Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-11 / 2. szám

VII. évfolyam. Keszthely, 1903. január II. 2. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. U«Kj»l«iiÍh ll«tt«inU int egydzni' i viini! ríni |>. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL • volt gazd. tanintézet épUletéban. K 6uir»i olmt a sierk•sztüiég címére, Périji«»ululv&uyoUat. Iiirdetóui metíl>ÍEAB<.knl é* rokImiiAoi.Mmt h k imliMii - *tmlltor. IcArUnk Kéziratokat nem ailunk vlnar.g I. A PTUJ.AJDONOS ONTZ JÓZSEF. KICI.Kf.ŐH hzkiikiísztA NÉMETH JÁNOS. KIADÓ sujánszky József Előfizetési árak: Egéiz évre 10 kor. — flll Fé

l „ - „ Negyed évre 2 „ fo „ Egyet izim ára tO „ Nyilttér petitsert tlku izerint. Deák Ferencz 1803-1876. Az idők visszahozzák az 0 emlékezetét. Mert nagy volt 0 mint ember és nagy mint hazafi. A haza bölcsének nevezték, mert a magyar alkotmány megmentője. Nevét tisztelettel emiitik a századok, mert hazájának és nemzetének tett szolgálatai a magyar nép szivébe irták nevét. A szomszédban, Söjtörön látta meg a napot. Ez a vármegye nevelte ifjúvá, edzette férfiúvá, hogy éles elméjével, páratlan logikai rendjével, tiszta eszéuek beható értelmével oda állítja, a hol e nemzet legnagyobb kincsének védelmével, a magyar alkotmány visszaállításával szolgálhatta hazánk érdekeit, ő volt az, a ki bölcsességével, jellemszilárdságával, rendithetetlen akaraterejével és az ezzel párosult bölcs mérsékletével kivezette nemzetét a légvárak épitésének veszélyes és kalandos politikájából, hogy azután megmutassa nemzetének a boldogulás útját. Ő volt az, aki az átalakulás alapját megvetette, hogy n kiegyezés alapjául bátran hirdesse a fejedelem iránt való bizalmat. Megcsinálta a kiegyezést és ezzel betetőztenagymüvét,hogy azután re kérjen és el se ís fogadjon sem kitüntetést, sem jutalmat és mint a polgári erények halhatatlan nagyságának példája, fczerény viszonyok között fejezze be áldásos életét. Volt ugyan e nemzetnek sok és nagy fia, a kik koruk szellemi vezérei valának és vért és életet áldoztak e nemzet léteért, de nálánál senki nemesebb és nagyobb. De O is meghalt, mint a többiek. Ravatalánál a dicsőült királyné, a magyar nép védőasszonya, együtt zokogott a nemzettel. A kik látták a haza bölcsének tetteit, magasztalták. Mi, hallani fogunk róla egész életünkben és mennél mélyebbre haladunk az emberi élet alkonya felé, mennél inkább haladunk kifelé e földi élet sáncaiból, annál inkább növekedik bennünk az Ü nagysága. S ha majd nem leszünk, ha majd elmúlnak fiaink és leányaink ós ezek ivadékai, a késő utódok az Ö nemes alakját, nemes fejét még magasabban látják tündökölve és övezvt koszorúval. És az ivadékok arca ragyogni fog és dagadni a magyar kebel, ha kiejteni hallják az Ö nevét. Ez év október 17-én száz esztendeje lesz, hogy megszületett a magyarok Mózese. Száz esztendeje lesz annak, hogy hazánk nagy fia életre kelt, hogy legyen a ki kivezesse a magyar népet az elnyomatás, a szóttagoltság szomorú idejéből, hogy legyen, ki megmentse a szomorú időkben mindazt, a mit mentoni lehetett. Mózese lett O a magyar népnek, mert nála találkoztak akkor a nemzet jobbjai Ó3 tőle vártak irányt; tőle merítettek reményt a nemzeti alkotmány megmentésének nagy munkájában. Es Ö a történelmi jog erős talapzatán, a hazafiúi lelkesedéstől duzzadó kebellel és bölcs mérsékléssel szolgálta a haza igaz ügyét és ennek irányitásában a személyes hiúság soha sem vezette. E nagy férfiúnak, a haza bölcsének emlékezetét őrzi minden igaz magyar. Söjtör is, az igénytelen magyar falu, hol bölcsőjét ringatták a »bölcs«-nek, mindenkor kegyelettel őrizte emlékezetét. E kegyeletének adott kifejezést,mikor képviselőtestülete a vármegyei törvényhatósághoz azzal a kéréssel fordult, hogv a haza nagy fiának születése századik évfordulóját ünnepelje meg. A vármegye törvényhatósága a nemes és hazafias indítványt elfogadta és a minden szépért és nemesért áldozatot hozni megtanult hatóság Csertán Károly vármegyei alispán elnöklete alatt, nagyobb bizottságot küldött ki az ünnepség módozataira vonatkozó javaslatok megtételére. Vajha visszahozná az idő a szivekbe az Ö emlékezetét! Vajba az a mozgalom, mely szülőfalujából indult útnak, ugy mint Ö egykoron, sorompóba állitná a magyar haza fiait és leányait, hogy méltó módon rójják le hálájukat, az élők milliói az iránt, a ki az éles ész nyugodt Ítéletével, nagy és állandó intézményekben biztosította nemzetének a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. Nagy erény életet áldozni a hazáért. És mert Deák Ferencz egész életének munkásságával biztosította nemzete életét: méltó, hogy születésének 100. évfordulóját az egész magyar nemzet ünnepelje. Gazdatisztek küzdelme a létért. Máj nagy idő óta izgalomban tartja a gazdatiszti köröket bizonyos törvényes intézkedés, a mely a legbizonytalanabb jövőbe taszítja azokat, a kik csupán hosszas, rendgzerint igen haszuos gyakorlat alapján tették magukat érdemes tagjaivá hivatásos testületüknek, de körii'ményeik nem engedték vagy nem követelték, hogy képes-egüket az oklevélre alapitsák. Az ily gazdatisztek a közel jövőban (I

(J06. julius 1-étől) már állami, törvényhatósági, községi, egyházi, alapítványi, hitbizományi stb. birtokokon, valamint rendszerint olyan nagyobb gazdaságokban se működhetnek, a melyeknek évi adófa a 3000 K.-fc meghaladja ; és csak annyi tekintettel van a törvény már a működő ily gazdatisztekre, hogy ugyanazon birtokon vag}- ugyanazon birtokos által alkalmazhatók, d^másutt és más által — nem. Tehát a legiingyobb sérelmet a jelz-tt körök abban látják, hogy a törvény a legridegebb viss«iható erővel ruháztatott fel s igy a kik jó hiszemüleg léptek e pályára s bármily hosszú időt, töltöttek is azon, ki vannak szolgáltatva a sor* bizonytalanságának, de még mostani alkalmazójuk szeszélyének is. A jelzett gazdatiszti körök tehát minden áron arra törekszenek, hogy sorsukat törvényes alapon javítsák és pedig egyrészt a törvény hézagait a] provokálandó miniszteri rendelet által akarják pótoltatni, a maguk súlyát és érdekeiket pedig egyesülés utján biztositaüi. Mindiukább közeledik a kritikus határidő (1906 július 1-je) annál nagyobb goudot ad a nem-okleveles gazdatiszteknek a kétséges jövő. Nem csoda tehát, hogy lázas tevékenységet tapasztalunk az egész vonalon.