Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

BAL A.TON VlDEK Ezen érzésünk következménye, bogy a fö­lötti örömünket, mikép a gazdaköri közgyűlés Sztankovics Jáuos gazd. tanin*. tanárt válasz­totta titkárjául, nem rejtjük véka alá, inert elte­kint,ve az egyéniségének tiszteletre való, törek­véseinek p^dig önzetlenül becsületes voltától : a gazdaköri tagok ezen választással is igazolták, liogy belsőügyeik intézésénél a körültekintés és a tárgyilagosság volt osztályrészük. Szerintünk ugyanis a titkári állás Keszthelyhez mint kö­zépponthoz kötött. A könnyen hozzáférheté3 a városban való lakást követeli, miért is azt gon­doljuk, bogy a ki nem keszthelyi lakos, az mint, titkárjelölt komolyan szóba seui jöhet. Az olyan kombiuáció ugyanis, hogy a titkár hetenkint egy, vagy két meghatározott napon, egy bizo­nyos helyen és időben feltalálható, a titkári ál­lást nagyon nobilissá és értékét kétessé teszi és másrészt a Gazdakört arra kéuyszeríthetné, hogy iroda cimén helyiséget béreljen, a mi megint fö­lösleges kiadással terhelné a gazdaköri pénztárt. A gazdaköri titkári tisztet a természete is, de a kifejlődött gyakorlat is mindig azoknak biztosit/a, a kik részint, állásuknál, részint gazdasági szak­képzettségüknél fogva, vagy még inkább hiva­talos összeköttetéseik révén közel állauak azok­hoz a forrásokhoz, amelyek a magyar gazdakö­zönség irányitásában jelentős tényezők voltak, azok ma is és tesznek is : a m. kir. gazd. tanintézet ta­nári karához, a főldmivelési minisztériumhoz és k [ a Zalamegyei Gazdasági Egyesülethez ! A Gazdakör közgyűlésének az eredménye te­hát mindenkit kielégíthet, a kik a Gazdakör igazi és nem az egyesek parcialis érdekeinek kielégítésében találjak a dolgok megbecsülésé­nek a mértékét. Nem is volna tovább szavunk a dolgok érdemére, ha nem láttunk volna olyau törekvést, a melynek célja végeredményében nem más, miut a kisgazdák szembeállítása a földbirtokos urak­kal azért, hogy enuek árán érhessék el egyesek a különben taláu tiszteletretreméltó ambíciójuk kielégítését. Teljes tisztelettel hajlunk meg miadeu olyan törekvés előtt, mely tudását, szorgalmas mun­kálkodását, becsületes száudékait és törekvéseit önzetlenül iparkodik serpinyöbe vetni embertár­sai boldogulásának az érdekében : de éppen ugy nem vagyunk barátai az oiyan érvényesülésre törekvésnek, mely eszközeiben nem válogatós ós a kivitelben talán nélkülözi még az etikai alap­követelményeket is. Mert mit láttunk ? Azt, hogy a Gazdakör tagjainak a számát nem is annyira a Gazdakör ügyei iránt való igazi érdeklődés, nem a köz­gyűlés egyéb ügyei, nem a viszonyok igazságos mérlegelése, hanem személyi vonatkozású motí­vumok befolyása fokozta. Akárhogyan esett is meg ez a meleg érdeklődés, a mely sok uj tag­gal szaporította a Gazdakört, csak örülhetünk a sza­porodásnak, de nem tudunk lelkesülni azon a felfo­gáson, a mely az uj tagok gyűjtése által szándé­kolta keresztül hajszolni jelöltjeit, éppen ugy nem, miut a hogyan nem helyeselhetjük azon törekvésnek ugyanezen eljárás szerint való el­lensúlyozását sem. Hová lenne a tagok joga, hová jutna az egyesületi élet megbízhatósága, ha a jelentkező egyedek már a tagul jelentkezés tényével sze­rezhetnének szavazati jogot ? Hova jutna bár­mely egyesület sok kényes ügyével, ha az ér­dekelt, a szavazás napján annyi egyént vihetne szavazni, a mennyit, akar ? Nem ! Igy nem gon­dolta ezt a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület! Tessék jelentkezni ; a belépés elfogadása vagy el nem fogadását bevárni és azután, ha ez meg­történt, gyakorolni a tanácskozási, a szavazati jogot ! De azzal, hogy egy forintot befizetünk, még nem hisszük, hogy végléges tagok is vagyuuk, még ha Gazdakörről van is szó. Ez az eljárás nem volna egyéb, mint meghamisítása az egyesületi tevékenységnek. A közg3 ülés folyamatán nem is ez a rész | az, a mely beunüuket leginkább érdekel, mert ezt tisztázta az elnök azon kijelentése, hogy a szavazást a régi lagjegyzés alapján fogja elrendelni. Azon oknál fogva s-m érdekel a dolgok ez a része, inert lelkiismeretes mérlegelés után állít­hatjuk. hogy a jelöltek sorából még azon eset­ben is Sztankovics János neve emelkedett volna, ha titkos szavazásra bocsáttatik is a döntés, mert e jelölt érdekében jelent ott meg a környék birtokossága, papsága, városunk értelmisége, iparosságának és a környék kisgazdáinak tekin­télyes része. Ugy, hogy a gazdaköri tagoknak, kik szavazásra bocsáthatók voltak, háromnegyede Sztankovicsra szavazott, volna, egyharmada pe­dig a még 3 jelölt között oszlott volna meg. A dolog folyamata bennünket különösen tár­sadalmi hatása szempontjából érdekel. Ez a hatás pedig oly természetű, hogy azt sem elnöki kije­lentéssel, sem a közgyűlés feloszlatásával meg­akadályozni nem lehet,. Láttunk egy tömegben becsületes, szorgal­mas kisgazdákat, a kiket korteseik félrevezettek és nem világosítottak fel ; a kiknek ugyanazok nem mondták meg, hogy titkárt ós nem szénké­negkezelöt választanak ; a kiket nem világosítot­tak fel, hogy szavazati jogot nem szerezhetni ihol­naprát egytzerüen azzal, hogy >ma* beiratkoznak. Azt nem keressük, hogy tudva, vagy nem tudva cselekedték-o ezt, de azt a látszatot keltették, 1901 december főispán a megválasztott, tisztviselők neveit és tiszti minőségét felolvastatván, a megválasztott tisztviselőkkel az esküt letetette. Elnöklő főispán Tuboly Gyula drt tiszte­letbeli tiszti ügyészi és Czinder István drt tisz­teletbeli tiszti főügyészi, Krasovetz Ignác, Lu­konich Gábor, Bölim Szidney, Király Mór és Hanny Ödön dr. járási orvosokat tiszteletbeli tiszti főorvosi állásaikban, továbbá Mojzer György drt tiszteletbeli járás-orvosi és Tarányi Ferenc drt tb. szolgabírói állásaikban megerő­sití és végül Hajik Istváu zalaegerszegi ügyvé­det tiszteletbeli tiszti főügyészié, Szekeres Jó­zsef dr. kanizsai kórházi igazgató-főorvost tisz­teletbeli főorvossá és ifj. Szalmay József szol­gabírót tiszteletbeli főszolgabíró TÁ uevozte ki.. Ezzel a tisztújító közgyűlés lelkes hangulatban délután 1 órakor véget ért. A Gazdakör közgyűlése. A Gazdakörben uj titkár választása ós egyéb alárendelt fontosságú ügy képezte a közgyűlés tárgy át. A ki a gazdaköri gyűlést átélvezt.e, az bi­zonyára kiábrándul abbeli hitéből, hogy a köz­ügyek iránt való érdeklődést nálunk is kéreg borítja. Alig olvastuk a kinevezést, mely a Gazda­kör tiszteletreméltó titkárját, a férfiúi élet be­csületes munkásságának jól mégérdemelt jutal­mazása révén elszólította oda, a hol számára, a gazdaközönség érdekében már eddig is kijegece­dett tiszta törekvése tovább fogja érlelni a köz­becsülést : rögtön megiodult az utód keresése, a találgatás, az állásfoglalás, részint a személyek, részint bizonyos nézetek szerint. A jelöltek, kiket a titkári állásra emleget­tek, Imrik János telekkönyv vezető, Lovassy Sán­dor dr. gazd intézeti tanár, Riedl Ferenc bérlő ós Sztankovics János gazd. intézeti tanár. Ismerjük valamenuyit. Az egyik szorgal­mas tisztviselő, a kiről tapasztaltuk, hogy vau érzéke a nép szükségletei iránt ; a másik iro­dalmi működései révén nevet szerzett : a har­madik bérlő és gazda ; a negyedik tanár és tisz­telik pontosságáért," lelkiismeretes előadásaiért ós igazságszeretetéért. A személyek előnyeik dacára sem keltenek bennünk nagyobb emóciót, mert a közügyek el­bírálásánál soha sem befolyásolnak személyek, vagy tulajdonságaik, nem a rokon- vagy ellen­szenv, a hasznosság vagy a barátság, vagy más emberi tekintet, hanem a tárgyilagosság. Szlavonorszúg fövédőjének cimét érdemelte ki.« Mi­utáü a király aRezi-várés tartozékai urát; Si­montornyai Laczkfí Istvánt kivégeztette, enuek birtokait kedvelt hívének, Eberharduak és öcs­csének Albeni, másként Medvei Rudolfnak és fiainak : Petermaun-, Hermann-, János és Rudolf­nak ; továbbá Eberhard másik testvérének : Já­nosnak akkor toplicai apátnak, utóbb veszprémi, majd pécsi, utóbb zágrábi püspöknek adomá­nyozta, azon föltétellel, hogy ha Zsigmond ki­rály vagy utód ai Eberhardtól és rokonaitól az adományt visszakívánnák, azt egyenértékű bir­tokért minden ellenmondás ós ellenállás nélkül visszaadui tartoznak. 