Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-26 / 43. szám

VI. évfolyam. Keszthely, 1902. október 26. 43. szám. Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik het.eiiUiii t egjiMKrs viiMiirmip. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL • volt Kazd. tanintézet épületében. KtittiraUuKut., |iéii«o»ulalvAnyoliHl liirdelési mectiiíAsoliat és r«klRiriA"i.MiHt h l<ÍH<tiSliivHtallioz It Arii II U Köziratokat nem adunk « IIUKO I.APTUJ.A.IDONOS SZERKESZTŐSÉG P'KI.KI.ÖS S/.KItlí KsZTÖ BONTZ JÓZSEF KliOÓ SUJÁNSZKY JÓZSEF Előfizetési árak: Egész éne W kor. — ff. Fél évre 5 „ — „ Negyed évre 2 „ 50 „ Egyes szim ára 20 „ Nylittér petitsora alku szerint. A Keszthely Vidéki Gazdakör akciója. (N. J.) A szövetkezeti eszme, mint az igazság, tért foglal és liódit. Ez az igazság győzött a mult vasárnap, mikor a keszthelyi tejszövetkezet alapfzabályf-zeiüleg megalakult. Az alakulás lefolyását lapunk más helyén találják meg t. olvasóink. E helyütt mi csak a tényt konstatáljuk. Es pedig jóleső örömmel tesszük ezt, mert ebben eddigi állásfoglalásunk igazolását látjuk, mivelhogy gyönge szavunk kezdettől fogva hirdetője, szószólója volt a szövetkezeti eszmének. Örömmel látjuk, hogy a szövetkezés eszméje legmegfelelőbb helyén a gazdakörökben is otthonra talált. Annak megvalósítását a Keszthely Vidéki Gazdakör is zászlaját a irta. Ezzel gazdaköiünk uj tevékenységi j térre a szövetkezetek tág mezejére lépett, j Uj tér, uj talaj nyilik meg itt előtte, mely, sajnos, vármegyénkben ez ideig nagy részt műveletlenül, parlagon hevert. Mert hiányoztak az önzetlen munkások. Népünk kishitűsége, csökönyös ragaszkodása a régihez, bizalmatlansága minden hasznos ujitáa iránt egyrészt, másrészt sok keserű tapasztalata és csalódása jóhiszeműségében, voltak a nagyobb akadályok s tették keménnyé, göröngyössé a szövetkezeti eszme előtt az utat. Nem voltak alkalmas művelők s nem volt kész talaj az eszme befogadására. Ez az elhanyagolt, parlagonheverő talaj művelőkre vár. Munkásokra, kik a földnépéért, a kis emberért dolgozni, fáradni tudnak is, akarnak is. A gazdakörök széphivatása az, hogy a szövetkezeti eszmének szakértő és lelkes munkásokat adjanak. És kiválóan a keszthelyvidéki gazdakör van erre hivatva. Mert kevés gazdakör a gazdasági dicsekedhetik tudásnak, szakértésnek és tapasztalatoknak oly kiváló erőivel, mint a keszthelyvidéki gazdakör. Tagjai között számlálja a gazdasági tanintézet tanári karát, az aradalom tisztikarát. Ily erők birtokában gazdakörűnk mindenkép hivatva van a szövetkezeti eszme terjesztésére. Hivatva van arra, hogy az eddig parlagon heverő talajban rejlő kincseket felszínre hozza, kiaknázza s a közjó s népünk boldogitására értékesítse. Hogy az eszmében rejlő anyagi és erkölcsi tőkét a népnek megmutassa. Hogy a népet az okszerű gazdálkodás s terményeinek célszerű értékesítésének szükségességéről meggyőzze. Gazdasági egyesületeink, köreink eddig is hasznos szolgálatokat tettek a földmivelés ügyének. Holtak gazdasági vándor-tanitások, szakelőadások a nép számára. A BALATON VIDÉK TÁRCÁJA Epilógus. Valami fény az én szivemből Beglóriázta homlokát, — Találkozunk is néha-néha, 0 rám tekint és megy tovább. Nem történt köztünk semmi, semmi, Se izzó vallomás, se csók, S kezemben egyszer sem pihentek Azok a bársonyos kacsok. És én még változást se látok, — Csak homlokán nincs semmi fény, S az én szívembe nem terem több Bohó, rajongó költemény. . . Berkovich Miklós. A könnyelmű. — Igen szép öntől kedves Ivánfy ur, | hogy meglátogatott bennünket, szól özvegy í Borookayuó, ki Margit leányával a nemesi kúria parkját;au sétált. Boldogult táblabíró atj'ja iskola társa volt férjemnek és boltig a legjobb barát- 1 ságban éltek. Yalóban Ivánfy úrtól függ, liogy a régi jó barátság közöttünk továbbra is fonni arad ion. Boronkaynénak őszinte szavai bátorságot öntöttek Ivánfy csüggedt lelkébe, ki el volt ragadtatva Margit szépségétől, de szegénységére gondolva, kinek apja becsületes néven é- egy kis portán kivül mit sem hagyott, áthidalhatatlan ürt látott mag-, előtt, hogy valaha is Margitot magáénak valhassa. A szerencse azonban sokkal jobban kedvezett. Margit szivébe mélyen bevésődtek a c-iincs fiu édeskés szavai, leltében uj ós eddig ismeretlen érzés fakadt, melytől nem tudott szabadulni. Anyja is észrevette e változást a szelíd lelkű teremtésen és örömmel fogadta egyetlen leánya vallomását; szívesen beleegyezett mindenbe, a mivel leánya boldogságát biztosítottnak vélhette. Margit születésnapja meghozta Ivánfy részére a nagy szerencsét, a mire gondolni sem merészelt, a szőke angyalt eljegyezte s az eljegjzést csakhamar követte az esküvő is. II. Ivánfj' szellemességével kedves alakja volt a társaságoknak, gyakran megfordult előkelő körökben. Házassága révén nagy szerepet játszhatott. De Ijíönnyelmüsógre hajló és nagyzó természete alig egy év multával kiragadta őt családja köré cl és igen szorgalmasan ellátogatott a játék klubbokba. Vakmerő játékával rövid idő alatt annyira megterhelte vagyonát, hogy egyik birtokot a mánk után kellett eladnia. Szegény Margit, elh-gyatottságában szerelmében csalódva, nagy bánat között testben lélekben megtört s alig volt annyi ereje, hogy szive bálványát, kis Károlykáját, — ki különben kedves gagyogásával anyja boldogsága lett volna, — maga mellett gyámolithatta volna, vagy a szerető anya éberségével - őrködhetett volna drága egészsége fölölt. Napról napra fonnyadt. Bár nagyon ragaszkodott az élethez, mindent elkövetett felgyógyulására, pedig az élet igen sok lelki fájdnluiat, bánatot okozott neki. A kis Károlykát, kinek vonásai nagyon hasonlítottak apjához, — szerette volna megmenteni és saját jó szive érzéseit óhajtotta volna becepegtetni, mielőtt öröklött szenvedélye teljes erejéből kipattanna. De kevés remónj'e volt, hogjr tervét végre