Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-05 / 1. szám

1902. január 5, BALATONVIDÉKEK 3 tárok szerint lehet eszközölni (1871, L1II. t.-c. 49. §. e) Egyazon határra nézve a kényszer-tagosítás csak egy izben foganatosítható (1836. t.-c. 19. §) f) Részleges tagosításnak csak kivételesen a felépitvények, illetve a majorsági zsellérbirtokok rendezésénél lehet helye (1873. XXII. t.-c. 9. §. 1896. XXV. t.-c. 9 §.) 2. A Jászkun és Hajdú kerületekben, a jelzett szabályoktól csak annyiban van eltérésnek helj'e, hogy különbség nélkül minden községben az érdekelt tulajdonosok birtokaránylagos többségének kérésére a kéi yszer-tagositást peren kivül el kell, egy ötödrész kérésére pedig per utján el lehet rendelni (1840. XXX. és XXVI.t.-c. 1. és 2. §.) 3. A volt határőrvidéken az 1. alatt ismertetett szabályokat megfelelően kell alkalmazni ; a kényszer-tagosításnak tehát itt a tulajdonosok birtokaránylagos többségének kérésére van helye (55. 916—896 I. M. szabályrendelet). 4. Az erdélyi részekben és a volt Kiaszna és Közép-Szolnok-, Zaránd vármegyék, valamint a volt Kővárvidék területén az általános szabályoktól a következő nevezetesebb eltérések állanak fenn : a) Kénj

7szor-tagositásnak nemcsak a község egész határára, hanem egyes határrészeire nézve is van helye (1880. XLV t.-c. 6. §., 1892. XXIV. t.-c. VI. 7. §.) b) Már a terület egynegyede birtokosainak kérésére egész határnál el kell, határrésznél el lehet rendelni a kényszer-tagosítást. E mellett az állam, törvényhatóság, község, közalapítványok, közintézetek, köztársulatok, gyámság s gondnokság alatt álló személyek, valamint a mogengedhetőség tárgyalására szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent felek ingatlanai; továbbá az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás alá eső közös területek, a tagosítást kérők birtokához hozzászámi'tatnak (1880. XLV. t.-c. 6. és 9. §§. 1892. XXIV. t.-c. VI. 7. §.). c) Erdők elkülönítésénél vagy arányositáleánya, virágot szed az erdőben, leül a gyepágyra, ő melléje, megcsókolja, kölcsönösen megvallják szerelmüket, egyszerre megjelenik a büszke, zord paraszt, ki szétdúlja boldogságukat. Elvonulnik szemei előtt a szép őszi esték, midőn Juliskával az illatos orgonafa alatt találkozott, leültek a kis padra, suttogtak, meséltek egymásnak szerelemről, boldogságról. Majd szörn3 ü kép váltja fel az ídyllt : Juliska oltárhoz megy Sass Gyurival s a lány őt elfelejti, vagy elhervad ő is. • Nem, ez nem leheti nyögi forró lázban. Majd megszánja őt az édes álom s egy pillanatra elszenderedik. Egyszerre lövések dörrennek meg a közelben. Elemér felugrik ágyából, megtölti fegyverét s kisiet a rengetegbe. Még sötét van, csillagok ragyognak a

