Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-12 / 2. szám

BALATON VIDÉK 5 indította a közönséget. Mindszenti Mariska k. a. és Latig József párbeszéde is általános tetszésre talált. A műsor végén csinos élőképben mutatkoztak be a szereplök villanj- és görögtűz között. Tánc követte az „Eleven ujság"-ot, a melynél „petrezselyem árulás" bizonyosan nem volt. Ezt hiteti el velünk a fiatal emberek ott levő nagy száma. Jelen voltak: Asszonyok : Anhalt Lajosné, Baksa Jánosnó, Blau Lajosné, Braun Jakabné, Bozzay

r Bálintné, Durzsa Jánosné, Ejury Nándorné, Fábsics Jánosné, Frank Ignácné, Fíedler Jánosné, Friedfeld Józsefné, Götz Ferencné, Grünwald Bernátné, Gutthard Ignácné Ilarnáschfager Ferencné, özv. Illés Antalné, Jager Ignácné, Kenesei Józsefné. Krausz Adol£né, Kuntsnig Imrénó, özv. Küffer Kálmánná, Mérei Ignácné, Mindszenti Jánosné, Müller Józsefné, Müller Yilmosné, Nagy Istvánné, Nagy Jánosné, Neüwald Adolfné, Pollák Adolfné, Pollák Jakabné, Pollák Sándorné, Polozga-i Lajosné, Rác Gynlánó. Rakiczáu Lőrincné, Reinhold Lajosné, Rosenberg Somáiié, özv. Rosonfeld Józsefné, Rónai Somáué, Schwarc Jakabné, Spitzer Márkusné, özv. Suhajda Józsefné, Szabó Béláné, Szabó Józsefné, Szalai Jánosné, Szerdahelyi Jenöné, Szita Károlyné, Tállos Ferencné, özv. Treff ler Ferenci) é, Varga Ferencné, Veháp Laiosné, özv. Vittmann Antalné, Weisz Samuné. Leányok : Anton Teréz, Baksa Ilonka, Beck Erzsi, Bozzay Bözsi ke, Braun Ilonka, Braun Mariska, Diener Ilona, Durzsa Anna, Ejury Mariska, Fíedler Mariska, Fisch Jetta, Fiscli Mariska, Gerstl Róza, Götz Gizike, Gréber Karolin, Gutthard Róza, Hainaschfager Margit és Mariska, Illés Mariska, Kenesei Mariska, Krausz Malvin, Küffer Izabella, Mindszenti Mariska, Müller Linuska, Nagy Juliska, Nagy Rozika, Pellák Fáni, Pollák Regina, Pollák Róza, Polozgai Mariska, Rakiczán Gizella, Rosenberg Paula, Rosenberg Viki, Schlesinger Flóra, Sclnvarcz Hermin, Spitzer Janka, Steiner Franciska, Steiner Berta, Suhajda Gizella, Szabó Katica, Szalai Irma. Tállos Bözsike, Varga Ilonka, Veháp Böske, Veliáp Karolin, Vittman Anna, Vittm.au Irma, Weisz Regina, Zumpach Mariska. A négyeseket 48 pár táncolta. A keszthelyi jótékony nőegylet január 18-án az Amazon szálló nagytermében segélyezési célokra domino-estélyt rendez. Kezdete 8 órakor. Személy-jegy 2 korona, családjegy 5 korona. Felülfizetések, tekintettel a jótékonycélra, köszönettel fogadtatnak és hirl^pilag nyugtáztatnak. A dominók és álaz-cok hölgyek és uraknál egyforma szinüek. Dominó fehér ós rózsaszin. Álarc fekete. Kisérő hölgyekre a domino nem kötelező. A tapolcai Jcatli. jótékony nőegylet alaptőkéjének gyarapítására a „Balaton" szálló termeiben január hó 18-án zártkörű táncestélyt rendez. Kezdete 9 órakor. Személy-jegy 2 kor. Táncmulatság. Igen elegáns, szép bál nyitotta meg a sümegiek farsangi mulatságait. Az iparos ifjúság egyo«ülelének bálja. A buzgó íendezőség mindent elkövetett a siker érdekében, buzgalmát azután igen nagy anyagi ós erkölcsi siker koronázta. A bál a kaszinó termeiben folyt le Darnay .Kálmánná védnöksége és Eitner Zsigmond diszelnöksége alatt. Az Ízlésesen díszített nagy terem fényárban úszott, a benne mozgó, sétáló közönség eleven képet uyujtott. Fél tízkor megérkezel t a kedves bálanya, kit a rendezőség pompás virágcsokorral fogadott. Nemsokára megkezdődött a tánc, melyet vigan roptak a szünetig. Azaz csak a tánc szünetelt, mert annál élénkebb konfetti-csata fejlődött ki. A csata után újra megbékéltek a párok s ennek jeléül annál nagyobb bensőséggel járták egész reggelig. Ott voltak : Darnay Kálmáunó, mint védnöknő, Bárdió György drné, Beldioky Kálmánné, Bazsó Sándorné, Czotter Pál né, Darnay Kajetánné, Dervarics Istvánné, dr. Fischer Ignácné, Gróf Tivadarué, Geiger Jánosné, Horváth Lajosné, Horváth Gáborné, Holba Jánosné, Holba Józsefné, Krisztiukovics Józsefné, id. Kovács Sándorné, ifj. Kovács Sándorné, Kováes Zsigmondné, Krajczár Györgyné, Kis Jánosné, Lázár