Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-11 / 45. szám

4 BALATON V LDISK 15)00. november 11 Kovács Lajos, kik szétválasztották a dulakodó­kat. Nagy János felkelt a földről, e percben ért oda az ágyából a lármára felkelt apja egy éles ásóval, ami csak ugy akadt a kezébe. A fiu el­kapta az apától az ásót, a még jelen lévő Ke­lemen György fejére sújtott és ez 10 napra a kapott sérülés következtében kiszenvedett. A részletes tárgyalás a következő : Elnök Tóth László. Szavazó birák Huszár dr. és Csesznyák M. Ügyész Orosdi dr. kir. ügy. Védő Weisz Lajos dr. Jegyző Szeres. Esküdtszéki tagok : Czakó Béla, Fante Mór, Csóka Ferdinánd, Trmler József, Kohler Gusztáv, Fesselhofer József, Mátyás István, Keller Mátyás, Práger Béla, Hammetmayer La­jos, Grüuhut Alfréd. Elnök : Következik a vádlott kihallgatása, Vigyázzon vádlott, figyeljen ide, mivel vádlója az ügyész ur. Következik a fentvázoltak sze­rinti vádlevél felolvasása. Elnök : Megértette ? Vádlott: Igen. — Hát mondja most maga el, mi történt 1900. május 20-án este. — Akadczva adja elő az eseményt, igyek­szik a leányt is rágalmazni. — Hagyjon békét annak a szerencsétlen teremtésnek, ne rágalmazza. — De olj-an az a lány kérem, a bátyjai fenyegettek, hogy kiveszik a szememet. — A korcsmában is fenyegették ? Megütöt­ték, vagy meglökték magát. — Nem. Mindennek a bakter az oka. — Majd mondja a szemébe. — Meg is mondom neki. — Miután már hazament, mért jött vissza a fejszével. — Hogy Józsit megverjem. — Hát nem Györgyöt akarta bántani. — Nem én, kérem, csak mikor a dulako­dásból kiszabadultam, nagyon elkapott az indu­lat, kikaptam az apám kezéből az ásót, mert hát a fejszét elvették tőlem, ütöttem vele, a Györgyöt találtam, nem tehetek róla tisztelt elnök ur. — Lássa János, szegény családos embert ölt maga meg, ki magát soha se bántotta. A családját meggyalázta, őt meg elpusztitotta. — De mindig fenyegettek. — Nem lehet az igaz, fiam, mert ha bán­tani akarták volna, mikor a kezük alatt feküdt, akár meg is ölhették volna. Konstatálja ezután az elnök, hogy a vádlott atyja nem kivánt val­lani. Be se idézték. Következik az első tanú, a megölt özve­gye, Horváth Anna, 50 éves r. k., 4 leánygyer­mek anyja. Vallomása nagyon lényegtelen, bár szintén a korcsmában volt ; folyton sir. 1000 korona kártéritést kér a saját és 1000-et a gyer­mekek részére. Következik Rezes Károly hosszú szikár em­ber, a falu felesküdt mező és éjjeli őre, 49 éves, nős, r. k. Elnök fölszólitja, hogy mondja el, mit tud a Nagy János és Kelemenek közötti haragról. Szokták ezt a Jánost fenyegetni ? — Nem tudom. — Ha maga bakter meg csősz, a faluba kellene ilyesmit tudni. Hát a korcsmába bán­tották-e? — Nem. Mondták : „erigy haza aludni." — Aztán midőn hazament, hol találkoz­tak vele. — Deli Márton háza előtt, jött a baltával, kiabálta: Jóska hol vagy! Felém is jött, de én rászóltam, hogy lelövöm, arra azt felelte, nem bántom én Károly bácsi. De a Kelemenék lete­perték, elvették a baltáját. — Vádlott, mi a megjegyzése. — Nem igaz ez az ember. A tanút megesketik. Következő tanú Rezes Károlyné 54 éves rom. kath. — Mit látott maga? — Semmit, kérem, én a részeg asszonyt néztem. — Most semmi közünk a részeg asszony­hoz. Ott volt a Deli Márton háza előtt, midőn a gyilkosság történt. — Igen. Kértem is a Jánost, ne csinálj hi­bát, tedd el a baltát, de nem hallgatott a szóra. Ezután a megöltnek fivérét hallgatták ki. Kelemen József 35 éves nőtlen r. k. szé­pei- előadja nővére szomorú esetét, majd a tárgyra tér. O volt, ki kiáltotta, hogy eltöri a muzsikát, de látván az indulatos Nagyot, visz­szavonta a szavát. Neki volt készítve a