Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-20 / 29. szám

2 . A megyei iparosok helyzete. A megyei iparosok érdekei a vármegyei közszálitásoknál eléggé megvédve nincsenek. Példa rá a következő: Zalavármegye néhány héttel ezelőtt 151 drb. bunda szállítására hirdetett pályázatot ós ez érdemben a mult hó 14-én Zalaegerszegen az áll. építészeti hivatalban tárgyalás volt ós azon 11 ajánlatot tevő 17 ajánlattal vett részt. A szabó iparosok ós vállalkozók, meg ezeken kívül két szövetkezet is részt vett a versenytárgyaláson és volt ajánlattevő Halasról, Budapestről, Liptó-Szentmiklósról, a megyéből : Lentiről, többen Zalaegerszegről és a szövetkezet Keszthelyről. A körülbelül 6000 korona összeget kitevő munka elvállalása céljából tehát elég nagy számban jelentek meg a szabók és ez arról győz meg, hogy az ipar pangása szerte e hazában nagy. Meggyőz, hogy nagyobb vállalkozók is hajszolják a kisebb szállításokat, nyilván azért, hogy munkásaikat foglalkoztatni akarják. Az ajánlati összegek a minőség szerint változók voltak és a szállítást egy liptóinegyei vállalkozó kapta meg legolcsóbb ajánlatával. A dolgoknak a hivatalos forma szerint történt helyes elintézése ellen kifogással élni nem lehet ós a versenytárgyalás után a nyugtalanság legfeljebb azokat a megyei iparosokat foghatja el, a kik megszokhatták már azt, hogy a megyében csak adófizetők legyenek, de ne egyúttal vállalkozók is. De bár mennyire megszokhatta is a polgár a természetesnek látszó mellőzést, a folytonosságban mégis van valami bántó, különösen olyan alkalomkor, midőn az adóprés az ilyen versenytárgyalásokkal egy időben tartja működését. A mi miatt a pályázatban résztvett iparosok elkeseredhetnek, az, hogy az államháztartás költségvetése alapján pénzügyigazgatók megállapítják, hogy melj'ik adókerület mennyi adót űzessen és ezt az összeget aztán vakon, tekintet és irgalom nélkül vasalják be a'polgárságon annál is inkább, mert az otyau tisztviselő, aki esetleg engedékeny, lágyabb szivü és nem erőlteti a dolgot, az — ugy mondják — nem számithat kellő elismerésre a hivatalában. Az adókivető bizottságok meg dacára annak, hogy elnökeinek és tagjainak túlnyomó része abból a helységből való, a liol a bizottság üléseit tartja, tehát a viszonyokkal állítólag ismerős polgárok, ugy vannak dresszirozva, hogy mindmegannyi, mint szigorú itólőbiró ül ott az adótárgyalásokon és jaj, — mert onnan már csak keseredve jönA BALATONVIDÉK TÁRCÁJA •

«l " . > • vyJ^ fastéfy Három gyöngye. szép ZBatatonra Js>emosolyg egy fostéfy Tatán játszadozó ZKettf s nyugvó napfény. Jjl diszes márványod S a megfestett vászna\ DdZegiRletett l{e?eí> Ddiüveine^ tátszna^. Dóié ff is tegfobb lencse Jl Hatalmas úrna/{, ^ Három nemes gyöngij, jT l[if> ott virulna ••DHnHHBHaHHHHH _

_ bala

tonvídék

=

=____ __ nek el a felek. Az elkeseredés ellen az egyedüli védekezés a csalás, a hazudozás, szóval a törvény kijátszása ; de ez a legtöbb iparosnak nem sikerült, de nem is tisztességes. Ehez járult a városokban élő iparosok drága házbére és az élelmiszerek drága volta is. Már most azok a bizonyos adókerületek bizonyára ezek után indulnak, s ugy okoskodnak a kivető bizottságok, hogy ott. a hol nagy az iparosság száma, magasabb a házbér stb. Ott már lehet vasalni, és egy-egy ilyen működés után ott ül a lidérc a lelken. Ez után az következnék, hogy legyeu munka és azon a munkán jövedelem is. Es ha ilyenkor az iparos a közszállitásra gondol, akkor ezer akadályon törik meg a lelke. Tőkéje nincs; ha összeverődik is szövetkezetbe, mit lát ? Azt, amiben volt része Zalaegerszegen a 151 drb. bunda szállítási versenytárgyalásán. A vármegye orűzágos pályázatot hirdet és ezzel utat nyit nemcsak a nagy vállalkozóknak, liánom a kisebbeknek is, különösen azoknak, a kik olcsó vidékeken, például Liptómegyében űzik az ipart és azok nemcsak az élelem, a bór, hanem az adók és igy a nyersauyag miatt is sokkal olcsóbban képesek elkészíteni az ipari cikkeket, mint a zalamegyeiek, s mert olcsóságuk következtében a munkát meg is kapják a. zalamegyeiek teljesen elesnek azoktól a jövedelmektől, a melyekre már azért is jogos igényt formálhatnak, mert hisz megyei adók ciméu egy részben az ő keresményeikből folyik be azok összege. De meg az, hogy a pályázati feltételek szeriut a szállítandó cikkeknek magyar gyáripari anyagokból kell előállíttatni és.mikor a jelenlevők látják, hogy a benyújtott mintáknál ezt tekintetbe nem veszik, hanem megelógeszuek azzal, hogy kijelentik, mikép a nyers anyag magyar gyári volta a szállítás befejezése után, tehát „utólagosan" igazolandó be a szállító részéről, akkor megrendül a magyar kormányzás által hirdetett magyar-ipar pártolás komolyságába vetett hit azoknak az iparosoknak a körében, a kik a magyar gyáripart odaadással akarják szolgálni. De meg az sem látszik helyes eljárásnak, hogy a pályázati feltételekben az árak nem voltak megállapítva. Az olyan „legelső" legjobb, jobb, stb. jelzőkkel körözött körülirás azután igen nagy külömbségeket létesít a vállalkozók kárára és igenis azok felé billenti az előnyöket, a kik eddigi szállításaik által már nemcsak teljesen tudják, hanem meg is szokták nem csak a minőséget, hanem az átvétel kerül követni »zokott szigorúságot is. . A felsorolt ós a megyei iparosság körében kedvetlenséget keltő hátrányok megérdemlik, Szelíd tiszta fényben '(Onndöt[fiíi az egyi^, Szeméb&t a jóság özönével /f/z'/j. J]^ másodig gyöngyne^ ~Áz

u

r szeme ^é^e, SzögHaja fürtjével, DdZintha égbó't nézne. JL menny angyalával Cfölér a tegkisebb '(Dán az égből száltolt Jötdre mint Harmatcsepp. * % A P

s

á9 angyalát Vispjti idegenbej _ 1902. julius 20. hogy a vármegyei közszállitások tárgyalásainál ezentúl a zalamegj'ei iparosok érdekei és megélhetési viszonyai vétessenek első sorban tekintetbe, hogy a megyének a közszállitásaiból a zalamegyei iparosokat és szövetkezeteket ne zárják ki azok az összegek, a melyek a külömböző vidékek megélhetési viszonyainak külömbségeiből és nem a kisiparosaink kapzsiságából támadnak. Az iparosság megélhetési viszonyai ugy is elég súlyosak Az ipari pangás nagy ós ezért kétszeresen méltányosnak mutatkoznék a megyei szükségletet csak a zalamegyei iparosok számára fentartani. A verseny így is elég nagy lenne ; az ajánlati árak pedig meg fognak felelni a megyei ipari munkabérnek és a megélhetési viszonyoknak. Iparos. A „Dunántuli Dalosszövetség" tatai hangversenye. Lelkes ünnepet ült f. hó 13-án Tata városa midőn a „Dunántuli Dalosszövetség" tagjait látti barátságos falai közt. A magyar dal üuuepére óriási érdeklődi közöusóg gyűlt egybe. Az összes karokat IS dalos egyesület énekelte, köztük a „Keszthely Iparosok Dalköre-' is, mely első versenyére ernye detlen szorgalommal ós kitartással készült. Vei senydarabja Gaál Ferenc rendkivüli művészi nagyhatású „Sóhajtása" volt. A „Keszthelyi Iparosok Dalköre" útközbe is megragadott minden kedvező alkalmat, hog hazafias érzelmeinek áldozhasson. Mikor a vons Nyék állomására érkezett, mintegy varázsütésr egyszerre felhangzói.t a „Szózat" hatalmas áriáji melynek szövegét a P.-Nyéken született költi király : Vörösmarty irta. A másik vágányon időző vonat utasai lelke éljenekkel jutalmazták a dalosokat. A tatai pályaház udvarán újra felhangzó a dal. A dalos egyesületek a tiszteletükre nag számban megjelent közönséget jeligéjükkel üdv< zöltók. Majd Balogli urodalmi ügyvéd mondo meleg hangú beszédet, miután megkezdődött bevonulás a poétikus szégsógü Tatába. Szo mbat este néhány dalos egyesület grófi család tiszteletére énekeket adott elö. Á ismerkedés a késő éjjeli órákig tartott, a t) természetesen mindig levon valamit a követ,kes napi ének sikeréből. Tisztán, művésziesen, pontosan éjjeli mul tozás után nem igen lehet énekelni. Szive, tettbe vágya Vissza szátf e Hetyre. Itt ringott bötcsöje, Ott botdogság vár rá, &pitendö fészke Váíjé% mennyországgá. DdZagyarna^ szütetett, DdZagyar minden vére; ^ nagy ^Festeticseij S)icső nemzedéke. Ddíagyarnal^ született, Ddíagijar is fog lenni, Szíve ülfötdön is 3~£onáért fog verni! íSurl^ofiís £ajc 1/amxILmIii iiÁuaa £! 1 ? — 500 1. Irta: Bontz József. Ara diszkötésben 6 ! Keszthely varos monografiaja. - -^