Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-01 / 5. szám

1903. február 1. 13 A LATON VIDÉK hatósági gyűlés magáévá teszi s ez ér­demben f'ölir az országgyűléshez. Most van az egyesületek közgyűlé­seinek ideje. Tessék indítványokat hozni s azt az illetékes fórumokhoz eljuttatni. Meg vagyunk győződve ha az egész ma­gyar társadalom magáévá teszi az em­berbaráti, szociális és erkölcsi szem­pontból egyaránt nagyfontosságú kér­dést: a törvényhozás sem fog elzárkózni a közkivánalom elöl s az általános va­sárnapi munkaszünet s az ünnepek igazi megszentelésének ideje rövidesen elér­kezik. Ez is égyik tényezője lesz a Nagy Magyar országnak. Jegyzöváltozás. Csirke Iván — mint köztudomású dolog — a keszthelyi jegyzői állástól megválik s jól megérdemlett nyugalomba vonul. A városi jegyzői állas ezzel megüresedik és betöltésre vár. Keszthely helyzete kissé kü­lönös. Lakosságénak intelligenciája, kereskedelme és ipara révén méltán igényt, tarthalna a ren dezett tanácsú város előnyeire. Lckósságanak kisebb számaránya, meg financiális okek miatt is e méltóságra nem te­het, szert. Nem lehet, rendezett tanácsú város. A nagy községek szerény sorában kény­telen helyet fog'alni. Padig kiváló kvalitásai, fürdői s kivált­ságos helyzetével kulturája és kulturális mtéz­ményeivel az úgynevezett nagyközségeket mesz­sze túlszárnyalja. Nagyközség létére is intelligens város. Mint nagyközségnek nincs polgármestere, sem rendőrkapitánya sem tanácsa. Mégis kívánatos s a város intelligfMitiája mégis kívánja, hogy akik annak élén állanat, amazok kellékeivel bírjanak. Akik e város szel­lemi és anyagi ügyeit vezetik a szellemi kivá­lóság oly mérvével kell birniok hogy egy ily várost., ugy ki, mint befelé, ngy fel, mint le­felé a nagy intelligentiához méltóan képvisel­jék és representálhassák. A város niHÍ nagy községi szervezetében legnagyobb és legfontosabb tényező : a jegyzői állás. A városi jegyző vállaira nehezedik nem­csak annak méltó képviselete, hanem minden más a város fejlődését, érdekeit érintő dolog. A városi e'őljáróság élén a jegyző támasza, u'­mutatója é* vezető tanácsadó)* a bírónak. A városi, megyei közigazgatási, állami s sok más ügynek szálai az ő kezeibe futnak össze. A. közönség, a polgárság szellemi ós anyagi ér­deke szoros viszonyban áll a jegyzőséggel. Ily nagy fontosságú állás lévén a városi jegyzőség, cseppet sem csodálkozunk azon. ha már eleve megindult az utódra nézve a talál­gatás s a legnagyobb f'oku érdeklődés imutat­kozik. Koiai volna ma még &z utód személyéhez kombinációkat fűzni. A személyi tulajdonságo­kat illetőleg azonban már most is lehet, sőt szükséges is kívánalmakat támasztani A leendő jegyző szemétében egyesülve kell lenni mindama tulajdonságoknak és kiváló előnyöknek, malyek őt e szép, de nagy felelős­séggel járó állásra minősítsék. Mindenek előtt az intelligentia oly mérvé­vel kell birnia, mely öt egy ily intelligens vá­ros képviseletére képessé tesz . Az iskolavégzet tség, a sz ikképzettség és tudomány, a hivatali teendőkben való gya­korlati jártasság oly fokával kell felruházva lennie, melylyel e város sok águ ügye a kö­zönség és a város érdekeinek megfelelő hasz­nossággal tudja végezni. Széles látókörrel bírjon, hogy a város ma­gasabb érdekei benne fogékony lelkű istápolóra előmozdítóra találjanak. Munkásság, tevékenység s e ékkel kap­csolatosan önzetlenség, az az odaadás kell, melylyel a város közönségének ügyeit, kivá­lóan pedig a városi polgárságnak, a kis em­berek és a gyengébbekuek érdekeit önzetlenül fölkarolni, előmozdítani és lelkiismeretesen szol­gálni tudja is akarja is. Mindenek fölölt pedig szilárd akarat, erős jellem és páratlan I ecsületesség ékesítsék, ki' a képviselőtestület bizslma a megnyilatkozó köz­vélemény figyelembe vétele mellett, erre az ál­lásra kiszemel És azt hz egyént szemelje ki a képviselő­testület bizalma, kiben mindeme megnyugtató tulajdonságok megvannak. Nem árt tollát, ha a közvélemény és a tépviselő'estület most már mind behatóbban foglalkozik a jegyzőválasztás kérdésével. Annál inkább is szükségeseknek tart juk ezt, ouert köztudomás szerint egyesek már lépéseket is tettek, sőt erősen dolgoznak is a bizalom mérlegének saját javukra leendő bil­l^ntésén. Kár volna, ha oda fejlődhetnének a dol­gok, hogy ez a választási actus a város béké­jének és nyugalmának megzavarására vezetne. Minek elkerülése céljából, kívánatos, hogy a fenti nagy fontosságú kvalitások mellett a vá­ros lakosságának túlnyomó számát, a t:«gy többséget, a közkivánalmat és köz élemény sza­vát ia figyelembe vegyók. Közvéleményt képviselnek soraink. A köz­3 vélemény szava pedig az, hogy a választásnál a nagy többség, a város lakossága */ i részének szándéka, óhaja és kívánsága érvényesüljön. Ha pedig látnók, hogy ennek meílőzésé­vel, vagy éppen ellenére a szükséges béke megzavarásával járó pariikularis törekvéseket, akarnák diadalra juttatni, kénytelenek lennénk szavunkat az ily eljárással szemben a legerő­teljesebben főiemelni. Foglalkozzék tehát a közvélemény a fog­lalkozzék a képviselőtestület is a jegyzőválasztás kérdésével s reméljük a váltott eszmecserékből tiszta világos nézet, szűrődik le, mely e kérdés eldöntésénél csak a város és közönsége óhaja és érdekeire tekint. Nekünk is lesz még alkalmunk, hogy e kérdéssel ismételten és behatóan foglalkozzunk. Rendkívüli városi közgyűlés. Keszthely város képviselőtestülete Nagy István városbíró elnöklésével jan. 28 áu délután rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés, ha bár nem is nagyfontosságú tárgyak voltak na­pirenden, elég látogatott volt. A közgyűlés üdvözlése után Nagy István vbiró napirend előtt tudomására hozza a köz­gyűlésnek, hogy az elöljáróság a kórházi gond nokság tisztével Stieder Kálmánt bizta meg mit a közgyűlés tudomásul vett. Ezután a közgyűlés' a városbíró inditvá uyára Beck Gyula, Veháp Ferenc és Pető Vil mos volt előljárósági tagoknak több évi kösj< munkásságuk elismeréseül jegyzőkönyvi köszö uetet szavazott. Következett a tárgysorozat első pontjánál tárgyalása, melynek eredményeként a szám vizsgáló bizottságba beválasztattak : Hoffma] Soma, Stieder Lajos, üosenberg Manó, Ilofl uian Arnold, Reischl Imre A rovancsoló bizottságba: Sövegjárló La jos, Forster F. Hivatalvizsgálókul ugyanezek. Ipariskolai felügyelőkül : Lénárd Ernc Oppel Károly, Gyarmathy Lajos, Szalay lg nac, Laky Péter, Gerstl Károly, Hoffman ~|Ai nold, Zitt.erbari.h Kálmán. A tüzszemlészeti bizottság tagjai lettek Schádl János, Veháp Lajos, Schersing József. A balatoni-t'ürdő kezelési bízott: ágba me£ választattak : Nagy István, Buchberger Fülö] Ullmanu Vencel. Hoffman Arnold. Következett a tárgysorozat 2. pontja: városházi korcsma hasznosítása iránti intézki dés. Mire nézve elnöklő városbíró jelenti, hog a városházi korcsma bérlete f. é ápril 30-á lejár s igy tekiutettel a városház udvaron lev korcsma miatt fölhangzott panaszokra, a ké] viselötestűlet most ezek.t orvosolhatja, ann; • 'l 'll ' ' - --------­ru-u~inr*r-nf-.j-ii 'n n —i v '_ r - r wi mennyi közt legfontosabb a láncokkal, vaska­rikákkal, csörgőkkel teleaggatott regős-bot. A korcsmából vagy egyéb háztól kiindulva, a ncgy lárma küéretében végig regélik a falut ; megállnak az ablakok előtt vagy az udvarok­ban, bebocsátást kérve. Ha beengedik őket, | ctt benn elmondják énekeiket, melyekben Szent István szolgáinak nevezve magukat, minden jót kivarrnak a háznak, élelmi szeleket, pénzt kér­nek, s végül a ház leányát valami falubeli le­génynyel, >ósszere gőlik.« Sok helyen csakis leányos házakat keresik fel, s a leányok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy kivel regölik őket öst-zo, S néha kivilágított ablakkal vájják a regősekt-t. Sok helyen már nem nagy a bec-ületük, mert nagy felfordulást szoktak csinálni, s egyes házi eszközöket, szívesen ele­melnek. E népszokás, mint a népélet annyi egyéb ősrégi jellemzetes mozzanata, kivesző felben van. Sok helyen n ár egészen kiment, a »divat<­ból, csak egynehány öreg embertől lehetett nagy nehezen megszerezni a regösének szöve­gét és dallamát. E nrpi regősök utódai azon Árpád- és Anjou-kori énekmonnóknak, regősöknek, kikről középkori krónikáink oly gyakran emlékeznek. Külön osztályt képeztek valaha s nagy szerepet játszottak a királyi udvaroknál és nemesi há­zaknál egyaránt. Ilyen Ősi eredetű ez igényteleD ostoba falusi durvaságnak tartott népszokás, melynek hasonmásait megtaláljuk az összes román, ger­mán és szláv népeknél. Mint Sebestyén kimu­tatja, a római hadsereg révén terjedt el Euró­paszerte a római provinciákban, hol az egyes népek átvették és saját környezetükhöz alaki­tól ták. Maguk a rómaiak pedig Keletről hoz­lák magukkal, mint az á/.siai napimádásiiak, Mithras-bten kultuszának egy ünnepét, mely hit a íómai birodalom utolsó évszázada ban nagyon otthonos volt, h római birodalomban Eredetilog a tavaszi napéj-egyenlőség ünnepe volt, s később vált csak újévi, karácsonyi nép­szokássá. A kereszténység erősen sikra szállt ezen pogái.y szokás ellen, melyben különböző jelmezes al koskodók szerepeltek. Igy azután e népszokás ha nem is pusztult ki egészen, de egészen elmerü't a farsangi és böjti ünnepi szokások örömében. A magyar hagyomány meglepő épe őrizte meg ezt a keleti eredetű, egyetem európai jelentőségű népszokást, metyet teljes* nemzetivé tett. Ezen regős énekekben látju ha eltorzitott állapotban is, a magyar költész legrégibb emlékeit, melyeknek azonban jele tőségük va« nemcsak a hazai, hauem az egy temes hagyományok történetéhen is. Sebesty Gyula dr. érdeme, hogy eredetét, története jelentőségét megvilágította. Gyűjtései aprólék sak, fáradságosak, kutatásai bonyolultak volta M-gmutatta, hogy a szorgalmas és elesess kutató semmitmondó, egész-m jelentéktelene nek látszó nyomok után indulva hatalnif nagyfontosságú eredményekhez juthat. Kőn vét, jó lélekkel ajánljuk tehát a néprajz bar tainak figyelmébe. liir^ás Géza clr. Ferencz József keserűvíz Az iz l *

Next

/
Oldalképek
Tartalom