halálos csapás és a bátyját találta. Nem mond semmi ujjat. Meg is esketik. A következő három tanú, Kelemen Do­monkos, Kovács Lajos és Rezes Kálmán, kik csak a veszekedésnél voltak és első izben szét­választották őket, semmi különöset nem mon­danak. Az elsőnek módjában lett volna Nagy Jánost elliivni, de nem tette. Az elnök ezért meg is szólá. Majd a szakértőket hallgatják ki, először Hanny Ödön dr., majd Simon Sándor drt, végül Szigeti dr. törvényszéki orvost, kik mind meg­egyeznek, hogy az ütés feltétlen halálos volt. Az esküdtek szavazatának alapján a tör­vényszék Nagy Jánost 3 és fél évi börtönre és 1200 korona kártérítésre itélte a 301., 306. és 307. szakaszok értelmében. Sulyositó körülmény, hogy azt ölte meg, kinek nővérét meggyalázta és hogy büntetve volt. Enyhitő, hogy a korcs­mából jött és bort ivott. Második nap. Az ülésszak második napján az esküdt­szék Horváth József tilaji molnár ügyét tár­gyalta, ki az ügyészség vádirata szerint nejé­nek tulajdonát képező malmát gyújtotta föl szándékosan, Az esküdtbíróság tagjai voltak : Elnök : Mikos Géza kir. táblabíró. Szavazó birákj: Knor János és Kiss István dr. Jegyző : Kondor Jenő dr. Ügyész Kendy Elemér dr. alügyész. Védő : Havas Hugó dr. O • Esküdteknek sorsoltattak: Czakó Béla, Jomler József, Belus Lajos, Reichenfeld Gyula, Kuttler Gusztáv, Stieder Lajos, Szilágyi Gjula, iíj Fesselhoffer József, Mátyás István, Grünhut Alfréd, Práger Béla, Keller Mátyás. Pótesküd­tek : Soinosi Vilmos és Csóka Ferdinánd. Vádlott előadja, hogy a malmot petróleum mécscsel gyújtotta fel, s azért mert minden fá­radtsága dacára sem volt képes használható állapotba hozni s vele családjának kenyeret keresni. Igy vall neje is, az egyedüli tanú ez ügyben, ki védő kérdésére még hozzáfűzi val­lomásához, hogy a malom lakható nem volt s csak évekkel ezelőtt fordult elő, hogy éjjeli őrlők ott virrasztottak. Ügyész és védő most a kérdéseket szöve­gezték meg s a tvszék két kérdést állapí­tott meg: T. Bünös-e vádlott Horváth József tilaji molnár abban, hogy 1900. ápr. 9-én éjjeli 10 óra körül feleségének és mostoha gyermekeinek tulajdonát képező oly malmot gyújtott fel szán­dékosan, mel}- emberek lakául is szolgál ? Ha nem, bünös-e abban, hogy gazdasági épületnek tekintendő malmot gyújtott fel szán­dékosan ? A kérdések szövegezését a perbeszédek követték. A kii-, ügyész azt igyekszik bizonyítani, hogy vádlott tettét azon okból követte el, hogy ezáltal a biztosított 200 forint összeghez jnthasson. Védő ez a törvény magyarázatára támasz­kodva azt mondja, hogy nem minden malom felgyújtása gyújtogatás, hanem kell, hogy a malom emberek lakául is szolgáljon, és a fel­gyujtás közveszélyes jellegű legyen. Gazdasági épület pedig a malom a törvény értelmében nem tekinthető. Felhívja továbbá az esküdtbíróság figyel­mét, mily lelki állapotban volt védence a tett elkövetésekor s kérte annak felmentését. Az esküdtek visszavonulnak s a védő­ügyvéd kiváló jogi tudással megszerkesztett classicus beszédének közvetlen hatása alatt fel­mentő verdictet hoz, minek alapján a trvszék tettest a vád és következményei alól felmenti. Ügyész, vádlott, védőügyvéd az ítéletben megnyugodnak. Az esküdtbiróságnak, mint büntetőbíróság­nak fennállása óta ez az első felmentő verdict Nagy-Kanizsán. Harmapik nap. f November 8 án Sznopek György és Kiss János gyujtogatási büuügyében tárgyalt a n,­kanizsai esküdtbíróság. Elnök Mikos kir. táblabíró, előadó : Knor tvszéki biró, szavazó : Kiss dr. törvényszéki biró. A vádhatóságot Kendy dr. kir- alügyész képviseli. Hivatalból kirendelt védő Sznopek részére Schvarz Adolf, Kiss részére Fried Ödön. dr. Esküdtek: Villányi Henrik dr., Grüubut Alfréd, Hiczelberger Lajos, Stieder L«jos, Csóka Ferdinánd, Mátyás István, Belus Lajos, Prohat Káioly, Trmler József, Somosi Vilmos, Bencik Ferenc dr., Keller Mátyás rendes,. Hammer­mayer Lajos és Feszellioffur József póttagok. A vádlottakat szuronyos őr kiséri be. A vádlevél szerint két gyujtogatást rónak ter­hükre. Az egyiket Kis János felhajtására Szno­pek követte el, felgyújt váu 1900. immár havá­ban az előbbinek a tilaji határban levő és az El ső általános biztosító társaságnál 300 forintra biztosított pince hajlékát tiz pengő forint bér­ért, a másodikat állítólag Kiss követt^ el, fel­gyújtván Szent, Péter községben szomszédjának kazalját, hogy ettől szintén bebiztosított háza tüzet fogjon. Ezen második tűzt elfojtották, bizonyítani sem lehetett semmit és ezen vád alól a terhelt teljesen felmentetett. Maga a tárgyalás, bár a verdictet az es­küdtek csak este fél 11 órakor hoztak meg, nem vot érdekes. Az egész idő részint a semmi lényegeset nem tudó tanuk kihallgatása részint a formali­tások betartásával mult el. A vádlottakat is csak a saját elszólásuk hozta bajba. Egyetlen érdekes momentum a szembesítés volt, a midőn a bünszerzést egyik a másikra igyekezett tolni. Sznopek, ki Kisnél valamivel értelmesebb, szilárdan állítja, hogy őt ez csábította a gyuj­togatásra, mig Kis a mellett marad, hogy Szno­pek ajánlkozott a bün elkövetésére. Es ezt illetőleg Fried dr. védő szavai szerint »csak az Isten lenne képes kihámozni az igazságot*. A kérdések feltevését élénk vita előzte meg. A védők csak a csalás bűntettét látták megállapítva, miután a gyujtogatáshoz a veszély elterjedésének lehetősége is szükséges, a mi az egyedül álló píncehajleknal nem forgott fenn. A közvádló a veszély létét erősítette. Az esküdtek (főnök Bencik dr.) rövid ta­nácskozás után Kis Jánost a felbujtásban, Sznopek byörgyöt pedig csalásban mondották ki bűnösnek, a mely verdict alapján a törvény­szék alapján Kis Jánost a b. t. k. 379 és 380 szakaszai szerint ket, évi börtönre, és 3 évi hivatalvesztésre, Sznopek Györgyöt a 379. és a 382. szakasz alapjan 1 ev és 9 havi börtön­büntetésre es 3 evi hivatalvesztésre itélte. Az Ítéletben ugy a védő mint, az ügyész semmi­ségi panhszt jelentettek. A vádlottakat pedig egyelőre szabadlábra helyezték, HÍREK. — Erzsébet napja. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter rendelete értelmebsn az isko­lák f. hó 19-én megboldogult Erzsébet király­nénk emlékére gyászünnepet rendeznek. A kath. főgimnáziumban Berkes Ottó tanár tartja az ün­nepi beszédet, az ifjaság énekkara gyászdalokat fog énekelui. — Személyi hírek. Gróf Festetics Tassilo ur őexcellentiája nejével Hamilton Mária her­cegnővel együtt, ma Berzencéről, — hova a multkedden mentek — Bécsbe utazik. —Klobiicár Vilmos altábornagy honvéd lovassági felügyelő f. hó 6-án szemlét tartott a helyben állomásozó 8-ik honvéd-huszár ezred II. osztálya fölött. A tapasztaltak fölött legnagyobb megelégedésének adott kifejezést. x — Vörösmarty születésének százados év­fordulóját az egész fnemzet megüli, mindenütt folynak az előkészületek a magyar költő király emlékének méltó megünneplésére. Hát Keszthe­lyen mi lesz ? ! Igaz ! hisz a kath. legényegylet már lerótta kegyeletét a »Szózat« költője iránt. — Egyházmegyei hírek. A csurgói kerület esperesévé Péller Pál mura-kereszturi apát-ple­bánost nevezte ki megyéspüspökünk. — Bőzinger Rezső sztszéki jegyző f. hó 6-án tette le utolsó szigorlatát a budapesti egyetemen a morálisból és pastoralisból. Üdvö zöljük a jeles tehetség* fiatal tudorjelöltet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom