Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-20 / 3. szám

6 BAJ ,A'L'O.N V IDKlv l'JO l január 20. föl : Bronner Malvinka és Teruska, Dunst Mariskg, Pongrácz Böske (Veszprém), Govorcsin Annuska, Ivanics Józsa, Vehap Karoliu, Gerstl Róza, Braun Mariska, Rosenberg Janka, Günsz­berger Margit (Z.-Csány), Fisch Mariska, és Jet­tika, Braun Ilonka Wimmer Iska. Dezsényi Árpád drné, Yidosfalvy Gézáné, Bozó Gézáné, Gerő Izsóné, Schleiffer Lajosné, Rosenberg Mórnó, Horváth Károlyné, Schwarcz Zsigmondné, Krausz Lajosné, Büchler Sándorné, Senftner Ottóné, Molnár Ignácné, Veháp Lajosné, Muray Lajosné, Govorcsin Györgyné, Bronner Hermánné, Ro­senberg Béláné, Frisch Samuné, Schwarcz Ig­nácné, Jlüller Károlyné, ifj. Hoffinann Miksáné, Ivanics Józsefné, özv. Radó Agostonné, Fisch Mórné, Braun Jakabné, Böhm Mórné, Böhm Sarnuné, Günszberger Lőrinoné (Z.-Csány). Weisz Józsefné. A zala-egerszegi m. kir. állami fögymnásium 1901. évi február hó 2-áu ifjúsági segélyalapja javára saját tornatermében hangversenyt rendez, líüser . 1. Gaudeainus igitur. Régi diák ének Koessler Jánostól. Előadja az ifjúsági énekkar. 2. Katona élet. Petőfi Sándortól. Szavalja Szta­niszlavszky Ervin I, o. tanuló. 3. Kettős »Trou­badourc-ból. Hegedűn előadja Takács József II, o. tanuló és zongorán kiséri Thassy Lajos III. o. tanuló. 4. Felolvasás Perzsiáról. Tartja Mi­halovits Béla főgymn. tanár. 5 Cigánj'kar >Preciózá«-ból. Weber Károlytól. Előadja az ifjúsági énekkar. 6. A fogoly lengyel. Csengey Gusztávtól. 8zavalja Schweiger László VI. o. tanuló. 7. Polacca brillanté. Webertől. Zongo­rán előadja Graner Imre V. o. tanuló. 8. Egy ideges ember. Monolog. Előadja Reich Antal VI. o tanuló. 9. a) Jókedv. Gumblerttől. b) Ma­gyar népdalok. Énekli Mihalovits Béláné úrnő. Zongorán kiséri id. Schill Imre ur. 10. A ledőlt szobor. Petőfitől. Szavalja Audalics Lajos VI. o. tanuló. 11. Magyar népdalok. Zongorán előadja Czinder Jenő VII. o. tanuló. 12. Rákóczy in­duló, Szentgály Gyulától. Előadja az ifjúsági énekkar. Ábrányi-estély Zala-Egerszegen. A zala­egerszegi kereskedő ifjak f. hó 12-én egy min­dentekintetben kitűnően sikerült táncestélyt, ren­deztek. A helyárak jó drágák voltak és mégis megjelent nagyszámú intelligens közönség. Ábrányi Emil egy kis kurtára szabott élet­képet olvasott fel, mely valamelyik újmódi sza­lon újságban jelenhetett meg. — Sokkal na­gyobb hatást keltett a Vörösmartyra irt költe­ményének, a »Rendületlei>üU-nek elmondása, melyet a Vörösmarty ünnepélyeken szavaltak volt már ott is az ifjak. A költőt lelkesen meg­tapsolta a nagyközönség, a minthogy azt fénye­sen meg is érdemli. Ábrányiné Wein Margit még sokkal na­gyobb hatást keltett. Wein Margit különféle dolgot énekelt. Wein Margit asszonyt hatalmasan megtap­solták • megismételtették, kincsetérö hangterje­delmeért, s külö»ösen, mert magyar nótát is énekelt tetszetős szándékú Blaha Lujza modor­ban. Hanem, hogy az idegen izü művészetnél lem szükséges grimászokat csinálni, bizonyítja a Schnürmacher Zsigmond hegedülése, kit Bi­sohiteky tanár kisért a zongorán. Az ö hegedülésének a nyugodtsága már felerésze a művészetnek. S hogy a művészetnél a laikus a legjobb szakértő kritikus : az is megbizouyosodik az ö előadásánál. Az ö hegedűlésében még a zenesüket emberek is gyönyörködtek. A közönség ezután táuora kerekedett. — A tapoicai kath. jótékony nöegyesület. f. hó 12-én tartotta hangversenynyel egybekö­tött táncmulatságát, mely ugy erkölcsileg mint anyagilag igen sikerült, a mennyiben az egye­sületnek mintegy 600 korona tiszta jövedelmet hozott. A hangverseny énekszámait többször ismételte a műkedvelőkből álló dalárda. A hangverseny után két élőképet mutattak be, melynek rendezése és sikere Czunf Istvánné urnő érdeme. Ezután a fiatalság tánora perdült a a vidám kedv a reggeli órákban ért véget. A nagy-kanizsai Caslno január hó 19-én, sa­ját dísztermében Fedák Sári kisasszony, a Nép­színház művésznője, Kovács Mihály a Nép­szinháB művésze, Ollop Ernő és Böhm Emil tttives közreműködésével estólyt rendezett. Az estély műsora : 1. A kórista keservei. Nagy zenés magán jelenet: előadja Kovács Mihály. 2. Da­lok : a) San Toy-ból, b) Jodler, c) Cérnaszál, előadja Fedák Sári. 3. Kuplék : a) De csak ugy ha lehet, b) Nem bánom kiállóm, c) Tiroli Idill, d) Ugy mint én, énekli Kovács Mihály. 4. Da­lok : énekli Fedák Sári. 5. Duett: előadják : Fedák Sári és Kováes Mihály. Az előadást tánc követte. Meghívó. A sümegi kath. legényegylet 1901. január hó 20-án a »Knszinó« nagy termében saját céljaira tánccal egybekötött uiükedvelői­elöadást rendez. Szinre kerül : A vereshaju. Eredeti népszinmü dalokkal. 3 felv. Irta : Lu­kácsy S. A Kis-komáromi önkónte* tüzoltó-egyaeüiet ja­nuár 13-án tartotta farsangi zártkörű mulatságát. A mulatság az eddigieket felülmúló módon sike­rült, ami legelső sorbau is Stark Dezső főpa­rancsnok különösen ügyes vezetésének, másod­sorban a tűzoltóság fegyelmezettségének és szép magaviseletének tulajdonitható. A mulatság fé­nyét nagyban emelte a helybeli iutelljgeutia csaknem teljes megjelenése s a polgárság nagy részvétele. Egyedül meg naui magyarázható csak a községi képviselő testülel távolmaradása két tag kivételével ; holott a tűzoltó egye­sület a községnek ugy erkölcsileg, mint anya­gilag csak javára és diszére szolgál. A mulatság az egyesület saját alaptőkéje ja vára rendeztetett, meb, e tekintetben is szép eredményt, mutathat fel, mert az alaptőkét. 80 koronával gazdagította. A mulatságon résztvevők közül felülfizet­t.ek : Tollé Gyula 7 kor., Méiies Kálmán plébá­nos 5 kor., Méhes Mariska, Stugel József 4 40 — 4-40 kor., FeiuerN. 4 kor., Idős Peczely László, Ifj. Peczely László, Ferenczy János 2-40—2-40 kor., Kováos Jenő, Singer József, Skopál Fülöp 2 ~S kor., Idős Peczely Lászlóné, Ifj. Peczely Lászlcné, Waohe Adolf, Erdősy Károly, Stark Dezső, Hausuer József, Szinodiss István 1*40 — 1-40 kor., Kogler Lajos 120 kor., Reiner Janó*, Horváth Kálmán, Marton Péter, Takács János, Amt.mann Sándor 1—1 kor., Kulcsár Mátyásné 80 fill., Gerhadt Jakab, Szőllős Anna, Marton János, Németh János, Káfka László, Paier Já­nos, Kulcsár Ferenc, Gerencsér Pál, Gelet.a Ist­ván, Berger Adolf, Pavlovits N., Kovacsics Lajos, Takács Gábor, Feig Vilmos 40--40 fii., Fuisz György, Horváth Bodi, Schlégl Jáuos 20—20 fii., Nagy János 10 fillért. A .Csáktornyai Jótékony Nőegylet* tánces télye. Csáktornyán az idei farsangi mulatságok sorát, a keresztény jótékony nőegylet sorsjáték­kal egybekötött táncestélye nyitotta meg január hó 12-én. Csáktornyán mindeu farsangon vannak ujabb és ujabb bálok, a melyek egy-két. éven át szerepelnek, aztán elhúzzák fölöttük a lélek­harangot, hogy soha többé föl ne támadjanak. A nőegyleti bál, — hála Csáktornya tíemesen gondolkodó intelligens részének, — nem ilyen. Ez az egyesület, mely fennállása óta oly számos jótéteményben részesíti minden évben a város elaggott, munkaképtelen szegényeit, a tanuló ifjúságot, mindenkor pártfogásba vétetett ; min­denkor akadtak oly lelkes, jószívű emberbará­tok, kik az egyletet ugy anyagilag, mint erköl­csileg támogatták. A nőegylet, tagjai meg lehetnek elégedve a január hó 12-iki báluk sikerével. Ha nem is volt a mulatság túlzsúfolt, de előkelő közönség és fesztelen jókedv dolgában semmi kívánniva­lót sem hagyott hátra. Az egylet bálrendező bizottsága, élén Bernyák Kárnlyné úrnővel min­dent megtett, hogy a t.áncestely fényes és emlé­kezetes legyen. A hölgyek kilenc óra felé kezdtek gyüle­kezni, a rendező ifjúság ezen alkalomból csinos táncrenddel kedveskedett a hölgyeknek. Kileno óra után Sárközi Sándor azonnal rágyújtott az első osárdásra ugy, a mint osak ő tud játszani. A fiatalság nem kérette magát, hanem hozzálátott a csárdáshoz. Az bizonyos, hogy azok az édes, kedves, babaarou, piruló fiatal lánykák, a kik ezen a bálon voltak, nem pa­naszkodhattak, hogy kevés a táncos. Nem bi­zony ! Az első négyest 22 pár táncolta. A jó bor, a szemek ragyogása, a virág, a poudre és parfüm illat a levegőben, Sándor bátyánk siró-rivó hegedűjének édes-bus magyar nótái, nemosak az ifjúságot, de még a mamákat ós papákat is fölvillanyozta ugy, hogy hozzá­láttak ők is a tánchoz s járták — járták bizony kivilágos-kivirradtig! Hej, pedig azok a papák rendesen nehezen mozdíthatók ki megszokott környezetükből, de azért, kénytelen — kelletlen, ők is kivették részüket ezen bűbájos báli éj­szaka örömeiből. Áldja meg az Isten jóked­vüket ! A táucestély a nőegyesületnek tekintélyes összeget, hozott. A ticzt.a bevétel 419 korona. Táncestély. A magyarországi könyvnyomdá­szok és betűöntők szakegyesületének nagykani­zsai fiókja könyvtáruk gyarapítására 1901. évi február hó 2 án (czonibmou), az • Arany Szarvast szálloda nagytermében világpóslával agybekö­tött zártkörű táncestélyt, rendeznek. CSARNOK. Bál. Nem tudom, hogy — mint van, de én so­hasem szorettom a — bált. Pedig azt mondják, hogy annak élvezete valami fenséges. A terem fel van díszítve, száz meg száz láng ragyogja be, az a nyüzsgő tömeg, ünepiesen, fényesen öltözve a nem mindennapiság jellegét adja a bálnak. És aztán a zene, a tánc, az mind oly mámorító, oly édesen tikkasztó. .. . Hát nekem a zene nem tetszik .... csak akkor szeretem, amikor magam vagyok, mikor a szivem tele van örömmel vagy bubáuattal s ha akkor rikitja a cigány a szárazfát,, amikor megered a könyem és hallgatom némán, egye­dül azokat az édesen, bnsongó dalokat, melyek a szív szent érzelmeinek legszentebb szülöttei. A tánccal meg ugy vagyok mint az egy­szeri angol, aki nagyon elbámult a magyar urak táncain. Miért nem végeztetik — kérdé — az ilj' fáradságos munkát a cselédekkel ? . . . Egyszer én is szerettem táncolni , . . Sót a keszthelyi „Amazon"-ban 20 év előtt egy bű­bájosán szép leánn} ral oly csárdást jártam, hogy kitettek a „Keszthely" c. újságba bennünket. Hanem persze még akkor fiatal voltam. Most ha csak a feleségem meg uem tán­coltat egy-egy szelid prédikációval a fizetés pontos be uem számlálása miatt — én nem tán­coltatok meg senkit! , Ebből kitetszik, hogy az idő járt el fö­löttem ós én azért nem járom el a — kállai kettőst. A bál fiatal szivek ünnepe, azoké a kik­nek szerelme eget ostromló, a kiknek ábrátid világa határtalan. De ezek a határvonalok mindig összébb szorulnak s végre egy parányi közzé zsugorod­nak össze, melyet lia a megelégedés is tanyául választ, ugy boldcoitóbb mint az volt, melynek határait a sziv álmodni sem tudta. Es az a bál, ami éjfél után vau. az nem is szép, Annak már nincs költészete. A szünet alatt ki-ki jól lakott. Az ajkakat látjuk csirke­combot, rostélyost, sonkát, naturszeleteket, om­letteket enni, a férfiak erősen fogyasztják & pezsgőt, süriien kocingatnak a boros palackok­kal s aztán neki szilajodik a kedv s az iezadái kezdődik, mint izzad az országúton kavicsot törő napszámos a forró juliusi napon. A finom illat elveszti tisztaságát, a levegő felforr s az oly — lehangoló. Aztán virrad .... a csillárok fényét a reggel megöli s dult, kifáradt halvány arcokra esik s beesett szemek fénytelen tekin­tete . . . Ha ezek a mulatók ilyenkor elmennének a — kórházba . . . Milyen rettenetes találko­zása volna ez az élet két szélsőségének. Hanem azért, kit nem bánt — mint engem — a köszvény, csak járja a bált, ha kontóra is, csak az a fő, hogy ha leány, ne árul­jon petrezselymet soha. Zalamegyében volt e farsangban már több táncestély. Pár száz cipő jelezte ezzel az idei farsang dicsőségét. Köszvényes. KÖZGAZDASÁG A herefélék hiányos magképzé­sének okai. A lóhere magtermelés egyike a legjövedel­mezőbb növénytermelési ágaknak s hogy ennek dacára vonakodnak gazdáink azt szélesebb ala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom