Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-01 / 5. szám
VII. évfolyam. Keszthely, 1903. február I. 5. szám. Vasárnapi munkaszünet. (N. J.) A zenének 7 alaphangja, a fénynek 7 alapszíne van. Mondják, hogy a hetes szám a természet törvényei közé tartozik. Lássuk csak ! Előfordul-e e szám a természetben? Tényleg a hold minden 7 napban megváltoztatja alakját. Hét nap múlva csak a felét látjuk, másik 7 nap múlva teljesen látjuk, továbbá 7 nap múlva ismét felére fogy, más 7 nap múlva egészen eltűnik, hogy ismét megújuljon. Ki mm látja ebből is, hogy az Ur Isten a holddal is figyelmeztet a hetedik napi nyugalomra. Mit mond mindezekhez az emberi szervezet? A rendes napi munka után 7 órai pihenőre van szüksége az embernek, hogy a munkába fektetett erőt ismét visszanyerje ? Az is egészen természetes, hogy a 6 napi munka után a 7-ik a nyugalomé legyen. Ki csodálkozik még, ha a természeti törvényt positiv isteni törvény is kötelezővé teszi. A harmadik parancsolat nyiltan hirdeti : megemlékezzél róla, hogy ünnepeket szentelj. A mózesi törvényhozás őrösén hangsúlyozza: »Hat nap munkálkodjál és tedd meg mindén dolgaidat. A hetedik napon pedig a te Urad Istened szombata vagyon, ne tégy akkor semmi dolgot, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód stb.! ! Ez a törvény éppen azért, mivel az emberi természetben gyökeredzik, nem csak Móze3 ivadékaira bir kötelező erő! vei, hanem egyaránt minden emberre. És a hetedik napot a föld kerek! ségének minden népe ismeri is. Guinea ; négerjei csak ugy, mint Ormuzd és a • Goa-bálvány imádói, a kutyefejü tatár csak ugy, mint a finom izlésü európai. De az elbizakodott emberi ész a természeti törvénj-t is megbolygatta. A 18. század álbölcseleté e kétes értékű dicsőség. Az egyház tekintélyének megingatásával az ünnepek tiszteletét is sikerült alászállitani és kitépni a népek szivéből. A testvérvérben vájkáló nagy francia forradalom e téren is ujat akart produkálni. Hadat izent Istennek s eltörülte a 7-ik napot. Helyette nyugalmi napnak a X. napot rendelte. A vallástalan nemzetgazdászok között akadtak e káros elméletnek védői. A humanizmus örve alatt szemforgató okoskodással számítgattak az ünneplés cimen származó veszteségeket. Krokodil könnyeket hullattak a szegény népet ért munkaveszteség és kereslet hiánya fölött — a sok ünnep miatt. Pedig tulajdonkép nem is az »ó nép« veszteségei s érdeke mozgatták beTársadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. 3®«jjjJeleui k h«l.«iikiut «Ky»Züi' : miniI riiiip. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL • volt Rázd. tanintézet épületében. Kés iratokat a szerkesztőség cimére, Pénzesutalványokat. hirdetési meirliizAsukatéa riklaniA«i<\kat a UiadóliivataHios kéi-Utrk Kéziratokat nem adunW vlnexe i,Arruj.A.)3>ONOs BONTZ JÓZSEF KKI.KI.