Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-08 / 23. szám

6. AALATONVIDÉK. 1902. junius 8. Cselédei szániára külön tanitót tartott. Hitoktatásban a helybeli káplán része­sítette őket. A szépirodalom és a gazdasági szak­irodalom ápolására rendezte évenkint a helikoni és georgikoni ünnepségeket. Az Íróknak olyan Maecenása volt. hogy ha­talmas pártfogasa alatt az írói tehetsé­gek ugy növekedtek, mint a növényzet a nap 'áldásos melege alatt. Soha eléggé nem méltányolható lelkesedésével és ál­dozatával legyőzte az irodalom ellen­ségeit, az irók működését bénitó elő­ítéleteket és alaptalan vádakat. Hálásak is voltak iránta az irók; mert kivétel nélkül a költészet áldoza­tát mutatták be nagy nevének. Berzse­nyi, ki a magyar nemesség elpuhultsá­gát a legerősebb kifejezésekkel illeté, Festetics dicsőitésérol magas löptii ódá­kat irt. A Keszthely isteneihez cimü ódájában sashoz hasonlítja György gró­fot, a ki szellemerejével, fenséges gon­dolkozásával a magasba szállva, messze hagyja az elpuhultakat. Megszámlálhatatlan az a pénz. a mit Festetics az irodalom előmozdítá­sára fordított. Bacsányi, Téti Takács Jó­zsef munkái, Görög és Kerekes Atlasa, Endrödy János Az emberi nem boldog sága c. munkája Festetics György pén­zén lett kiadva. Minden georgikoni ta­nár és keszthelyi születésü iró munkái­nak költségeit ő fedezte. A georgikoni és a helikoni nagyobb ünnepélyeken csu­pán ajándékokra, nem számítva ide az ünnepélyekkel járó rendes kiadásokat és a nagyobbrészt ismeretlen irói tisz­teletdijakat. megközelítőleg 250.000 frtot áldozott. Az általa alapított és föntar­tott intézetek szorgalmasabb tanárait, tanulóit és a jó cselédeket jutalmazta. A georgikoni hallgatók közül az évzáró vizsgálatokon 2—21egjobb tanuló 40—60, a tanfolyam befejeztével 200, a lyceum­beliek nyolcan 30—80, a pristaldusok Hát László ! Grófunk ? Senki más ! Ferenc. Kisfaludy (ijedten.) Ferenc. Szivem e gondolatra is remeg, Hogy köztem s közte bármely harmadik Széltépje szivünk rózsalánczaít Kisfaludy. A harmadik? Hát per»/e! Ez csapás ! S ki ö? ketten ICO—100 forint jutalomban ré­szesültek. Azonkívül 10—12 georgikoni hallgatót egész ellátásban, nagyon so­kat 50—100 frt évi segél}'ben részesi­tett. Azt is megtette, hogy kitűnő szor­galmú és magaviseletű szegény sorsú ifjaknak saját kastélj'ában adott szál­lást és élelmezést. A pénzdevalvatio, mely a francia futás (1809) után bekövetkezett, Feste­tics György bőkezűségét szűkebb hatá­rok közé szorította. E miatt intézetei­nek és az ösztöndíjasok számát keves­bítette, de annál nag3'obb gondot fordí­tott a szűkölködők segélyezésére. Ha pénzszekrénye kiürült, ki^'ittatta gab­nával megtelt csűreit a szegények ré­szére. Az éhség idejében mentő angyal­ként jelent meg mindenütt. A magj art kiválóan jellemző erényt, a király fölkent személyéhez való hűsé­get, olyan hatályosan ragyogtatta, hogy fényét az ármány és roszakarat sem tudta elhomályosítani. Sikerült ugj'an egy időre befeketitetni a nagy térfiut azoknak, kik nem tudják megérteni, mit tesz a hazát szeretni; de a rut tény a nagy lelket nem tántorította le dicső pályájáról, melyen haladva a ma­gyar nemzet javára s a nemzeti érzés fejlesztésére munkálkodott. 1797-ben, midőn a királyi hadsere­get Udi ne mellett a francia leverte, a király Zalamegyében nemesi felkelést rendelt. Za'amegye ekkor Festetics György tanácsa folytán feliratot inté­zett a Felséghez, melyben feltárta a nehézségeket, a mik a fölkelés útjába gördültek. 1 I. Ferenc király a fölkelést nem helyeslő erélyes felterjesztést önhitt, pa­rancsoló iratnak tartván, megsértődött. Spissich János alispánt hivatalától el­mozdította, Tubolv Lászlót a táblabí­rók sorából töröltette, Festetics' György 1 Zalamegye töliiata a Felséghez 1794. apr. 12. grófot cs. kir. kamarási méltóságától megfosztotta és fejedelmi székvárosából kitiltotta. 1 Festetics Györgyöt a királyi kegy elvesztése, mely őt a balul, sőt rosszakarattal magyarázott hazafias tette miatt érte, érzékenyen érintette, de ki­rályához mégis hü maradt. Különösen kimutatta ragaszkodását és szeretetét az uralkodó iránt 1797-ben, midőn Napoleen Bécset fenvegette. 2 Élelmi szereket, hadi készleteket, csa­patokat ingyen szállított a hadsereg ré­szére és mindenkép arra törekedett, hogy az uralkodónak a franciák ellen való küzdelmét megkönnyítse. E liaza­üas tetteinek köszönhette, liogy I. Fe­renc király a személyére vonatkozó fent­emlitett vizsgálati okiratokat magához kérette, a viszgalatot ellene beszüntette és titkos tanácsossá nevezte ki. Ez idő­tő! fogva Ferenc király Festetics Györ­gyöt állandóan becsülte. György gróf hazafias gondolkozá­sával és tetteivel az uralkodóház min­den tagjánál elismerést és tiszteletet vívott ki. József királyi herceg és nádor 1801-ben meglátogatta őt és a Geor­gicon dűlőjében rendkívüli fénynyel eg3 Tbekapcsolt ünnepélyek között néhány ekehosszat szántott. A nádor e tette által nemcsak a Festetics családot, ha­nem a közvéleményt is megnyugtatta, a balitéleteket szétoszlatta és Festetics Györgynek a mezőgazdaság felvirágzá­sára irányuló tervét előmozdította. Fes­tetics a nap emlékét azzal örökítette meg. hogy a. szegények közt nagj' meny­nyiségü pénzt osztott ki és a katona­képezde felállítására 40000 frt alapít­ványt tett. Tettei, alkotásai állandó bizonyság­ként hirdetik nagy nevének dicsőségét, hazaszeretetét, mély vallásos meggyőző­dését, és szivének nemességét. Valódi nag}' jellem, a ki az árulás és fondor­1 Királvi leirat Zalamegyéhez 1798. apr. 12. s F. Ivt. Doc. Nr. 8. 1797 okt. 10. Kisfaludy. No teringette ! Rosszul áll a szénád Szerelmes, szép öcsém ! . . . De megijedtem ! Egy Geöndötz contra Fest.etios ? . . . Poétát Hiába kérsz fiskálisnak e perben 1 Elvesztjük bizton, irgalmatlanul — Es eszményképed más karjába hull! Ferenc. Már rossz hírét költöttük megye szerte, Gyalázat érjé ? Kisfaludy. Mindig megvetette E rut világot.' Büszke fejjel áll, S ki tiszta : miudeukivel szembeszáll. Ferenc. Megvédem ! Már a grófot, provokáltam . . . Te hadfi voltál — Kisfaludy. Párbaj ? Itt, e házban ? (Karon ragadja; e'sét,álnak .jobbra; de koron­kiut láihatók.) M'ilvina, Berzsenyi. (Ez alatt a háttérben jobbról bal felé sétáltak, meg-meg állva, vitai kozva, és most megjelen­nek elöl.) Berzsenyi. Ne véikezz, édes ifjúságod ellen, Mint, virágillat gyorsan tűn tova. Bármit mulasztasz el a szerelemben, Az vissza többé nem tér már soha ! S mig Lászlót a szent ügynek megnyered : Ferenc elpártol, kit szived szeret! Malvina. Az elvakult ! Társam a küzdelemben . . «, S célt, érve: a kis gróf neve a zászló. A magyarság lelkes vezére László ! Berzsenyi. Mily diadal.! Malvina. És annál édesebben Int,, ha Ferenccel együtt érem el ! Nem rejthet vágyat, érzést e kebel, Mely nála nem pihen meg — Berzsenyi. S mindhiába ? Malvina. Csak annál inkább gyötrődik a kába ! Berzsenyi. Mondok mesét, melyet még Plátó mondott, Ki bölcs vala, még sem beszélt bolondot: Gyarlók vagyunk és kedvünk ellenére Si rva köszöntünk be a földi térre A lelkünk nem is teljes! És csak itt Találja jobbik felét, mindenik. Malvina. (Nagy érdeklődéssel, mosolyogva.) Nem csak tollatJan, de féllelkü állat? Berzsenyi Mindaddig boldogságra sem találhat, Mig rá nem bukkan epedő felére, Kiegészülve, egyesülve véle! . . . Malvina. 0 szép mese ! Berzsenyi. S szived ? Malvina (habozva.) Mégis zavar . . . Elfog a kétely. Berzsenyi. Máris ? Ily hamar ? Malvina. Ha az, kiben társát föllelte lelkünk Sötét, hitetlen szívvel áll felet,lünk . . . S míg az rajong ezt gyötri a gyanú, A boldogságuk — örökös ború — — Berzsenyi (nevetve;) 1 ' Ne csüggedj 1 Féltés múló szenvedély • i. A házas ember mind eszére tér. (Elsétálnak jobbra.) .i Fcren<\, > Kisfaludy. (Ez alatt szintúgy az előbbi pár megkerülte a szin hátierét s most elől belépnek megint.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom