Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

BAL A.TON VlDEK Ezen érzésünk következménye, bogy a fölötti örömünket, mikép a gazdaköri közgyűlés Sztankovics Jáuos gazd. tanin*. tanárt választotta titkárjául, nem rejtjük véka alá, inert eltekint,ve az egyéniségének tiszteletre való, törekvéseinek p^dig önzetlenül becsületes voltától : a gazdaköri tagok ezen választással is igazolták, liogy belsőügyeik intézésénél a körültekintés és a tárgyilagosság volt osztályrészük. Szerintünk ugyanis a titkári állás Keszthelyhez mint középponthoz kötött. A könnyen hozzáférheté3 a városban való lakást követeli, miért is azt gondoljuk, bogy a ki nem keszthelyi lakos, az mint, titkárjelölt komolyan szóba seui jöhet. Az olyan kombiuáció ugyanis, hogy a titkár hetenkint egy, vagy két meghatározott napon, egy bizonyos helyen és időben feltalálható, a titkári állást nagyon nobilissá és értékét kétessé teszi és másrészt a Gazdakört arra kéuyszeríthetné, hogy iroda cimén helyiséget béreljen, a mi megint fölösleges kiadással terhelné a gazdaköri pénztárt. A gazdaköri titkári tisztet a természete is, de a kifejlődött gyakorlat is mindig azoknak biztosit/a, a kik részint, állásuknál, részint gazdasági szakképzettségüknél fogva, vagy még inkább hivatalos összeköttetéseik révén közel állauak azokhoz a forrásokhoz, amelyek a magyar gazdaközönség irányitásában jelentős tényezők voltak, azok ma is és tesznek is : a m. kir. gazd. tanintézet tanári karához, a főldmivelési minisztériumhoz és k [ a Zalamegyei Gazdasági Egyesülethez ! A Gazdakör közgyűlésének az eredménye tehát mindenkit kielégíthet, a kik a Gazdakör igazi és nem az egyesek parcialis érdekeinek kielégítésében találjak a dolgok megbecsülésének a mértékét. Nem is volna tovább szavunk a dolgok érdemére, ha nem láttunk volna olyau törekvést, a melynek célja végeredményében nem más, miut a kisgazdák szembeállítása a földbirtokos urakkal azért, hogy enuek árán érhessék el egyesek a különben taláu tiszteletretreméltó ambíciójuk kielégítését. Teljes tisztelettel hajlunk meg miadeu olyan törekvés előtt, mely tudását, szorgalmas munkálkodását, becsületes száudékait és törekvéseit önzetlenül iparkodik serpinyöbe vetni embertársai boldogulásának az érdekében : de éppen ugy nem vagyunk barátai az oiyan érvényesülésre törekvésnek, mely eszközeiben nem válogatós ós a kivitelben talán nélkülözi még az etikai alapkövetelményeket is. Mert mit láttunk ? Azt, hogy a Gazdakör tagjainak a számát nem is annyira a Gazdakör ügyei iránt való igazi érdeklődés, nem a közgyűlés egyéb ügyei, nem a viszonyok igazságos mérlegelése, hanem személyi vonatkozású motívumok befolyása fokozta. Akárhogyan esett is meg ez a meleg érdeklődés, a mely sok uj taggal szaporította a Gazdakört, csak örülhetünk a szaporodásnak, de nem tudunk lelkesülni azon a felfogáson, a mely az uj tagok gyűjtése által szándékolta keresztül hajszolni jelöltjeit, éppen ugy nem, miut a hogyan nem helyeselhetjük azon törekvésnek ugyanezen eljárás szerint való ellensúlyozását sem. Hová lenne a tagok joga, hová jutna az egyesületi élet megbízhatósága, ha a jelentkező egyedek már a tagul jelentkezés tényével szerezhetnének szavazati jogot ? Hova jutna bármely egyesület sok kényes ügyével, ha az érdekelt, a szavazás napján annyi egyént vihetne szavazni, a mennyit, akar ? Nem ! Igy nem gondolta ezt a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület! Tessék jelentkezni ; a belépés elfogadása vagy el nem fogadását bevárni és azután, ha ez megtörtént, gyakorolni a tanácskozási, a szavazati jogot ! De azzal, hogy egy forintot befizetünk, még nem hisszük, hogy végléges tagok is vagyuuk, még ha Gazdakörről van is szó. Ez az eljárás nem volna egyéb, mint meghamisítása az egyesületi tevékenységnek. A közg3 ülés folyamatán nem is ez a rész | az, a mely beunüuket leginkább érdekel, mert ezt tisztázta az elnök azon kijelentése, hogy a szavazást a régi lagjegyzés alapján fogja elrendelni. Azon oknál fogva s-m érdekel a dolgok ez a része, inert lelkiismeretes mérlegelés után állíthatjuk. hogy a jelöltek sorából még azon esetben is Sztankovics János neve emelkedett volna, ha titkos szavazásra bocsáttatik is a döntés, mert e jelölt érdekében jelent ott meg a környék birtokossága, papsága, városunk értelmisége, iparosságának és a környék kisgazdáinak tekintélyes része. Ugy, hogy a gazdaköri tagoknak, kik szavazásra bocsáthatók voltak, háromnegyede Sztankovicsra szavazott, volna, egyharmada pedig a még 3 jelölt között oszlott volna meg. A dolog folyamata bennünket különösen társadalmi hatása szempontjából érdekel. Ez a hatás pedig oly természetű, hogy azt sem elnöki kijelentéssel, sem a közgyűlés feloszlatásával megakadályozni nem lehet,. Láttunk egy tömegben becsületes, szorgalmas kisgazdákat, a kiket korteseik félrevezettek és nem világosítottak fel ; a kiknek ugyanazok nem mondták meg, hogy titkárt ós nem szénkénegkezelöt választanak ; a kiket nem világosítottak fel, hogy szavazati jogot nem szerezhetni iholnaprát egytzerüen azzal, hogy >ma* beiratkoznak. Azt nem keressük, hogy tudva, vagy nem tudva cselekedték-o ezt, de azt a látszatot keltették, 1901 december főispán a megválasztott, tisztviselők neveit és tiszti minőségét felolvastatván, a megválasztott tisztviselőkkel az esküt letetette. Elnöklő főispán Tuboly Gyula drt tiszteletbeli tiszti ügyészi és Czinder István drt tiszteletbeli tiszti főügyészi, Krasovetz Ignác, Lukonich Gábor, Bölim Szidney, Király Mór és Hanny Ödön dr. járási orvosokat tiszteletbeli tiszti főorvosi állásaikban, továbbá Mojzer György drt tiszteletbeli járás-orvosi és Tarányi Ferenc drt tb. szolgabírói állásaikban megerősití és végül Hajik Istváu zalaegerszegi ügyvédet tiszteletbeli tiszti főügyészié, Szekeres József dr. kanizsai kórházi igazgató-főorvost tiszteletbeli főorvossá és ifj. Szalmay József szolgabírót tiszteletbeli főszolgabíró TÁ uevozte ki.. Ezzel a tisztújító közgyűlés lelkes hangulatban délután 1 órakor véget ért. A Gazdakör közgyűlése. A Gazdakörben uj titkár választása ós egyéb alárendelt fontosságú ügy képezte a közgyűlés tárgy át. A ki a gazdaköri gyűlést átélvezt.e, az bizonyára kiábrándul abbeli hitéből, hogy a közügyek iránt való érdeklődést nálunk is kéreg borítja. Alig olvastuk a kinevezést, mely a Gazdakör tiszteletreméltó titkárját, a férfiúi élet becsületes munkásságának jól mégérdemelt jutalmazása révén elszólította oda, a hol számára, a gazdaközönség érdekében már eddig is kijegecedett tiszta törekvése tovább fogja érlelni a közbecsülést : rögtön megiodult az utód keresése, a találgatás, az állásfoglalás, részint a személyek, részint bizonyos nézetek szerint. A jelöltek, kiket a titkári állásra emlegettek, Imrik János telekkönyv vezető, Lovassy Sándor dr. gazd intézeti tanár, Riedl Ferenc bérlő ós Sztankovics János gazd. intézeti tanár. Ismerjük valamenuyit. Az egyik szorgalmas tisztviselő, a kiről tapasztaltuk, hogy vau érzéke a nép szükségletei iránt ; a másik irodalmi működései révén nevet szerzett : a harmadik bérlő és gazda ; a negyedik tanár és tisztelik pontosságáért," lelkiismeretes előadásaiért ós igazságszeretetéért. A személyek előnyeik dacára sem keltenek bennünk nagyobb emóciót, mert a közügyek elbírálásánál soha sem befolyásolnak személyek, vagy tulajdonságaik, nem a rokon- vagy ellenszenv, a hasznosság vagy a barátság, vagy más emberi tekintet, hanem a tárgyilagosság. Szlavonorszúg fövédőjének cimét érdemelte ki.« Miutáü a király aRezi-várés tartozékai urát; Simontornyai Laczkfí Istvánt kivégeztette, enuek birtokait kedvelt hívének, Eberharduak és öcscsének Albeni, másként Medvei Rudolfnak és fiainak : Petermaun-, Hermann-, János és Rudolfnak ; továbbá Eberhard másik testvérének : Jánosnak akkor toplicai apátnak, utóbb veszprémi, majd pécsi, utóbb zágrábi püspöknek adományozta, azon föltétellel, hogy ha Zsigmond király vagy utód ai Eberhardtól és rokonaitól az adományt visszakívánnák, azt egyenértékű birtokért minden ellenmondás ós ellenállás nélkül visszaadui tartoznak.

