Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-31 / 22. szám

BALATONVIDÉK 1903. május 31. Isten közbelépésére volt szükség. A Megváltó nagy művét befejezte. Az erkölcsi a szellemi ujjáépités, teremtés templomához mindent megadott, tanítást, kegyelmet, eszközöket és áldozatot s hozzá munkásokot. Ki lesz, ki a megváltás nagy munkáját befejezi ? ki annak munkásait kitanítsa, fölvilágosítsa s a nagy munkára, megerősítse ? — A megígért. — A tudomány, a bölcsesség, az igazság, az erősség és vigasztalás lelke — a Szentlélek — Nag3

r munka. — Mielőtt építeni kezdhettek volna tisztitani kellett. Fülledt, posványos volt az erkölcsi lét. — Bűn tobzódott mindenütt. Félelem, gyengeség a munkásokban az apostolokban. — A szél tisztítja a levegőt az atmoszférát a káros miazmáktól. A Szentlélek megtisztította az apostolok által a világot a büa szennyétől, hogy megszentelhesse miután: az igazság, a tudomány, az erősség fegyvereivel felvértezte munkásait. Szavuk és tanításuk a szél szárnyán a vihar gyorsaságával járta be a földet. Rombolt, tisztított és épített. Lerombolta a bálványokat, a pogány babonát és bűnt. — Megtisztult világnézet támadt nyomában. És az emberiség boldogságának temploma, a kereszténység nagy épülete kénzen állott, üdvhozó otthonul minden népeknek. Tüzes nyelvek alakjában szállott alá a Szentlélek. — A tüz világit és melegít,. A keresztény tanok világossága hatotta át az elméket s melege gyullasztotta lángra Isten és emberek iránt a sziveket. A rombadőlt bálványokkal pótba hullott, a válaszfal, mely szabad ember és rabszolga közt négyezer éve állott fönn. — Az önzést a szeretetet, a gőgöt a szelid alázatosság, a kegyetlen zsarnoki hatalmat a keresztény irgalmasság váltja föl. — Uj élet, uj ég, uj föld támad. A ker. erkölcsök szelid fénye ragyog a megváltás uj egén. A ker. erények virágai teremnek a földön. — Az élet nem fölösleges céltalan teher, melytől meg kell szabadulni. A piros pünkösd gazdag termést, bő aratást jelent. — Megelégedést a földön, boldogságot azontúl. Pünkösd van! Volt pünkösd a kereszté nyaég előtt is a dekalogus kihirdetésének emlékére. — De mi történik a félelmes és fölséges isteni actus alatt ! Lent a hegy alatt aranyborjut készítenek. Körül táncolják. — Pünkösd van ma is. A szeretet uj törvények ünnepe. És az emberiség ez immár kétezerév emlékünnepén: az aranyborjú bálváuya körül jár őrületes táncot. — Mintha esak ennek volna szánva áldozatul. — Mintha csak ennek és ezért élne. — Mikor mondtuk, hogy Rómában minden eladó. — A pogányság korában. — A pogányság egy uj része kezd felül kerekedni. — Bálványa az aranyborjú, az önzés, a haszonlesés és a gyöngébbek kizsákmányolása. Irigység, gyűlölség és meghasonlás mindmegannyi kisebb-nagyobb bálványok, melyeknek rabigáját ma a társadalom nyögi. Alkalmazkodást követel a mai világ bálványa az Én. Ki nem e szerint rendezkedik be, ki elveit, meggyőződését, akaratát, jellemét, nem hozza áldozatul az En bálványának, pusztuljon. Nincs helye a mai modern világban. Akkor pünkösd után szerte mentek az apostolok, tanítottak, szenvedtek és tanításuk igazaiért, meghaltak. — De munkájuk nyomán egy uj élet forrása fakadt a boldogság után szomjazó emberiség számára Ma kitudja