Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

1900. december 16 BALATONVIDEK 3 ségről. Azért csodálatos, mert nálunk csak ak­kor kerül szóba valami üdvös reform, amikor nyakunkon van a nagy baj, melytől a reform megmentett volna bennünket. És ha elmúlik a baj, könnyelműen térünk napirendre fölötte és a reform eszméje rohamos gyorsasággal [sülyed a feledés tengerébe, ahonnan csak akkor ránt­juk elő ismét, amikor már nyakunkon van a baj ! Most azonban nincsen baj, mégis actuális lett a közegészség államosításáról szóló törvény alkotása s ez arról győz meg bennünket, hogy most végre megvalósul egy nagyfontosságú in­tézmény, amelyre már íiosszu-hosszu idő óta égető szükség van Magyarországon. A készülő törvény természete ez : A körorvosokat államo­sitják. A körorvosokat nyilvános pályázat utján a miniszter nevezi ki. Fizetésük, melyet az állam­pénztártól kapnak, 1200 kor., ezenfelül működési pótlékot is kapnak, melylyel együtt azonban összjavadalmazásuk a 4200 koronát nem halad­hatja tul. A körorvosi látogatások rendelési, va­lamint fuvardijait a miniszter állapítja meg. A körorvos, ha székhelye a legközelebbi gyógy­szertár 7 kilométernél nagyobb távolságin esik, kézi gyógyszertárt tartani köteles. Minden köz­ségben, melynek 4000-nél több lakosa van, kör­orvosi állást rendszeresítenek, 6000 lakost meg­haladó községben minden 6000 lakosra 1 kör­oivost alkalmaznak. 4000 lakosnál kevesebbet számláló községekből a helyi viszonyok tekin­tetbe vételével közegészségüg3'i körök alakittat­nak, mely körök lakossága azonban a 12000-et meg nem haladhatja. Oly községek, a melyek a helyi viszonyoknál fogva a szomszédos közsé­gekkel közegészségi körben nem csoportosítható a községi orvosi szolgálat ellátása tekintetéből, kivételesen a hozzájuk legközelebb eső 4000 la­kosnál többet számláló mezővároshoz, vagy köz­séghez csatolhatok. Meghatározza a tervezet, hogy a törvénj'ben kreálandó körfőnöknek, me­lyek az egészségügyi s egyéb teendő. A köror­vos községi személyzete a szülésznő és halott­vizsgáló, megjelölésénél a körorvost előzetesen meg kell hallgatni. A községek kötelesek a kör­orvos részére alkalmas lakásról gondoskodni és azt esetleg uj építés által létesíteni. Mint látjuk ez a tervezet igen helyesen és okosan gondoskodik arról, hogy mindenütt min­denkinek orvosa legyen Magyarországon. Az or­vosi kar, mely mind haugosabban panaszkodik méltánytalan és sanj'aru helyzete fölött, bizo­nyára örömmel üdvözli ezt az uj törvényt, mely egy csapással végét fogja vetni az orvosnyo­mornak. De az ország közegészségügye nemcsak az orvosok kellő ellátásából és alkalmazásából áll. A cél megvalósítása még számos nagy fel­adat kivételét igényli. Első sorban áll ezek kö­zött a köztisztaság, ugy az utcán, valamint a lakó házakban. Szigorú ellenőrzést igényel nem any­szapulták javában. A kis kaszinó terem rég hallott ily szapulást. Sekkor nyilt az ajtó s be­lépett — Csétenyi. Kifogástalan "eleganciával köszöntötte az ifjakat. Ezek eg3'inásra néztek s elfeledkeztek minden boszuállásról, midőn az • iparlovag igy szólt: — Urak ! ma mulatunk ! Azok hallgattak. — Tudom, csodálkoznak. Igenis mulatunk. Én fizetek. Ezt ma eldörgöljük. S egy ropogós ötvenest vett elő. Az ellenségek egyszerre a legjobb barátok lőnek — ós csaptak alapos murit. Éjfél felé Csétenyi (még mindig elég jó­zanon) azt indítványozta, hogy adjanak éjjeli ze­nét a leányoknak. Az indítvány elfogadtatott, Csétenyi ve­zetett. Az első állomás Mitteróknél volt. Valamelyikük tudta, hogy melyik a Ma­riska hálószobájának ablaka. Oda vonultak s mindenekelőtt a Mariska nótáját húzták el. Aztán következett a hagyományos »Kópeddel aWaom el« . . ! CsÓLenyi halkan énekelte s a ci­gányok pompásan kisérték. Mikor aztán éppen azt trilláata a trubadur, hogy .Kimondhatatlan az, mit érted szenvedek,, akkor csöndesen ki­nyílt az ablak. — Köszönöm uraim a szép műélvezetet, de máskor ne tévesszenek össze ablakokat. Én nem vagyok már bakfis. Ez a Mitter ur maga volt, a Mariska apja. A jeles kompánia tagjai már az első han­nyira az orvosok, mint inkább a hatóság részé­ről a köztisztaság fentartása. Gyökeres reform segíthet csak ezen a téren. Itt vannak aztán a kórházak, ezek között első sorban a közkórházak, minőt — dicséretre legyen mondva — városunk is szándékozik a legközelebb létesíteni. A közkórházakannak anép­osztálynak állnak szolgálatára, a melyik első sorban igényli a közegészségügy államosítását, A szegény emberek. S éppen ezért alig lehet közegészségügy államosítását elképzelni anélkül, hogy az állam ha nem is államosítja, de min­denesetre hatalmas támogatásban részesiti a köz­kórházakat. Ez egy nagy fontosságú tétele a kérdés megoldásának. A közkórházak 80°/o-ának hiányos a helyisége, berendezése, ápoló és or­vostestülete s ezenfelül a napi ápolási dijak oly annyira fel vannak már csigázva, mint akár Budapest egyik, másik magánjellegű kórházába. Ez nagy hátránya a közegészségügyének, oka pedig az, hogy a községek, városok és törvény­hatóságok szegények ahoz, hogy modern meg­felelő közkóiházakat rendezzenek be és tartsa­nak fönn. ( Az államosításnak bizonyos határig ki kell terjeszkednie s kórházak ügyére is, mert enélkül csak félmunka lenne az uj törvény. Dr. A közigazgatás egyszerűsítése. Széli Kálmán miniszterelnök mint a bel­ügyminisztérium vezetője értesülésünk szerint pozitív alapot adott a közigazgatás egyszerűsí­tésére vonatkozó törekvéseknek. Tárcája költ­ségvetésének tárgyalásakor az egyszerűsítésnek alapelveit is kifejtette. Ezeket az alapelveket foglalja magában a belügyminiszternek a főispánokhoz most kibo­csátott bizalmas rendelete, amely 24 pontban összefoglalva a közigazgatás valamennyi lénye­ges kérdését, azokra vonatkozólag a közigazga­tás illetékes nyilatkozatra hivatott tisztviselői­nek a nézetét kívánja megismerni. Bevezető részében a rendelet igy szól : Egyrészt az állami, törvényhatósági és községi közegeknek a különböző közigazgatási szakágak belterjes fejlődése folytán munkával való túlterheltsége, másrészt a közigazgatási ügymenetnek sem a közszolgálati érdeket, sem a nagy közönség és a haladó korszellem fokozódó igényeit megfelelően ki nem elégítő volta oly általánosan érzett, (cimed) előtt is bizonyára jól ismert bajai közigazgatásunk­nak, hogy ezek lehető orvoslásáról gondos­kodni kell addig is, mig a közigazgatási szer­gokra elszéledtek ügyesen s mire az ablak be­csukódott, már estik Csétenyi egyedül tátogott az ominozus ablakra. A cigányok meg lassacs­kán a pénzűket kezdték kérni. Csétenyi visszament velük a vendéglőbe s mu­latott hajnalig. Akkor a cigányokat lekenyerezte két m. kir koronával s a vendéglősnek azt mondta, hogy holnap, ha józan lesz, leszámolnak. Aztán elment .. . * Béndeky-papa arra ébredt fel reggel, hogy segédje nincs otthon. — A lump ! Még utóbb elmulatja azt az ötvenest, a mit tegnap ruhára kért kölcsön tő­lem. No, majd csak meg lesz valahogy. De nem lett meg. Csétenyi Csétenyi Gaszton ur elkámforodott. Elvitte a Béndeky-papa ötven- ós még sok más forintját — s többrendbeli hitelezője reményét. Bóndekynek tudomására jutott az éjjeli zene históriája is. Rátámadt Mitterre. — Te vagy az oka ! Te szógyonitetted meg. Bizonyosan szégyenében bujdosott el innen. Én tudom. Nekem hiába beszélsz. Is­mertem öt. — Béndeky-mama és Eleonóra együtt sír­tak a füstbement vőlegény után. Mitter pedig baledörmögte boszusan és egyszersmind gúnyosan . — A bolondok ! vezeti általános reformok keresztülvitele e téren is gyökeres javítást eredményezhet. A közigazgatási eljárás területén célba vett és a közel jövőben megvalósítani szán­dékolt egyszerűsítések életbeléptetése közvet­lenül érinti a köztisztviselők hivatali, sőt még egyéni érdekeit is ; amennyiben az eljárási könnyítések eredményeképp a tisztviselők hivatásszerű, céltudatos munkálkodására több idő marad ; azonfelül a hivatali irodákban remélhetőleg bekövetkező jelentékeny munka­kevesbedés a tisztviselői létszámnak — né­melyik szolgálati ágban — fokozatosan el­szállítását lehetővé tenni s az e cimen elér­hető költségmegtakarítást a megmaradó tiszt­viselői állások javadalmazásának megjavítá­sára lenne fordítható. Ami a kitűzött cél megvalósítását köze­lebbről illeti, a közigazgatási eljárás (az ál­lami hivatalokbeli, vármegyei, városi, járási és községi ügyvitel, a vagyon- és pénzkezelés) egész területén mindazokat az egyszerűsítése­ket és javításokat feganatositandókuak tartom, amelyektől a gyorsabb ügymenet, a hatóságok, különösen a főszolgabírói és községjegyzői hivatalok mai túlterheltségének csökkentése várható és amelyek a közérdeknek, a mellőz­lietlenül szükséges közigazgatási rendnek, a felügyeleti és ellenőrzési jog ós kötelesség pontos gyakorolhatásának sérelme nélkül, sőt némileg éppen ennek hatályosabb foganatosí­tása céljából részben törvényhozási, részben egyszerűen rendeleti uton keresztülvihetők. E bevezetés után következik a 24 pont, a mely kiteijeszkedik az egész közigazgatásra s különösen kitűzi azokat az alapelveket, amelyek szerint az írásbeli munka megcsökkenthető s igy a közigazgatásnak csak felesleges munkától való megszabadítását jelentik. A rendelet befejező részében kifejti a mi­niszter, hogy az előzőleg körvonalozott keret­ben és irányban, a felsorolt alapelvek szem előtt tartása mellett véli az egyszerűsítési tervet si­keresen keresztülvihe tőnek. A célbavett egyszerűsítések egy része minden további nehézség nélkül rendeleti uton megvalósítható. A gyökeresebb egyszerűsítések és javítások azonban fennálló törvényeink ren­delkezéseinek módosításával, megváltoztatásával járván : megvalósításukhoz a törvényhozás in­tézkedése szükséges akként, hogy e tárgyban alkotandó törvényben vagy törvényekben az egyszerűsítésekre vonatkozólag érdemleges ren­delkezések történjenek, azonfelül a miniszté­riumnak többrendbeli meghatalmazás adassék. Mielőtt a központban folyamatban lévő tárgyalások befejeztével mindkét irányban a szükséges lépéseket megtenné a miniszter : a külső közigazgatás gyakorlati munkásainak is módot kíván nyújtani arra, hogy ebben a ki­válóan gyakorlati jellegű kérdésben nyilat­kozhassanak, a közigazgatási életben szerzett tapasztalataik alapján indokolt javaslatokkal előállhasson. Felkéri tehát a főispánokat, hogy a kor­mányzatukra bizott törvényhatóságban az 1886. évi XXI. törvénycikk 58. §. B. a) pontja sze­rint esetleg még ez év folyamán tartandó szá­monk érőszék alkalmával, vagy pedig kizárólag az e célra összehívandó tisztviselői értekezle­ten a közigazgatási eljárás egyszerűsítésének kérdését a meghívott tisztviselőkkel tüzetes meg­beszélés tárgyává tegyék. A rendelet befejező része ekkép intéz­kedik : Midőn a közigazgatási eljárás egyszerűsí­tésére iránjmló bárhonnan jövő egészséges és gyakorlatias eszme érvényesülhetésére utat nyitok : megjegyezni kívánom, hogy az ország­szerte tartandó tárgyalásoktól csak az esetben várok megfelelő eredményt, ha a tárgyalások s az ezek eredménj'képp hozzám bemutatandó javaslatok nem általánosságban mozognak, nem közismereti! bajokat és hiányosságokat bizo­nyítgatnak, nem a felsorolt irányelvek ismét­lésére szorítkoznak, hanem a részletkérdésekre mutatnak rá s a megoldásra, javításra, vonat­kozó érdemleges, konkrét javaslatokat tartal­maznak. E tekintetben megfelelő tárgyalási és fel­dolgozási módozatnak tartom azt, mely a vár­megyei és községi közigazgatási eljárás egysze­rűsítésének helyszíni tanulmányozásával meg­bízott kiküldőttömnek egyik vármegye tisztvi­selői karával folytatott tárgyalásain követtetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom