Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-09-28 / 39. szám

VI. évfolyam. Keszthely, 1902. szeptember 28. 39. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap, M«(4|«lnniU liutenhiiit ö(ÍJ»Í«rs viiHrtriiti|>. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL volt K

az

d< tanintézet épületében. K Aaii-Kt .ok dt, (>óiir.«eiit alványoKat. hirdetési megbizásokat és r«klamAoiAkat h kiailAliivat.allinr. liéi-llnk K«I i rato k a l nam aJunu V IBHÍO I.A HTUi.A.lDONOS SZERKESZTŐSÉG KICI.ICI.ÖS 87,KUK hi.HZ'i'Ö BONTZ JÓZSEF. KIADÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF ElöfUetósi árak: Egész évre 70 kor. — flll Fél évre 5 „ — „ Negyed évre 2 „ 50 „ Egyes sz&m ára (70 „ Nylittér petittora alku szerint Katholikus nagygyűlés. A magyarországi katholikusok a jövő október hó 15 — 17. napjain, a magas püspöki Kar védnöksége alatt nagygyűlésre jönnek össze Budapesten. — Együtt lesznek ott főpapjaink, főuraink, a középosztály és a nép képviselői. Es mikor a katbolikusok ezrei a kereszténység és hazaszeretet szentjegyé^enegyesülnek, kigyúl szivükben a lelkesedés szent tüze — nem azért, hogy égessen —, hanem bogy melegénél vallásos és hazafias tettekre hevüljenek. Buzgó keresztény hitélet, a haza üdvének önfeláldozó munkálása képezte a keresztény ősök dicsőségét. Ez a kettő legbiztosabb alapja és támasza az igaz hazaszeretetnek s magának a magyar hazának is. Igaz marad mindig a római iró mondása, hogy minden intézmény csak azon az alapon állhat fenn, melyen létesült. Hazánk és a kereszténység 900 éves múltja a példa erre. A múltnak dicsőségéből kell erőt meríteni a jövőre. Azonban nem elég csak az ősök dicsőségében sütkérezni. Uj idők uj feladatokat, rónak ránk. Mert mi tagadás az a honfenntartó keresztény hitbuzgóság az idők zivataraiban sokat veszített, régi fényéből. Aláhanyatlott a hadverő ősök vallásos buzgalma. Mély és nyomasztó álom nehezedett a katholikus hitéletre. Főkép az utóbbi évtizedek hitközönyössége úgyszólván hypnotizálta a kathölikusság széles rétegeit. E mél}' vallási szendergésnek és közönyösségnek már teremnek is fanyar gyümölcsei. Melyektől azoknak foga vásik el majd legelőbb, kik az ily káros vallási közönyt elősegítik és ápolják. A hitközönyösségnek és a vallástalanságnak a nép széles köreiben is immár rohamos terjedése fölött sokan keserű könyeket hullatnak, Jelkük aggodalommal tellik el a jövö iránt. De ha a keresztény hitélet és tevékenység emeléséről van ^zó, hagyományos szokás szerint rá mondják Pató Pál urammal, rá érünk arra még. Erőt vesz igen sokon az álszemérem egy neme, mel}

7 elaltatni igen, de lelkesedésre és a közjó önzetlen munkálására hevíteni nem tud soha. De miért is az az álfélelem? Az a kereszténység, a lcath. hit, mely az emberiséget .civilizáIta, dajkálta, ápolta ós nagyra nevelte ; mel}' ennek a hazának a tatár hordák pusztításai és a félhold uralmának borzalmai közepett is fennmaradást biztosított, ma már olyan mumus, melytől félni kell ? — Holott ez az osztó igazságnak igazi és legérzékenvebb mérlege, mely mindenkinek egyformán biztosítani akarja a magáét. Mely adui és nem elvenni tanit. A szeretet vallásának fenséges tanai A BALATON VIDÉK TÁRCÁJA Mária Henrietta Anna. A belgák rajongásig szeretett királynéjának, Henriettenek, szeptember 20-án a spaái kastélyban bekövetkezett, halála nemcsak szép országában fakasztott, mélyd-ges gyászt, de fájó és ösziute részvétet, keltett, szülőföldén, mindig kedvelt magyar Lazájában is. Nem is csoda. Hisz magyar földön ringott bölcsője. Áz édes családi kötelék, a gondtalan gyermekkor ábrándos álmai és Kedves emlékei elszakíthatatlan aranyfonállal fűzték őt szeretett magyar nemzetéhez. Kell-e annál többet mondanunk, hogy leánya volt, a nagynevű József nádornak ós édes testvére József kir. hercegnek. A budai kir. várlak volt a kis kir. hercegnőnek első és legkedvesebb otthona. Az egészséges budai levegővel mélységes magyar érzést szívott magába. Magyar szó csendült meg beszédes ajakán. Es ezt az érzést a messze idegen sem olthatta ki szivéből. A magyar szó odakint sem némult el ajakán. Őszinte szívvel sirathatjuk tehát halálát. Es a mi igaz magyar szivünk részvétét csak fokozza az a tragikusan hasonló vonás, mely két királynéi szivet tört meg. Henrielte belga és Erzsébet magyar királynét — a szerető rokonokat, — nagy csapással látogatta meg az Ég. Henriette kis korában vesztette el országának öröködét: Lipót kir. herceget, Erzsébettől pedig a férfikor kezdetén ragadta el a halál Rudolf tróhöiökösünket. És Henriette mindkettőnek tragikus halálában a vérség kötelékének oly korai megszakadását siratta. Lipótban fiát, Rudolf trónörökösünkben pedig szeretett "éjét gyászol!a. Ez az édes anyai szív igazi drámája. A legnagyobb csapás, mely édes anyát, és királynét érhet. És ő erős lélekkel viselte az Isten látogató kezét. Sirt, tűrt, hitt és imádkozott. Megtört szivére gyógyitó irt, keresett. És amit Belgium fényes kir. palotái nem adhattak meg: az enyhülést meghozta szülőföldje, szeretett magyar hazája. Egyetlen fiugj ermekónek korai halála után hazavágyott Magyarországba. Gyermekkori boldogságának színhelyére. A patriarchalis atyai házba. Nem idegen tájakon, hanem szeretett magyarjai körében kereste szive elvesztett, boldogságát. Lipót trónörököst 10 éves korában 1869. jan. 10 én szakította le édes anyai kebeléről a halál. Ez időtől nyugta nem volt. Haza jött hát Magyarországba. 1871-ben már itthon volt a szülői házban. A jóságos család feledtetni is iparkodott megsebzett, édes anyai szivének fájdalmát. Magyaros szokás szerint kirándulásokat, tettek. Utjok elvezette őket a szépséges balatoni tájakra is. A Balaton vidékének egyik legszebb pontját Badacsonyt is meglátogatták. Badacsony tetején óriási sziklaormon áll a nagykereszt, melyet boldogemlékü Ranolder János, veszprémi püspök ós badacsonyi szőlőbirtokos a Gondviselés iránti hálából emeltetett, hogy e vidéket oly pazarul megáldotta természeti szépségekkel. E nagy kereszt lábainál remélt ő enyhítő balzsamot a legnagyobb Keresztviselötől. A boldogult királyné ezernyoleszázhetveuegy nyarán fejedelmi kísérlettel Budapestrő' ellátogatott Balaton-Füredre. Onnét, Tihanyba, majd Badacsonyba rándult ki a fényes társaság. Kedves ég vonzó az a feljegyzés, melyet a tördemici plébánia évkönyveiben e látogatásról találunk. Érdekességénél fogva itt közlöm az egész feljegyzést, a mint következik. • Az 1871. óv igen különös és ritka szerencsével örvendeztette meg Badacsony hegyét,