Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

e. BALATONVIDEK 1902. augusztus 81. munkásnak kaszája levétele kerül azzal a nagy szerencsétlenséggel, amelyet azzai feltüzötlen esetleg a gyanutlanul járó-kelőkben okozhat? Azokról az eshetőségekről is hallgatok, a me­lyek ily körülmények között a sértő cselédek, inasok vagy esetleg más egyénekkel is termé­szetszerűen megtörténhetnek, csak azt, constat.á­lom, hogy ez az idylli állapot továbbra helye­sen nem maradhat s hogy az meg nem tűrhető. Azért addig is, mig ismét egy ujabb véletlen szerencsétlen eset be nem következik, felhívom e körülményre az illetékes közigazgatási hatóság figyelmét és a kör érdekében tisztelettel kérem, intézkedjen aziránt, hogy a kaszások munkájuk befejeztével kaszáikat nyeleikről levegyék, vagy ha nem, ugy fölszerelt kaszáikkal a várost messze elkerüljék. Ha, amit nem hiszünk, az il­letékes közigazgatósági hatóság ezt tenni elmu­lasztaná, ugy a városi közönség életbiztonsága érdekében legalább azt tegye meg, hogy a le­hető legszélesebb körben hirdesse ki, hogy be­rek-kaszálás idejében Keszthely főutczájáu az esti órákban sétálni életveszélyes. — A balatontavi gözhajázás ügye A ba latou-vidéknek fellendítése szorosau összefügg a vasúti és gőzhajózási forgalommal. A gőzhajó­zás ügye megfeneklett, a tavasszal, midőn a szomszéd Veszprém vármegye megtagadta a szubvenciót a társulattól. A balatoni hajózás mai tarthatatlan állapota ügyében a napokban volt ankét a kereskedelmi ministeriutnban. Meg­jelentek az értekezleten az érdekelt, vármegyék és társulatok küldöttei is. Gouda Béla műszaki tanácsos vezette a tanácskozást, melynek a kő vetkező eredménye volt: Megállapodásként ki­mondotta az értekezlet vezetője, hogy a hajók létszámát ötre kell felemelni, hogy ezeknek na­ponkint mind a két oldalon és kisebb közön ­kint hosszjáratokat kell végezuiök, hogy a vi­telbért le kell szállítani és a hajók járását ugy kell beosztani, hogy minden egyes balatonparti telepről a másik telepre egy napon belül meg lehessen fordulni. E feltételek be'artása mellett tiz évre hajlandók Veszprémmegye és Somogy­megye évi hat-hatezer és Zalamegye évi tízezer korona szubvencióval. A többit a déli vasút, a bencés apátság ós az állam adja. Legalább 66,000 korona szubvenció szükséges, hogy a Balatontavi Gőzhajós-Társaság feunállhassou. Ha öt hajót fentartani nem képes, bocsássa vállalatát az állam rendelkezésére. Kimondták azt is, hogy ez állapotokét ez év végéig ok vet lenül rendezni kell. — Az iskoláztatás szigorítása. A közig. bizottság a vármegye összes szolgabiróit föl­hívta, hogy járásuk összes községi elöljáróságait a szorgalmi idő egységes betartása, a tényleges iskolázók ós az összeirt tankötelesek külöinb­ségeinek ellenőrzése, az iskola mulasztók kellő megtorlása és ezen megtorlásoknak összeponto­sitott kezelése, végül néhány iskolánál még hi ányzó ismétlőiskolák — törvényben gyökerező szervezése céljából mult évben augusztus hó­ban kiadott közigazgatási bizottsági végzés ren­delkezéseit a legszigorúbb felelősség mellett végrehajtsák. — Az Uj siófoki plepános. A veszprémi káptalan, mint kegyúr a siófoki plébánia java­dalmat Torkos Pál volt veszprémi karkáplánnak adományozta. — A fiatal pincérnök alkonya. Széli Kálmán mint belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy kávéházi kaszirnők csakis olyan nők lehetnek, kik legalább negyvenévesek. Ezt a rendeletet még nem hajtották végre. Most azonban a belügyminiszter ujabb rendeletet adott, ki, mely szerint a vidéken vendéglői pincérnő vagy szál­lód ai szobaleány csakis oly nő lehet, a ki i negyvenedik évét betöltötte. rendelet fol) ó évi szeptember hó 1 én lép életbe. A vidéken végre fogják-e hajtani szigorúan? — Halálos verekedes. Máté János uap számos és Csiszár Vendel fuvaros, keszthelyi lakósok, f. hó 25-én d. u. 5—6 óra között, mi kor Vonyarc felől hazafelé törekedtek, egy po­hár boiócskára betértek Pollák Dávid gyenesi koicsmájába. Itt találták Kerkán Ignác, Kerkán Gáspár, Kerkán Antal és Antal Ferenc gyenesi lakósokat, a kik csendesen borozgattak. A ké­sőbb jött két keszthelyi bort rendelt, de mivel pénzük nem volt, a korcsmáros a már részükre kiszolgált két literen felül többet adni nem akart. Ebből szóváltás támadt a két tábor kö­zött ós Csiszár Vendelt elfogta a harag. Az udvaron állott kocsijából kivette a lőcsöt ós Máténak nyújtotta, akiben szintén forrott a méreg. Máté Kiuizsi módra forgatta a lőcsöt ós Kerkán Gáspár fejére két ütést méit, aki esz­méletlenül terűit az asztal alá. Azutáu Kerkán , Ignácot kezdte ki, a kinek jobb karját hamaro­j san eltörte ós egyébként is alaposan összeverte. Erre a másik kettő elszaladt, mig Máté ós Csi­szár, mint a kik jól végezték dolgukat, kocsira ülve hazafelé jöttek. A sebesülteket gyógy­kezelés alá vették ; az egyik azonban, Kerkán Gáspár reggelre kiszenvedett. A tetteseket el­fogták, akik bevallották tettüket. Al adták a já­rásbíróságnak. — A leánykereskedö. Schlesinger Izsák keszthelyi születésű, csalásért már egy év és 3 hónappal büutetett egyén egy uj üz'etágat óhajtott bevezetni foglalkozásai körébe ós ;izt Győrött jártál an Téglás Mari győrszigeti lakós 16-éves leányban óhajtotta kipróbálni. A sze­gény cselédleányt H helyszerzőnél erőszakos rá beszéléssel és szolgálati könyvének ugyanily módon való megszerzésével Tapolcáig csalta s ott 5 forintért egy keritőuön k el akarta adni. Az üzletet azonbau nem tudta megkötni ós Keszthelyre hozta, a hol neki saját állítása sze­rint uagy sörözője ós kávéháza van, de a gé­zengúz itt is hasonló módon igyekezett túladni a szegény cseléden, de már nem 10 hanem 22 koronáért. De itt az atyafit rajtacsípték ós át­adták a csendőrségnek. A bíróság lesz hivatva kitanítani az emberiségnek ezt a söpredékét. — Tüzek. Zalakoppányból írja tudósítónk, hogy Katona József odavdó gazda pajtájában összerakott csépeletlen árpaszalma ismeretlen okból tüzet fogott és nemcsak a gabona, ha­nem a lakóház ós két melléképület is, sok élelmiszerrel és gazdasági eszközzel együtt a lángok martaléka lett. Ugyanígy járt Török­Márton végedi lakós is, a kinek a zalabéri he­gyen levő piucéje kigyuladt és ez, valamint sok gabona és gazdasági eszköz elégett. A kár 805 korona. Szép. tiszta, üde arcbőr a legkőuy­nj ebben és legbiztosabban a Földes-féle Mar­git-créui használata által érhető el. A közked­velt é^ világhírű Földes-féle törvényesen védet arckenőcs semmi ártalmas anyagot nem tarta­maz, szeplőt, máj foltot, pattanást és az aro iniudennemü tisztátalanságát pár nap alatt el­távolítja, a ráncokat redőket kisimítja és a-i arcnak finom, fiatal, rózsás szint. ad. Nagy té­gely 2 . kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér (3 féle színben) 120 K. Kapható a készítőnél : Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon ós minden gyógys zertárban. CS ARN OK. Hoyyan készült el a fővárosi 1848—49-iki eneklge muzeumban Kossuth Lajosnak 1849-iki leghívebb arcképe ? A fővárosi 1848—49-iki és Kossuth mu­zeum évekig foglalkozott azzal, hogy a világ minden részéből összegyűjtött ezernél többféle Kossuth arcképek nyomán megállapitsa és elké­szítse a legliivebb Kossuth arcképet. Az 1848-iki Kossuth képek olyan sokfélék, hogy e miatt a nagy közönségnek alig lehet fogalma arról, hogy hát milyen volt ifjabb ko­rában a mi dicső kormányzónk ; hogy melyik a leghívebb 1848—49-iki arcképe. Kossuthnak a nyomtatásban megjelent legelső arcképét 1851-ben Eybel rajzolta kőre ; Eybel a bécsi Bel vedernek képtárőre ós híres arckópfestóje volt. Ez a legrégibb nyomtatott kép igen szép, de az 1847-től 1853 ig készült Kossuth fényképek és Dauguerrot} pek nyomán egész biztosan meg lehet