Istvánné, Lázár Károlyné, Márkus Ignácné, Mike Józsefné, Neuman Dávidnó, Nagy Gáborné, Nádas Henrikné, Orbán Isvánné, Petrics Györgyné, Penc Mihályné, Palkovics Károlyné (Tapolca), Tilhof Károlyné, Tobak Antalné, Ur Pálné, Vamescher Józsefné, Zsische Józsefné. Leányok : Bazsó Anna ós Mariska, Czotter Ilka, Holba Mariska, Király Berta és Gizella, Kriesch Melánia, Kern Anna, Kovács Anna és Vilma, Kis Mari, Krajcár Vilma, Lázár Teri, Lázár Magda, Nádas Gizella, Nagy Hermin, Neuman Vilma ós Gizella, Németh Mari, Petrics Ilona, Tilhof Mariska és Tobak Teri. Műkedvelői előadás Csabrendelcen. A csabrendeki iparoskör f. évi január hó 4-én könyvtárának gyarapítása céljából az „Arany Oroszlán"hoz címzett nagyvendégló emeleti termében tánccal egybekötött műkedvelői előadást rendezett, mely alkalommal szinre került a „Sárga csikó", irta Csepreghy. Az emberi életben az önművelődés igen fontos hivatást tölt be, ez úgyszólván létünk legfőbb támasza, a lét ós nem lét határán, fentartója. Kulturánk hatása alatt gyors haladást tesz az önművelődés a magyar fajnak minden osztályában. Teljes szivünkből örülünk, hogy a csabreudeki iparosok sza bad idejöket arra szentelik, hogy fokozatos mivelődésükkel nemzeti kulturánk részesévé válnak. Ebből a szempontból meg is érdemlik, hogy a nyilvánosság is vegyen tudomást e haladásról. A csabrendeki iparoskör tehát méltó munkát végez, ha időről-iaőre ily kellemes estét tud szerezni a közönségnek ; hogy a publikum tud hálás is lenni, azt megmutatta, mert nemcsak hogy a nagy terem zsúfolásig megtelt, hanem a mellékszobákban is sokan küut rekedtek. Az iparos kör ugy erkölcsi, mint az anyagi sikerrel meg lehet elégedve s részben derék elnökének — Nagy Károlynak — köszönheti, ki fáradtságot nem kiméit, hogy az est sikere biztosítva legyen, továbbá Nagy Józsefnek, ki mint rendező — de mint közreműködő is — a szerepek betanításánál fáradságot nem ismerő buzgósággal járt el ; az oroszlánrészt pedig a derék és önfeláldozó erővel munkálkodó hölgyek és urakat illeti meg, kik valójában rászolgáltak arra, hogy nemes törekvésüket a közönség kitüntető tapssal és éljennel honorálja. Feszült figyelemmel várta azután a közönség a szereplők megjelenését. Kohn Lászlónó (Bakaj András Erzsike leánya) érzéssel ós bensőséggel ecseteli jövőjót, szerelmes bizalmassággal fordul Lacihoz, arcán a boldogság fénye, mig végre sok hánytatás után együvé lesznek. Énekszámaiban meglátni a tehetség nyomát, van bennük érzés; nagyon ügyes műkedvelő. A közönség el is árasztotta tetszésnyilvánításával. Szatmári Jánosné (Csorba Márton csikós gazda felesége) nagy meghatottsággal és természetességgel játszotta el szerepót ; ugy őt, valamint a többi közreműködő hölgyeke®, mint Glüeksmann Malvint (Böske főző asszony), Weszeli Rizát (Tercsi szolgáló és Zsuzska csapos leányt), Mohos Irmát és Kozma Terézt szűnni nem akaró óljenzéssel fogadták. A férfiak közül Nóvák Sándor (Laci szerepében) az ifjúi szerelem gyengéd hullámzását, atyja sorsa iránt való bánatát mély érzéssel adta elő ; énekszámaiban pedig szép csengő tenor hangját teljes biztossággal tudta alkalmazni, mire azután a közönség tapssal és éljennel válaszolt. Grünbaum Gusztáv (Csorba Márton csikós gazda) a meggyőződés hevével erősiti ártatlanságát, hinni és remélni mer, hogy valahára ártatlansága kiderül s midőn- annak tudatára ébred, hogy ártatlanul szenvedett 15 évi fogságot, meghatóan megbocsátott annak, ki a becstelenséget reá zúdította. Kohn Jakab (Bakaj András) egész természetességgel oldotta meg feladatát ; Kohn László (Gelencsóri pusztabíró) kitűnően játszott, azonkópen Tachauer Gyula (Harasztos kántor), Nagy József (Boltos Icig), Altstádter Samu (Gazsi sánta), Kalmár István (Bagó vak koldusok) oly szivrehatóan juttatták érvényre szerepűket, mintha igazi koldusnépet látott volna maga előtt a közönség. Schvarcz Vilmos (Csárdás gazda Hólyagosban) természetes eredetiségben mutatta be magát, nemkülönben (Nóvák