Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-11 / 45. szám

I 000. november 1 BALATON VIDÉK 3 Barátja áldozatokról beszélt. Itt nem lehet szó áldozatokról, hanem hasznos befektetésről, mely gazdag kamatokat hoz. A iinv. 3-án tartott igazgatósági ülésben — melyen jelenvolt — azt. tapasztalta hogy a keszthely-szentgyöi gyi vasúi. érdekeltsége a VHsutügy kérdése és előnye felől nincsen eléggé tájékozva, s hogy a részvényesek csak a jelen pillanatra tekintenek. Ezzt-I szemben hangsúlyozza, hogy a forgalom nagyban emelkedik, ha a keszthely-tapolcai és keszthely-szent-györgyi vasutak összeköttetésbe lépnek. Fölvilágositásként elmondja, hogv a tervezett vasútnak önálló igazgaCt/ . O O tósága leend az egyesítés után. Az egyesítés annyit jelent, hogy a forgalmát közvetlenebbül összehozza Győr vidékével és a déli vasúttal, s hogy a közönség az állami vasutak zónatarifájában s a nagy vasutak előnyeiben részesül, hogy építési tőkére többé nem lesz szüksége, és hogy ezáltal nemcsak elsőbbségi. hanem törzsrészvényeik is nagyobb osztalékot kapnak, mert kissebb tőkét kamatoztatnak, mint a dunántúli ll. é. vasutak. A kis vasútnak kilometeres bevétele 4500 forint. De tarifája oly nagy, hogy kétszerese az állami vasutak tarifájának. Az ő Bzámitása szerint, ha az állam átveszi a vasutat, a szállitáson évenkint a város közönsége nyer 25000 illetve 50000 irtot. Amiért nem szabad, nem lehet lemondani Keszthelynek saját jövő boldogsága kockáztatása nélkül a létesítendő vasútról s az egyesítés eszméjéről. A beszédet lelkes éljenzéssel fogadták. Végül Hertelendy Ferenc kéri a megvá' lasztott gyüjtőbizottságot, hogy a gyűlést dec. 20-ig eszközölje és az »láírási iveket hozzá dec. 25-ig küldje be. S ismételten kéri az érdekeltséget, hogy a. város jól felfogott érdekében tegyen meg mindent, hogy a vasút létesítésének se > a pénz, se az egyesítés utjár ne szegje. 0 életének egyik legszebb napjai közé számítja azt a napot, ha január elején azt az újévi üdvözletet küldheti a város közönségének. hogy a kaszthely-tapolcai vasút kiépül. Járásköri közgyűlés. A zalamegyei általános tanítótestület zalaegerszegi járásköre folyó évi november hó 7-én tartotta Zala-Egerszegen rendes őszi közgyűlését, melyről tudósítónk részletesen a következőkben számol be. Fél 10 órakor Makara Mariska zala-egerszegi tanítónő a III, leány osztály

Tban próba tanítást tartott. Próba tanítása tárgyát a „Harkály" cimü olvasmány képezte, melynek feldolgozása fél órára terjedt. A tanítás megbirálására kiküldettek ; Bajáimé Tikk Mariska, Pollanky Anna, Németh Mihály és Martincsevics Ferenc Glaser Gyula elnöklete alatt. A biráló bizottság a tanítást minden tekintetben sikerült nek találta s jegyzőkönyvi elismerést kért szavazni, mihez a közgyűlés egyhangúlag hozzá járult. Ennek megtörténte után elnök Csiszár József zala-egerszegi tanító a gyűlést a következő beszéddel nyitotta meg : T. közgyűlés ! Jelentésemet most csak a tavaszi közgyűlés óta történtekről teszem meg, mivel nz addig történtekről ugyanakkor már beszámoltam. A tavaszi közgyűlésnek első oly megbízása, melynek elvégzéséről számot adni kötelességem módot keresni arra, hogy Nóvák Mihály kartársunknak az iskolaszék és gondnokságok eltörléséről szóló indítványa minél szélesebb körben terjesztessék. A központi elnökség nevezett kartársunkat felszólította indítványának a megyegyűlésen tett előterjesztésére, melynek megtörténte után az általános tanító testület kimondotta, hogy a két intézmény eltörlését nem, hanem olyképen reíormálását kívánja, hogy az iskolaszékek és gondnokságok „az iskolának csak anyagi ügyeit vezessék, a szellemi vezetésre pedig a járási szakfelügyelet behozatalát tartja szükségesnek. Épen ezért megkeresi a magyarországi tanítók Országos Bizottságát, hogy a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszterhez e tárgyban felterjesztést tenni szíveskedjék." Bár nemcsak a most emiitett indítványt, hanem többi tárgyainkat is elég behatóan tárgyaltuk, mégis sajnálatosnak kell mondani, hogy a tavaszi közgyűlés nem igen volt látogatott, ugy, hogy nem esnék a nagyítás hibájába akkor sem, ha azt mondanám, hogy a tagoknak talán fele otthon maradt. A rossz idő mentené az elmaradást, ha többen és pedig távol lakó kartársak kocsin való utazása be nem bizonyította volna, hogy a gyűlésen való részvétel nem volt lehetetlenség. Érkeztek be ugyan kimentő levelek, melyeknek alapján a választmány az igazoló kartársakat felmentette a mulasztás alól. Többen az elmaradás okát nem tudatták, kikre a választmány 8 napi igazolás fenntartása mellett kimondotta, hogy az alapszabályok 16. § ának 2-ik bekezdése értelmében a bírság kirovandó. A választmány ezen határozatát Nóvák Mihály kartársunk jelen közgyűléshez megfellebbezte. Ennek kell tulajdonítani, hogy a mulasztó kartársak; t igazolásra, vagy a bírság lefizetésére nem szólította az elnökség. Ugyancsak a választmány folyó év

