Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-20 / 29. szám

1902. Julius 20. BAL ATOM VIDÉK 3 Nagyon érdekes és felemelő jelenet volt a kŐKÖs karok összes próbája, mely a komáromi karmesternek ugyancsak nagy gondot okozott. Az összes karokban körülbelül 356 énekes vett részt. Hatalmas hullámokban hömpölygött, csengett, bongott az ének, mely szívből jött és szívbe markolt. Az összes próba után az érdeklődök a tatai városház nagytermébe vonultak, hol Pintér Elek elnöklésével közgyűlés volt. Tata város a dalos ünnepély költségeire 400 koronát adott. A gyűlésen sorshúzás utján megállapították a versenyző dalos egyletek sorrendjét, megválasztották a rendes és verseny bíráló bizottságot. Ez utóbbiban az érdekelt zeneszerzők (Gaál Ferenc, Lányi Ernő) igen helyesen, nem vettek részt. Julius 13-án. d. u. 4 óra tájban kezdődött az érdekes verseny, melyen a ,,Győri ének és zeneegylet",a „Soproni FórfiDalkör" és a „Szombathelyi Dalos Egyesület" lett győztes, a mi nem is nagy csuda, ha meggondoljuk, hogy ez egyletek nagyrészt olyan tagokból állnak, kiknek az ének és a zene a kenyerük. A többi kilenc versenyző egylet is többkevesebb dicséretet nyert, köztük a helybeli dalos egyesület is. Lányi Ernő szeriut a dalos versenyen az előbb i évek versenyeihez képest haladás nem mutatkozott. A legtöbb hivatott zenész ugy vélekedett, hogy a Lány i féle népdal egyveleg összes karra nem alkalmas. E vélemény már a próbán is beigazulást nyert. 7 óra tájban hirdették ki a zsűri Ítéletét, melyet a dalos egyesületek kellő megnyugvással fogadtak. A következő dalos verseny Pécs város Írásbeli meghívása folytán 1904 ben Pécsett lesz. Hát Keszthelyen ? Ha a minden szépért, lelkesedő város akarja, akkor 1906-ban. Adja Isten ! A nép jóléte. Nem is nagyon régen, még azt tartották, hogy az uri karok és rendek érdekeinek a védelme és kielégítése az állam első rangú érdeke. Ma a nép jóléte az. Érzi ezt mindenki és nem is lehet panasz az iránt, hogy a néprétegek helyzetének a javításáért nem tesznek semmit?. Nemrég körűnkben volt Darányi minister. Szobrot leplezett le és beszélt lelkesen. Áldozatot gyújtott az emlékezetnek. Igaz magyar szívvel szolgálta az eszményt ; szolgálta az uri karok és rendek érdekeit a mezőgazdaság fontosságának és fellendítésének hangoztatásával és ma, ismét látjuk őt körünkben egy alkotásában, a melyet a fundámentom, a magyar nép érdekeinek a megvédése tekintetében korszakot alkotónak lehet mondani. Ez az alkotás a gazdasági munkás pénztár. Két esztendő előtt csendben, reklám és dicshynmuszok nélkül kezdte meg működését és ma a temetkezési és kiházasitási egyletek jogkörével is ki van bővítve. A népet ed digelé mi sem védelmezte. Az apáitól örökölt erkölcseiből kiforgatva, ezt a társadalmi réteget a haza ellenségei a felforgató tanok által a mai társadalmi rend elleneseivé tették. A csendőrszurony, a katonaság pedig nem szolgált orvosszerül, a hol alkalmazásba vétettek; a nyomukban járó szomorú tapasztalatok igazolják, hogy a nép megvédelmezésének ez a módja ép olyan barbár," mint igazságtalan. Csakis a munkások érdekeit helyesen felkaroló intézményekkel óvhatjuk meg népünket a métely ellen és tarthatjuk meg a haza számára. És ilyen intézmény a gazdasági munkás és cselédpénztár. A kik ismerik a népet, azok tudják, hogy milyen bizalmatlan és elfogult az urak újításaival szemben. Ez a bizalmatlanság azonban a müveit magyar társadalom tagjainak a szemében nem képezhet akadályt, nem idézhet fel kedvetlenséget, hogy ezen a szinte egyedül való népintézménynek minél szélesebb körű terjesztésére minden lehetőt megtegyen. Nem Baiatoni partok eloí idézhet fel kedvetlenséget, annálinkább nem, mert a müveit magyar társadalom egynémely tagja nem egyszer fakadt arra : hogy a cseléd fizetett ellenség és ugyanakkor valószínűen elfelejtette az érem másik oldalát, a magyar faji tulajdonságot is tekintetbe venni : a velünk született basatermészetet. Nem azt akarjuk itt mondani, hogy cselédjeink bárányok, korántsem, hanem azt, hogy a legtöbb esetben a kellő jóindulat ós mérséklet hiányzik mindkétrészről, a kölcsönös jóindulat megnyerésénél. A humanismus, mely egy nagy ember nemes lelkét elfogta és cselekvési képességét acélozta ezen intézmény megteremtésekor, az a humanismus érlelheti csak a gyümölcsöt, de a mely kell, hogy megtestesüljön a magyar munkásokat és cselédeket tartó földbirtokosok és gazdák leikeiben is. A munkáspénztár iutézménye, mondhatni, hogy népszerű már is. Háromszázezer munkás tagja van már eddig is. Az pedig, hogy legújabban a temetkezési és a kiházasitási egyletek jogkörével is el van látva, remélni engedi, hogy általános lesz. Tudva levó, hogy a mi népünk életére nagy befolyást gyakorolnak a temetkezési és kiházasitási egyletek ós alig van nagyobb község, a melyben ilyen nem volna. A szegény ember, a ki küzkődésteljes életében és keserves munkájával nem tudja magának a könnyű életet, a jó evést-ivást elérni, legalább azt akarja biztosítani, hogy halála után illő keresztény módra helyezzék az örök nyugalomra. A kiházasitás pedig nemcsak az uri karok és rendek óhajtása, hanem legszebb álma a zsellérgyermekeknek is és a szegény szolgálónak is. Örömmel üdvözöljük tehát ezt az uj alkotást és mert ez az állami intézmény a legszélesebb körű biztosítást nyújtja a szegények garasai védelmének és ezzel szolgálja a legkisebb embe

rek anyagi és erkölcsi érdekeit is, nem lehet kételkednünk, hogy ezt az intézményt a müveit és vagyonos magyar társadalom teljes erejével támogatni is fogja. A törvény rövid kivonata a következő: Az uj törvény szerint lehet a segitö-pénztárnál biztosítani : Nyugdijat, egy bizonyos időkorra való summát és halálunk után a családunknak (örököseinknek) átadandó segítséget. A ki azt akarja, hogy keresetképtelensógétől haláláig rendes havi segítséget kapjon, az a beiratkozástól számítva 25 évig fizet évenkint 10 kor. 40 fillért. (Lehet az összeget hetenkínt is törleszteni 20 fillérrel.) Ezek az első csoportbeli tagok. Az első csoportbeli tag több tagsági könyvet, akár 10-et is válthat. Az első csoportbeli tagnak jussa van : 1-ször, ha 10 évi' tagság után munkaképességét bármely okból előreláthatólag mindenkorra oly mértékben elvesztette, hogy e fogyatkozás következtében félannyit sem képes évenkint megkeresni, mint a mennyit az ő szülőfalujában, vagy helyesebben, a hol ő lakik, egy helybeli (nő, férfi) gazdasági munkás vagy cseléd évi rendes keresete: élete fogytáig, vagy pediglen keresetképességének netáni visszauyeréseig havi 10 korona segélyt kap ; s ha ily segélyt még nem kapott, ugy 65 éves korában egyszer s mindenkorra 100 koronát kap, a mi nem zárja ki azt, hogy ha 65 éves korán tul válik munkaképtelenné, később a havi 10 kor. segélyt is megkaphassa ; 2-szor, ha baleset éri: ingyen gyógykezelik, ha a baleset miatt egy hétnél hosszabb ideig munkaképtelen, mindaddig, mig munkaképessége helyre nem áll, 60 napon belül naponkint egy korona, 60 napon tul pedig liavonkint 10 kor. segítséget kap; ha pedig a baleset következtében meghal, hátramaradt családjának egyszer s mindenkorra 400 korona segélyt, vagy ha családja nem maradt, temetésére 100 korona segítséget ad a pénztár; 3-szor, ha meghal a tag és halálát nem baleset okozta, akkor családjának : ha legalább 5-évig volt tag 200 kor, ha legalább 10 évig volt tag 250 kor., ha legalább 15 évig volt tag 270 kor. segélyt, vagy ha családja nem maradt, temetésére 100 korona segélyt ad a pénztár ; 4-szer, rendkívüli segélyt kaphat minden, első csoportbeli tag, a ki szorgos dologidőben nem mehet, pl. az aratásból kimaradt. A rendkívüli segély nagyságát a központi igazgatóság határozza meg és egy-egy tagnak 300 koronáig való segítséget is adhat. Második csoportbeli tagok azok, a kik egy éven át 5 kor. 72 fill. fizetnek be. A második csoportbeli tagoknak ugyanazon jussuk van, mint az első csoportbeli tagoknak, kivéve, hogy nem 10 kor., hanem 5 kor. havi segítséget, nem 100, hanem 50 kor., hátrahagyott családja nem 400, hanem 200 kor. kap. A rendkívüli segélyt arra az időre, mikor a második csoportbeli tag a szorgos dologidőben betegsége miatt nem állhat munkába, éppen ugy megkapja, mint az első csoportban, vagyis kaphat 300 ko róna rendkívüli segítséget. Harmadik csoportbeli tag az, a ki ha'ála' után biztosit családjának segitséget. Az évi tagsági díj 2 kor. 60 fill, vagyis hetenkint 5 fillér. Ebbe a csoportba fölveszik azokat, a kik a 14-ik évet betöltötték, de még 50 éves kornál nem idősebbek. Minél fiatalabb korban iratkozik be valaki, hogy halála után hátramaradottjait segítsék, annál több segítségre van jussa : egy könyv után a legnagyobb segítség 200, a legkisebb 60 kor; 200 kor. kap annak a családja, a ki még nem múlt, el husz éve, hogy a pénztárba belépett, a ki 25 évet tul nem halaJta, mikor belépett 170, de a ki teszem 55 évet túlhaladta, annak családja 80 kor. kap, 60 kor. legkevesebb segítséget azon tag családjának adnak, a ki 46 és 50 év között való korban volt, mikor a pénztárba belépett. De két tagsági könyvet is lehet váltani. a. negyedik csoportban 5 kor. 20 fill. a fizetni való A ki évenkint 5 kor. 20 fill. fizet, az bizonyos elérendő időre egy kis summát biztosithat vagy magának, vagy másnak. A summa nagysága attól függ. hogy hány esztendeig fog befizetni a pénztárba. A ki, teszem tiz év múlva akarja kézhez venni a summát 65, a ki husz év múlva az 1C0 kor., a ki 24 év múlva, az 215 kor. kap. Tetszés szerint egy névre több könyvet is lehet váltani. A hány tagsági könyve van a tagnak, annyiszor kapja ki az őt illető biztosított pénzösszeget. Fiukat családalapítás idejére, láuyokat férjhezmenetelre igen alkalmatos lesz a pénztárba ilyen tagnak beíratni. Ebbe a csoportba nem nézik hogy

7 hány esztendős, fölveszik bármilyen idős is. A kik ebbe a négy fajta biztosításba iratkoznak, azok a pénztár rendes tagjai. Egy-egy tag többfajta biztosítási csoportba, akár mindegyikbe is beléphet, azaz tagsági könyvet válthat. Fontos tudnivaló az, hogy ha el nem órnők a pénztárnál azt az időt, hogy jussunk lenne nyugdíjra, vagy a biztosított summára: akkor a befizetett tagsági dijakat a pénztár visszafizeti. Vannak a pénztárnak rendkívüli tagjai is, Rendkívüli tag az, ^ ki egy esztendőre egy koronát befizet. Évenkint egy koronát fizető rendkívüli tag a következő segítségre számithat: Ha baleset éri : ingyen gyógykezelik; ha baleset miatt egy hétnél tovább munkaképtelen, mindaddig, mig munkaképességre helyre nem áll 60 napon bőiül naponkint egy korona, 60 napon tul pedig havonkénti 10 korona segítséget kap ; ha pedig a baleset következtében meghal, hátrahagyott családjának egyszersmindenkorra 400 korona segélyt, vagy ha családja nem maradt, temetésere 100 korona segítséget ad a pénztár. Azért, hogy a mi segitő-pénztárunknak ez a neve : Országos gazdasági munkás- és cselédse°i.tő-pénztár, ez nem azt jelenti, hogy csak napszámos-munkások és éves cselédek lehetnek tagjai. Mart a mi segitő-pónztárunkba beiratkozhatnak földbirtokosok, haszonbérlők, gazdálkodók, gazdasági tisztviselők és alkalmazottak, mezőgazdasági munkások, erdei munkások, földmunkások, halászok, kertészek, mezoorok, vadőrök, mindenféle gazdasági cselédek, beresek, kocsisok, lovászok, kanászok, tehenesek, pásztorok gulyások, csikósok olyan háztartasi belső című, 62 gyönyörű balatonparti verset tartalmazó csinos kiállítású verskötet, Soos Lajos, a Balaton nevezetes poétájától, fűzve 1 kor. 20 fillér, diszkötósben 2 koronáért kapható: Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.