1) Eberhard azonbun Zsigmond melletti párt­állásával összeütközésbe jött a pápával, ki, mint láttuk, azokkal a magyarokkal tartott, kik ná­polyi Lászlót kívánták a magyar trónra emelni. IX. Bonifác pápa 1403 ban széleskörű fölhatal­mazással Magyarországba küldötte követét: Augelo flórenci biboruok-órseket, hogy a Zsig­mond-párti főpapok helyébe olyanokat állít.soD, kik náoolyí Liszlóuak hívei. A pápai követ többek közt Eberhard zág­rábi püspököt egyházi büntetésekkel való fenye­getés mellett igyekezett püspöki széke elhagyá­sára birui. Zsigmond ezt azzal torolta meg, hogy Eberhardot nemcsak meghagyta zágrábi java­dalmában, de az esztergomi érsek mellőzésével a zágrábi főpapra ruházta a fökancellári móltó­ságot. 2) A pártfogójában bizó Eberuardot is meg­szállotta a dac. Saját szavai szerint »a pápai követnek nápolyi László érdekében tett intéz­') Zala vm. tört. II. 300. 2) Fraknói i. m. 89. kedéseit semmibe setn vette; minél fogvn, da­cára annak, hogy egyházi átokkal sújtatott, ncin szűnt, meg az isteni tiszteletet, végezni, a zág­rábi egyházat kormányozni, jövödelmeit élvezni, sőt testvéreit, rokonait fegyveres ellenállásra buzdította.«!) Zsigmond pedig, a ki 1403-ban a pápának az engedelmességet nyiltan felmoudotta, 1406-bau Eberhardot önhatalmúlag áthelyezte Váradra, hol Erdély és a tiszai részek szemmel tartására éber, teljesen megbízható föemberre volt szük­sége. Eberhard Váradon kezdetben mint a püspök­ség gubernátora működött s inkább állami, miut főpásztori érdekeket szolgált ; de már 1407-ben valóságos váradi püspökké neveztetett, bár mint ilyen is a zágrábi egyház pecsétjét, szokta hasz­nálni, tehát inkább zágrábi mint váradi püspök­nek tekintette magát. 1409-ben térr, vissza Zág­rábba s újra elfoglalta ottani székét, melyet átvett Scoiari Andrásból, az ismeretes Scolari Fülöp, másként Ozorai Pipo nevű testvérétől. Eberhard aztáu a zágrábi püspökséget 1418-bau bekövetkezett haláláig birta. 2) Eberharddal, mint zalai birtokossal 1401-en tul, midőn Rezit a hozzá tartozókkal adomány­ban kapta, hazai okiratainkban találkozunk 1408-baű, mely évben Garay Miklós nádor Mándhidáu a megyei nemesekkel gyűlést tart­ván, a csavargók, tolvajok s egyéb gonosztevők fölött Ítéletet tartott. Ezek közt volt Vathkai Pál, Eberhárdt váradi püspök szántói jobbágya. 3) ') U. o. Ezzel XXIII. János pápának dicsekedett, kit a konstancí zsinatban a zsinati atyák a pápaságról letettek. 2) V. ö. Bunyitai: A váradi püspökség története. I. 228-31. ') Zala vm. tört, II. 337, Nagy Tamás és Mihály ugyanannak baki jobbá­gyai, 1) Rezi Jakab. Eberhard keszi-i (Tapolca közelében) jobbágya, 2) Víg András ugyanannak falndi jobbágya. 3) Birtokos volt Pölöskén, mely­nek várát, akkor Eberhard püspök és Pölöskei Miksa bán özvegye birt ; e várat és községet a fosztogatók hatalmasul pusztították : gyújtogat­ták, kirabolták a birtokosokat, meggyalázták az asszonyokat ós szüzeket. 4) Ugyanazon évben a máudhidai megyei közgyűlésen Lengyel Péter panaszt tett, hogy Albeni, másként Medvei Pe­termaun szolgája Vitéz Mihály, berontván a pa­naszos lengyeli házába, őt, elfogta, kirabolta, még okirataitól is megfosztotta ós Csobáncban három hétig fogságban tartotta, mig Eberhard püspök személyesen meg nem jelent és Vitéz Mihály ügyét a zalavári konvent előtt el nem intézte. 5) Eberhard püspök maga külöuösen Keszthely jószívű földesurának bizonyult. Egy 1409. szep­tember 14-kén kelt, leveléből tudjuk, hogy azon különféle szolgálmányokból, melyeket, a keszt­helyi vendégek ós jobbágyak a földesúrnak óveukint leróni tartoztak, évről-évre ötven arany forintot tisztán szabad jóakaratjából el szokott engedni. Említett levelében keszthelyi adósze­dőinek meghagyta, hogy az adó beszedésekor az ö engedményéről ne feledkezzenek meg s ezen ötven arany forint behajtásával a keszthelyieket ne zaklassák. 0) A püspöknek Zalára vonatkozó^ előttünk ismeretes utolsó levele 1415. május 18-ikáról Csáz­mából van keltezve. Kérte ebben Gersei Pethő ') U. o. 2) U. o. : 1) U. o. 340. 4) U. o. 5) U. o. II. 344. 6) U. o. IE. 366,

Next

/
Oldalképek
Tartalom