Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1902-05-11 / 19. szám

2. BALATONVIDEK 1902. május 11. Azért tehát ne panaszkodjatok, ne jajveszékeljetek a leégettek kárvallásával, hanem cselekedjetek ! Ne hirdessétek csak a szövetkezetek hasznos voltát, ne töprengjetek csak az utakon-módokon, hanem ha elveszett egyfelől a miben remélhetek, szerezzétek vissza más felől. A ki nem siet, az későn érkezik és a gazdasági szervezkedésnek pedig már itt a 12-ik órája. A szőlőgazda tudja legjobban, hogy a peronospora ellen való védekezés, fillokszera ellen való szénkénegelés, a trágyázás, a szinte kertszerü müvelés, a fagy, a jégverés, az adók és a többi elviszik a termésjövedelem legnagyobb részét egyfelől, másfelől meg a külföldi borok, a homoki telepek termése a hegyi borok keresletét kevesbítik, áraikat lenyomják és ma a Keszthelytől Almádiig terjedő hegyvidéken a tavalyi termés még mindig vevőre vár. A téli kiadások; a tavaszi befektetések pedig az embereket- hajtják a takarékpénztárak 8—10%-os hitelei felé és csuda-e, ha a szegénység ott kopogtat az ajtón? A vagyon pusztul, a munka jutalmának a reménységét elveszi a fagy, a jégverés és csuda-e, ha az adósság szaporodik ? Csuda-e, ha az emberek vándorolni készülnek, mikor a csapások, a sulj'os gazdasági viszonyok egyformán terhelnek egész vidékeket ? A viszonyokban fekvő mathematikai igazságokat be nem látni : vakság ; ellene harcba nem kelni és a kedvezőbb helyzet megteremtésére teljes erővel nem dolgozni : bün. Szervezni kell hát községen kint, hegyvidékenkint a pinceszövetkezeteket. A kormányzat nemcsak utmutatást küld ingyen, hanem ezeket a szövetkezeteket anyagilag is, meg erkölcsileg is támogatja. Kerossetek tehát központokat és cselekedjetek! Nem kell várni egyesek abbeli óhajtására, hogy a vidéki pinceszövetkezetek egy. Budapesten, vagy a vidéken székeli nagy pincegazdaság fiókjaiként tekintessenek, hanem legyenek önállók és nem kell bevárni azt, hog3' előbb a központ létesüljön és azután szervezkedjék a vidék, hanem a magyar gazdaközönség üzleti szellemének a fejlesztése érdekében is az volna, célszerű, hogy fordított sorrendet tartsanak a fejlődésben, t. i. előbb vidéki pinceszövetkezetek létesitessenek ós azután csak az országos központ. Tapolca önként kínálkozik egy nag}

Tobbszabásu pinceszövetkezet létesítésére. Vasútja van ; borvidéke páratlan ; kereskedelme elég erős ; intelligenciája nagy ; vidékének a közbirtokossága oly értelmi tőkét képvisel, mely a szellemi vezetést biztosítja. Es akkor, ha majd Magyarország földjén a lakósság legkülömbözőbb rétegei, ugy mint Amerikában, a szövetkezeti pénztárakat saját házi ládafiiókjainak fogják tekinteni, ha majd belátásaik megérlelik, hogy a huszadik század megélhetési és vagyonosodási feltételei a magyarságtól magasabb rendű üzleti szellemet kívánnak, ha majd köztudattá válik, hogy valamint az összefont szalmaszálak erös kötelet, azonképen az öszszetartás, az érdekek közös védelme vastagabb kenyeret és ez nagyobb függetlenséget biztosit : akkor majd »nem áll szomorúan, nem áll kétségbeesve szőlője közepett a szőlőbirtokos, mert megfosztatott reménységétől,* hanem bizik, mert az olcsó kölcsön: a termés jobb értékesítése helyreüti az időjárás okozta csorbát. Számítsatok és cselekedjetek ! emiitett zalai birtokok Mérey Gergely kezéu voltak-e, okiratilag bizonyítani nem tudjuk. Nagyon lehet, hogy midőn a török veszély Somogyot fenyegette és a megyei nemesei közöl számosan, köztök a Méreyek is, a baza szolgálatára a királyi zászlók alá állottak, otthon pedig a török pusztítások folytán szinte hontalanná lettek, a viszonyok Mérey Gergelyt Zala-Egerszegre sodorták és mivel a családnak Zalában is birtokai voltak, itt rakta meg családi fészkét. Vagyontal an nem lehetett, mert fiának, Mérey Mibály Imrének élettörténeteiből tudjuk, hogy tekintélyes vagyona volt és abból közcélokra sokat áldozott. Mérey Mihály Imrénk 1654 körül születhetett, mert egyházmegyei tudósításokból tudjuk, hogy az esztergomi föegyházmegyébe fölvétetvén, felsőbb tanulmányait, 1674-ben kezdette meg a bécsi Pázmáneumban, melyet 1618-ban Pázmán Péter bibornok-érsek alapított. Egy ideig lelkészkedett, Vizkeleten (Pozsony m.), Csicsón (Komárom m.), Héderváron (Győr m.), Nagymagyaron (Pozsony m.) és Cseklészen (Pozsony m.) Már 1689-ben, tehát áldozársága 11-ik évében, mintegy 30 éves korában, •sztergomi kanonokká lett. Ismeretes, hogy Esztergom 1548-ban a német császári vezérek föladása folytán török kézre került. Várd a i Pál érsek már egy évvel előbb, Buda este után, káptalanával együtt Pozsonyba vonult. A káptalan értesülvén, hogy Esztergomot a törökök elfoglalták, N tgy 6'zombatba költözött át. Innen a Tököly-mozgalmak alatt (1583-ban) egyik részök Bécsbe vonult, másik részök a magyar föl kelőkhöz csatlakozott. Esztergomot csak 1683. október 21-ikén sikerült a töröktől, ennek Bécs alatti veresége után viszszrivenni. Eszterházy Pál nádor, kinek Miklós Antal nevű fia szintén esztergomi kanonok volt, azt sürgette ugyan, hogy a káptalan a visszafoglalt Esz

fergoniba azonnal térjen vissza. Ez azonban akkor szinte a lehetetlenségek közé tartozott. A kegyetlen pusztítás után a kanonokoknak ott csupán egy náddal födött házuk maradt, építkezésre pedig hiányzott a szükséges költség. A török dúlások körébe eső esztergomi káptalani birtokok alig hoztak jövedelmet. Hozzá járult, hogy Nagy-Szombatban a Tőkölyiek a káptalanbelieket iszonyúan sarcolták. Ily viszonyok között vette át Mérey Mihály Imre kanonok 1691. ápril 30-án az esztergomi király-városi plébániát a később címzetes püspökké lett Nigrinyi Ádámtól. Többen a lelkészeiben elfoglalt esztergomi kanonokok közöl, ha tehették, visszatértek a még mindig Nagy-Szombatban székelő káptalanba, mert ha bár akkor ott is szegényül éltek, legalább társaik között tartózkodhattak s rendes kanonoki kötelmeiknek is megfelelhettek. Az akkori esztergomi kanonokok egy része Orvhaíászat a Balatonmelléken. A kikeletfakasztó tavaszi enyhe időjárás, a vizszinre melegebben tűző napsugár a hoszszu téli pihenő után nagy élénkséget, forrongást idéz elő a vizek néma lakói, a halak egyhangú életében. fajfentartás ösztöne ébred fel bennük. A szerelemre vágyó halak elhagyják a biztosabb menedéket nyújtó mélyebb vizeket, kivonulnak a szél vizekre, patakokba, árkokba, kiöntésekbe, hogy az ikrákat könnyen átmelegedő csekély vizbe helyezhessék el. A halászati törvény ellenőrzése alatt álló hivatásos halász ebben az időben nyugalomba helyezi szerszámait s ha nem is jó szívvel, de türelemmel várja a tilalmi időszak végét, mert tudja, hogy a törvény a vetélytársaknak is pihenést parancsol. Mikor a hivatásos halászt a törvény intézkedés-e pihenni kényszeríti : akkor kezdődik az orvhalászok aratásának ideje Az orvhalászat mindenütt el van terjedve, de nagyobb mértékben talán sehol sem űzik, mint a Balaton mentén. Márciusban, ha a viz tülue felszabadult a jégpáncél alól, megjelenik a széleken, a kiöntésekben a csuka. Vele egyidóben a parton terem a szenvedélyes orvhalász is. Szenvedélyes mondom, mert a viz ínég annyira hideg, hogy az, aki fázós, akinek sportszenvedélyét a csuka nem izgatja, az bizony otthon marad még. Rendesen ketten, hárman vannak, fegyverük a szigony és a tapogató, hátukon jókora tarisznya a fogandó zsákmány számára ; a szigony nyeléről lejár, a faluból a tarisznyában kerül ki, csak a helyszínén illesztik a nyélre. A korai hűvös időjárás miatt a vizben gázolni nem a legkellemesebb mulatság, még az orvhalásznak sem, azért a csukát aránylag nem nagyon sokan háborgatják. A nem oly korán, de még szintén jó hűvös vizben, nagyon titokban ivó süllő, sok üldözéstől menekül meg szeretkezésének diszkrét megnyilvánulása alatt. 0 vele nem egykönnyen állhat szóba minden mezitlábos, rozsdás szigonyu tolvaj. Csak a nagyban dolgozó, csónakos és keritőhálós banda jut abba a szerencsébe, hogy a homokos, köves széleken éjjeli titkos légyottot tartó süllőt partrahozza. Efféle nagyban űzött sport azonban sok veszélylyel jár, éppen azért mind kevesebb müvelőre talál. Remekírók képes könyvtára "V_ J - _ "1 r 1 • /Ili. j r /\ . ' plébánia hivatalt is viselt, nem csak azért, mert a papok száma nagyon megfogyatkozott, de talán azért is, hogy a megcsappant kanonoki jövedelem némileg pótoltassék. Esztergomban azon időben csupán két kanonokot találunk : az egyik királyvárosi plébános, a másik káptalani jószágkezelő volt. Mérey sem maradt soká Esztergombau ; 1692. junius 20-ikáu érsekújvári plébánossá nevezték : csakhogy ott sem voltak vigasztalóbb állapotok. A vári, ós várost a törökök ;1663. szeptember 25-ikén foglalták el a knrucoktól ; a királyihadak csak 1685. augusztus 19-ikén tudták onnan H. törököket kiűzni. Mérey tehát Ersekujvártt is pusztulással találkozott. A plébániát el sem foglalta, hanem folyamodott, a szegszárdi javadalmas apátságért, melyet 1693. október 11-én el is nyert. Ezen tolnameeyei, I. Béla király (Szent László atyja) által 1061-ben alapított egykori bencés apátság a legjobban javadalmazottak közé tartozott. Ott történt, hogy Salamon király gonoszlelkü taná' csosa : Vid arra akarta urát birni, hogy Bélát elfogassa és szemeinek kitolatása által magára nézve ártalmatlanná tegye. Azonban Vilmos szegszárdi apát tudomást szerezvén az összeesküvésről, Bélát, ellenségei közöl kiszabadította. Az 1063-ban elhunyt Béla király a szegszárdi apátság templomában temettetett el. Fia Géza, Szent László bátyja szintén megfordult Szeg. Lampel-féle kiadás, 50 remek dombornyomatu diszkötésben fog megjelenni ára 250 korona. Eddig megi - - s — - jelent 7 kötet. Az egész mű megrendelhető csekély három koronás havi részlet fiz etésre Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.