1) Eberhard azonbun Zsigmond melletti pártállásával összeütközésbe jött a pápával, ki, mint láttuk, azokkal a magyarokkal tartott, kik nápolyi Lászlót kívánták a magyar trónra emelni. IX. Bonifác pápa 1403 ban széleskörű fölhatalmazással Magyarországba küldötte követét: Augelo flórenci biboruok-órseket, hogy a Zsigmond-párti főpapok helyébe olyanokat állít.soD, kik náoolyí Liszlóuak hívei. A pápai követ többek közt Eberhard zágrábi püspököt egyházi büntetésekkel való fenyegetés mellett igyekezett püspöki széke elhagyására birui. Zsigmond ezt azzal torolta meg, hogy Eberhardot nemcsak meghagyta zágrábi javadalmában, de az esztergomi érsek mellőzésével a zágrábi főpapra ruházta a fökancellári móltóságot.

2) A pártfogójában bizó Eberuardot is megszállotta a dac. Saját szavai szerint »a pápai követnek nápolyi László érdekében tett intéz') Zala vm. tört. II. 300. 2) Fraknói i. m. 89. kedéseit semmibe setn vette; minél fogvn, dacára annak, hogy egyházi átokkal sújtatott, ncin szűnt, meg az isteni tiszteletet, végezni, a zágrábi egyházat kormányozni, jövödelmeit élvezni, sőt testvéreit, rokonait fegyveres ellenállásra buzdította.«!) Zsigmond pedig, a ki 1403-ban a pápának az engedelmességet nyiltan felmoudotta, 1406-bau Eberhardot önhatalmúlag áthelyezte Váradra, hol Erdély és a tiszai részek szemmel tartására éber, teljesen megbízható föemberre volt szüksége. Eberhard Váradon kezdetben mint a püspökség gubernátora működött s inkább állami, miut főpásztori érdekeket szolgált ; de már 1407-ben valóságos váradi püspökké neveztetett, bár mint ilyen is a zágrábi egyház pecsétjét, szokta használni, tehát inkább zágrábi mint váradi püspöknek tekintette magát. 1409-ben térr, vissza Zágrábba s újra elfoglalta ottani székét, melyet átvett Scoiari Andrásból, az ismeretes Scolari Fülöp, másként Ozorai Pipo nevű testvérétől. Eberhard aztáu a zágrábi püspökséget 1418-bau bekövetkezett haláláig birta.

2) Eberharddal, mint zalai birtokossal 1401-en tul, midőn Rezit a hozzá tartozókkal adományban kapta, hazai okiratainkban találkozunk 1408-baű, mely évben Garay Miklós nádor Mándhidáu a megyei nemesekkel gyűlést tartván, a csavargók, tolvajok s egyéb gonosztevők fölött Ítéletet tartott. Ezek közt volt Vathkai Pál, Eberhárdt váradi püspök szántói jobbágya.

3) ') U. o. Ezzel XXIII. János pápának dicsekedett, kit a konstancí zsinatban a zsinati atyák a pápaságról letettek. 2) V. ö. Bunyitai: A váradi püspökség története. I. 228-31. ') Zala vm. tört, II. 337, Nagy Tamás és Mihály ugyanannak baki jobbágyai,

1) Rezi Jakab. Eberhard keszi-i (Tapolca közelében) jobbágya,

2) Víg András ugyanannak falndi jobbágya.

3) Birtokos volt Pölöskén, melynek várát, akkor Eberhard püspök és Pölöskei Miksa bán özvegye birt ; e várat és községet a fosztogatók hatalmasul pusztították : gyújtogatták, kirabolták a birtokosokat, meggyalázták az asszonyokat ós szüzeket.

4) Ugyanazon évben a máudhidai megyei közgyűlésen Lengyel Péter panaszt tett, hogy Albeni, másként Medvei Petermaun szolgája Vitéz Mihály, berontván a panaszos lengyeli házába, őt, elfogta, kirabolta, még okirataitól is megfosztotta ós Csobáncban három hétig fogságban tartotta, mig Eberhard püspök személyesen meg nem jelent és Vitéz Mihály ügyét a zalavári konvent előtt el nem intézte.

5) Eberhard püspök maga külöuösen Keszthely jószívű földesurának bizonyult. Egy 1409. szeptember 14-kén kelt, leveléből tudjuk, hogy azon különféle szolgálmányokból, melyeket, a keszthelyi vendégek ós jobbágyak a földesúrnak óveukint leróni tartoztak, évről-évre ötven arany forintot tisztán szabad jóakaratjából el szokott engedni. Említett levelében keszthelyi adószedőinek meghagyta, hogy az adó beszedésekor az ö engedményéről ne feledkezzenek meg s ezen ötven arany forint behajtásával a keszthelyieket ne zaklassák.

0) A püspöknek Zalára vonatkozó^ előttünk ismeretes utolsó levele 1415. május 18-ikáról Csázmából van keltezve. Kérte ebben Gersei Pethő ') U. o. 2) U. o. :

1) U. o. 340. 4) U. o. 5) U. o. II. 344. 6) U. o. IE. 366,