Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-10-26 / 43. szám

2. BALATONVIDÉK De változott viszonyaink között ez ma már nem elég. A népnek a puszta elmélet nem imponál. Sem képessége, sem ideje a hallottak megemésztésére ós értékesítésére. Neki példák, látható, kézzelfogható eredmények kellenek. A hasznos eredmény lassankint megkedvelteti vele magát az eszmét is. Meg fogja tanulni, hogy gazdasági boldogulásának titka nem csupán a föld verejtékes müvelésén fordul meg. hanem annak mikéntjén is. Hogy nem elég csupán a föld puszta müvelése, hanem egyéb gazdasági ágakat is be kell vezetni munkakörébe. Hogy a föld terményét s szorgalmának gyümölcsét hasznosan értékesíteni is tudni kell. Mindezeknek termékenyítő iskolája az értékesítő szövetkezet. Ilyen a tejszövetkezet is. Kis dolognak látszik. De gazdagsági szempontból alig kiszámítható clőnj'öket rejt magában. Gazdasági viszonyaink válságosak. Terményeinknek nincs ára. A gazda nem képes kiadásainak arányában értékesíteni. Sok egyéb baj is szorítja a gazda csizmáját. A föld termése magában nem képes a gazda lételét biztosítani. Más gazdasági ágak hasznosításáról kell gondoskodnunk. Állattenyésztés, baromfi-nevelés és ezek terményeinek okszerű értékesítése segíthetnek ki a hínárból. Erre szolgál kitűnő eszközül a tejszövetkezet. Azon elv: kis eladás kis haszon, nagy eladás nagy haszon a szövetkezetben érvényesül. A tejnek nagybani eladása növeli a tejtermelés értékét. Vele fellendül az állattenyésztés, mert a szövetkezeti tag kénytelen megfelelő marhaállományt, teheneket tartani és pedig jó karban tartani. Ez uton gazdasági termékenyítő anyaghoz, trágyához jut. A föld termő képessége fokozódik. Tiszta tej jön forgalomba. A szövetkezet a lefölözött tejet visszaadja, ezzel a gazda borjut, sertést hizlalhat. Egy és ugyanazon értékesítésnek kettős hasznát látja. Pénzbeli, és természetbeli értékét. Minő eredmények háramlanak a tagokra, ha a szövetkezet az értékesítés utján tovább halad. Ha körébe a baromfi és tojás értékesítést is bevezeti. Népünk eddig az értékesítéssel elfecsérelt időt és munkát nem számította. Vérébe ment át a vásározás. Nélküle nem is boldogul már a magyar. Terményét kis zsákokban tízszer, húszszor viszi a hetivásárra. Az asszonynépség egy fejkosár holmival fél napopokat tölt a piacon. Ha nem bírja értékesíteni, haza viszi, hogy egy hétre ugyananyi időt töltsön vele a piacon. Időt, pénzt, keresetet vesztegetnek igy. Az ily értékesítés meg honosítása esetén az igaz, hogy kipusztulna a falu egy typikus alakja: a nagyhangú tyu. kász, de hát ezért sem nagyobb kár, mint a balatoni halászokért. Vannak az ily tej-, baromfi-, állat stb. értékesítő szövetkezeteknek erkölcsi és szociális eredményei is. A vasárnapi piacozások és örökös vásároskodások megszűnnének. Velük együtt sok káros erkölcsi hiba tűnnék el. A fogyasztó közönség, főkép nyáron, sok kisebb nagyobb áru uzsorástól szabadulna meg. Azonfelül tiszta és megbízható tejterméket szerezhetne be. Miért is igen ajánlatos, hogy a ter1902. október 26. melő és fogyasztó közönség a legmelegebben pártolja az uj szövetkezeti intézményt. Mi pedig igaz szívvel üdvözöljük a keszthely-vidéki gazdakört a szövetkezeti munkásság terén. Üdvözöljük a kör agilis titkárát, Sztankovics János gazdasági tanárt. Az ő agilitása, szakavatott tudása biztosíték arra, hogy ez az uj intézmény virágozni és hasznos gyümölcsöket fog teremni. Hogy azonban ez az intézmény a vidék minél több községében meghonosodjon, szükségesnek tartjuk annak minél szélesebb körű ismertetését. És erre, mint értesülünk kilátásunk is van, amennyiben Sztankovics János titkár tervbe vette az eszmének ismertetését a vidéki községekben. Ezzel egyszersmind a vidéki községek megnyerve az eszmének, mint fiók szövetkezetek a központtal kapcsolatosan működnének a nép javára. Igen hasznos lenne a szövetkezet helyiségéül a gazdasági tanintézet majorjában levő tejes helyiség. Kettős haszon háramlana ebből a szövetkezetre. Először : mert egy üzletrész csak 6 korona lenne, mely a kisgazdák minél szélesebb körű részvételét tenné lehetségessé. Másodszor mert az intézeti hallgatók tapasztalatokat szerezhetnének és majdan az ügynek apostolaivá válhatnának. Mint értesülünk ez érdemben a szövetkezet folyamodni szándékozik Darányi földmivelésügyi miniszterhez. A siker felől nem is kételkedünk. A földmivelésügyi miniszter sokkal több jóakarattal viseltetik vidékünk iránt, hogysem az ellenkezőt fel is tehetnők. Üdvözöljük a gazdakört uj működési terén s Isten áldását kívánjuk fáradozásaira. is hajtlihssR. A 1<ét*éjt,beesés evőt vett nagy akaraterején, megtörte a szegény asszony gyenge szervezetét s betegeskedni kezdett. Az H tudat, bogy Károly fiát vissza kell majd hagynia, kinek pedig könnyelmű apján kivül senkije sem lesz, ki erkölcsre, becsületre, tisztes foglalkozásra nevelje és tanitsa, erőt adott a beteges testbe s mindent elkövetett, bogy egészségét visszaszerozze. A mig igy tépelődött magában és kételkedett felgyógyulásában, hideg veritek gyöngyözött le halvány arcáról. A mint tekintete az ajtóra esik, kuszált fővel és dult ábrázattal látja férjét maga előtt. — M'.ndant elvesztettem ! III. A szegény asszony megrémült e jelenettől. Elfő pillanatban nem is értette férje szavait, inkább annak külseje volt hatással reá. Nem állhatott meg tovább lábain, hanem a mellette levő karos székbe dőlt. — Asszony, összes vagyonunkat elvesztettem, sőt. uiég annál is többet. Hullám bárónak fél millió koronával tartozom, annyit pedig megterhelt vagyonunk nem igen bir el. Ma dóiig mindent rendeznem kell, különben holnap ki kell költöznünk birtokunkból. Ezt pedig nem viselhetem el. Oh ón nyomorult ! Becsületemet és titeket tettelek tönkre, nem érdemlem meg, hogy a föld hátán járjak ! Elsírja mi gát a kis Karoly ka, ki apjának j feldúlt ábrázatuól magijedt s anyjához hu- j zódott. — Nem, azért sem lövöm magamat főbe, ' ezért az ártatlan gyermekért élnem kell. — Szegény szerencsétlen G^zám! Ezek után gyűlölnöm kellene, mert mindnyájunkat tőnkre tett és megszégyenített. Gyűlölnöm kellene, mert többszörös kérelmemre nem hallgatott. Sírásomat, esdeklésemet hitvány nyávogásnak tartotta s feláldozott engem, egyetlen gyermekét könnyelmű szenvedélyének. Most megtörten áll előttünk, el sem tudja magát határozni a további teendőkre nézve. Menjen tebát Hullámhoz s mondja meg neki, holnap átveheti birtokunkat s az elszámolás után fennmaradt adósságot igyekszünk szorgalmas munkánkkal megtéríteni, csak legyen türelemmel irántunk. — Ne beszéljen igy Margit,! Égeti arcomat a szégyen, hogy olyan jó angyali teremtést nem tudtam megbecsülni, sőt koldusbotra juttattam azt, a ki mindig bőségben élt és mások könnyeit töiülte irgalmas cselekedeteivel s most, velem is azt akarja tenni. — Ne sokat tűnődjék most, előbb kellett volna erre gondolni ! Most mindenesetre kell tennünk valamit s-zerencsétlenségüukben. Ha magunk volnánk, tudnám kötelességemet, d« igy semmitől sem riadok vissza, dolgozni fogok kora reggeltől napestig s ha kell, az éjjelt is feláldozom. Becsületes és tisztességes munkám után akarom az ártatlant felnevelni. IV. A mig Ivánfyuó határozott szavakban fejezte ki cselekvésének irányát, átélt szenvedéseitől megtört nagy szemeinél könnyek hullottak alá keblét szorongató kií gyermeke «rcara. — Miután tudom, hogy itk e környéken restelkednék ismerősei előtt megszokott életmódjában változást tenni, ajánlom, vegye ti a szekrényből boldogult anyám utolsó ajándékát, mit eljegyzésünkkor^ udott, zálogosítsa vagy adja el, kap érte néhány száz forintot s nézzen maga körül, az idő már dél felé jár. Szógyeu és n»gy aggodalmak között, belép Iváufy Hullám báróhoz, hogy a határidő let-lte előtt, felajánlja birtokát adóssága fejében. A. báró, kit a folytonos izgatottságban eltöltött ójjelezés elcsigázott, természetre érzéketlen komor ember volt, nem igen volt könyörületes Iván fyval szemben sem. Röviden végzett, vele, számvetése után kinyilatkoztatta, hogy a birtok átvétele után Ivánfynak marad még néhány száz korona adóssága, de azt elengedi, miután födözetet ugy sem talál rája. Szívességből az nban ajánlott több foglalkozást — akár az ö környezetében is — a melyek mind ig"n szép jövedelmet biztositanának, annál is inkább, mert igen szép ós kedves neje van, a ki osak segítségére lehet. A őszi és téli kész férfi és gyermek ruhák már megérkeztek u. m. őszi ós tavaszi felöltők, téli kabátok, bavelokkok, esőköpenyek és egész öltönyök rendkívüli nagy választékban a legolcsóbban kaphatók HUSS FERENC^ nél Keszthelyen, Kossuth Lajos-utca a városházzal szemben.