Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1903-06-07 / 23. szám
1903. junius 7. érzett bálánkat., mely elkísér bennünket, a sírig, sőt azon tul is. És átöröklődik gyermekeinkre, nnokáinkra (már arra, a kit a jó Isten ilyenekkel megajándékoz) tz a mi nagy bálánk. Akkor még a takarékban kezdődik a kálváriánk, a hol a benyújtott váltó fölött mondanak bírálatot. Hegy ilyen alkalmakkor winden jó és rosz oldalunkról megemlékeznek — magától értődikEz az eljárás olyan emberek kölcsőneinél, a kik elég ízeién esések arra, hogy személyi Ilitelük van, és jótállókra szert tehetnek. De mit csinál az a szegény ember, a ki sem ezzel, sem amazzal nem rendelkezik ? Ez egyedül és kizárólag a zálogházakra van utalva. Enuek nincsen más remediuma, mint zálogba tenni azt, a mije vjn, hegy kisegítse ttn>£át és családját,, hogy iparát, foglalkozás át folytathassa és stagnáció ne álljon nála be. A kézi-zálogüzletekről szóló 1881 évi XIV. t. c. ezen üzleteket az iphr fogalma alá sorolja. Engedélyezésével tehát az iparhatóságot íuházza föl. A törvény 11. § a a törvényhatóságok hatáskörébe utalja annak megállapítását, hogy gondozási, őrzési, biztosítási, kezelési s egyéb dijak cimén mennyi összeg szedhető. Hegyinkben — ugy tudjuk, hogy ezen összeg 18—24°/ 0 közt váltakozik. Ez hallatlanul nagy összeg, olyan, a minőt, elhiuni is nehéz. Addig, mig a pénzintézetek íyujtott váltó kölcsönök után 6—S'/o-ot, számítanak, jelzálogkölcsönöknél, még ha törlesztésesek is ezek, néhol G—6 ,)5 0/ 0-ot követelnek, a zálogházak 18—24 percenteket szednek a törvény oltalma és védelme mellett! Ez helytelen, igazságtalan, a szegénysorsu népre egyenesen káros és végkimenetelében veszedelmes ! A zálogház-tulajdonos éppen ugy biztosítva van péjizf're nézve, mint a hitelintézet; mert a jelentkező félnek annyit ad zálogtárgyára, amenynyit jónak lát. Hiszen módjában vau a kínált tárgy értékének a meghatározása. Ezért helytelennek tartjuk, hogy a zálogházak olyan nagy összegű percent szedésére vannak följogosítva, amely bizony, hogy enyhén fejezzük ki magunkat,, fölbáboritó. Uzsorás kaii a', biz a 18-24 °/o "kárki mit, mond is. Nem lehetne ezen segíteni ? Miért nem nyitnak a takarékpénztárak üzletük n e lett egy osztályt a kézizálog kölcsönök effekluálására. És, ha egyéb tárgyak befogadá. sára nem is, de ékszerekre ez könnyen berendezhető és kezelhető volna. Ékszerek könnyen elhelyezhetők, kezelésük r.em igényel sem nagy és beható szakismereteket, sem különös gondot. A személyzet szaporítása sem okozna valami sok és számbavehető költséget, de a köznépre a szegényebb osztályra határozottan jótékony hatással lenne. A pénzini ézetek forgalmukat megkétszereznék s e mellett a népnek a megélhetését megkönm itenók. Megóvnák attól a szertelenül nagy kamat .fizetéstől, amit a zálogházak követelnek és számítanak s e mellett megóvnák attól a kellemellensógtől is, a mit, a z logház-tula jdonosok önkénye okoz a szegény embernek. Vegyék fontolóra a pénzintezetek élén álló férfiak ezen eszmét, ésítörekedjenek ennek a megvalósítására. Önmaguknak tennének ezzel hasznot és e mellett kőunyitenének a lakosságon ; tehát kétszeresen használnának. Nem utópia ez, hanem egy kis jóakarattal, euiberszeretettel megvalósítható olyan eszme, melynek létesítése megteremné a maga áldás03 gyümölcsét. A pénzintézetek hivatása nem kizárólag a vagyongyűjtésre, hanem arra is kiterjed, hogy a helybeli s vidék lakosságának a vagyoni érdekét megóvja, tehát, kulturális. Terjesszék ki