Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
6. _ _ BALATONVIDEK 1901. december 242 kább tett eleget az emberszeretet törvényének, annál boldogabb karácsonyi ünnepet fog ülni. Mert önmagát dicséri a jótett s a boldogságot nem a külsőségekben látja, hanem csak szivében találja meg az ember. Karácsonytól karácsonyig egy mindig eseményekkel teljes óv múlik el, az élet változatossága számtalan kisebb-nagyobb mozzanatot vet fel, melyek mig egyrészt tapasztalatokkal gazdagitanak, másrészt a sirhoz visznek közelebb. A küzdelmes vándorutban a sirig, karácsony ünnepe pihenő stáció, a magába szállás és lelki megtisztulás gyönyörű alkalma és a milliók, a kik keresztény vallásban születtek, ugyanazzal az áhítattal éreznek karácsony napján, mint apáik, a kik pedig általánosságben hívőbbek voltak és jámborabbak. Mint a nap, oly örökkön, oly dicsőén, nem csökkenő varázszsal száll fel a kereszténység égboltozatán Krisztus születésének emlékünnepe. Jöjj hát karácsony s ragyogd be ujra ezt a szomorú világot ! Zalavármegyei tisztújítás. Zalavármegye törvényhatósága f. hó 16-án tartotta tisztjitó közgyűlését. Gróf Jankovich László dr. főispán a megjelent — mintegy négyszáz főnyi — törvényhatósági bizottsági tagokat üdvözölvén ; a közgyűlést midőn megnyitottnak kijelenti, felhivja a bizottság tagjainak figyelmét arra. miszerint a bizottságot a legszebb és legfontosabb alkotmányos jogok egyikének gyakorlására, a vármegyei tisztviselőknek megválasztására hivta össze, a mely jogot a bizottság csak az esetben gyakorolja a legmagasztosabb célnak : a haza üdve előmozdításának megfelelően, ha minden mellék tekintet, nélkül kizárólag oly egyéneket fog a bizottság a vármegyei tiszti állásokba beválasztani, a kik tudásukkal, lelkiismeretes és kitartó munkásságukkal Zalavármegyét a kor követelményeinek megfelelő magaslatra emelni fogják. A tisztújító szók tartamára főispán jegyzőül Hajik Istvánt, tiszti ügyészül pedig Szigethy Elemér dit nevezi ki s a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Háczky Kálmán és Udvardy Ignác bizottsági tagokat kéri fel. Csertán Károly alispán a maga ós tiszttársai nevében hálásan megköszöni Zalavármegye közönségének ama nagyrabecsült bizalmat, a melyből folyólag a tisztikar állásait viselni szerencsés volt, azután nyomatékkal hangsúlyozza, hogy, ha tisztikar mindig nem teljesíthette volna is eszményi magaslatig az ő feladatát, ez nem rajta múlott, hanem a nehéz körülményeken. A bizalmat ismételten megköszönve a tisztikar megbízatásának megszűnése jeléül, a vármegye peesétjét, a főispánnak átadja. Koller István indítványozza, hogy a közgyűlés mondjon köszönetet a lelépett megyei tisztikarnak azon a legjobb indulatból származott mindenkori ernyedetlen munkásságáért, a mit a vármegye érdekében hivatalkodásáuak ideje alatt tanúsított. A közgyűlés élénk és szűnni nem akaró éljenzés között az indítványt egyhangúlag magáévá teszi és határozatilag kimondja, hogy a lelépett tisztikarnak a megye érdekében teljesített lelkiismeretes munkásságáért köszönetét fejezi ki. A tisztújítás megejthetése céljából a közgyűlés a kijelölő választmányba Gyömörey Vince drt, Koller Istvánt és Szily Dezsőt választotta meg, a főispán pedig Bogyay Mátét, Barcza Lászlót és Zigler Kálmánt nevezte ki. Amennyiben a választási eljárás alatt névszerinti szavazás kérelmeztetnék, főispán három szavazatszedő küldöttséget állapit meg s azok beszedésére Bárdió György dr. elnöklete alatt Glazer Sándor es Ányos Kálmán, Haudek János elnöklete alatt Fábián Zsigmond dr. és Udvardy Ignác s végül Hajós Mihály elnöklete alatt Tóth István Laubheimer Oszkár bizottsági tagokat nevezte ki. A kijelelő választmány eljárásainak befejezése után főispán a közgyűlést ujra megnyitja. Az alispáni állásra jelöltetett Csertán Károly, főjegyzőire Arvay Lajos, első aljegyzőire Czukelter Lajos, másod aljegyzőire Vizy Géza, harmad aljegyzőire Bődy Zoltán, negyed aljegyzőire Kaufmann Mátyás, ötöd aljegyzőire Bubics Tivadar, tisztifőügyészire Thassy Kristóf, főpénztárnokira Marton László, alpéuztárnokira Vidóczy Pál, árvaszéki elnöki állásraTrsztyánszky Ödön, árvaszéki ülnöki állásokra jelöltettek a következő sorrendben : Zarka Zsigmond dr., Málics József, Csák Károly dr., Csesznák Ödön, Kadák Pál dr., Ellmau Ödön, Czebe Károly, Ábrahám Ernő dr. és M»leter László dr. Ez utóbbi kivételével s az összes tisztikar lelkes éltetése s különösen az alispán melletti óriási lelkesedéssel egyhangúlag megválasztattak. Árvaszéki jegyzővé megválasztatott szintén egyhangúlag Hann Jáuoss, árvaszéki aljegyzővé Tubo'y Sándor, Véges János és Marik Pál dr. Árvaszéki pénztárnokká Vörös György,tapolcai járási főszolgabiróvá Szentmiklóssy Gyula, sümegivé Fűzik Gyula, zalaszentgrótivá Malatinszky Lajos, nagykanizsaivá Viosz Ferenc, pacsaivá Gaál Miklós, zalaegerszegivé Thassy Lajos, leteuyeivó Merkly Antal, perlakivá Kovács Rezső, csáktornyaivá Kolbenschlag Béla, keszthelyivé Takács Imre s a novaivá Mayer István eddigi főszolgabirák egyhangúlag, mig az alsó-lendvui főszolgabírói állásra jelöl tottelr Mvél.-elv Emil. ifi. Szalmav .Tósrsf Sín. tettek Székely Emil, ifj. Szalmay Józsf, Sólyomi Tivadar és Dienes Sándor szolgabirák. Beadatott 854 szavazat, melyből Székely Emilre 144, Solyomy Tivadarra 78, Szalmay Józsefre 71 és BUha Sándor drra 61 szavazat esett s igy Székely Emil alsólendvai főszolgabiróvá választatott. A szolgabírói állásokra a közgyűlés által Sághváry Jenő dr., Karáesony Kálmán, Molnár János, Dienes Sándor, Pálffy László, Bogyay György, Blaha Sándor dr.. Gajasy Lajos, ifj. Szalmay József, Mezriczky Jenő és Csák Árpád eddigi szolgabirák, mig a Székelynek föbiróvá történt megválasztása folytán megürült szolgabírói állásra jelölt Farkas István, Máléter László dr. és Svachulay Zoltán pályázók közül ugyancsak egyhangúlag Farkas István tb. szolgabíró, zalaegerszegi lakós választatott meg. Háczky Kálmán indítványozza, hogy Haudek Ágoston dr. vezetése mellett küldöttséget küldjön a közgyűlés Csertán Károly alispáuhoz s adja a küldöttség tudomására megválasztását s a közgyűlésen való megjelenésre hívja meg. Az indítvány lelkes óljeuzéssel elfogadtatván, hátározatként, kimondatott, hogy Haudek Ágoston dr. elnöklete és vezetése mellett Bezeródy László, Bosnyák Géza és Barcza László, továbbá mindazok, kik e küldöttségben résztvenni kívánnak, mint a közgyűlés küldöttsége adja tudomására Csertéti Károly urnák megválasztását. Most lehetett aztán látni a ragaszkodás s a feltótlen bizalom és tisztelet kiváló nyilvánítását a vármegye szeretett alispánja iránt mert szerencsésnek érezte magát az, a ki a küldöttségben részt vehetett. Csertán Károly alispán a küldöttség kiséretóben s a választók tüntető éltetése között a közgyűlés termében megjelenvén s az elnöklő vezték. 1) Ugyanazt Han-nak is irták -) De kétséget nem szenved, hiteles okiratok bizonyítják, hogy e család Alben-uek (de Alben, von der Alpen, de Alpibus szóból) irta magát. Legtöbb irónk e családot stíriainak tartja, mig mások valószínűbbnek moudják, hogy Karintbiából eredett. Vaucak, kik az Alben-eket Ciliéi Borbála, Zsigmond király második neje révén a Cilleiekkel, közvetve a királyi családdal hozták rokonságba, állítván, hogy Alben Eberhárd Zsigmond király sógora volt, 3) Történetileg bizonyos, hogy az Albeu-családnak két ága volt : egyik Karinthiában a laventi völgyben, mely ág Siegfried elönevet, viselt s a XIV. századig virágzott. A másik ág a salzburgi hercegséghez tartozott Pinzgauban volt, birtokos ós legrégibb székhelyéről : a triibenbachi Alpesekröl (Alm zu Trübenbach) nevezte magát s Bajorországban is tetemes javakkal birt. Ezen ág, melyhez a magyarorzzági Albenek tartoztak, 1561-ben Eusztákkal (ki von der Alben zu Trübenbach und Hinburg-ueík irta magát) halt ki. Hogy Zsigmond királylyal és ennek nejével, Borbálával, kinek nővérét Annát, Gara Miklós bírta feleségül ; az Alberek rokonok voltak-e vagy minő rokonságban álltak velők, az eddig okiratilag kiderítve nincsen. 