z ^geii. A friss hóban lábnyomokat lát, melyek vérrel vannwk befecskendezve. Bizonyosan vadorzók, no de az egyszer póruljárnak, gondola s ezzel a lábnyomok után siet. A sűrűben még egy lövés hangzik. Elemér egy magas embert lát, homályos körvonalakban. Megvonul egy fa mellé, felhuzzzea ravaszt s harsány hangon kiáltja a vadorzó f lé : »Ki vagy ! állj meg, mert lövök !« Semmi felelet. A vadorzó meghökkenik egy pillanatra, megtölti gyorsan fegyverét s oda irányozza, a honnan a hang hallatszott. »Ki vagy ? !« hangzik még egyszer ? . . . A vadorzó észreveszi, hogy a fa mögött mozog valaki, rekedten kacag, odairáuyozza fegyverét s igy szól : »Majd megmondja ez a golyó !» Ebben a pillanatban két fegyver dörren el s tompa nyögés, zuhanás hallatszik. Elemér a sebesülthöz rohan s rémülve veszi észre, hogy a bírót lőtte agyon. . . Élesen kong a falu harangja, temetésre gyászos temetésre hivja a lakókat. A fekete ravatalra egy ifjú lány bojul s fájdalomból megtörve sir. A pap imádkozik, felzokog a halotti ének. A gyászolók között megjelenik Elemér, egyeneneseu a leányhoz siet, megfogja a kezét s szomorúit u eseng : »Bocsáss meg Juliska !« A leány ráti-kiut, kiegyenesedik s hangosan igy felel : • Megbocsátok, inert szeretlek !« sánál az erdők között fekvő földrészletekre nézve akkor is helye van a kicserélésnek, ha különben tagosítás nem történik (1880. XLV. t.-c. 8. §) A Balatoni Muzeum-Egyesület közgyűlése. Az 1898. év nyarán megalakult Balatoni Muzeum-Egyesület, mult vasárnap, december 29-én Keszthelyei-, mint az egyesület székhelyén, a városház nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az egyleti tagok szép számmal vettek részt. Lovassy Sándor dr. egyesületi elnök, elnöki megnyitójában »z egyesület céljainak körvonalozása s a közoktatásügyi kormány támogatásának méltatása után a tagok további hazafias buzgólkodásábar s pártolásába ajánlván az egyesület célját, üdvözölte a nagy számmal megjelent tagokat s a közgyűlést megnyitotta, a melyet az alapszabályok 29. szakasza értelmében határozatképesnek jelentett ki s a 30. szakasz alapján a fölveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Csanády Gusztáv dr, sHóffmaun Soma tagokat ajánlja a közgyűlésnek, a melyhez az hozzájárul. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Csák Árpád titkár olvasta fel terjedelmes titkári jelentését, a melj' az egyesület második évi működéséről számol be. A titkári jelentésből kivonatosan közöljük a következőket. Zajtalan de folytonos munkátkodás közt gördült le a második egj'esületi év is, mely alatt szivünk egész melegével melengettük a vezetésünk alatt álló culturális intézetet, amely ug}

7an még most csak zsenge hajtás, de zsopgesége dacára, már is a közfigyelem és érdeklődés táigya, sőt a magas közoktatásügyi kormány védence is. E közfigyelem- és érdeklődésből, valamint a magas közoktatásügyi kormán}' atyai gondoskodásából merítjük a hitet arra nézve, hogy ujabbi kulturális intézményeinknek e zsenge hajtását hova-tova terebélyes fává'uöveszthetjük, mely büszkesége leend nemcsak a Balaton vidékének, hanem az egész Dunántúlnak is, s a mely előreláthatólag dusan fogja teremni szellemi gyümölcseit. A második év folyamán, t. közgyűlés, a vezetőség egyik kiváló gondját és törekvését a Balaton-vidék történelmi múltjának felderítése és ezzel kapcsolatban a Balatoni-Muzeum archaeoMgiai osztálya tárgyainak szaporítása képezte. Az eluökséginditváuya folytán az igazgatóválasztmány 1900. év dec. hó 2-án tartott ülésében elhatározta, hogy Festetics Tassilo gróf ur ő excellentiá jától a fenéki népvándorláskorabeli temető felásására engedélyt kér. A kérelemnek a gróf ur készséggel helyt adván, megkezdettük, az egyesületi titkár, mint a B. M. arch. oszt. vezetője vezetése meliett a kérdéses temető felásását és három havi munka után — melyet a kedvezőtlen időjárás miatt több izben félbeszakítani kénytelenittettünk — 130 drb. sirt tártunk fel, Bár a sírok egy tekintélyes része már feldúlva s illetve sirmellékleteiktől megfosztva volt, összesen 210 drb régiségtárgy lón kutatásunk eredménye, metyek közül 10 dib. arany, 17 drb. ezüst, 11 drb. vas, 3 drb. üveg, 6 drb. HK3'

ag — a többi pedig bronz tárgy : ezeken kivül még töbli száz drb. gyöngyszem, melyek nyakékül szolgáltak. A koronáját e leleteknek 1 drb. arany gyürü, 1 drb. aranyozott ezüst trébelt domborműves korongos fibula, és 1 drb. 45 enitr. magasságú, kétfülü, fenéken csúcsban végződő római üveg amphora képezi, mely három tárgy régészeti becsértéke maga is bőven kárpótolja ez ásatásokra fordított 326 K. 62 f. kiadást. Költség hiányában s a tulajdonos gróf ur gazdasági érdekeire való tekintettel az ásatást egyelőre felfüggesztettük ; de bizunk a minden szép és nemes eszme iránt fogékony főúr áldozatkészségében és reméljük, hogy a tudományos szempontból felette érdekes sirmező további feltárását rövid idő múlva, — amidőn anyagi tehetségünk engedi, — folytathatni fogjuk. Az ' eddigi s a jövendőbeli ásatás eredményét az „Evkönyvében fogjuk annak idején bővebben ismertetni. De nemcsak ásatás, hanem ajándékozás és vétel folytán is bővült archaeologiai osztályunk. Az újkorból a megszűnt keszthelyi iparos céhek ereklyéi közül 4 drb. céh zászlóval, G drb. céh-korsóval, 4 drb. pecsétnyomóval. 5 drb- céh ládával s a hozzájuk tartozó ar„ikulusokkal és egyéb okiratokkal rondelkezik intézetünk, melyek közül a takács-céh korsója, a kovács-, és lakatos-céh ládája, articulusa és pecsétje, a fazekas-céh ládája, a második óv szaporulata. Mind ezen tárgyak ajándékozás utján jutottak egyesületünk birtokába. 5 Vétel utján szereztük meg az alsó-zsidi es cserszegtomaji ezüst érem lelet kiválóbb példányait is, melyek egyéb szórványos ezüst érem-leleteknek szintén vétel utján szerzett példányaival együtt 182 drból állanak. A természetrajzi osztály tárgya részint vétel, részint ajándékozás folytán 18 darab kitömött állattal, több madártojással, kőzettel és 150 drb. balatonvidéki kövülettel (petretaktum) szaporodtak, mely utóbbiakat Lénárd Miklós keszthely-polgárvárosi lakos, mérnök, tisztelt tagtársunk áldozatkészségének köszöni muzeumunk. A bibliographiai osztály a második év folyamán 25 műben 56 kötettel s illetve füzettel szaporodott, ugy hogy ez az osztály az első évi szerzeménynyel együtt most már 262 műben 447 kötetet, illetve füzetet számlál. Különös gondot fordítunk arra, hogy ez osztályba mindazon irodalmi terméket megszerezzük, a melyek tartalmuknál fogva a Balatonra s a három testvérvármegyére vonatkoznak ; de nem zárkózunk el az oly müvek beszerzése elől sem, amelyek a muzeumi szakvezetőknek a vezetésükhöz tartozó szakosztályok tudomán}-os és szakszerű rendezésénél segédeszközül szolgálnak. A muzeum ideiglenenes helyiségének biztosítása szempontjából az elnökség Keszthely községgel, mint bérbeadóval a házbérszerzödést két évre, vagyis az 1902. évi nov. l-ig terjedő időre újból megkötötte és pedig oly feltétel mellett, hogy a muzeum terjeszkedése folytán berendezés alá kerülő két kisebb szoba közfalát, mint a célszerű berendezés akadályát, a község saját költségén tartozik eltávolítani. A kérdéses közfal eltávolítása már meg is történt, ug}- hogy nz egy tágas és két célszerűtlen kis szobából állott muzeum hetyiség, most két tágas teremből áll, amelyek közül egyik történelmi, a másik pedig természetrajzi osztálynak van berendezve. A keszthely-községi kórház a telekkel együtt a községi képviselőtestület határozata folytán eladásra kerülvén, hogy e telket a vezetőség megszerezhesse s azon a Balatoni Muzeum jSvendó épületét felemelhesse, az 1900 évi dec. hó 2-án tartott kozgj'iilés határozata alapján a vezetőség felirt a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségéhez, hogy támogatását a Balatoni Muzeum e nagyfontosságú ügyében megnyerhesse, s hogy a kérdésben forgó kórháznak és telkének 24000 K. vételárát, mint rendkívüli államsegélyt, a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi kormánynál kieszközölje. A nagy gonddal kidolgozott feliratnak, a főfelügyelőségtől nyert értesülés szerint, meg is lesz az eredménye ós már csak rövid idő választ el bennünket azon örvendetes eseménytől, hogy módunkban álland a kórházi telket, mint n Balatoui-Muzeum állandó épületének elhelyezésére városunkban egyedül alkalmas területet, megvásárolhatni s ez á'tnl kulturális intézményünk sorsát a jövendőre biztosítani. Ugyancsak az 1900. évi december 16-án tartott közgyűlés határozatából kifolyólag a belügyminisztérium által kívánt pótlással ellátott alapszabályokat a jelzett, felsőbb helyre felterjesztette a vezetőség, s onnét a kellő záradékolással ellátva, már vissza is érkezett. Az elmúlt évben folytatott archaeologiai ásatások költségeinek fedezéséhez az 1890-ik évben 400 K. államsegélyt volt kegyes folyósitani a közoktatásügyi kormány. A taggyüjtésre vonatkozólag a vezetőség ; tőle telhetőleg törekedett a részint elhalálozás részint kilépés, részint pedig törlés folytán elő-