; június hó 17-éu tartott ülésén segélyegyleti ügyvezető alelnök azon hátralékosokkal szemben, akik felszólítására még választ nem adtak, felhatalmazást kért, hogy ügyvéd által felszólitathassa. A választmány a kért felhatalmazást nem adta meg, hanem szeptember közepét tűzte ki mint határnapot a tartozások rendezésére. Csak sajnálkozással adhatom a T. közgyűlésnek tudtára, hogy a választmány ezen határozata következtében Baján Ferenc igazán nagy rendszeretette] és pontossággal betöltött tisztéről lemondott. Azóta a segélyügyeket magam intézem, de mivel előre láttam, hogy az adott halasztásra dacára sem fognak rendeztetni a tartozások, a választmány határozatának jelen közgyűlése előtt leendő tárgyalását még a fentebb emiitett választmányi ülésen bejelentettem. A f. évi október hó 17-én tartott választmányi ülés a jelen közgyűlés előkészítésével foglalkozott. A tárgysorozat megállapitásán kívül a választmány az 1898. évi május hó 26-án tartott közgyűlési határozat értelmében a 20 korona pályadíj kitűzését javasolja a következő 3 tétel valamelyikére. 1. A rajz módszeres tanítása az elemi iskolában. 2. A földrajz módszeres tanítása a Ill-lk osztályban. 3. A tanitó, mint psychologus. Ezen három tétel bármelyikének elfogadását a közgyűléstől kérem. Járáskörünk tagjainak a száma 1899. évi november hó 9-én tartott gyűlés óta a következőkkel szaporodott: Horváth János, Bittera Béla, Iványi Andor, Kiss Dénes, Németh Mihály, Pataky Kálmán, Murkovics János, Farkas Anna, Pollanky Anna. Rozs Matild, Glazer Gyula, Szűcs Imre, Adamcsik István, Gutman János, Kilár Károly, Ujlaky Ferenc, Jendrasek Ignác, Tóth János, Erczy Jolán, Horváth László, Kiss Károly, Kaszli András, A

rizy István, Záborszky Kálmán, Berlek Győző, Horváth Erzsi és Kovács István. Ezen idő alatt eltávoztak : Rózsa Károly, Németh Mihály és Kovács Jolán. Igy ez idő szerint a tagok száma 84, kik közül 70 férfi és 14 nőtagAz elnöki jelentés tudomásul vétetvén, Glázer Gyula szent-gróti igazgató-tanitó felolvasása következett a nevelésről, mely théma ügyes feldolgozásával a hallgatóság figyelmét nemcsakhogy lekötötte. hanem a helyenkint kapott sok „helyes" és „ugy van" megjegyzésekan kívül a közgyűlés jegyzőkönyvi elismerést szavazott előadónak. — Kaszli András pórszombati tanitő rövid, de magvas, sőt mondhatni magas röptű értekezést olvasott fel : „A tanitó, mint népnevelő" címmel. Kezdetben hangja kissé fátyolozott volt, de a munkája szellemi tartalma oly arányban lett erőteljesebb előadása, mig végre jegyzőkönyvi elismerést nyert dolgozatát élénk helyeslés közt befejezte. Harmadiknak Horváth János zala-egerszegi tanitó ült a felolvasó asztalhoz, hogy részletesen feldolgozott és az egyesületi életről szóló értekezését felolvassa, mely annál érdekesebb volt, mivel a Pesti Hírlapban megindult s a tanítóságot közelről érdeklő rendszeres támadást is előadása keretébe vonta. Ezt azonban semmi támadó él nélkül oly szerencsésen végezte, hogy nem tudni ezért-e, vagy külömben gazdag eszme tartalmú fejtegetéseiért általános éljenzésben részesült, amit szintén egyhangú jzkvi elismerés kisért. Ezután Cs. Péterffy József egerszegi gazdasági szaktanár, lapunk munkatársa, a szőlőojtás terén tett ujabb kísérletekről és haladásról értekezett az úttörők munkássága ismertetésével és az egyes fogások gyakorlati bemutatásával, mit az egerszegi gazdasági iskola tanulóiból három III. éves tanuló végezett. A nagy figyelemmel és érdeklődéssel tartott felolvasás jzkvi elismerésben részesült. Az ezt követő öt perc szünet után a folyó ügyek és indítványok kerültek a sorra, melyek alatt az elnöki jelentésben már ismertetett és a tavaszi közgyűlési ől elmaradottak büntetését célzó inditvényra több hozzászólás után a közgyűlés Udvardy Ignác azon határozati javaslatát tette magáévá, hogy a. meg nem jelent és nem igazolt tagokra az alapszabályok éltelmében kirója a büntetést. A segélyegyleti ügyekre vonatkozó s ugyancsak föntebb ismertetett elnöki jelentés felett parázs vita indult meg, de a „kardöskodók" látván a közgyűlés hangulatát, bele nyugodtak abba, hogy ismét Baján Ferenc vegye kezébe a segélyegyleti ügyet s vezesse azt pártatlanul az a.la pszabályok értelmében. E tárgynál volt az első női felszólaló az egész közgyűlés alatt. A fentemlitett három pályatétel közül a közgyűlés április 1. határidővel a 2-ik számút fogadta el. A tavaszi közgyűlés helyéül Zala-Koppány jelöltetett ki tekintettel arra a körülményre, hogy az ottani tauitó Békefi Elek tanítóságának 25 éves fordulóját akkor jubilálja. Uj tagokul felvétettek Kovács István, Horváth Orzse és Benkő Pál. A számvizsgáló bizottság jelentése alapján pénztárnoknak a felmentés megadatott. Az egyesület vagyona készpénzben és váltókban 5Ö22 K. 52 f. A közgyűlésen jeleD volt rendes tagok száma mintegy 75-öt tett ki. Az ülés a délutáni órákba nyúlván, 2 órakor a „Korona" szállóban 50 teritékes ebéd volt, mely alatt Csicseri J. zenekara játszott. Felköszöntőket mondtak : Ruzsicska Kálmán dr. kir. tanácsos, tanfelügyelő a járásköri tanítóságra, Csiszár József elnök Ruzsicska Kálmán drra és Péterffy József a hölgyekre. Székely Tövis. Esküdtszéki tárgyalás N.-Kanizsán. Első nap. Eg\

r költői fantáziával megirt népdrámához hasonlít az a bűncselekmény', a melyet a n.-kanizsai esküdtszék f. hó 5-én tárgyalt. Izgága legény volt Nagyboldogasszonyfán Nagy János, még csak folyó óv január havában eresztették a kanizsai börtönből haza, hol hatóság elleni erőszak miatt ült és ugyanezen év május 20-án már embert ölt. Az ügy előzményei a következők : Nagy János elcsábította Kelemen Marit. A szégyen után tudni se akart a leányról, kinek bátyjai Józsi és György szintén boldogaszszonyfai lakosok természetesen haragudtak reá; de haragjukat nem igen mutatták, remélvén talán mégis csak elveszi a leányt. 1900. május 20-án vasárnap lévén, este mulatozás volt a falu korcsmájában. A belső szobában több oda való gazda ült családjával, többek között a Kelemen fivérek is, a külsőben pedig Nagy János harmonikáit idegen falubelieknek. Sehogy sem tetszett ez Kelemen Józsefnek, ki fel is kiáltott : „ha mulatni való kedvem lenne, összetörném a Nagy Jancsi muzsikáját !" Nohát itt van, törd össze, szólt Nagy, ki meghallotta a felkiáltást ; a többiek csitítgatták, „eredj haza és feküdj le", szólt Kelemen György neki; és hogy a béke teljesen helyreálljon, Kelemen József is visszavnota a szavát „nem bántlak én Jancsi, a muzsikádat sem töröm el." — Nagy János haza is ment ... de nem lefeküdni, hanem egy baltát hozott és visszajött, ugy 10 óra tájban találkozott a korcsmából immár hazatérő társasággal Deli Márton háza előtt. „Itt vagy Józsi", kiáltott és felemelt baltával rohant a társaságnak. Közbe lépett a bakter Rezes károly, ki lelövéssel fenyegette, a Kelemen fivérek rárohantak, földfe teperték, kivették a baltát kezéből, amelylyel a Józsi elszaladt, a lármára előjöttek Kelemen Domonkos és