ŐS S'/.ISHK HSZ'l'ö NÉMETH JÁNOS. KIADÓ SUJANSZKY JCV/.SEF Előfizetési árak: Egész érre 70 kor. — fill Fél évre o „ — „ Negyed évre 2 „ 00 „ Egyes szám ára 20 „ Nyilttér petitsora alku szerint. A BALATON VIDÉK TAHuAJA Egy kosár tojás. (Tréfás csevegés.) január lT-iki gazdászhangversenyen felolvasta az iró: Molnár Pál III. éves gazdász. (Folyt, és vége.,) II. Néha a tojásból készült minden rendű — rangú étel és ital közkedveltségü a tojástól Gazdag János undorodott. Nem is kenette be lenolajjal a tojásokat, liogy B hónapig is épen maradjanak. Ha minden ember Gazdag elvén állana, nem létezhetnék. Angliában és Amerikában tojástécz'agyár, mely bavonkint 80 ezer tojást is feldolgoz. Mig Amerikát íel nem fedezte Kolombus Kristóf, addig azt mondták neki a tudósok, liogy az lehetetlenség, az őrültség. De midőn felfedezte, akkor már igy beszéltek : »Mi is megtettük volna !« Ekkor Kolombus egy tojást adott át a tudósoknak, hogy az asztalon hegyesebb végére állítsák fél. A tudósok megkísérelték, de nem sikerült. Ekkor Kolombus kissé betörte a tojás fejét s a tojás az asztalon megállt. »Hiszen ezt mi is megtehettük volna!* mondták a tudósok. »Utánam igy ti is felfedezhettétek volna Amerikát*, felelte Kolombus. Most már a keszthelyi verebek is csiripelik Kolombus tojását, lármázván a közmondással : »Ha fejét betöröd a tojás is megáll!* Hej! Beh sok ember feje is tojás ; mely könnyen betrik igazszólás miatt ! • Törékeny mint a tojás.* Zeng a példabeszéd, meiy szerint mindegy : »Akár a tojást ütjük kőhöz; akár a követ a tojáshoz.* Ugy hiszem ezen arany igazságot minden keszthelyi aláírja, még tojás konyak likőr szürpőlgetése nélkül is. Talányok : »Mi megy fel fehéren ós sárgán jön le?« Felelet: »a tojás.* Van egy kis hordo ; ha eltörik, nincs olyan kádár, a ki azt ismét, összerakja* »Mi az?* Válasz: «A tojás*. Minden tollas közt legkisebb tojást rak a kolibri, legnagyobbat, pedig a struc. A strue tojása 3 font azaz L/2 kilogramm sulyu, mely akkora ininfc egy gyermekfej s héjából edény készül. Beh kár, hogy a keszthelyi ember sem az amerikai kolibri tojást, sem az afrikai struc tojást nem szemlélheti. Már pedig a miatt sem Amerikába sem Afrikába nem vitorlázunk. Hunyady Mátyás magyar király Bécset ostromolván, azt kikémlelendő álruhában belopódzott az osztrák fővárosba, hol egy vendéglőben hat főtt tojást parancsolt. Tányéron kelült elébe a rendelt étel, melyet elköltvén, a korcsma asztalra ezt irta »Itt volt Mátyás király és megevett 6 tojást.* Ezen iratot befedte a tányérral s eltűnt. A. pincér, utána csakhamar elolvasta a »tölséges irás*-t, a vendéglő egész közönsége. Azounal keresték a tojást, evő magyar királyt; de az osztrák sógoréit oly sikerrel bot ózták a nyomát mint a pesti löudéreink a I Kecskéméihyét. Hej azóta nagyot fordult a világ ; mert a magyar király álruha nélkül ehet bármennyi tojást. Bécsben s azt mondják rá: • Váljék egészségére!' Az álnok ember a példabeszéd szerint • kigyó tojásból*; eredt; a csalfa könnyeket siró asszony »krokodiltojás*-ból származott; s a hálátlan fickó »kakuk tojásbó 1. t A hencegő pöffeszkedés igy kiált : jEii sem kerültem gólya tojásból.« A kaviár azaz a haltojásból készült eledel kitűnő. Talán azért irta meg Csiky Gergely a • Kaviár* cirnü bohózatát. Aki még nem látta vagy n6m olvasta az emiitett színmüvet, az nézze meg vagy lapozza át; olyan jóiziiket kacag, hogy elfelejti még a hitelezőjét is. A pillangók közt a selymér rak legbecsesebb tojásokat ; a rovarok közt pedig az anya-