hát áldásos működésüket, ebbe az irányba is a saját és embertársaik jóvoltából, a közjó javára s főlvirágozta tására. Városi közgyűlés. Keszthely város képviselőtestülete f. hó 4-én tartott, rendkívüli ülést Nagy István városbíró elnöklésével. A gyü'és elég látogatott volt, különösen megjelentek a képviselet, összes hangadói, akik közül löbben a tárgysorozat, főbb pontjaihoz hozzászóltak. Különösen érdeklődtek az elemi iskolai tanítók fizetésemelés ügye iránt, melyet a iskolaszék is pártfogásába vett. A föl zóla !ások mindnif gannyian azt a benyomást, iették, hogy a képviselőtestület elismeri a tanítók munkásságát. A napirend előtt bejelentette az elnöklő városbíró, hogy a régi gazdasági tanintézetre, melyet a város a földmivelési minisztériumtól örök álban megvett, az átírás véglegesen megtörtént. A tárgysorozat első pontja volt Csirke Iván nyugalomba vonnlt jegyzőnek állásáról való lemonaása, amit a közgyüiés sajnálattal tudomásul vett. Burány Gergely dr. ugy véli, hogy a képviselőtestület nem nézheti közömbős szívvel Csirke Iván távozását, ki mint szorgalmas, tehetséges városi tisztviselő nagy felelősséggel járó hivatalát minden időt en a leghüségesebI en töltötte be, indi'ványozza, hogy érdemei jegyzőköny vileg megörökítessenek, ezeu elismerés pedig vele jegyzőkön \i kivonat ban közöltessek. Az indítványt a képviselőtestület egyhangnlag elfogadta. Elnöklő városbíró bemutatja Takách Imre főszolgabíró átiratát, melyben a nyugdíjazás folytán megüresedett jegyzői állásra Szekeres Ödön adóügy i jegyzőt helyettesíti ; a hivatalos iratok atadását f. hó 7-ik napjának 8 óráját tűzte ki. A képviselő estület, az átirat, tartalmát, tudomásul vett,9 ; az iratok átadására Súeder Kálmán és Forster Ferencet küldte ki. Egyben elhatározta a képviselet, hogy a helyettes jegyző mellé dijnokot alkalmaz. A városbíró bemutatta Cstinády Gusztáv dr. iskolaszéki elnök átiratát, melyben tudatja, hogy az iskolaszék 3 évi mandátuma lejárván, J kéri az ujabb min. utasítás értelmében az iskolaszék junius elején leendő választását. Az átirat tudomásul vétele után megejtetett a választás, mely szerint a régi isk. széki tagok újra niegválsszíattak, uj tagok lettek : Czakó Béla gazd tanint. igazgató, Schwartz „ D ~ O Zsigmond dr. ügyvéd, Imiik János telekkönyvvezető és Ullmaun Vencel tkpéuztári igazgató. Ezután beterjesztették az elemi iskolai tanítók fizetésemelés tárgyában beadót,t, kérvényét,. Lénárd Ernő jogosnak találja a tanítók kerelniét, ö is belátja, hogy fizetésűk a mostani viszonyok között csekély, hogy az élelmiszerek drágák különösen Keszthelyen, mint fürdővárosban. Miután azonban a város túlságosan nem dobálózhat a pénzzel, mérsékelt emelést: törzsSzetésük 10%-á' j .vasolja ; vagy pedig küldessék ki egy bizotiság, mely a város anyagi helyzetének szemelőtt tartásával tenne javasla tot a fizetésemelés nagyságára nézve. Burány Gergely dr. utalva arra a kerül ményre, hogy a tisztviselők fizetésrendezése napirenden van, a tanítók fizetésének kérdése is szóba jöhet. Miután az állam kötelességét, már a legközelebb teljesítem fogja, a községek sem zárkózhatnak el ridegen e kötelességek elől. Miután azonban, mint az előtte szóló hangsúlyozta, a város anyagi viszonyai nem a legkedvezőbbek, bizasaék meg az iskola gondnoka, hogy a kiküldendő bizottsággal tegye magát érintkezésbe, s tanulmányozás alapján ter|eszszék a képviselőtestület elé a fizetésemelésre vonatkozó javaslatot. Továbbá felkérendő az állam, hogy az eddigi segélyt amelje fel, a mire szerinte annál inkább számítani lehet, mert eddig is az állam a hiányt pótolta. Behatóbb tárgyalás után elfogadta a képviselőtestület a városi elöljáróság javaslatát, mely szerint a tanítók fizetését eddigi törzsfizetésük 10%-ával a jövő tanévtől kezdve felemeli. Városbíró bemutatta a közoktatásügyi miniszter I,irat át, melyben utasítja a város közönségét, hogy tekintettel arra, miszerint a Balatoni muzeum egyesület javára tett ÍOCO frtos alapítványról szóló alapító levelet még 1896 ban állította l<i, midőn az megalakulva nem volt, s igy az alapító levélben nem nyert kifejezést az sem, hogy- a muzeum időközben tőrtént. megalakulása után annak igazgatósága az alapítványt elfogadja s az évente nyerendő alapítvány kamatait a muzeum évi szükségeinek fedezésére fordítani fogja és miután az alapító levélből nem tűnik ki az sem, hogy az alapítvány tételre vonatkozó községi képviselőtestületi határozat törvényhatóság részéi ől jóváhagyatott — felhívja a közönséget, ezen még 1896-ban kiállított levelek helyébe uj alapító levelet állítson ki. Mire Stieder Lajos városi ügyész felolvasta az általa szerkesztett uj alapító levelet melyet a képviselőtestület, helyeslő tudomásul vett. • Felolvastatott Schádl János tűzoltó egyleti elnök kérvénye melyben a laktanya építésénél felmerült 310 kor. költségtöbl letöt megszavazzák. A kérvényben foglalt indokokrál fogva a képviselőtestület, az elöljáróságot utasította, hogy a kért összeget kiutalványozza. Felolvasták t gazd. ismétlő iskola felállítására vonatkozó közigazgatási bizottsági hctározat'ot, mely az iskolaszékhez át fog tétetni azzal, hogy sürgősen javaslatot terjesszen e tárgyban a képviselőtestület elé. Végül Schadl János tűzoltó •'gjl- elnök által beterjesztett kérelmére a képvíselötestü'et utasította az elöljáróságot, hogy a tűzoltó szerkocsira a legutóbbi közgyűlésen megszavazott összeget folyósítsa. Ezzel a gyűlés véget ért. Fürdőink és a szövetkezés. Lapunk közelebbi számában foglalkoztunk azzal az uzsorával, mely a Balatoninellékén folyik. Reá mutattunk arra, hogy ilyen körülmények között bármilyen szorgalmas is a földnek népe, boldogulni még sem tud. Most a dolog másik oldalát akarjuk szemügyre venni. A Balaton mellékén óvenkint százan meg ezeren keresnek üdülést, és egészséget, de> nincsenek mindnyájan megelégedve. Panaszkodnak a drágaságról s azt hangoztatják, högy külföldön menynyivel olcsóbb minden. Más oldalról meg azt látjuk, hogy a föld népe minién haszon mellett, mely kezébe vagy zsebébe vándorol, igazában megtollasodani nem bir. R já mutattunk, miért vau ez így, miért drága az, amit a nyaralók kapnak. Egészen bizonyos, hogy a dolgon segíteni lehet és segíteni kell i-. Az a termelő, ki drágán ól, cikkeit nem adhatja olcsón, a munkás, kinek mindennapi falatjánál ott leselkedik az áruuzsora, nem elégedhetik meg kevéssel. A szövetkezés segítségével olcsóbb világot lehet teremteni és akkor többen fogják fölkeresni a magyar tengert, és megelégedettedben térnek vissza onnan. Érdemes, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk, hogy visszatartsak azoknak a millióknak legalább egy részét melyek ma külföldre vándorolnak. Nem csupán a Balaton mellékéről, hanem az összes magyar nyári üdülő- és fürdőhelyek jövőjéről van szó. A Magyar Gazdaszövetség, amelyet erre fölszólítottak, maga részéről meg fogja tenni a kötelességét, de hát vajon csak a Magyar Gazdaszövetség érdekérői van-e szó ? Ferencz József keserűvíz A z Tir iI E
