Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-20 / 3. szám

1901. január 20 HA .LATON VII) IS K j.ríi fektetni, annak okául csakis azon körülményt tekinthetjük, hogy termelése körül talál koztak oiy nehézségekkel, melyek orvoslására véleményük szerint emberi ész és erő nem képes. Hogy e felfogás téves, az az elmondandókból kitűnik. Igen természetes, hogy mint más kultusznövények magvainak termesztésénél, ugy a lóhermagnál is arra kell törekednünk, hogy egészséges ós jól kifejlett magot nyerjünk. E célunkat csakis akkor érhetjük el, ha herésünk nem nagyon süni állású és nem vén. Igen ám, de a takarmányból erénél pedig éppen arra kell törekedni, hogy az minél sűrűbb legyen ; hogyan lehet teli át kilátásunk ily esetben jó magtermésre ? Csakis ugy, ha magnyerésre nem a vetési év termését használjuk fel, hanem a második esztendeit s a mennyiben a herés még harmadik évben is fentartatnék, ugy ezét. De még ez esetben is tanácsos nem az első kaszálást magra hagyni, hanem a másodikat, annál is inkább, mert a tapasztalat szerint a második kaszálási lóhere virágok termékenyebbek, mint az első kaszálásiaké. Nézzük már most, hogy mi lehet még oka a hiányos magképzésnek? Oka iehet először is a virágzás idején uralkodó hideg esős időjárás, a mely meggátolja a lóhere termékenyítését közvetitő poszméhek rajzását. Á lóherefélék virágai ugyanis önmagukat megtermékenyiteni nem képesek hanem a kölcsönös termékenyítésre vannak utalva, vagyis szükséges, hogy egyik virágnak himpora a másik virág bibéjére jusson. E közvetítést néha elvégzi a szél, de legtöbbször a rovarok, méhek és főleg a poszméhek, dongók. Ezek ugyanis a miatt keresik fel a lóhere virágait, hogy a kehely fenekén levő édes folyadékot élvezhessék ; e célból hosszú nyelvükkel nyaldosnak a virágokban, ez alatt szőrözött fejük teleragad kimporral, a melyet azután más virágokban bujkálva, magukról lesúrolnak és ily formán az ott lévő virágokat megtermékenyítik. Ha az időjárás erős, akkor a méhek nem rajzanak s a termékenyítés tökéletlen. Oka lehet másodszor a magkötés idején uralkodó rekkenő hőség, a midőn a gubó, illetve a fejlődő mag elsül; oka lehet azután a talaj tápanyag szegénj'sége, a mely esetben gypsz trágyázás és foszforti ágyázás által kell segiteni; s végül oka li-het valamely állati ellenség ezek között különüM'ii az ^pion, a mely ellen leghathatósabb védekezési szerül az entomoktinnal való permetez,.-s .szolgál. Rétek tragyázása. Altalános a panasz, hogy öntözésre berendezett réteink termése évről-évre csökken. Ezt nemcsak az öntözés helytelen keresztülvitele, hanem a rossz trágyázás is okozza. A rétek trágyázására gond alig forditátik. Azt hisszük, hogy az öntözésre szolgáló vízben minden tápanyagot pótolunk, pedig a tapasztalat és ujabb vizsgálat mást bizonyit. Az igaz, hogy a v.

;z legtöbb esetben annyi meszet, salétromsavat és káliumot tartalmaz, hogy abból a növénj'ek szükségletüket teljeseu fedezhetik, de foszforsav oly kevés van benne, hogy ezt a legszükségesebb tápanyagot okvetlen trágyázás utján kell megadnunk, ha jó termést akarunk rétjeinktől. Foszfor pótlásra hektáronként 100 kgrm. szuperfoszfát elegendő és ezt a következőkép alkalmaztuk. Tavaszi öntözés beszüntetése után, mihelyt a víe annyira elvonult, hogy a réten járni lehet, a szuperfoszfátot el kell szórni. Ha az elszólás után néhány napra egy 10 cm-es eső követkeugy az eső után 12 nap múlva az öntözést bátran folytathatjuk a nélkül, hogy a foszfor elmosásától tartani kellene. Ha ellenben nem jön eső, vagy csak igen gyenge, ugy a trágya elszórása utáu 6^8 napra el lehet árasztani a rétet vizzel, de csak annyira, hogy az elvezető árkok megteljenek, de a gyüjtőárokból a viz le n« folyhasson. Ha ekként a rét átnedvesedett, »s öntözést abba hagyjuk egész addig, a mig a foszfátot feloldó viz a talajáa be nem szivárog, hogy ezt a talaj kellőkép abszorbeálhassa. Ugy 3—4 nap múlva ismét szabadon öntözhetünk. Ha évenkint legalább egyszer szuperfoszfáttal megtrágyázzuk rétjeinket, a széna termis holdankint megkétszereződik ós emellett a széna minősége is javulni fog, példa erre a zelizi urodalom az ő tengernyi rétjeivel. alispáni jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett további eljárás végett értesittetlk. Budapest, 19Ö0. junius 22-én, a miniszter megbízásából: dr. Sélley s. k. miniszteri tanácsos. A kiadvány hiteléül : Takách Imre, s. k főszolgabíró. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak a nagyrab^csült jóakaróimnak, kik boldogult férjem halála alkalmával fájdalmamat részvótny ilai kozataikkal ós a végtisztességet való megjelenésükkel enyhíteni iparkodtak, ez utón mond hálás köszönetet maga és gyermekei uevébeu. Keszthely, 1901. január 18. Özv. Braun Mórné és gyermekei. NYILTTÉR. Hiteles kiadvány. M. kir. belügyminiszter 2128/kih. V. d. sz. Zalavármegye közönségének Z.-Egerszegen. Bürgner Sándor z.-szántói lakon elleu mesterséges bor készítése által elkövetett és az 1893. évi XXIII. t. c. 6. §-a szerint minősülő kihágás miatt indított ügyben a vármegye alispánjának 1899. évi szeptember hó 19-én 23806. sz. a. kelt s a keszthelyi járás föszolgabirája által hozott I. fokú ítéletét kiegészítő II-od fokú ítélete vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván vétkesség és minősités tekintetében indokánál fegva helybenhagyatik, büntetést megállapító része ellenben olyképpen egészíttetik ki, hogy vádlott a reá kiszabott 30 frt pénzbüntetésen felül tekintettel arra, hogy az elmarasztalás alapjául vett 1893. évi XIII. t. c. 6. §-a a pénzbüntetésen felül elzárás büntetés alkalmazását is előírja — agg korára való tekintettel az 1879. évi XL. t. c. 21. §-ának alkalmazásásával 1 napi elzárás helyett 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt fizetendő s a büntetés pénzek országos alapja javára fordítandó 20 korona pénzbüntetésben is elmarasztaltatik; az ítéletnek az a rendelkezése, mely a mesterséges bornak a denaturálás után vádlott részére leendő visszaadását rendeli el, olyképpen változtattatik meg, hogy a mesterséges bor vádlott költségén eszközölt denaturálás után Zala-Szántó község szegényalapja javára értékesíttetni rendeltetik. — Ugyanis az 1893. évi XXIII. t. c. végrehajtása tárgyában 53855/97. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 26. §-ának2. bekezdése szerint oly esetekben, mikor panaszlott mesterséges bor készítésével vagy gyártásával elkövetett kihágás miatt Ítéltetik el, az ítéletben i'endszerint kimondandó, hogy a denaturált folyadék értéke jótékonycólra fordítandó. Oly indok pedig, mely a végrehajtási rendelet most idézett rendelkezésével szemben a denaturált folyadéknak vádlott részére leendő visszaadása mellett szóllana, fenn nem forog. Az Ítéletnek az a rendelkezése pedig, mely vádlottat az 1274 liter mesterséges bor után járó állami boritaladó megfizetéséibe is kötelezi, mint jelen kihágási ítélet keretébe nem tartozó rendelkezés, megsemmisíttetik. Egyéb rendelkezései, igy a boritaladó kiszabása végett az ítéletnek az illetékes pénzügyigazgatósággal való közlése is helj'benhagyatnak. Erről a vármegye közénsége 1900. évi február hó 17-ón 61. kih. szám a. kelt Szerkesztői izenetek. S. Megkaptuk. Jövő szárúban. Köszöntünk ! A „Felhők" csekélyebb, a Panasz alaposabb simítás után fog megjelenni. A Felhők értékesebb, mint a másik. Forrón köszönjük a megemlékezést! Fr. Z -Mihólyfa. A mit kerestünk, azt a mai számban közöljük. Azonnal bérbe adó A Kisfaludy-utcabeli 277. számú ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és pincehelyiségből. Bővebb felvilágosítást ad e lap kiadóhivatala. ÜPY^ A bérbevevő azonnal beköltözködhet. £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ g Meghívó. A Keszthelyvidéki Takarékpénztár részvénytársaság KESZTHELYEN VII. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT folyó 1901. évi február hó 12-én d. u. 2 órakor saját helyiségében fogja, megtartani, melyre az intézet részvényesei tisztelettel meghívatnak. Tápgggorozats: 1. Az igazgatóság jelentése az 1900. üzletév eredményéről. 2. A mérleg előterjesztése és a felügyelő bizottság jelentése. 8. Határozathozatal az igazgatóság és felügyelő bizottságnak adandó felmentvény tárgyában. 4. Az alapszabályok 21, 22, 29, 36, 40 és 49. §-ának módosítása. 5. Az igazgatóság kiegészítése : 7 igazgatósági rendes és 3 póttag kilépése folytán, az alapszabályok 27. §-a értelmében. 6. Három felügyelő-bízottsági rendes és 1 póttag választása. 7. Netáni indítványok, az alapszabályok 18. §-a értelmében. Az eredeti számadások az intézet helyiségében betekinthetök. Kelt Keszthelyen, 1901. jan. hó 12-én. Az igazgatóság. £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ £ ÍÜ££££££££££££££££££££3K£££3K£££££££££££