Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

5. Widiswald neve szerepelt volna 635 ben, ha ak­kor a kurlista fogalma már ismeretes lett volna. Theodorik unokája : Athalarik góth király pe­dig Priniscrinius nevü ezredesének adott enge­délyt arra, hogy meglátogathassa Bajaet, melyet ez engedélyben szép fürdőhelynek nevez — •ize, úgymond — csodás hatású és az egész­ségre nézve sokat ér. Ugyanebben az időben keletkezett Justinián egy tőrvénye (117-ik novella), mely szerint : Ha egy nő fürdik valamely férfival egyszerre, ez elegendő ok a férjnek a válásra. S az, hogy ily törvényt kellett hozni, mutatja, mennyire fennmaradhattak a régi visszaélések s mutatja azt is, hogy a mi sokat ócsárolt korunk meny­nyivel jobb; mint a régi volt. E kevés adat az, a mely a római fürdők életére némi világosságot vet ós a mai fürdő­élettel való összehasonlításra alkalmat nyújt. HÍREK. — Személyi hir. Festetics Tassilo gróf ur 0 excellentiája családjával osütörtökön érkezett vissza. — Kathollkus legényegyesuletek elnökeinek a nagygyűlése ang. 26 , 27., 28-áu tartatott meg Budapesten, a közp. legényegylet dísztermében. Jelenvoltak a legényegyletek elnökei csaknem teljes számban. A gyűlés esti 7 órakor Schiffer Ferenc pozsonyi kananok, központi elnök üd­vözlő beszédével nyittatott meg. Határozatba ment, hogy a gyűlés diszelnökót Yárossy Gyula dr. székesfehérvári megyéspüspököt a gyűlés vezetésére testületileg hívják meg. Ezután a le­gényegyleti játék- ós szórakozási szerek érdekes kiállításának megtekintése és esti 8 órakor az ismerkedési estély vette kezdetét. A társas va­csora alatt a közp. legényegylet buzgó tagjai igen érdekes szavalati ós énekdarabokkal szó­rakoztatták az egybegyűlt vendégeket. Szerdán aug. 27-én reggel 9 órakor volt az Erzsébet városi templomban az ünnepélyes „Yeni Sancte" melyet a fejórvári püspök fényes segédlettel celebrált. Utána 10 órakor megkezdődött a gyű­lés, melynek megnyitó beszédét Várossy Gyula püspök tartotta. Előadók voltak : Virág Ferenc pécsi elnök a vallásügyről ; Pokorni Emánuel dr. az oktatásügyről ; Bótha Ernő S. J. a Mária oongregatiók fontosságáról ; Kersoh Mihály sza­badkai elnök és Németh Jáuos keszthelyi elnök, előbbi a vándorügy, utóbbi pedig a munkaköz­vetítés szervezésének fontosságáról. Déli 1 óra­kor az egyesület társalgó termében díszebéd tartatott, melyen részt vett az egész nagy gyű­lés élén Fejérvár püspökével. 4 órakor a nagy gyűlés folytatódott, a mikor is előadók voltak : Andor György dr. primási titkár ; Schiffer Fe­renc központi elnök, Erdóssy Károly központi másodelnök. Este 8 órakor ünnepi társasvacsora volt az egyesület dísztermében, a mely alatt a központi legényegylet dalárdája és tagjai a fé­nyes kiállítású szinpadou szerfelett érdekes ós mulattató előadásokat tartottak. 28-án reggel 9 órakor ünuepélyes Te Deum volt, a mely utái, a nagy gyűlést bezáró gyűlés tartatott meg, a melynek kiemelkedő pontját Molnár Mi­hály központi világi alelnöknek felszólalása ké­pezte, a melyben módozatokat sorolt fel Sza­bóky szobra költségeinek beszerzésére, a ki a magyarországi legényegyletek igazi atyja és megteremtője volt Majd Schiffer Ferenc kp. elnök több rendbeli előterjesztése után Várossy Gyula diszelnök emelkedett szellemű ós szívhez szóló szavakkal bezárta a nagy gyűlést és a megjelentekre áldását adta. A nagygyűlés, a le­gényegyesületek ügyeire fontos és mélyreható határozatokat hozott. Az ügyek helyes mederbe terelésére és megvalósitására, különösen a munka­közvetítés ügyének szervezésére bizottságot küldött ki, a melybe megválasztattak : Schiffer Ferenc, Thym Adolf budai, Guba Pál piarista tanár, pri igyei, Németh János keszthelyi, Kerscli Ferenc szabadkai elnökök. — Királygyakorlatok. Gróf Vay Károly és Vázsony Béla főhadnagyok a VI. gyalogezred­ben vannak kirendelve a kir. gyakorlaiok idejére. — Főúri társaság időzött Keszthelyen. Kedden délután 3 órakor érkeztek Balaton-Föld­várról és a Hullámban villásreggeliztek. Azután pedig megtekintették a vidéket és a várost és a magukkal hozott cigányok mellett töltötték a délutánt. — Tanügyi kinevezés. Reithoffer Jenő ok­leveles tanárjelöltnek, a kézdivásárhelyi róm. kath. fögymnáziumhoz történt megválasztását gróf Majláth erdélyi püspök megeiősitette. Gra­tulálunk a fiatal tanárnak. — Eljegyzés Zitterbart Vilmos kiskomá­romi lakós, urada'mi intéző eljegyezte Fereuezy Jáuos ós neje Glázer Katalin kiskoináromi lakó­sok kedves leányát, Lujzikát. — A fonyódi kápolna. A Balatonnak egyik legkiesebb fekvésű és szemlátomást felvirágzó fürdőhelyén, Fonvódon Major Ferenc dr. or­szággyűlési képvise'ő pár óv előtt tudvalevőleg kápolnát építtetett. A kápolra már csaknem egészen kész volt, midőn boltozata beoui'ott, a fürdőtelep katholikus híveinek és a környék­beli lakosság nagy megdöbbenésére Azonban Major nem hagyta annyiban az ügyet. Bőkezű pártfogók támogatásával újra felépíttette a ká­polnát ós ma készen áll a mü a Balaton so­mogyi partjának legszebb, legmagasabb pont­ján, a honnau a leggyönyörűbb kilátás nyílik az egé&z Balatonra. Készen nil a nagy Ízléssel, tiszta román stílben épült kápolna, kész immár a belső berendezése is és ma augusztus 31-én, fel is fog szenteltetni, át fog adatui magasztos Isten dicsőségét hirdető rendeltetésének. A fel­szentelést, mint értesülünk, méltóságos Széchenyi Miklós gróf, győri püspök, fogja végezni előre­láthatólag nagy közönség jelenlétében, az egy­házi szent beszédet G<tál Sándor dr. szombat­helyi plébános tartja. Ott lesztek nemcsak H fonyódi és balatonföldvári fürdötelepek előkelő, nagyobbrészt budapesti vendégei és a Balatou­ineilék előkelőségei, hauem a vidék hiveiuek ezrei, a kik maguk is mély vallásosságtól lévén áthatva, örömmel üdvö-'.lik Major müvét, a mely nemcsak a fürdőtelepuek, hanem az egész vid k rég érzett óhajának teljesülése. A ká­polna a Szeplőtelen Isteuanya tiszteletére lesz felszentelve ós legnagyobb ékességét egy régi, mübecscsel biró Immaculata-szobor képezi. így ez a kápolna nemosak a telep és vidéke vallá­sos buzgóságának és áhítatának leszen színhelye, hauem építési stíljénél és berendezésénél fogva művészi alkotás is és nevezetessége lesz a für­dőtelepi ek. Am Major nem érte be a kápolna felépít,ésével. Kálváriát is építtetett a fonyódi magaslaton és ennek nevezetessége az a kereszt, a melyet Major még a lelejt hetetlen Steiner Fülöp székesfejérvári püspöktől kapott és a inely, ha nem is magyar származású Dürer Al­bert saját alkotása, de miudánesetre nagyon régi, néhány száz éves művészi kéztől szár­mazó ós nagy műért ék kel biró utánzata a hit es Dürer-keresztnek. így ma nemcsak Fonyód és vidékének lesz emlékezetes üu ,epe, hanem Ma­jor Ferencnek is, mert az ő kezdeményezésé­nek ós fáradhat,lau buzgalmának köszönhetik a fonyódi fürdővendégek és az egész vidék liivei, hogy nemceak testi üdülést találhatnak ezentúl Fonyódon, hanem lelki erősödést is. — Német János helybeli segédlelkész nagy érdekű tanulmányát: az ipari munkaközvetí ós országos szervezéséről, melyet az e héten tar­tott katholikus legéuyegyesűletek országos congresszusán olvasott fel, lapunk tárcarovatá­ban közöljük. Az iparos segédek érdekében ki­fejtett buzgó és önzetlen munkálkodásért, szi­vünk szerint üdvö öljük a felolvasót. — Őszi mulatság. A »Koszthelyi Iparosok Dalköre,« okt. hó elején hangver. euynyel ösz­szekötött őszi mulatságot rendez. A mulatság iránt máris nagy az érdeklődés. ItL említjük meg, hogy a Dalkör már jórészt betanulta a Pap Zoltán-féle Kossuth-himnuszt, melyet szeptem­ber 19 én fog énekelni. — Községi gyűlés. Sümeg képviselőtestü­lete f. hó 24-én tartotta őszi rendes közgyüló sét Pozsonyi József városbíró elnöklete alatt. A gyűlésen a tagok szép számban vettek részt. Első tárgy az 1903 ra szóló költségvetés meg­állapítása volt,. Az elöljáróság által előterjesz­tett költségvetést, egyhangúlag elfjgadták. E szerint a bevételt, 36.541 k. 38 f., a kiadást 57694 k. 75 fillérrel irányozták elő. A. híány­21.153 kor. 37 fill., melynek födözésóre 54 1 J.' 0 községi pó'lék kivetése szükséges. A Ramsetter­fóle iskolai ösztöndíj szabályzatát, némi vita után szintén elfogadta a gyűlés s egyúttal Varga Kálmán műegyetemi hallga'ót a 200 ko­ronás ösztöndij élvezetében meghagyta. Németh Hermin óvónő kérelmére a képviselőtestület megengedte, hogy szüiői az óvóbin levő lakás­ban vele tovább is együtt maradjanak. Több­rendbeli illetőségű ügy letárgyalása ós pótadó leirása után Éles Károly indítványára a kép­viselőtestület elismerését, háláját, és köszönetét fejezte Darnay Kálmánnak, aki ritka áldozattal ós páratlan buzgósággal immár országszerte neves muzeumot létesített s midőn azt a nyil­váno. ságuak átadte, egyszersmind Sümeg vá­rosát fontos kulturális intézettel gyarapította. Több kisebb dolog elintézése u'án végül meg­engedte a közgyűlés, hogy a város jégverem tulajdonosai a szentkuti dülőbeu jógtermelő te­lepet csinálhassanak, de a tulajdonjog elisme­rése fejében kötelesek a város jégverme számára szükséges jeget megvágatni. Miután a városbíró az érdeklődésért meleg köszönetet mondott, a gyűlés véget ért. — Értesítés. A helybeli m. kir. állami polgári leányiskolában a beiratások szeptember 1. 2. és 3-ik napjain d. e. 9 —11 óráig ; a fel­vételi és javító vizsgálatok szeptember 1-én d. u. tartatnak. Az uj iskolai óv megnyitása szep­tember 4 én lesz. Keszthelyen, 1902. évi augusz­tus hónap 26 áu. Az igazgatóság. — Éietrevaló mozgalmat indi'ott meg Fügh Dénes m. kir honvéd őrnagy, I. györöki birtokos. A balaton györöki »Nyaralók könyvtárát" meg­lapította ós e re a célra kieszközölt a föld­mi velési minisztertől a községi lakosok részére is használati joggal 173 kötelet, az orsz. mu­zeum és könyvtár tanácstól hasonló célra 500 koronát. Gyűjtött egyetek adományából még 60 k ö te tat. A törekvés önmagát dicséri. Az é.­demes katona azonkívül a györöki lürdotelep fellendítése érdekében fáradhatatlau buzgalmat fejt ki. Fákat ültettetett a Balatonparton ós sétálót létesített.; a hajó megállása is az ö érdeme. — A hadgyakorlatokra városunkon keresz­tül is vonult a katonaság. A nagykanizsai 20. houvéd gyalogezred két zászlólja 25-én indult el Nagykanizsáról Balatonmagyaródra. A kör­mendi 3. zászlóalj 26-án csatlakozott Keszthe­lyen az ezredhez. A bevonulást megelőzte a 8. huszárezred II. osztályával complikált, gyakorlat, mely Sármellék mellett folyt le. A kerületi pa­raucsnok Gaudernach altábornagy vezérkari fő­nökével Nagy Pál őruagygyal szemletartás cél­jából 25-én este 8 órakor érkezeti városunkba és 27-én már eltávozott. A nagy fegyelem által kitiiut csapatok általános menetiránya Tapolcza, Nagyvázsony, Bicske, a hol a nagygyakorlatok fognak lefolyni. Az ezred tiszt,ikara 79 személy­ből ált. Az elszállásolásnál a legnagyobb tevé­kenységet, Schramm Istváu hadnagy fejtette ki. A fiumei század 25-én délután érkezett váro­sunkba. Az egész ezred födött helyiségekben nyert elhelyezést: a huszárlovaglóban, a sőr­házkertben, a Georgicouban, a Regensperger-fóle kékfestő gyárban. 26-áu délben érkezett a 10 honvéd huszárezred egy szakasza Sziklay főhad­nagy vezetése alatt a horvát Verőczóről. Ea a szakasz a 20. honvéd gyalogezredbe vau be­osztva a gyakorlat végéig. 27 ikén délelőtt nagy alaki gyakorlatot tartott a katonaság, a mely utáu az összes legénységi állomány hüsitő für­dőt vett a Balatouban. 28-áu reggel háromne­gyed 6-kor hagyták el a katonák városunkat és Vállus-foló vonultak. Ugy 30-ika felé értek Nagy\ázsonyba és a Keszthelyre tervezett harc­szerű cél lövést is ott tartják meg. Kihágás a legénység részéről nem tapasztaltatott és ez dicséri a 20. honvéd gyalogezred tisztikarát. — Beküldetett. Néhány évvel ezelőtt tör­tént, hogy városunk egy tiszteletre méltó állást elfogUló úriembere, gyanútlan esti sétája alkal­mával, a munkáról hazatérő kaszások feltűzött, kaszái köve; keztébeu csaknem fél szemét elvesz tette. Akkor, a pillanatnyi felháborodás hatása alatt, amint ez rendesen történui szokott, a közigazgatási hatóság szigorúan el is ren­delte, hogy a munkásoknak az esti órákban városunkon fölszerelt, kaszákkal végig vonulni uetn szabad. Azóta azonban évek multak el, s akkor kiadott tilalomról ugylátszik a hatóság is, meg a muukások is alaposau megfeledkeztek, mert ma már ismét ott vagyunk, hogy váro­sunkban az esti órákban a fölszerelt kaszákkal vonuló kaszások írial.t, sétálni közveszélyes. Nem fejtegetem bővebben, hogy az egész napot mun­kában töltő városi emberre nézve épen a nap­nak ezek az órái azok, amikor magának a sza­bad levegőn egy kis üdülést kereshet; osak azt, kérdem, teheti ezt nyugodtan akkor, mikor sohasem tudja, hogy a szürkülő félhomályban mikor akadhat egy élesre fent kaszába? Aztán van-e arányban az a kis fáradság, amelybe a

Next

/
Oldalképek
Tartalom