Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

4 BALATON V1DEK g 1900. december 2. E tárgyalások képe röviden a következő : a vármegye székhelyén a főispán, az összes központi tisztviselők, főszolgabirák és szolgabirák, járási orvosok, r. t. városi polgármester, néhány körjegyző, továbbá a pénzügyigazgató, az államépitészeti hivatal főnöke és a tanfelügyelő közreműködésével beható értekezlet tartatott. Az értekezlet rendén be lettek mutatva és részletesen meg lettek vitatva a közigazgatási eljárás egyszerűsítése céljából a vármegyében eddig tett és a gyakorlatban bevált intézkedések, továbbá az e téren ujabban tett kísérletek, végül az értekezlet tagjai által kidolgozott mindazok a különféle tervezetek és javaslatok, melyek keresztülvitelétől egyszerűsítések várhatók. Gazdasági körök. Egyesülésben és összetartásban rejlik az erő. Minél intenzivebb az egyesülés, minél szorosabb és fegyelmezettebb az összetartás, annál nagyobb az erő, melyet kifejt. A legkisebb tényezők összetartása is nagy eredményeket fog elérhetni, ha együvé tartozandóságuk állandó s összhangu ; de viszont a legnagyobb erők szétforgácsolva nem képesek hatásokat elérni. Mindenkor, minden időben axiómaként ismerték el azt a megdönthetetlen elvet, hogy a földmüvelés, ipar és kereskedelem csak ugy képes föllendülni, fölvirágozni, ha ezeknek művelői egymást anyagi és erkölcsi tekintetben kölcsönösen támogatják. Ez pedig csak ugy s akkor érhető el, ha és a mikor megye- s országszerte szövetkeznek honfitársaink állásra — foglalkozásra, nemzetiségre él valláskülömbségre való tekintet nélkül. Nagy és elodázhatatlan szüksége forog fenn annak, hogy földmives népünk, mely a különféle elemi csapások következtében kiszámíthatatlan anj-agi veszteségeket szenvedett és már-már küszöbén áll egy, következményeiben beláthatatlan válságnak, mondjuk, hogy a föld népénél szükség van arra, hogy szövetkezzék, hog}

7 egymásnak támogatására és szükség esetén istápolására legyen. A megyei gazdasági egyesületek s a járási gazdakörök alakitása és fenntartása hasonló célzattal történt; csakhogy nagy még mindig azoknak a földmives osztályhoz tartozó egyéneknek száma, kik sem az egyiknek, sem a másiknak nem tagjai s igy természetszerűleg nem is részesülhetnek ezeknek áldásos jótéteményeiben. Meg kell értetni gazdaközönségünkkel a társulás előnyös eszméjét. Föl kell világositani amaz előnyökről, mik társas intézmények létesítéséből ugy az eg3'esekre, valamint az összességre háramlik. Es, ha alkalmas módon fogjuk a népet a társulás eszméjére fölvilágosítani, ismerve népünknek a jó iránt való helyes érzékét és józan felfogását, megvagyunk győződve arról, hogy csakhamar be fogja látni a cél üdvös voltát és meghonosítja a szövetkezeteket. Csak figyelmeztetni kell vidékünk gazdáit arra az élénk mozgalomra, mely országszerte megindult a szövetkezések üdvös és hasznos eszméjének örvendetes módon való terjedése s napról-napra való térfoglalása által. Föl kell ébreszteni gazdáink lelkében azt a tudatot, hogy „egyesült erővel" érhető csak el eredmény.} Termékeny talajra talál majd az elhintett mag és szépen virágzik majdan és gyümölcsözni fog nálunk épp ugy, a mint ezt már hazánk más részében örömmel tapasztaljuk. Méltó helyet foglal el a szövetkezéz eszméje azon számos üdvös alkotások között, mik arra szánvák, hogy általuk a közjólét emelkedjék, a polgárok boldogulása megkönnyítessék. Nemzetgazdasági szempontból véve irányadóul, nagy fontosságúnak tartjuk a gazdaközönségnek egy nagy, a gazdálkodás minden nemére, ágára kiterjedő szövetkezését. Tévednek azok, kik erkölcsi szempontból káros hatást tulajdonítanak a szövetkezet eszméjének. Persze mi abban az irányban tartjuk helyesnek, igazságosnak és méltányosnak az eszme megvalósítását, a mely irányban a „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" elvénél fogva minden polgárát, a hazának egyforma joggal, egyenlő kötelezettséggel, egyforma szeretettel veszi föl tagjai közé és egy azon szeretettel támogatja, segélyezi s istápolja. A szövetkezéseket a földmivelés minden ágazatára kiterjesztendőknek vélnők ; és pedig": tüz-jég-fagy-árvíz-szárazság- s élet biztosításra. Utóbb említettnél nemcsak az emberi élet, hanem az állatbiztosítást is meg kellene honosítani. Továbbá felölelné a szövetkezet a gabnamagtárak, az állatkiállitások s jutalmazások, a borpincézés, a hitelszövetkezet eszméjét. Ezek mind közszükségletet képeznek és megvalósításuk sokakat oldana fel azon nagy és elviselhetetlen teher alól, mely alatt görnyedve, viszonylagos támogatás és segélyezés nélkül ma a társadalom nyűgét képezik. Minden tij eszmének a keresztülvitele nehézséget okoz, akadályokba ütközik; de ez ne riassza vissza a vezetésre alkalmas embereket a szövetkezések szervezésétől. Kísértsék meg gazdáink a fönt felsorolt gazdálkodási ágak bármelyikével és ha belátják annak hasznos voltát, terjesszék ki a szövetkezést egy másik ágra. Igy lassankint működési körükbe vonhatják mindazt, a mi gazdaságuk körül szükségük lesr. Darányi földmivelési miniszter épen a napokban irta az Országos Magj'ar Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének. A magyar gazda annak tudatára ébred, hogy a döntésre hivatott állami faktorok után első sorban önmaga van hivatva saját sorsa fölött határozni ; önmaga van hivatva azt jobbra fordítani. Véssék szivükbe a gazdák jól a miniszternek idézett szavait és tudják meg, hogy a magyar gazda öntudatra ébredését a nemzet ma kétségtelen rokonszenvével kiséri. Ennek a rokonszenvnek megtartását és biztosítását elsőrangú feladatunknak kell tekintenünk, Azt se feledjük, hog5' a szövetkezetek felett ma kormány védelem és törvény védelem képezi az erősség és szilárdság pajzsát. Gazda. A tél. Egy-két nap s az első hó lehull, a tél hidege lepörgeti az utolsó aszott levelet a fáról. Ez a körülmény a kalendáriomra, vagy inkább a poétákra tartozik, akik annak rendje-módja szerint zengik el kis dalaikat a föld fehér szemfödeléről. Nekünk a tél nem méla szépségeivel mutatja magát, de összes sebeit, nyomorúságát kitárja. Hogy nézzük, lássuk a szegénységet, a minek a szárnya lebbenésétől megborzong az ember fütött kályhája mellett. Kezdjük ahol végeznünk is kell : a kis gunyhók lakóin, hol az élet nagy tragédiái mennek végbe nemsokára, ha fehér lesz a háztető. A kenyérkereső apának dolgos két kezére nem lesz szükség sok-sok időn által s a tűzhelyben nem gyul láng, az asztalra nem kerül tányér. A kenyér is elfogy lassan-lassan s csak a só marad meg a sublatban, ametyet adóba, mibe másba lefoglalt a végrehajtó. Az a só aztán jó arra, hogy a szegény ember gyermeke hozzágondolja a pecsenyét. A szegény ember gyermekének pedig több okból nem szabadna izgatni a képzeletét. Mert, hogy a télen — bizonyos mint az egyszeregy — beteg lesz. A tél rémséges réme : a gyermekbetegségek valahány fajtája járványnyá lesz. Az iskolákat itt-ott becsukják, a temető pedig egyre népesedik. Az istenkedvelt embert, a gazdag ember doktort, doktorokat hi a kicsi függönyös ágyhoz, telirakja a beteg szobácskáját orvossággal, amit a tudomány kigondolhat. Meg azután elejét is veszi a bajnak, hogy vigyáz a gyerekére, óvja, félti. A szegény — nem mer orvost hozni a betegágyhoz, megsértené a doktort, azt gondolja, meg az apjának se kellett, sót a dédapjának se medicina, mégis ősz lett a hajuk, azt véli bölcsen. Es a kis beteget nem menti meg az anya könye s az apa átka, mikor az irgalmas szomszédoknál kölcsönt kis koporsóra. Mi történnék, hova bukna a társadalmi rend, ha nem volnának jótékony egyesületek, melyek a legszentebb ideált szo.gálják : az emberszeretet. Hány