állapítani, hogy az Eybel-féle Kossuth kép sem élethű. A legrégibb, — egy 1847-iki Kossuth Dauguerrotyp fénykép báró Helfert valóságos belső titkos tanácsosnak, az 1848—49-iki ese­mények híres bécsi történészének és e korra vonatkozó emlékek egyik legnagyobb gyűjtőjé­nek birtokában van Bécsben. f E legrégibb Kossuth fényképről báró Hel- j fert másolatot ajándékozott gróf Kreith Bélának ! az 1848—59-iki és Kossuth rnuzeum alapitójának. A báró Helfert-féle Dauguerrotyp, a Ba- '. rabás-féle 1848-ban készült legjobb kőnyomatu 1 kép ós a Kossuth muzeumban levő 3 amerikai Dauguerrotyp fényképek után ós emlékezete nyomán festette meg Kossuth Ferenc ajándékba gróf Kreith Bélának. Kossuth Lajos 1848—49-i leghívebb areképét. Ez ideig ez a legtökélete­sebb Kossuth kép. Ugyancsak Kossuth Ferenc festette meg édes atyjának öregkorabeli arcképét is az élő Kossuthról oly hiven, hogy a kik a legnagyobb magyart Turinban szerencsések voltak láthatni, azok meggyőződhetnek arról, hogy soha éle­tükben liivebb arcképet nem láttak, mint ami­nőt Kossuth Ferenc festett dicső atyjáról. A fent emiitett leghívebb képről festett egészen hű Kossuth arcképeket szállíthat a mi fővárosi 1448 —49-iki muzeumunk, ha kell azon­nal is, mert eladásra állanak a következő nagy­ságokhen : 1. Egy térdig festett életnagy Kossuth kép, melynek magassága másfél méter, széles­sége egy ós egyharmad métar 230 forint. Vau egy 500 forintért is, ez a legdrágább. 2. Egy óletuagy mellkóp formában festett gyönyörű Kossuth kép rámástól 35 forint. Vau készen 50 forintért és 100 forintért, sőt egy 170 forintos is, a melyet a hires Meyerhoffer festett. Kossuth Ferenc a fővárosi szabadságharci ereklye muzeumnak festett Kossuth kép máso­lási és sokszorosítási jogát gróf Kreith Bélának adományozta s igy a legtökéletesebb Kössuth arcképeket csakis a budapesti 1848—49-iki Kos­suth muzeumtól lehet megvenni, esetleg a fent említett kész példányoknál nagyobb móretek­ben is megrendelni. A budapesti 1848—49-iki szabadságharci ereklye és Kossuth muzeumunkban a világ min­den részéből egyezerszáz ós tizennégy példány különféle Kossuth kép és hetvenhárom külön­féle Kossuth szobor van összegyűjtve. A 73 különféle Kossuth szobor között csakis egyetlen egy szobor van, a melyről egész biztosan tudjuk, hogy elkészítésekor 1854-ben Kossuth Lajos Londonban ült a szobrász előtt. Egy ilyen életnagy valógi bronz szobra Kossuthnak 460 forintért, egy föszöntvényü ha­sonló szobor 20 ós 25 forintért rendelhető meg muzeumunktól. Egy a fentebb leírthoz hasonló nagyságú 230 furintos olajfestésü életnagy Kos­suth képet muzeumunkon kivül bárhol is csak­nem kétszer anuy ri áron festenek ; éppen ugy a 35 forintos, 50, 100 és 170 forintos életnagy mellkóp alakú Kossuth festményeinkhez hasonló kivitelű, de nem oly hű képeket, sokkal drá­gábban kószitenek. Olcsó, szolid áraink folytán is bátran kér­jük a Kossuth kultusz mindeu igaz tisztelőjé­nek támogatását. Az 1848—49-iki uiuzt-umuuk á ini dicső hőseink, vértanúink és Kossuth apánk emlé­keinek igazi Pantlieoua. A hazaszeretetnek ez iskoláját és templo­mát támogatja mindaz, a ki kiadmányainkból és olajfestményeinkből vásárol a fővárosi 1848 — 49-iki és Kossuth muzeumtól. Kérjük ez ajánlatainkat a legnemesebb igaz hazafiak elé terjeszteni és támogatni. Budapest, 1902. augusztus 28. IV. Városház-utca 14. A fővárosi 1848—49-iki Ereklyegyüjtemény és Kossuth muzeum. Krivácsy József, 1848—49-iki lionvéd-tüzér ezredes Komárom volt tüzérparancsaoka. Szerkesztői izenetek. Jasminnak. Sajnáljuk, de beküldött verse arról tesz tanúságot, hogy fogalma sincs a versszerzés sza­l>ályairó . Piaci gabnaárak 1902. aug. 29. Buza . Rozs , Árpa . Zxb . . . Burgonya . Kukorica . 13 K. — fii. 11 K. 80 fii. 10 K. 80 fii. 11 K. — fii, 5 K. — fii. 11 K. 80 fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom