Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1902-06-08 / 23. szám
1902. junius 8, BALATONVIDÉK zadban feltűntek, elsÖ helyen áll Festetics György gróf. A harctéren, a gazdaságban ós polgári körben egyaránt tündöklő hazafi 1755. dec. 31-én Sopronmegyében, Ságon született. Atyja, az érdemeién grófi méltósággal kitüntetett Festetics Pál. anyja Bnssányi Julianna csillagkereszt.es hölgy volt. A porosz háború kitörésekor Györgynek édesatyja a harc mezejére szólittatván, a/, alig egy éves gyermek egészen a szerető anyáA Festetics-szobor mellékalakjai. nak gondviselése alá került, A nemeslelkü anya a mai divattól eltérőleg saját keblén táplálta kisdedét ; maga tanitotta az édes anyai nyelvre, maga csepegtette belé a hitet és a hazaszeretetet S a gyermek megértette az anyai szív dobbanásait, elsajátitotta az áldott anyai nyelvet, átérezte az anyai szeretetnek melegét. Vallásosságban és hazaszeretetben megerősödve távozott a családi tűzhelytől — a göttingai egyetemre. Tanulmányai végeztével 18 éves korában a katonai pályára lépett. A porosz háború alatt a Nádasdy gj'alogezrednél hadnagy, egyik horvát századnál főhadnagy, a Barco huszároknál kapitány, a Gráven huszárezrednél első osztályú százados és századparancsnok volt. Mint századparancsnok 1872-ben nőül vette jakabházi Sallér Juditot. Noha édes atyja ekkor már meghalt, nem hagyta el a katonai szolgálatot. 1 1786-ban József császár őrnagynak ós a mag\ rar nemes testőrség őrmesterének nevezte ki 2. 1787. szept. 21-én a Gráven huszárokhoz őrnagyként osztották be. A következő év elején ugyanabban az ezredben soron kivül alezredes lett. Mint ilyen kitűnt az 1788-iki hadjáratban Dubica ostrománál. Tiszti rangjáról és a katonai szolgálatról 1791. május 27-én mondott le. Itthon elhanyagolt uradalmainak helyreállításához fogott. Németalföl* dön katonáskodván, a gazdálkodás előnyös módjaival is megismerkedett. Ezeket a. tapasztalatait kívánta. mindenek előtt értékesíteni, hogy hatalmas alkotásait, melyek nevének dicsőségét hirdetik, létesithesse. Törekvéseit siker koronázta. A katonai pályán remélt dicsőség helyett a gondviselés a polgári pályán nyújtott neki koszorút, mely a haza és főleg Keszthely hálakönyeitől éltetve örökké virul. Okos számítással rendezte birtokait ; a mezei gazdaság előmozdítására alapitotta a Georgicont, melyben idővel annyi intézetet állított föl, hogy Keszthely valóságos Athénévé (tudományok városa) vált. A ferenciek templomát a hozzácsatolt zárdával együtt a vallásalaptól megvette ; a templomot a régi kis templom helyett a plébániának adta; a gymnasiumot a zárdai épületbe, az elemi iskolát a gymnasiumi épületekbe helyezte át. Konviktust állított föl, melyben nemes származású ifjak szállást, élelmezést é& ruhát kaptak. A gvmnasiumot, melyet atyja három osztálylyal alapított, öt osztá'yra rvnelx-!. Zene, rajz és 1 F. Ivt. Doc. N. 7. 2 II. József leirata 1786. au. 22. A Festetics-szobor mellékalakjai. vasárnapi iskolákat létesített. Utóbbi intézményében korát majdnem egy századdal megelőzte. Kenyérvesztés terhe alatt tette kötelezővé. hogy uradalmában minden ember tudjon olvasni, irni és számolni. E parancs idézte elő ama ritka, még külföldi utazók által is megbámult jelenetet, hogy az uradalmi mezőkön Festetics György gróf életében a pásztorok könyvvel kezükben őrizték nyájaikat. J[dj példát a magyar gazdálfodótyia^, 3£ogy a világon elsőig legqenef[! '(Dudás, műveltség Harcán lobogónkat Smelje, mint '(De, f&uri sereg! 3 a magyar és tudóst e nép íBecsülje meg, a mint '(De becsüléd ! A „helikoni iinnep '-böl. Irta: Prém József. A pályanyertes vígjáték második felvonásából mutatunk be egy részletet. Malvina (Dukai Takács Judit) és ennek vőlegénye Geöndötz Fereuc közt szerelmi perpatvar folyik, Festetics László gróf miatt. A két szerelmes ügyébe beleavatkozik Berzsenyi ós Kisfaludy Sándor, valamint Szegedi Róza is. A színhely a grófi park, hol az előbb a vendégek fát ültettek Gyöngyösi István régi költő emlékére. 7. Jelenet. Malvina, Ferenc, — Berzsenyi, Kisfaludy. Berzsenyi (jobbról jön.) Lám, Malvina! Malvina (eléje siet.) 0, drága Dani bácsi ! Kisfaludy (balról jön.) Ferenc öcsém ! Ferenc (eléje megy.) 0, drága Sándor báosi! Berzsenyi (Malvinához.) Mi lelt ? Kisfaludy (Ferenchez.) Mi bánt? Malvina (cirógatva.) De jó, hogy végre látom! Oly sokat moudhatuék ! Ferenc (hízelegve.) Yan hát barátom, Ki meghallgat ! Kisfaludy. No lám ! Berzsenyi (Malviuához.) Pap nem vagy ok, De bátran gyónhatsz ! {Elsétál vele jobbra, de koronkint látható) Kisfaludy (átfogja Ferenc vállát.) Nos, hát, mi bajod ? Ferenc. Ninos több atyáirfia ily jó, nemes! Kisfaludy. Aha! Ez hát az előszó. Helyes! S a folytatása? Hallgatsz? Hős Feri ! Ugy látom : szívedet majd szótveti Rettentő gerjedelmek tüze, lángja, De vallomásod' nem hallja a lányka! Ferenc. Ej, hallaná — ha hallgatná — Kisfaludy. Vagy úgy! „ . .. Akkor hát : fő, hogy rezignálni tudj. Ferenc. Felejtsem és a szivemből kivessem ? Ah, ugy megszoktam már, hogy ő vezessen, Ő érte éljek, ő vele vitázzam, Ő legyen mindenütt az útitársam ! Kisfaludy. S az élet utján is ! Ferenc. O nagy egek ! Jl, magyar szellem büszke szárnyafását KpZÖny, irigység, gúuy ne törje meg, 3fa csillago% fözt tündökölve száll át, 3 az óröí[ szépség s fény után lebej! 'Művelt rajongó nemzete emelje magyar fángefmét a végtelenbe ! £Hlesd lelkűn fel! S tán majd kstet ölthet Ifjúi álmcd annyi Harc után: pengesse magyar Hadsereg a földet, DKagyar vezérszó csengjen a csatán! J£a magyar Htfsdal lelkesítve Harsog : Villámmá válna^ mind a Htfsi fardo^ 1 Szálld meg szivünHogy mind a Hónnap éljün Mint 75t, idegen 6álványt leverő'! Szeretve jó fyrályunft s Hű cselédün% Jiángoljon benning nemzeti er<f\ ÍWagyar műveltség s Harco^ zászlaját Z£add tengessü^ uj ezredéven át!