4) ') Hazánk évlapjai 249. -) Iioller. U. o. s) Bunyitay: A váradi püspökség története. I. 228. *) Az erre vouatkozó adatokat a bécsi állami levéltárból lovag Siegenfeld ismeretes genealogus volt szives velem közölni. A Magyarországban szereplő, előttem ismeretes Albenek : Eberbard, János, Henrik (mind a három egyházi) ; Rudolf, ennek gyermekei : Petermann, Hermanu, János, Rudolf ; utóbbi Rudolf fi a: Lénárd ; Magdolna (Alben János nővére). Blagay Antal gróf neje ós Orsolya, a nagyvagyouu Báthmonostrai Tött.ös László felesége. Albeni Eberharddal a magyar történetben először mint szebeni préposttal találkozunk. E prépostság a király kegyuraságához tartozott,. 1) 1497 ben a pápa kétségtelenül Zsigmond király ajánlatára nevezte ki öt zágrábi püspöknek s pedig ugy, hogy elődjének, Szepesy Jánosnak a zágrábi javadalomról minden kárpótlás nélkül le kellett mondani s csak 1401-ben nyerte el a kalocsai érsekséget. Hogy Eberbard mily kedves embere volt, Zsigmond királynak, kitűnik abból is,hogy midőn a király a temesvári országgyűlésen (1397. szeptemberben) a rendek sürgetésére kötelezte magát, hogy az előkelő hivatalokra nagy számmal kinevezett idegeneket három hó alatt elbocsátja, az elbocsátandók sorából Eberbard püspököt kivette. 2) Eberhard, ha talán nem is volt Zsigmond király második nejének rokona, emelkedését kiváló személyes tulajdonai mellett annak is köszönhette, hogy határozottan Zsigmond pártján állott, midőn a könnyelmű és pazarló, az ország birtokait törvénytelenül elzálogosító, idegeneket pártoló király ellenében a magyar főurak tekintélyes része nápolyi Lászlót (II. Károly fiát) ') Fraknói, raagy. kir. kegyúri jog. 83. 2) Fraknói i. m. 79. hivta meg a magyar trónra s Horvátország is Zsigmond ellen lázougot.t, a pápa (IX. Bonifác) pedig nápolyi László érdekében működött. Zsigmond király kevéssel előbb, mintsem Visegrádba, majd Siklós várába fogságba vitetett, kivét, Eberhardot nemcsak meghagyta a zágrábi püspökségben, hanem szorosan magyar földön is adott bhtokot, neki ós rokonainak adományozván Rezi várát t.ártozékaival együtt, melyet a hozzá hüteleu Laczkfiaktól vett el. 1) Emiitett tartozókok voltak : Rezi váron kivül Keszthely város, Zsid, Falud, (A mai FelGyenes mellett volt. Szerk.) Tolmaj (ma Cserszeg-Tomaj), Szönerényfölde (ma ismeretlen). Ezenkívül Eberhard vidékünkön birtokos volt még Szántódon és Bukón, 2) Pölöskén, 3) övé volt Tátika-vár is. 4) Kesri szintén. 7') Zsigmond király Eberhardnak és rokonainak adott adomány-levelébeu fölsorolja az érdemeket, melyeknél fogva neki és rokonainak Rezi várát tartozékaival adományozta. Legnagyobb érdeme volt, hogy a törők háborúban is a horvát fölkelőket támogató boszniák ellen fegyverrel és bőséges költséggel (copiosis sumptibus) segélyezte s ekként »a pogányok s nevezetesen a boszniak ellen nagy tevékenységet fejtvén ki. méltán >) A Zsigmoni által lefejeztetett Lackfi épitette a jelenlegi keszthelyi plebánia-templomot. (Szerk.) 2) Zala vm. tört. 337. 3) U o. II. II. 340. 4i „Castra nostra Tatlka és Rezi", írja 1435-ben. U. o. 399. 5) U. o. 340. KARÁCSONYI AJÁNDÉKOK diszművek, regények, ifjúsági iratok ég képeg könyvek a boHi árnál 20 százalékkal olcsóbban kaphatók Sujánszky J.-nél Keszthelyen.