hányadszor uj eszmék, uj tanok hírnökei járják a hazát, városokat és falvakat Ezek az uj, ezek a hamis protéták: tanitanak ugyan, de nem nélkülöznek, fáradnak ugyan, de nem szenvednak s beszólnak ugyan jólétről, jogról, igazságról, de maguk szívesen tömik minden pillanat az isteni csodatételek mindennapiakká válnak szeműnkben. De ma eltölti látásunkat a Szentlélek világossága. — Piros pünkösd napján a természet gazdag könyve szétnyílik előttünk s megilletődve olvassuk belőle, mit az evangélisták is hirdetnek : az Isten teremtő, föntartó erejét, mindenhatóságát, és jóságát. Piros pünkösd hajnalán hálatelt szívvel tekintünk az égre ós hivő áhítattal mondunk köszönetet mindezért a csodáért, melylyel bennünket a Gondviselés megáldott. Mert nemcsak a szent könyvek, de az egek s a nagy természet is Isten dicsőségét hirdetik s serkentenek hitre és bizalomra* * # Piros pünkösd van. A milyen változást hoz a tavasz teljessége a természeti világrendben, annál nagyobbal lepte meg Isten mindenhatósága az erkölcsi világrendet — a Szentlélek ünnepén. — Szél zúgásában. tüzes nyelvek alakjában szállott e napon az apostolokra. Kigyuladt, a hit fáklyája. — És az erkölcsi világ ujjá teremtésének műve he van fejezve. Egy nagy tohu-va-boliu — egy óriási zűrzavar volt a fizikai világa teremtés kezdetén. — De ott lebegett az Isten lelke a Szentlélek a vizek fölött. A rendező, a mindeneket kormányzó Szentlélek. — Parancsára kialakul a természeti világrendje, kigyúl a nap tüze, a hold szelid fénye és a csillagok ragyogása. — És a nagy mindenség az Isten örök törvénye szerint igazodik. Óriási zür-zavar, hitetlenség pogányság, bálványimádás, emberáldozatok, rabszolgaság, zsarnoki-hatalom, önzés, meghasonlás s kétségbeesés zűr-zavara uralkodott a szellemi világrendben Itt csak az erkölcsi, a szellemi ujjáteremtés és ujjá születés segíthetett. — Pozsonyba érkezése után Deák Ferenc tevékeny részt vett az országgyűlés tárgyalásaiban és rövid idő alatt, a kiváló rendi ellenzéknek kitűnő s elismert vezére lett; holott a rendi ellenzéknek tündöklő tagjai közt ott, diszeskedett, az országhirü Beöthy Ödön, Pázmáiidy Dénes, a véresszájus köztársasági érzelmű Balogh .János s a büszke megyei főuraknak legkimagaslóbb alakjai. Mégis Deák Ferenc lángesze, sokoldalú s alapos tudománya, megnyerő szónoki előadási modora s lebilincselő szerénysége kivívta magának a dicsőség elsőségét ugy, hogy Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar, szivéből lelkéből kiálltott föl jogosan és őszintén : »It,t már Uraim, Deák Eerenc előtt igazán le a kalappal. Bátran és nyugodtan neki adhatjuk át a politikai téren a fővezéri szerepet.* Nem volt a «haza bölcsében» semmi olyan dolog, ami lölkölthette volna a magasabb sorsú iránt mindig annyira kész irigvséget, az idegen műveltségű iránt élceskedő gúnyt s a függő egyén iránt lesújtó s lealázó megvetést. Deák Ferenenek a maga nemében egyedül álló önzetlensége és kősziklánál szilárdabb megmaradása az egyszer kitűzött uton ; tökéletesen lefegyverezte a kételkedőket. Hallgatóira soha sem akart ő másképen hatni, mint az egyszerű rábeszélés és valódi meggyőzés által. Ebben pedig a szónak legnemesebb értelmében nagy mester volt, ki nem csupán a szónoklatnak varázsteljes hatalmával rendelkezett, hanem mindenek fölött bámulatosan átható észszel s a dolgok velejére s mélyére tekintő megfigyelő tehetséggel. Megvetve mindan alacsonyságot gs girbegörbe kerülő utat a «haza bölcse» kizárólag fc szeplőtelen igazságot, tartotta szem elölt s azt mi módon teheti édes hazánk javára gyümölcsözővé. Jóllehet az országgyűlésen kepes volt fiatal hévvel elragadni a jelenlevőket s éles gondolkozási erővel birta meggyőzni a hallgatóságot, mégis valódi nagysága nem az országházban tűnt, ki, hanem kedélyes bessólg-tés közben, midőn pipaszó mellett a vele egyenlőkkel leplezetlenül társalkodott és talpraesett adomákkal fűszerezve nyiltan adott kifejezést, nézeteinek. Egész könyv füzetet, teszuek ki s igen tanulságosak az ugy nevezett «Deák adomák.» A «haza bölcsé-ben a nagyravágyásnak és hiúságnak még árnyéka sem volt meg, egyedül a fabriciusi önzetlenség s a miltiádessi hazaszeretet biztosította részére a pártot,; tisztán fönséges szellemének sűlyával s erkölcsi fölényével bírt vezére lenni hosszú életen ét egy nagy pártnak és bölcse egy nemzetnek. Nála betűről betűre megvalósult amit Széchenyi Istváu gróf óhajtott: « Nemzetünknek békés diktátora volt,.> a legnagyobb szükségben. Az országgyűlésben alig merült föl kérdés, melyet ne világosított volna föl, demoszthenesi szónoklatával s ebben nemes példájával és szilárd akaraterejével ne buzdította volna hangya kitartásra a sokszor széthúzó vagy pedig lankadozó ellenzéket, a kormány törvénytelenségeivel s a makacs főrendek huzavonájával szemben. Az 1839—40-diki országgyűlésen Deák Ferenc államférfim okossága es inersékiete a legszebb diadalokat aratta, midőn remekül fejtegette többek közt, miszerint a király és a nemzet közt levő bizalom csak a jogoknak kölcsönös tiszteletén alapulhat. S a nemzet sérelmei orvosoltattak. Az 1843-44iki országgyűlésre is megválasztatott Zalavái megyében Deák Fereuc követnek, de nem fogadta el a megbízást, mert ez tulajdon ellenzéki elveivel homlokegyenest ellenkezett. Más megye követségét sem vállalta el. S az 18415—44-diki országgyűlésen szerfelett érezhető volt a «haza bölcsé»-nek távolléte. De a «Védegylet* érdekében Szeu t-Gróthon az 1845. évi február 9-én tartott, beszédében felhívta nemzetünket, a honiipar támogatására. Ezen időben gyakran betegeskedett, azért mégis ő vezette Zalamegyét az adminisztrátori s horvát sérelem dolgában. Az országos ellenzéket egyesítő 1847-diki programúinak is Deák Ferenc volt összeállítója. Az 1847— 48-diki országgyűlésre nem vállalt, követséget. Azonban a magyar minisztérium alakításakor gróf Battyányi Lajos tüstént fel terjesztette Deák Ferencet igazságügyi miniszternek. S a «haza bölcse> most már elvállalta a követséget, Pozsonyba sietett s ottan a rendkívül fontos törvények megvitatásában még élénk részt vehetett. Midőn igaz ágügyi miuiszLevélpapír 50 levélpapír 50 boríték 80 fillér. 50 finom valódi csontlevélpapir és 50 boríték csinos dobozban 1 kor. Újdonságok, családi dobozok, színes levélpapírok, levelező kártyák és zárt levelező-lap alakú levélpapírok, valamint kézzel festett zárható csinos fadobozok na»y választékba és legolesébban kaphatók Sujánssky Józsefkél Keszthelyem.