosztja? Vagy mit a kereskedők? Ezeknek nincs szükségük pihenésre? Nincs szükségük Istenre, isteni tiszteletre és lelkük gondozására? A kivételek nyilt sebei e törvénynek. Mivel semmi tekintettel sincs a ker. vallás tanaira, nem ért célt. Ez a cél a vasárnapok megszentelése lenne. Pótolja ki fogyatékosságait a társadalom. Mindnyájan emberek vagyunk, munkára teremtve. De magasabb rendeltetéssel is birunk. Szervezetünknek pihenésre, testünknek nyugalomra, lelkünknek üdülésre és Istenre van szüksége. Iparosnak, kereskedőnek. hivatalnoknak egyformán. Kérünk tehát mindenkire nézve kötelező teljes és általános munkaszünetet vasárnapokon. A magyarországi kath. körök és egyletek orsz. szövetsége e tekintetben már megtette a kezdő lépéseket. A vasárnapi általános munkaszünet kiterjesztése végett föliratot intézett az országgyűléshez. Hasonló értelemben jártak el egyes vármegyék és városok törvényhatóságai, képviselőtestületei. Társadalmi. ipari és kereskedelmi körök és egyletek. Zala vármegye hazafias törvényhatósága minden hazafias és vallásos érdekeket szolgáló ügyben jó példával szokott előlhaladni. Ha a vasárnapi munkaszünet általánosítása s a vasárnapok megszentelése érdekében a t. bizottsági tag urak, vagy testületek konkrét indítvány alakjában kérelmeznek, hisszük, hogy az a törvényben, Udvarhely vármegyében van elterjedve. A g>ü]tö inegfigyeito községekből (179) Vasra 60, Sopronra 16, Veszprémre 11, Zalára 79, Somogyra 12, Baranyára 9, Udvarhelyre 2 jut. Már e földrajzi helyzet mutatja, hogy itt egy tősgyökeres dunántúli népszokással van dolgunk, mely eredetileg a göosej-hansági nyelvterületnek lehetett tulajdona. a regölés ideje általában véve karácsonyra, vagyis december hó 25—26-ára esik. Akadnak olyan regős csoportok is, melyek mesterségüket leplezett koldulásnak tekintik s az egész ádventban, karácsony után pedig egész vízkeresztig zaklatják a falut, sőt vándorénekesek módjára bekóborolják az egész környéket. A regösök rendszerint az est beálltával szoktak megjelenni. Jelenleg a finem vesz részt a ívgölésben, c*<ak egy vasmegyei község az, hol leányok is ívgölnek. A regösök többnyire az ismétlőiskolás fiukból és serdülő legényekből kerülnek ki, néhol azonban idősebb legények, sőt házasemberek is regöluek. A csapatok rendesen 4—6, esetleg 7 -8 tagból állanak. Különböző készségeik vannak: a láncos regős-bot, a kilenc ágra font vessző-korbács, a hólyaggal bevont, dobalaku szötyök, mely nevét a hólyagra erősített s nedves ujjal dörgölt vagj szöt.ykölt nád — vagy cirokszártól nyerte, továbbá a >kilenc »eavu furulya*, egy lopószárakból és behasított ludtoUból összerótt trombita s egyéb hasonló lármás hangszerek. Valaméh, a ki'-ályné; mellekből a mézgyüjtő mé bek kelnek ki. Óhajtom, hogy a «mensa academica« tagjai ne here tojásokból keltek légyeu kí, hanem példás viseletben, seréuységben és minden jóbau hasonlítsanak egymáshoz ugy, miképen »hasoulit egyik tojás a másikhoz.* Szíria ázslui tartománybau az ottani i.ephit szerint az é • böl leesett, a tengerparti homokba egy fényes uagy tojás, melyet a galambok költöttek ki. S ezen égi tojásból eredt a szíriai Venus istennő. Teljes figyelemmel hallgató tisztelt Hölgyeim és Uraim! Igénytelen csekélységem nézete sa »Mensa academicat szerény tagjtinak is véleménye, mi szerint Keszthely ~s vidéke hölgyei is a csóko lózó galambok ál'al szerelmesen kikölcött szíriai fényes, nagy eyi tojásból röppentek ide közénk, hogy estélyünknek bájt, keilemet, fényt kölc.-öaözzenek. S a kik a .Mensa acadennca« tagjainak és személyemnek ezen erös meggyőződésével ellenkezni mernek, azokat, megromlott tojásokkal verjük ki hires városunkból, mi dászi fülükbe zúgva a római diadalnak zsarnoki szavaival: »Jaj a tojások által legyőzötteknek !* A regölésröl A néprajzi tudomány, az ethnographia az ifjú tudományok közé tartozik s nálunk hova a nyugateurópai tudományos áramlatok, rendesen elkésve étkeznek meg, igazán csak a 1-gujabb években vett némi lendületet. Ebben na»y szerepe vsn az 1889-ben megalakult Magyar Néprajzi Társaságnak, s gazdag tartalmú, gondosan szerkesztett folyóiratának, az Etkonographiának. A uép nyelve, köhészete, életmódja, lelkivilága iránt egyre intenzivebb az érdeklődés ugy a tudósok, mint a gyűjtés munkájában jelentős szerepre hivatott müveit vidéki középosztály körében. S ez érdeklődésnek mutatkoznak az j eredményei is. L gujabban egy jelentős művel gj'arapodott a magyar népr j/.i tudomány sovány irodalmi). Sebestyén Gyula dr. bocsátott, ki két kötetet, melyek elejében regős-énekeket közöl, másikában pedig az első kötetbeli adalékok alapján, a regölésnek, ez érdekes népszokásnak eredetét, történetét, jelentőségét világítja meg. Könyvének főbb eredtnéuyei érdekelhetnék nemcsak a szaktudóst, hanem minden, a magyar kult.ura iránt fogékony lelkű magyar embert, a lap olvasóit annál inkább, mert e könyv a tudós szerzője a Balatonmellék szülötte s lelkes barátja, másrészt pedig' mert a regölés első sorban zalavármegyei, göcseji népszokás. A regölés egy karácsoni népszokás, mely Dunánlul agy részében s Erdély egy megyéjé60 levélpapír 50 boríték 80 fillér. 60 finom valódi csontlevélpapir és 50 boriték csinos dobozban 1 kor. Újdonságok, családi dobozok, szines levélpapírok, levelező kártyák só zárt levelező-lap alakú levélpapírok, valamint kézzel festett zárható csinos fadobozok nagy választékba és legolcsóbban kaphatók Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.