Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-07 / 14. szám

2 BALATON VIDÉK 1901. áp

rilis 7. ülnök volt.

1) Három nejét ismerjük : egyik Báthori Orsolya (Báthory János és Szántói Pethő Katalin leánya) ; továbbá Rozgonyi Dorottya (Rozgonyi Osváld leánya, Palóczy Imre özvegye) és Fáncsy Katalin, kinek szülei ismeretlenek. Egy 1531-ben kelt okirat szerint G-ersei Pethő Ferenc, akit másként Haragosnak is hívtak (néhai Pethő Miklós fia) Rezit hasznaival együtt zálogba adta Gyulafy Istvánnak ós fiainak : László és Jánosnak. 1548-ban Gyulafy István és fiai : íános, László és Zsigmond, felsőtomaji Tomaj Jánostól két jobbágytelket és úgynevezett kerti szőlőket vettek. E szerint 1548-ig Gyulafy Istvánnak okiratilagkimutatható fiai voltak : János, László és Zsigmond. Nagy Istvánnak a >Magyarország családai<-ban közlött nemzedékrendi táblázatán hiányzik Zsigmond ; másrészt Gyulafy István gyermekeiül Zsigmond helyett emliti Mihályt (de hí básan, mint alább látni fogjuk) és két leányt : Sárát és Potencziánát Gyulafy István fiai közöl leginkább László emelkedett ki. Atyja befolyásánál fogva többször megfordult az udvarnál, hol a deli, bátor ifjút megkedvelték é3 a leginkább neki való katonai pályán gyorsan előléptették. Unokaöcscse Gyulafy Leszár (Eustechius), ki értékes történeti följegyzéseket hagyott maga után > magyar Achilles«-nek nevezi, »kinek vitézségét mind e világ tudja.« Már 155J-ben kitüntette magát Lipvánál és Temesvárnál. Forgách Ferenc Kommentárjaiban e csatákat leírván, együtt nevezi őt Forgách Simonnal és Magyar Bálinttal, kik a katonai pályán nagy hirrel birtak (fama ír ilitari celebratissimi). Mint kiváló hőssel találkozunk vele a Zalamegyei Hegyesd váránál, hová a honfiú jutott. Eck gróf győri parancsnok 1560-ban a törökök elüzetésére a Gyulafy László, Török Ferenc, Csoroz János és Magyar Bálint vezérlete alatt álló dunántuli véderőt hivta. A törököt sikerült kiverni. Hegyesdre vonatkozólag irja Gyulafy Lestár. hogy > Hegy esd nevü vár alatt, mely a Balaton mellett nem messzeCsobánczhoz.ami patrimoniumunkhoz vagyon s Gyulafy László a hegyesdi török vajdát, kivel valami rab miatt összeveszett s e miatt Lászlónkat párbajra hivta ki, ugy találta volt ökleni, hogy a kopja általmenvén a fegyver derekán, lobogóstól a török hátán jött ki s azonnal meghalt.*

2) | Gyulafy lestár igy folytatja: »A 1 kópia, törésén jelen volt Török Ferenc, és Pethő János császári tanácsos. Török Ferenctől hallotta fia: István, hogy szörnyebb öklelést ennél senki sem látott. Közmondás az a magyaroknál, hngv úrban vakmerőbb vitézt Gyulafy Lászlónál senki sem látott,* 1561-ben mint várkapitányt találjuk őt Tihanyban, hol utódja volt a laza erkölcsű Majláth Gábornak, kinek atyja : '

} £ kJ#

lyi ité10 táblá

t "álunk a XV. században szervezték. Ülésein gyal.ran maga a király elnökölt, iisztoknel fogva rendes tagjai vo'tak az ország rendes bírái (a királyi kúria birái), 8z

ok helyettesei és itélőSüKfuJ' t

07^

bbá a főpapok, főurak a köznemesek rendéből kirendelt ülnökök. A számra nézve 14-16 nemesi ülnöknek a jogban jártosnak kellett lenni. A tábla öszsies ülnökeit az országgyűlés választotta. ,, ) ,f

zf

c ®gy 1639-ikí tann hallomás ueán igy adta elő : „Mikor Veszprémben a tőrök lakott, egv eljött Csobáncz a a bajt vivni ; Gyulafi László vivott meg vele s fx l .® f törö

k?t, hogy meghajt. Gyulafi János (László testvére) az ablakból nézte s ugy rántotta tejét az ablakban, hogy az beszakadott." Majláth István Erdély egyik főkapitánya, Nádasdy Tamás nádor sógora török fogságban végezte életét. Tihanyi kapitánysága alatt találjuk följegyezve, hogy'LipócziKetzer Andrása maga és testvérei : János és Ferenc nevében a török rabságból való kiszabadítás költségeire Gyulafy Lászlótól négyszáz és harminc magyar forintot vett kölcsön, kötelezvén magát és testvéreit, hogy ha a kitűzött határidőre nem fizetnének, birtokaikból Gyulafy a megfelelő összegig kárpótolhatja magát. Gyulafy László családi életéről vajmi kevés följegyzésre valót találtunk. Hogy két neje volt, emiitett Lestár irataiból tudjuk, melyek szerint gyermekei közöl a másodszülött Lászlónak >forgách-nemzet volt az anyja ; István nevü fia pedig Gyulafy Lászlónak első feleségétől való volt.* Hogy ki volt első neje, kitől István született, nem tudjuk. Második neje az emiitett >Forgách-nemzetbeli« volt Margit, kinek szülői Forgách Zsigmond kincstartó és Albisi Zólyomi Katalin. Margit testvérei voltak többi közt Forgách Simon a nagyhirü hadvezér és forgách Ferenc nagyváradi püspök, ki kommentárjaival mint történetíró is tiszteletreméltó nevet vivott ki magának. A Forgách-család nöi ágon rokonságban állott a Báthoryakkal, kikkel ekként rokoni viszonyba jutott Gyulafy László is. Igen valószínű, hogy e rokoni kapocs döntő befolyással bír későbbi életviszonyainak alakulásába. Gyulafy László rokonságához számitható Mezőlaky Ferenc zalavári apát is, ki világi életében az 1552-ben elhunyt Sárkány Margitot bírta nőül s ezzel többi közt Csobánczczal szomszédos Hegyesd várát is átvette Mezőlaky Gyulafy Lászlót állandóan fogadott testvérének (fráter adoptivus) címezte, a tizenhatodik század hatvanas éveiben vele együttesen bírta Stájerországban »Purgh« (valószínűleg a magyar határon levő Burgau) várát bírták. Mezőlaky végrendeletében is érzékenyen búcsúzott el fogadott testvérétől s jelentékeny hagyományokkal emlékezett meg róla. Gyulafy László 1.66. első feh'ben még tihanyi kapitány volt. Ezen év tavaszán tihanyi őrségével a törökök által szorongatott Vár Palota segítségére ment. E vár fölszabadítása után Török Ferenccel és Nádasdy Kristóffal a törököktől visszafoglalta Veszprém várát. Gyulafy László volt az első, ki bedöntötte a veszprémi várkaput és fölgyújtotta. a tetőket. Mikor pedig S/.igetvár eleste után (1566. szeptember 8.) a törökök Zala-, Veszprém- és Varmegyéket pusztítóiták, G ulafy László kétszáz lovassal (persze azon reményben, hogy ezeket Bécsből zsolddal ellátják, ami meg nem történvén, maga élelmezte katonáit) Török Ferenc és Thurv György társaságában keményen rátámadván a pusztító törökökre, közölök legalabb ezret lekaszaboltak. E hős tetteiért, noha gyakori hatalmaskodásai őt mind Zala-, mind Veszprémmegyében rettegett emberré tették s erőszakoskodásairól Bécsben is birtak tudomással, Miksa király mégis győri táborából 1566. szeptember 19-ikén kinevezte veszprémi várkapitánynak. Ekkor érlelődött mindinkább a kitűnő katona elégedetlensége. Hogyan védelmezze meg az ostromok által erősen megviselt veszprémi várat, midőn azt a fő hadvezénylet védelem-képes állapotba helyezni vonakodott ? Az is bántotta, hogy a föntebb emiitett kétszáz lovas tartására fordított nagy költségeit a katonai kincstár megtéríteni nem akarta. Elkeseredését valószínűleg más okok is növelték, vagy hogy a rokon Báthoryak őt Erdélybe csalogatták. Tény, hogy miután 1568-ban a szintén elkeseredett sógora : Forgách Ferenc püspök az erdélyi fejedelem szolgálatába ment, Miksa király beleegyezésével Gyulafy László nemsokára követte őt. Többször idézett Lestár szerint 1568-ban ment le Erdélybe, hol a fejedelem igen nagy becsületben tartotta minden szolgái fölött, neki adományozta Szilágy-Csehet igen nagy urod"alomma) és grófi cimmel (cum amplissima ditione et nomine comitis.) Hasonló becsületben volt Báthory István királynál is, kinek, midőn a lengyel királyságot elfoglalta, hadának generális kapitánya volt. »Ott Erdélyben tökéletesen elkólikásodott vala.« Elhunyt Báthory Kristóf idejében a Szilágy-Csehhez tartozó Udvarhelyen 1579. május lö-ikán délután 3 órakor és eltemettetett ugyanazon hó 23-ikán Csehben. Gyulafy László hasonnevű fiából is kitűnő katona vált. Ez utóbbi 1105. julius 28-ikán délelőtt 10 órakor meghalt Köpeczen és szintén Csehben temettetett el. A zalai Gyulafyak közöl még kiváló emlitést érdemel Gyulafy Mihály (az Udvarhelyen elhunyt Gyulafy László testvérének Jánosnak és devecseri Csoron Dorottya fia) pápai várkapitány.

1) »Ez, mint Lestár irja, jött vala Zalába Szentgyörgy várába anyját látogatni. Ezalatt éjjel a vár alá jövének a végbeli törökök 600 lóval. A falukat szerte-széjjel felgyujták. Gyulafy Mihály kimene eléiök s mikor ott kergetőztek az ellenséggel, a ló elesett vele. Igy fogták el. Mindazonáltal négyet levágott közölök gyalog, midőn a ló alól fölverekedett. Esés közben a sisak leesett a fejéről és halálos sebet kapván, elesett. A törökök azon éjjel Kálmán-Csehibe vitték. Más nap Szigetvárba hurcolták s ott a vár hídján halt meg. A törökök nagy becsülettel eltemették Görösgálon, Szigetvár szomszédságában. Anvja Csoron Dorottya Szentgyörgy várából az ablakból nézte nagy keserűséggel. Hováteszi a krónikás: »Ha Magyarországban ki híres és választott ember is a veszélyek megvetője volt, ő (Gyulafy Mihály) volt a másik.* Gyula fy Lest ár, a föntebbi Mihály édes testvére Erdélyben, mint a fejedelem titkara szolgált. F. rem. Jk A kórház küszöbére zordul Lép most a szörnyű rém. > Kerültelek, de mert hivátok, Hát megjelentem én /« ') Ez Gyulafy Lestár följegyzése. Nagy István tehát Gyulafy Mihály neuizedékrendi elhelyezésében tévedett.