Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-27 / 30. szám

1902 . juliu s 27. főúri családok nagyobbrészt kivették részüket a gratulálásból ; államférfiak is, kőztük Széli Kál­mán miniszterelnök. Üdvözölték még ö excel­lentiáját : Jankovics gróf főispán Csertán Ká­roly alispán és még számosan. rs. keszthelyi izr. hitközség is kivette a maga részét az ünneplésből, méltó módon fejezte ki a grófi család iránti tiszteletét s hagyomá­nyos ragaszkodását. A hitközség 3 tagu küldött­sége. névleg Büchler Sándor dr. rabbi, Neumark Béla dr: hitközségi elnök és Beck Sándor f. hó 21-én tisztelgett a gróf ur előtt, kinek művészi kivitelű, kék selyem plűsbe kötött, nagy ezüst dombormű koszorúval ékitett albumot nyújtott át, a mely a hitközség üdvözlő feliratát tartal­mazta. A kaligrafiának e remekében a hitközség hálás vonzódásának ós jó kívánságainak adott kifejezést, ó excellentiája a maga és családja nevében meleg hangon mond«t.t köszönetet a hitközség szép figyelmeért. A hitközség az es­ketósí szertartás alatt is ugyancsak küldöttségi­leg képviseltette magát. * * * A vőlegény, Fürstenberg Károly herceg je­lenleg Brüsselben követségi titkár. Több mint tizenegy éve már, hogy a diplomáciái pályán működik ; ez idő alatt Szt.-Pétervárott huzamos ideig tartózkodott ós az orosz nyelvet teljesen elsajátította. Ugyancsak mint követségi tag Ró­mában és Londouban is tartózkodott. Mint,brüs­seli követségi titkár, részt, vett abban a békés munkában, a mely Ausztria Magyarország és Mexikó között a diplomáciai összeköttetés visz­szaállitását eredményezte és mint a mexikói kül­döttségnek tagja, ott volt a Miksa császár em­lékezetére Mexikóban épített templom felszente­lésén is. A diplomáciái összeköttetés visszaállí­tásánál szerzett érdemei elismeréseül Ö Felsége a Lipólrenddel tüntette ki. A Fürstenberg hercegek háza a napoleoni hadjáratokig szuverén hercegség volt. A herce­gek 40 négyzet mérföldnyi terület fölött ural­kodtak. A hercegség azonban a napoleoni had­járat után mediatizáltatott, Jelenleg a birtokok Poroszországban, Baden nagyhercegségben, Wür­tembergben és Cseh-országban feküsznek. A hercegi család fő-székhelye Donau-Eschingen a badeni nagy hercegségben. Erről azt, mondják, hogy e vár egyik udvarából fakad a Duua. A család csehországi főhelye : Pürglic ; hires vár, a mely ugy fekvésénél, valamint építészeti régisé­génél fogva valóságos műemlék, Csehország egyik nevezetes látni valói közé tartozik a Bé­raun völgyében, nem messze Prágától. A család jelenleg, feje Fürstenberg Miksa EgOD herceg, a ki négy állam ur^kházának a tagja ós főrendi törvényhozó. * * * A női szabómüvószet remekei voltak azok a ruhák, a melyeket, láttunk. A menyasszonyon a fehér selyem aljat, se­lyeinkrepp soie behuzat fedte, gazdagon behintve mirtus virággal, koszorúval. Fürstenberg Leontine hercegnő ruhája vi­lágos szürke selyem atlasz, valódi vertcsipkóvel, Fürstenberg Essi és Amália hercegnő ró­zsaszín battist vfelódi velencei csipkebetéttel. Fürstenberg Irma hercegné szürke ruha valódi csipkével, fehér kalap. , Fürstenberg Amália hercegné lila moirée virágos gázzal paillettel hímezve, fehér szalma­kalap créme csipkével. Festetics Tassilo grófné szürke selyem va­lódi csipkével kalap nefelejtssel diszitve. Festetics' Alex és Ella comtessek rózsaszín selyem rózsaszínű gázbehuzattal sárga kalap sárga virággal. Kinsky Margit grófnő rózsaszínű ruha fe­hér csipkével behúzva, fekete kalap tollal. Thurn-Taxis hercegné fehér csipkeruha sárga selyem aljjal, fekete szaln.akalap rózsával. * * * 0 Excel len ti áj a a gróf ur, a helybeli Casinó nagytermében az assistáló pátronatusbeli papság és az uradalmi tisztikar számára ebédet adott, a mely víg hangulatban sokáig együtt tartotta a jelenlevőket. Jó magyar szokás szerint tói­tokban sem volt hiány. Fekete Gergely zsidi BALATON VIDÉK plébános a grófi családra mondott szívhez szóló beszédnek is beillő tósztot. Király Elek hahóti plébános az ifjú párra ; Hajba Mihály szántói plébános a megyés püspökre ; Bontz József t,a­ranyi plébános az uradalmi tisztikarra és De­zsényi Árpád dr. a pátron&tusbeli papságot, éltette. A kereskedelmi alkalmazottak. Mozognak. A mozgás pedig életet jelent. A mozgás ez időszerint az ország minden ré­tegében észlelhető s hogy az élet pezsgő, an­nak bizonyára mindeuki örül a ki tudja és vallja, hogy e nélkül egészséges fejlődés nem képzelhető. A kereskedelmi alkalmazottak mozgása is csak olyan, mint a többi testületeké, töme­geké. Felvonulnak, gyűléseznek és kifejezést adnak törekvéseiknek. A közfigyelmet magukra irányítják, hogy ügyük igazságos védelmét, majd széleskörű támogatását megnyerjék. Az a hir kering a kereskedő világ köré­ben, hogy a kereskedő alkalmazottak Nagy­Kanizsán, szt. István király ünnepén congresz­szust tartanak, a mely igen népesnek és élénk­nek ígérkezik. Minden gyűlés élénk, a hol egy társadalmi réteg jelenéről és jövőjéről, vagy éppen, ahol az öregség napjainak a biztosítá­sáról van szó. És ki tagadhatná meg a szimpátiát azok­tól, a kiknek a legnagyobb része éppen ugy, mint az ipari és a gazdasági munkások, szin­tén szegénységben születnek, abban növeked­nek és egy hosszú élet munkássága után sze­génységben halnak is meg. A ki a társadalom ezen rétegétől, a kereskedelmi alkalmazottaktól meg tudná tagadni azt, hogy ügyüket támo­gassa, az nem részese a morálnak, azt nem érte ihlete az isteni parancsnak : Szeresd fe­lebarátodat, mint önmagadat. A magyar kereskedelmi osztály is fele­barátunk s bár ennek rohamos gyarapodását tagadni nem lehet, de az a gyarapodás ma már nem általános és nem mindenkire vonat­kozik egyformán s ha az önnállósitásra célzó törekvést tapasztaljuk is, a kereskedelmi al­kalmazottak körében, mégis tízezrekre tehető azok száma, a kiknél az alkalmaztatás nem átmeneti, hanom végleges állapot. A kereskedő segédek ezrei ós ezrei maradnak, a kik voltak : segédek sokszor az utolsó órájukig. Nem kell azonban azt gondolni, hogy ezekről nincs gondoskodás. Ott van a keres­kedelmi törvény, továbbá az 1891. XIII. t. c. is, mely a vasárnapi mnnkaszünetröl rendelke­zik. Ez a törvény azonban, a végrehajtásra vo­natkozó rendeletekkel a kereskedelmi alkalma­zottak vasárnapi munkaszünetét, a kivételek számtalan esetével teljesen illusoriussá tevék. Az 1894-ik évi XIV. törvénycikk megal­kotta az „ipari és gyári munkások" betegség esetén való segélyezését. Ez a törvény bizto­sítja a mindennapi kenyeret és az orvosi se­gélyt a szegény alkalmazott embernek, a kit a betegség nemcsak a munkájától, de ezzel együtt kenyerétől is fosztott meg. Azóta gon­doskodás történt a gazdasági cselédekről is, és éppen azért, a kis emberek érdekeit szolgáló intézmények mindaddig csonkák maradnak, mig a kereskedelmi alkalmazottak kötelező aggkori biztosítása életbe nem lép. A kereskedelmi al­kalmazottak tudják ezt és ezt sürgetni nem szűnnek meg. Igazuk van. Ok is tagjai a tár­sadalomnak, a kit védelmezni szükség. Ök is olyanok, mint a többiek, a kik a rövid tar­tamú betegséget kiállhatják valahogyan, — esetleg a jó emberek alamizsnáiból, — de mit tegyenek, ha idö előtt rokkanttá válnak ? Mit tegyenek, ha magas kort érnek el és elgj'en­giilt kézzel, elhomályosult értelemmel nem bír­ják a munkát? IIol akad a jótevő akkor, a ki eltartja nemcsak magát, de segítse esetleg a családját is ? Az mindenképpen világos, hogy a kereskedelmi alkalmazottaknál nincs arra mód, hogy csekély fizetésből megtakaríthasson magának olyan szükséges tőkét, a mely nekik 3 az öregségben, de kiváltképpen a rokkantság gyengeségében támaszt és vigaszt nyújthatna. Ezt tudva, a kereskedelmi alkalmazottak gyűlése elé szimpátiával néz a közönség. A kereskedelmi alkalmazottak azon ügyeikben is bizalommal fordulhatnak a magyar keres­kedő világhoz, éppen ugy a társadalomhoz, a melyek mindenkor szeretettel ölelték maguk­hoz a vagyonilag gyengébbek megerősítésének az ügyét. Tudatában vannak annak, hogy mindenkinek, a ki dolgozni tud és akar, meg kell adni azt a módot arra, hogy munkát kap­hasson, megélhessen és aggkorában a munká­tól elcsigázott testtel ne dobhassák a kétség­beesés karjaiba, a koldusi állapotba. Mivel a nagykanizsai gyűlésen a keresk. alkalmazottak életébe vágó kérdések megvita­tása kerül sorra, mivel egy társadalmilag még teljesen ki nem jegeccsedett réteg erkölcsi és anyagi vonatkozású ügyeinek az összeg ezésé­ről indult meg a vita, nemcsak az erköl si kö­telességhez, hanem az igazsághoz is mél tó en­nek a mozgalomnak a támogatása, a melynek a tárgysorozatába fel van véve 1) a határo­zati javaslat a nyugdíj ügy tárgyában ; 2) az orsz. helyközvetités ügye ; 3) a tanoncügy és 4) a kereskedelmi alkalmazottak országos szö­vetségének megalakulása. A határozati javaslatokat és a szövetség alapszabály tervezetét az aradi kereskedők köre terjeszti a congresszus elé. * Városunk kereskedőinek a társulata bizo­nyára magáévá teszi alkalmazottjainak az ügyét és hisszük, hogy a kongresszus támogatásában részt vesz. Kereskedő Fürdő levél.*) Tekintetes szerkesztő ur ! Ismét itt vagyok a bájos Keszthelyen, hol szivem, szemem annyi gyönyörűséget lel s a füstös, ködös főváros utcái után balzsamos illatú fasorok, lágyan csobogó hullámok üdvö­zölnek. Kitörlöm szememből 10 hónap fakó, avult szinét, hogy napsugár, fényesség, azúrkék öntse el szivárványhártyáit. A „Hullám" szálló előtt a lelkesedésbe csapó csodálattal nézem a természet igaz színeiből szőtt panorámát s csapongó képzelmem tehetetlenül rebben le szárnyszeggetten, mert szebbet alkotni, kedve­sebbet képzelni nem tud, nem tudhat, mert iniien táplálkozik, ezekbe a színekbe mártja alkotó ecsetét. S ha látok vadregényesebb, merészebb pompájú vidéket, csak veled mérem össze, hozzád hasonlítom imádott Balaton, ha­zám gyöngye. Szebbek talán az Alpok fenyves és hófedte bércei; csillogóbbak Svájc sötét zöld tavai, de nem kedvesebbek, szeliJ szép­ségben nem pompásabbak, mint a te hegyeid, nem fényesebbek, ezüstösebbek, mint a te hab­jaid. Ott az idegenség, ismeretlenség tartóz­kodóvá tesz, itt ismerek minden bércet, min­den öblöt, minden berket s ismerősként hívo­gat a régi kedves nyájasságával, melyet, ha elhagyok is időről-időre, de nem hűtlenül, ha­nem a biztos találkozás édes reményében. Sze­relmes vagyok beléd Balaton, szerelmes tö szép Keszthely, serdülő, élettől duzzadó iíju leányka, hogy is találnék szebbet, kedvesebbet náladnál. És e szerelmemben ugy vagyok ve­led, mint a bohó gavallér szive hölgyével. Reád akgatnék minden gyöngyöt, lábaidhoz raknám Délafrika minden gyémántját. Szép vagy a természettől, de ón ragyogónak, elbü­vöfőnek akarlak látni, hogy bámuljanak, iri­gyeljenek társaid, a többi balatoni fürdők és szorongva nézem azok kacérkodó szépségét, mes­terséges, de hatást nem tévesztő bájait. Látod te szép ifjú leányka, Keszthely, én nem akarlak magamnak tartani, nem az önzés beszél belőlem, én hatalmas, fejedelmi nőnek Bár e becses levél egy-más pontjáról más véle­ményünk van, mégis szívesen közöljük, mert tudjuk, hogy több szem többet lát és a jó indulatu megjegy­zések elöl sem Tni, sem az inrézö körök nem zárkóz­n I J, I I I r | cimü. 62 gyönyörű balatonparti verset tartalmazó csinos kiállitásu verskötet, nmRTfml narTÍW Q n Soos Lajos, a Balaton nevezetes poétájától, fűzve 1 kor. 20 fillér, diszkötésben UmUIUIII |JUI IUI\ UlUl 2 koronáért kapható: Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom