Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1902-07-27 / 30. szám
1902 . juliu s 27. főúri családok nagyobbrészt kivették részüket a gratulálásból ; államférfiak is, kőztük Széli Kálmán miniszterelnök. Üdvözölték még ö excellentiáját : Jankovics gróf főispán Csertán Károly alispán és még számosan. rs. keszthelyi izr. hitközség is kivette a maga részét az ünneplésből, méltó módon fejezte ki a grófi család iránti tiszteletét s hagyományos ragaszkodását. A hitközség 3 tagu küldöttsége. névleg Büchler Sándor dr. rabbi, Neumark Béla dr: hitközségi elnök és Beck Sándor f. hó 21-én tisztelgett a gróf ur előtt, kinek művészi kivitelű, kék selyem plűsbe kötött, nagy ezüst dombormű koszorúval ékitett albumot nyújtott át, a mely a hitközség üdvözlő feliratát tartalmazta. A kaligrafiának e remekében a hitközség hálás vonzódásának ós jó kívánságainak adott kifejezést, ó excellentiája a maga és családja nevében meleg hangon mond«t.t köszönetet a hitközség szép figyelmeért. A hitközség az esketósí szertartás alatt is ugyancsak küldöttségileg képviseltette magát. * * * A vőlegény, Fürstenberg Károly herceg jelenleg Brüsselben követségi titkár. Több mint tizenegy éve már, hogy a diplomáciái pályán működik ; ez idő alatt Szt.-Pétervárott huzamos ideig tartózkodott ós az orosz nyelvet teljesen elsajátította. Ugyancsak mint követségi tag Rómában és Londouban is tartózkodott. Mint,brüsseli követségi titkár, részt, vett abban a békés munkában, a mely Ausztria Magyarország és Mexikó között a diplomáciai összeköttetés viszszaállitását eredményezte és mint a mexikói küldöttségnek tagja, ott volt a Miksa császár emlékezetére Mexikóban épített templom felszentelésén is. A diplomáciái összeköttetés visszaállításánál szerzett érdemei elismeréseül Ö Felsége a Lipólrenddel tüntette ki. A Fürstenberg hercegek háza a napoleoni hadjáratokig szuverén hercegség volt. A hercegek 40 négyzet mérföldnyi terület fölött uralkodtak. A hercegség azonban a napoleoni hadjárat után mediatizáltatott, Jelenleg a birtokok Poroszországban, Baden nagyhercegségben, Würtembergben és Cseh-országban feküsznek. A hercegi család fő-székhelye Donau-Eschingen a badeni nagy hercegségben. Erről azt, mondják, hogy e vár egyik udvarából fakad a Duua. A család csehországi főhelye : Pürglic ; hires vár, a mely ugy fekvésénél, valamint építészeti régiségénél fogva valóságos műemlék, Csehország egyik nevezetes látni valói közé tartozik a Béraun völgyében, nem messze Prágától. A család jelenleg, feje Fürstenberg Miksa EgOD herceg, a ki négy állam ur^kházának a tagja ós főrendi törvényhozó. * * * A női szabómüvószet remekei voltak azok a ruhák, a melyeket, láttunk. A menyasszonyon a fehér selyem aljat, selyeinkrepp soie behuzat fedte, gazdagon behintve mirtus virággal, koszorúval. Fürstenberg Leontine hercegnő ruhája világos szürke selyem atlasz, valódi vertcsipkóvel, Fürstenberg Essi és Amália hercegnő rózsaszín battist vfelódi velencei csipkebetéttel. Fürstenberg Irma hercegné szürke ruha valódi csipkével, fehér kalap. , Fürstenberg Amália hercegné lila moirée virágos gázzal paillettel hímezve, fehér szalmakalap créme csipkével. Festetics Tassilo grófné szürke selyem valódi csipkével kalap nefelejtssel diszitve. Festetics' Alex és Ella comtessek rózsaszín selyem rózsaszínű gázbehuzattal sárga kalap sárga virággal. Kinsky Margit grófnő rózsaszínű ruha fehér csipkével behúzva, fekete kalap tollal. Thurn-Taxis hercegné fehér csipkeruha sárga selyem aljjal, fekete szaln.akalap rózsával. * * * 0 Excel len ti áj a a gróf ur, a helybeli Casinó nagytermében az assistáló pátronatusbeli papság és az uradalmi tisztikar számára ebédet adott, a mely víg hangulatban sokáig együtt tartotta a jelenlevőket. Jó magyar szokás szerint tóitokban sem volt hiány. Fekete Gergely zsidi BALATON VIDÉK plébános a grófi családra mondott szívhez szóló beszédnek is beillő tósztot. Király Elek hahóti plébános az ifjú párra ; Hajba Mihály szántói plébános a megyés püspökre ; Bontz József t,aranyi plébános az uradalmi tisztikarra és Dezsényi Árpád dr. a pátron&tusbeli papságot, éltette. A kereskedelmi alkalmazottak. Mozognak. A mozgás pedig életet jelent. A mozgás ez időszerint az ország minden rétegében észlelhető s hogy az élet pezsgő, annak bizonyára mindeuki örül a ki tudja és vallja, hogy e nélkül egészséges fejlődés nem képzelhető. A kereskedelmi alkalmazottak mozgása is csak olyan, mint a többi testületeké, tömegeké. Felvonulnak, gyűléseznek és kifejezést adnak törekvéseiknek. A közfigyelmet magukra irányítják, hogy ügyük igazságos védelmét, majd széleskörű támogatását megnyerjék. Az a hir kering a kereskedő világ körében, hogy a kereskedő alkalmazottak NagyKanizsán, szt. István király ünnepén congreszszust tartanak, a mely igen népesnek és élénknek ígérkezik. Minden gyűlés élénk, a hol egy társadalmi réteg jelenéről és jövőjéről, vagy éppen, ahol az öregség napjainak a biztosításáról van szó. És ki tagadhatná meg a szimpátiát azoktól, a kiknek a legnagyobb része éppen ugy, mint az ipari és a gazdasági munkások, szintén szegénységben születnek, abban növekednek és egy hosszú élet munkássága után szegénységben halnak is meg. A ki a társadalom ezen rétegétől, a kereskedelmi alkalmazottaktól meg tudná tagadni azt, hogy ügyüket támogassa, az nem részese a morálnak, azt nem érte ihlete az isteni parancsnak : Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A magyar kereskedelmi osztály is felebarátunk s bár ennek rohamos gyarapodását tagadni nem lehet, de az a gyarapodás ma már nem általános és nem mindenkire vonatkozik egyformán s ha az önnállósitásra célzó törekvést tapasztaljuk is, a kereskedelmi alkalmazottak körében, mégis tízezrekre tehető azok száma, a kiknél az alkalmaztatás nem átmeneti, hanom végleges állapot. A kereskedő segédek ezrei ós ezrei maradnak, a kik voltak : segédek sokszor az utolsó órájukig. Nem kell azonban azt gondolni, hogy ezekről nincs gondoskodás. Ott van a kereskedelmi törvény, továbbá az 1891. XIII. t. c. is, mely a vasárnapi mnnkaszünetröl rendelkezik. Ez a törvény azonban, a végrehajtásra vonatkozó rendeletekkel a kereskedelmi alkalmazottak vasárnapi munkaszünetét, a kivételek számtalan esetével teljesen illusoriussá tevék. Az 1894-ik évi XIV. törvénycikk megalkotta az „ipari és gyári munkások" betegség esetén való segélyezését. Ez a törvény biztosítja a mindennapi kenyeret és az orvosi segélyt a szegény alkalmazott embernek, a kit a betegség nemcsak a munkájától, de ezzel együtt kenyerétől is fosztott meg. Azóta gondoskodás történt a gazdasági cselédekről is, és éppen azért, a kis emberek érdekeit szolgáló intézmények mindaddig csonkák maradnak, mig a kereskedelmi alkalmazottak kötelező aggkori biztosítása életbe nem lép. A kereskedelmi alkalmazottak tudják ezt és ezt sürgetni nem szűnnek meg. Igazuk van. Ok is tagjai a társadalomnak, a kit védelmezni szükség. Ök is olyanok, mint a többiek, a kik a rövid tartamú betegséget kiállhatják valahogyan, — esetleg a jó emberek alamizsnáiból, — de mit tegyenek, ha idö előtt rokkanttá válnak ? Mit tegyenek, ha magas kort érnek el és elgj'engiilt kézzel, elhomályosult értelemmel nem bírják a munkát? IIol akad a jótevő akkor, a ki eltartja nemcsak magát, de segítse esetleg a családját is ? Az mindenképpen világos, hogy a kereskedelmi alkalmazottaknál nincs arra mód, hogy csekély fizetésből megtakaríthasson magának olyan szükséges tőkét, a mely nekik 3 az öregségben, de kiváltképpen a rokkantság gyengeségében támaszt és vigaszt nyújthatna. Ezt