József Szúnyog vén betyár), Kulics Gyula (Bogár Imre betyár), Nyirő Perenc és Bibók István (Pandúrok). Végül meg kell említenünk Hegyi Károly (hegedűs), Ring Lajos (bőgős) és Imre Béla (klarinétos) ezek a vályogvető rajkók az egész estén át mókáikkal nagy derültségben tartották a közönséget, de különösen Ring vidám, pajkos, temperamentumos és szellemes volt. Azután volt tánc kivilágos-kivirradtig. r. 1. — A zalaegerszegi ipartestület 1902 ik óvi február hó 1-ón az elaggott s önhibájukon kivül munkaképtelenné vált iparosok alaptőkéjének gyarapítására a »Korona« szálló nagytermében zártkörű táncvigalmat tart. — A nagykanizsai ker jótékony nőegylet jan. 11-én, szombaton fél 9 órakor kezdődő a • Polgári Egylet« nagytermében saját alapja javára tánccal egybekötött zártkörű, jótékonycólu műkedvelői előadást rendez. — Zrínyi emlék Csáktornyán. A >Zrinyi« szálló dísztermében január 18-án este 8 órakor kezdődöleg a Zrinyi-emlókoszlop javára felolvasással és hangversenynyel összekötött táncestélyt rendez a Zrínyi bizottság, melynek elnöke Ziegler Kálmán s társelnökök : Tóth István és Margitai József. Az estély műsora : 1. Goll J. Rákóczi-induló, énekli az áll. tanitóképzö-intézet ifjúság énekkara. 2. Gróf Zrinyi Miklós, felolvasás : tartja Ruzsicska Kálmán dr. 3. a) Huber K. Aradi emlék Magyar dallamváltozatok, b) bihari Primatialis Magyarja. Hegedűn előadja Dobosy Elek, zongorán kisóri Róvfy Géza. 4. Gaal F. Eredeti magyar dalok, pályadíjnyertes férfinógyes. énekli az áll. tanitóképző-intézeti ifjúság énekkara. 5. Ellenberg Törők-induló, zenekari mü, előadja az áll. tanitóképző-intézet zenekara. KÖZGAZDASÁG A jó sörárpa kellékei. Nem minden árpa alkalmas a sörgyártás céljaira, hogy alkalmas legyen, bírnia kell a következő kellékekkel : 1. Súlya hektoliterenként legalább is 63 kg. legyen. 2. Szine legyen egyenlő fehér, avagy szalmasárga s különösen a szem két csúcsa legyen vörös vagy barna, vagy a mint mondani szokás: spitzbrandos. 3. A szem legyen duzzadt, vékony héjú s egyenletes fejlettségű. 4. A szemek törése legyen lisztes és belseje szép fehér. 5. A tapintata legyen száraz, szaga pedig a dohszagtól mentes. 6. Ne legyen idegen gabnával avagy gyommagvakkal keverve. 7. Ne legyen vén, hanem legfeljebb 2 éves. Hogy a termelő a sörgyárosok által kivánt eme feltételeknek eleget tehessen, arra kell törekednie, hogy csapadékdus völgyekben sörárpát ne termeljen, mert a tulnedvesség rontani fogja az árpa minőségót. Istállótrágyába sörárpát ne vessen, mert könnyen megdűl ós sarjhajtásai lesznek s ennek következményeként érésében és színében egyenetlen lesz. Legjobb, ha az előveteményt trágyázza istállótrágyával, magát a sörárpát pedig foszforsavas műtrágyával. Védő növényül ne használjuk a sörárpát sem a lóherénél, sem a lucernánál, mert ezek buja fejlődése folytán könnyen bekövetkezhetnék az árpa vörösödóse. A vetést mólyen takarjuk alá s kikelés után hengerezzük meg, hogy ezáltal megvédjük a megdülós ellen. Aratásával ne siessüuk, hanem várjunk addig, mig a szalma a kalászon alól legalább is 10 centiméterre megsárgult s az árpa szemei annyira megkeményedtek, hogy körömmel még ketté lehet vágni. Azonbau óvakodni kell a tulóróstől, mert a kalász nagyon törékeny lóvén, a legjobb szemek kárba vesznek. Az aratást legjobb a reggeli ós déli órákban eszközöltetni ós gereblyés kaszával rendekre vágni s azután keresztbe rakni. A keresz:ben egy hétig is maradhat s csak ha jól kiszáradt, lehet kazalba rakni, mert kazalban az árpa könnyen melegszik, a szem visszalágyulva vörös hegyet kap s megdohosodlk. A gyakori rostálás, forgatás és végül az osztályozás az a munka, mely módot nyújt még arra, hogy az árpát tényleg jó sörárpává tegyük. A lóherés gypszezése. Minden gazdának kell, hogy törekvését képezze minél nagyobb mennyiségű takarmány előállítása s e célból minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia törekvése megvalósítása érdekében. Hogy a takarmánynemüek ter-