szenvedőnek nyújtanak vigasztalást, hány elcsüggedettnek adják vissza a hitét, hány elesettet emelnek föl ? . . . Hála Istennek itt a városban nem szűkölködünk a társadalomnak ily nagyszerű intézményei hiján. Vannak jótékony egyesületeink, melyek szeretettel teljesitik céljukat s valóban nem fukarkodnak a jóság gyakorlásában. Ezeken az egyesületeken most a sor, hogy a társadalom szolgálatában szolgálatot tegyenek a társadalomnak. Azt hisszük Írásunknak lesz hangja, amit meghallanak ! HIREK. — Jótékonyság. Hornig Károly báró veszprémi megyés püspök ismét fényes tanújelét adta nemeslelküségének. A sümegi Katkolikus Legényegyesületnek a házvétel költségeinek fedezésére 2500 koronát, adományozott. A fenkölt szellemű püspöknek e nemes tényét nagy lelkesedéssel és örömmel fogadták nevezett egyesület tagjai. — Vörösmarty születésének századik évforduló napján, december 1-én a Fehérváron rendezett ünnepségekre Zalavármegye részéről ki voltak küldve : Gróf Jankovich László dr. főispán, Cserfán Károly alispán, Batthiány Ernő és József grófok,^Hertelend}' Ferenc, Hertelendy József és Oltay Guido. — Egyházmegyei hirek. Ö Felsége Reiner Gyula szuloki esperes plébánosnak a Szent-Miklósról nevezett ercsi címzetes apátságot adományozta. — Pallay Miklós Budapestre regemenspaternak neveztetett ki. — Püspöki vagyon A meghalt Hidassy Kornél szombathelyi püspökuek zalamegyei hagyatéki vagyonát most leltározza Zala-Egerszegen két bizottság ; egy gazdasági s egy műszaki bizottság. A bizottságokban benne van a zalaegerszegi közjegyző s egj' miniszteri tanácsos is. — Szép ajándék. Özv. Hilián Jenöné a gyenesi Szt.-Ilona kápolna részére remek szép oltár-teritöt készített. Ezzel az ajándékkal egygyel ismét gyarapította a sok szép egyházi ruhát és tárgyat, melyekkel a kápolna a Hilián család kegyes adományozásából diszeskedik. Isten jutalmazza a nemes szivü úrnőt dicséretre méltó aj ándékáért. — Márkus Emilia — Nagy-Kanizsán. Minden vidéki város meghívásáról lemondott a nagy művésznő, csak éppen Nagy-Kanizsa város és vidékének közöasége részesül ama kiváló szerencsében, hogy Márkus Emiliát a közeli napokban körében tisztelheti. Vidor Samunó úrnőnek, az izr. nőegylet elnökének már régebben tett Ígérete folytán december hó 5-én NagyKanizsára érkezik a nagy művésznő, mely alkalmat arra használja fel a nőegylet, hogy a művésznő szives ós önzetlen közreműködésével jótékonycélu estélyt rendez, mely egyúttal Vörösmarty Mihály születése századik évfordulójának fényes ünnepe lesz. Márkus Emilia az ő utolérhetetlen művészetével Egerszegen elő fogja adui Vörösmárty : Szép Ilonkáját, mi a fővárosi Vörösmarty ünnepély fénypontja lesz. A nagyhatású lirai beszély zongorakiséretére Ollop Ernő volt szives vállalkozni. A nőegylet meghívása folytán az estélyen a város szülöttje, Hevesy Sándor dr. fővárosi iró, a kiváló esztetikus felolvasással fog kedveskedni- Az estély gazdag műsorát Kurt Mella k. a. zongoraés énekművésznő fogja méltón kiegészíteni. — Vörösmarty ünnepélyek. Zala-Egerszeg áldva ünnepli meg Vörösmarty születésének évfordulóját. Örömmel hozzuk a Vörösmarty matinék műsorait ! Z.-Egerszeg lelkes jogász ifjúsága Jankovich László dr. gróf főispán elnöklete alatt dec. 8-án a következő tartalmas műsorral készül leróni hálás kegyeletet a Szózat halhatatlan költője iránt: Hymuus énekli a főgymn. énekkar. 2. Megnyitó beszéd Udvardy Jenötöl. 3. Vörösmarty szelleméhez (apothezis) Gaal Mózestől, szavalja ifj. Czukelter Lajos. 4. Vörösmarty lyrája (felolvasás) Udvardy Imrétől. 6. Szép Ilonka Vörösmartytól szavalja Lackenbacher Pál, zongorán kiséri Udvardy Rafika. 6. Ünnepi beszéd, tartja Kaufmann Mátyás megyei aljegyző. 7. Ének Mihálovics Bélánétól. 8. Vén cigány, Vörösmartytól, szavalja Sipoas Géza. 9. Magyar dalok, zongorán játsza Bubio*