tudva, a kereskedelmi alkalmazottak gyűlése elé szimpátiával néz a közönség. A kereskedelmi alkalmazottak azon ügyeikben is bizalommal fordulhatnak a magyar kereskedő világhoz, éppen ugy a társadalomhoz, a melyek mindenkor szeretettel ölelték magukhoz a vagyonilag gyengébbek megerősítésének az ügyét. Tudatában vannak annak, hogy mindenkinek, a ki dolgozni tud és akar, meg kell adni azt a módot arra, hogy munkát kaphasson, megélhessen és aggkorában a munkától elcsigázott testtel ne dobhassák a kétségbeesés karjaiba, a koldusi állapotba. Mivel a nagykanizsai gyűlésen a keresk. alkalmazottak életébe vágó kérdések megvitatása kerül sorra, mivel egy társadalmilag még teljesen ki nem jegeccsedett réteg erkölcsi és anyagi vonatkozású ügyeinek az összeg ezéséről indult meg a vita, nemcsak az erköl si kötelességhez, hanem az igazsághoz is mél tó ennek a mozgalomnak a támogatása, a melynek a tárgysorozatába fel van véve 1) a határozati javaslat a nyugdíj ügy tárgyában ; 2) az orsz. helyközvetités ügye ; 3) a tanoncügy és 4) a kereskedelmi alkalmazottak országos szövetségének megalakulása. A határozati javaslatokat és a szövetség alapszabály tervezetét az aradi kereskedők köre terjeszti a congresszus elé. * Városunk kereskedőinek a társulata bizonyára magáévá teszi alkalmazottjainak az ügyét és hisszük, hogy a kongresszus támogatásában részt vesz. Kereskedő Fürdő levél.*) Tekintetes szerkesztő ur ! Ismét itt vagyok a bájos Keszthelyen, hol szivem, szemem annyi gyönyörűséget lel s a füstös, ködös főváros utcái után balzsamos illatú fasorok, lágyan csobogó hullámok üdvözölnek. Kitörlöm szememből 10 hónap fakó, avult szinét, hogy napsugár, fényesség, azúrkék öntse el szivárványhártyáit. A „Hullám" szálló előtt a lelkesedésbe csapó csodálattal nézem a természet igaz színeiből szőtt panorámát s csapongó képzelmem tehetetlenül rebben le szárnyszeggetten, mert szebbet alkotni, kedvesebbet képzelni nem tud, nem tudhat, mert iniien táplálkozik, ezekbe a színekbe mártja alkotó ecsetét. S ha látok vadregényesebb, merészebb pompájú vidéket, csak veled mérem össze, hozzád hasonlítom imádott Balaton, hazám gyöngye. Szebbek talán az Alpok fenyves és hófedte bércei; csillogóbbak Svájc sötét zöld tavai, de nem kedvesebbek, szeliJ szépségben nem pompásabbak, mint a te hegyeid, nem fényesebbek, ezüstösebbek, mint a te habjaid. Ott az idegenség, ismeretlenség tartózkodóvá tesz, itt ismerek minden bércet, minden öblöt, minden berket s ismerősként hívogat a régi kedves nyájasságával, melyet, ha elhagyok is időről-időre, de nem hűtlenül, hanem a biztos találkozás édes reményében. Szerelmes vagyok beléd Balaton, szerelmes tö szép Keszthely, serdülő, élettől duzzadó iíju leányka, hogy is találnék szebbet, kedvesebbet náladnál. És e szerelmemben ugy vagyok veled, mint a bohó gavallér szive hölgyével. Reád akgatnék minden gyöngyöt, lábaidhoz raknám Délafrika minden gyémántját. Szép vagy a természettől, de ón ragyogónak, elbüvöfőnek akarlak látni, hogy bámuljanak, irigyeljenek társaid, a többi balatoni fürdők és szorongva nézem azok kacérkodó szépségét, mesterséges, de hatást nem tévesztő bájait. Látod te szép ifjú leányka, Keszthely, én nem akarlak magamnak tartani, nem az önzés beszél belőlem, én hatalmas, fejedelmi nőnek Bár e becses levél egy-más pontjáról más véleményünk van, mégis szívesen közöljük, mert tudjuk, hogy több szem többet lát és a jó indulatu megjegyzések elöl sem Tni, sem az inrézö körök nem zárkózn I J, I I I r | cimü. 62 gyönyörű balatonparti verset tartalmazó csinos kiállitásu verskötet, nmRTfml narTÍW Q n Soos Lajos, a Balaton nevezetes poétájától, fűzve 1 kor. 20 fillér, diszkötésben UmUIUIII |JUI IUI\ UlUl 2 koronáért kapható: Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen. V
