Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-03-29 / 13. szám

VII. évfolyam. Keszthely, 1903. március 29. 13. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. M«t;JeleiiH* hutenkiiil euyOZBr i > :t>n i nn |>. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL volt Rázd. tanintézet épületében. Kéan lUokHt a szerkesztőség eimére, Pénzes­utalvány vkat. hirdetési meBhifcAH'kuléiJ r»U­lamAo.i'Skal. a kiariólitvat.aHiox kéritnk Kéziratokéi nsm adunk t/ltm/a I.A PTlll.A JDONOS BONTZ JÓZSEF. H KI.KI.ÖS S'/.KItK BeSZ'fA NÉMETH JÁNOS. KIADÓ SUJANSZKY JÓZSEF Előfizetési árak: Egész évre ro kor. — fin Fél évre 5 u „ — „ Negyed évre 2 „ ÖO „ Egyes szám ára 20 „ Nyilttér petitsora alku szerint. A képviseiöválasztók névjegyzéke. (N. J.) Állampolgári jogaink között leg­beosesebb az az alkotmányos jogunk, melynél fogva a haza sorsának intézé­sébe, a törvényhozásba indirekte befo­lyunk. Ez a képviselőválasztási jog. Ebbeli igényeink, jogaink és ezek föltételei tör­vényeinkben gyökereznek. Mi ezúttal csak oda akarjuk irá­nyítani a figyelmet, hol e jog megsze­rezhetése — s ennek alapján e jog gya­korlásához az első lépés kezdődik. A képviselő választói jog megszer­zésének és gyakorolhatásának egyik első­rangú és múlhatatlanul szükséges fölté­tele, liogv valamely vála-ztói névjegy­zékbe föl legyünk véve, mint szavazásra jogosultak. Az 1875. évi VI. t, c. 13. §-a sze­rint ugyanis, minden törvényes kellék­kel biró egyén, ha valamely választói névjegyzékbe föl van véve vá'asztó és választható. És ezzel elértünk cikkünk céljához, Választói jogosultságunk alapja, hogy nevünk ott legyen valamely választói névjegyzékben. Mert enélkül jogunkat nem gyako­rolhatjuk. Birjunk bár Krőzus, vagy Roth­schild vagyonával, Jegyen meg _ bár_e joghoz minden képesítésünk, ha, a név­jegyzékben ott nem szerepel nevünk — az urnához szavazatunkkal nem járulha­tunk. Fölösleges volna ezt hosszasan bi­zonyítgatni. A multak keserű tapaszta­latai és példái minden szónál ékeseb­ben bizonyítanak. Hányan nem élhettek e jogukkal : csak azért, mert nevük semmilyen vá- j lasztói névjegyzékben elő nem fordult. Kinek a hibájából? Minek feszegessük azt most. Eső után kár a köpenyeg. Ha tehát sorsukra jutni nem aka­runk, megkell tenni az első lépést jogunk megszerzéséhez. Legyen gondunk arra, hogy a választók névjegyzékében ne­vünk ott szerepeljen. Ehez jogunk van! De köttelességünk is ebbeli jogunk fölött őrködni. Választói jogosultságunk eg}-ik fő és sarkalatos pontja ez. A már hivatkozott törvény 26. §-a értelmében ez a választói névjegyzék éyenkjnt összeállittatik, -illetve kiigaait­tatik. Meghatározott időben egy erre hi­vatott bizottság, vagy a törvény be­tűivel szólva: küldöttség végzi a vá­lasztók névjegyzékének összeállítását, illetve kiigazítását* Az összoirás, illetve kiigazítás előtt 8 nappal köteles az elöljáróság utján a küldöttség elnöke a kiigazítás helyét és idejét a községben szokásos módon eleve közhírré tenni. Minden a választásra jogosult pol­gár a választók névjegyzékébemégazon A ALATONVIUÉK TÜRCAJA A kis baba. Berlse Karcsival olyan dolog történt, a mit jó idő óta nem cselekedett meg. Gondolkozni kezdett a múltról . . . söt, majdnem ábrándo­zásra adta a fejét. De csoda-e, ha ilyen bőség­ben, — mik r azt sem tudja, mit o-iniljou unal­mában, — eszébe jut a mult is? Valamivel csak el kell ütni a délutánt, arra p^dig, liogy iljen hőség! en kimozduljon, még csak gon­dolni is nevetséges . . . Végig feküdt, a kereveten, rágyújtott egy szivarra s nézte azokat a bolondos füstkari kákát Mily en ákom-bákom figurák is ezek Milyen jól el 'ehet, rajtuk mulatni. — Nini az egyik, milyen szép gömbölyű., hogyan körülfogta a Lili arcképét, mintha védő­bástyát akarna képezni körülötte . . . aztán egy­szerre hogyen szétfoszlot t ! .. . Berke Karcsi figyelmét azonban ráirányí­totta a képre, s csodálatos — ezután már nem a füstkarikákat nézte, — hanem továbbra i* a kis babára bámult. A szegény kis babára! . . . Mintha szánta volna, olyan önkénytelenül rebegte e két szót: »Szegény baba» ! . . . Aztán akarva, nem akarva egymá'iitp n kezdett visszaemlékezni rég elfelejtett sokszor kinevetett dolgokra. Olyan furcsa, most, nem nevet rajluk! Egymás után tűntek föl előtte rég mult idők képei s valami jól eső érzés futott rajta keresztül ez emlékeknél. A falusi porta ... a jó öreg szülők . . . Szegények, azok már pihennek . . . ott pihen­nek a l<is falusi temetőben. Berke Karc-i azí vette észre, hogy két köuyc«epp ragyog szemében. Nem törölte le , . . Nem látja senki . . . Nem nevethetik ki ért© a cimborák ! . . . Majd szebb, kellemesebb emlékek vonullak el lelki szemei előtt; ott ugrándozott előtte egy kis szőke baba ... a Lili, ugy, mint hajdan szokott, régi n, mikor még nem volt, ennyire, . , nem, mikor még semennyire sem volt, megkér­gesedve a szive. Vissza próbálta élni azt az időt,, mikor még olyan fogékony volt, a nemes iránt! Olyan jól érezta magát az emlékek köaött. Aztán jött tovább! . . . uj kép, mikor még nagyon fiatal volt, mikor először borult vállám a kis Lili . . . szegény bab». Arra is visszaemlékezett, hogy mikor elvál­tak, igy vigasztalta a kis babát,: «Látja, elme­gyek nevet keresni, dicsőséget keresni, s ha meg lesz, akkor aztán mind, mind ide rakom a maga lábaihoz, ráadásul oda te>zein a szivemet mellé, aztán . . . Az'áu? . . . Azután feljött Pestre s rövid fél év alatt, két-zer ment haza. Mikor a két jó öreget, temették. Milyen szoiroru volt akkor u kis L'.li, mi­szomoru volt akkor ő is! Pest elfeledtető vele a gyászt,. ... a víg cimborák igen jól tudnak feledtetni ! Elfeledtet­ték lassan a kis falut, a kis babát, Ő meg észre sem vette, hogy ezalatt milyen jégkérag fogta körül a szivét. Eszébe jutott az uj élete is. Mint.h • megborzadt vohia önmagától .... Vissza kell" t térni a kis babához! . .. Belebámult a levegőbe ! . . . Azon gondol­kodott, hogyan rázza le magáról a csúnya em­lékeket, hogyan szabaduljon meg a légkörből, mely egyszerre olyan fojtónak tünt föl előtte. Szivarjáról leesett, a hamu ! Különös . . . Mintha csak tanácsot akarna neki adni. Összehasonlította magát a szivarral ! Milyen jól ég most ujre, hogy lehullott

Next

/
Oldalképek
Tartalom