Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-07 / 40. szám

3 szági viszonyainkra következtetést vonhatnának belőle. Lássuk teliát hazai viszonyainkat. Vizs­gáljuk, hogy vájjon van-e létjogosultsága a ma­gyar agrár politikának ? Igenis van, mert hazánkban a mivelés alatt álló terület több, mint huszonhét millió katasz­trális hold. Ez a terület Magyarország népessé­gének 75 %-át, vagyis 3/ 4 részét látja el foglal­kozással, kenyérrel és ruházattal. Ez képezi az államháztartás legbiztosabb és legnagyobb jövö­delmét. Ezzel szemben csak Ve" a a lakosságnak az, mely nem a földből meríti megélhetése felté­teleit. Tehát Magyarország első sorban földmű­velő állam s igy közgazdaságának egyes ágai közül ez képezi ama gerincet, melyen a többi felépül s mely ha elég sziláid : munka és erő­képes a többi tag is, de ha nem, akkor beteg az egész organizmus. Védeni a földbirtokkal az országot s ezzel együtt a nemzetet a kapitaliz­musnak alább felsorolandó bűnei ellen, nemcsak hogy nem jogos, hanem egyenes kötelessége a magyar agrár politikának. Hisz védelme tárgyát ezeréves multunk véráztatott mezeje képezi, melynek felvirágoztatása népességünk 3/ 4 részé­nek boldogulása. Dacára ezen nemescélu munkájának, mégis a nagy tőke s az ehhez közel álló körök állandó támadásban részesitik. Es ha mégis akad egy­egy nevesebb, a közjót szivén viselő egyéniség s az agrár törekvések előtt meghajtja zászlaját, azt üldözik s a legkíméletlenebb bánásmódban részesitik, mint tették s teszik Darányi minisz­terrel párisi beszéde miatt. Ezt a zsarnokságot, az ilyen méltatlan ül­dözéseket csak ama nagy erő képes megtörni, mely az agrárismusban rejlik. Miután kimutattam, hogy az agrárizmus vagy kapitalizmus körül melyiknek van akár hazánkban, akár Európában tárgyilagos alapja, rátérek azoknak munkájára és társadalmi törek­véseire ugy, mint azt nap-nap után észlelhetjük. Az ingó nagy tőke, vagy kapitálismus leg­nagyobb bűne, hogy egyesek kezében óriási va­gyont halmoz össze s igy a nagy tömeget ki­zsákmányolja. Kevés kézben csoportosít oly jö­vedelmet, melyből ezerek volnának képesek megélni. Igy terjeszti az elégedetlenséget. Szülő anyja a szocializmusnak és a communiz­musnak. Az ingó nagy tőke ezen kizsákmányoló rendszere, mely a nagy tömeggel meggyülölteti az egész társadalmi rendet. A gyengét az erő­sebbel szembe semmi veszedelemben nem ré­szesiti s igy ez talán nem ok nélkül tekinti az egész társadalmat ellenségének, mert látja, hogy az nem védi meg. Es talán igaza vau. Kom nézi a kapitaliz­mus, hogy mi módon és esz!;őzzel, csak gyűjti és halmozza kevesek kezében a milliókat. Fel­állította az arany borjut, hogy imádja szegény és gazdag egyaránt. Igy megmételyezte s mé­telyezi az emberek szivét és lelkét. Bünkovácsa lett a vallástalanságnak és erkölcstelenségnek : ezzel egyidejűleg terjesztvén a fényűzés minden ágát. • Igy lett okozója a kapitalizmus a tömeg nyomorának, mely melegágya lett a társadalmat felforgatni akaró törekvéseknek. Ugyancsak következmé.iveiben egyik leg­súlyosabb büue a kapitalizmusnak, hogy rend­szeres és kellő fizetési eszközök hiányában is eladósitotta egyes államokban a városokat, köz­ségeket, egyeseket azon a címen, hogy minde­nütt és mindenfelé a haladás elmaradhatlansá­gát hazudtolta, a hiszékenyeket pedig fényes kilátásokkal elámította. Gondoskodott saját adómentességéről, a földet pedig megterhelte. Az állandó hadsereg békében is talpig fegyverben kell, hogy álljon, miben ismét a kapitalizmusnak van nagyrészemert az ö vagyonát kell hogy védelmezze. A kapita­lizmus eszelte ki ama létező egyenes adók minden nemét: a határ vámokat, a fogyasztási adókat, az illetékeket, a monopoliumokat s ezek kel a pénzügyi hivatalnokok és pénzügyőrök hosszú légióját csak azért, hogy kölcsön adott összegeit s azok kamatait kierőszakolhassa. Csak­nem nyilvánosan befoly a választásokba, hogy azután annál könnyebben szavaztassa meg a hadügyi és pénzügyi kiadásokat, ha mindjárt összeroskadnak is a terhek alatt az államfenn­tartó tényezők. Munkaköréből kizárta az álló tőke termelő képessége nagyobbitását, sőt bilincsekben tar­totta, hogy mennél jobban kihasználhassa. El­sőben leigázta befolyásával, azután koldussá tette a betáblázásokkal. Kölcsönös munka és támogatás mellett vi­rágzó gazdasági viszonyokat hozhattak volna létre, de a hatalmi birvány nem engedte. Azon­ban ennek is van határa. Megbénult az álló tőke munkaképessége, sorvadni kezdett az ingó töke. Most a gyengébb élni akar jogaival, az eresebb feljajdul. Ismétlődik a mese, mely szól a farkas és bárányról. Akár bántottál, akár nem, az nekem mindegy — mondja a nagy ringő tőke — megeszlek. Igy tettem a múltban ne tenném a jövőbe. Mit nekem a vallás, er­kölcs, hazafiság. Megcsináltam a stréberség ver­senyét — haladj, ha tudsz. * * * Paraszt szocializmus. Börze. Szabadverseny. Korrupcio stb. mind sorra kerülnek, mert érde­künk a nép érdeke. Péterffy József. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 2-án gróf Jankovich László dr. főispán el­nöklete alatt tartotta rendes havi ülését. Ezt az ülést a szüreti idő közelségére való tekintettel a rendes határnapnál egy héttel előbb tartották meg. N.-Kanizsa városi közkórház 1901. évi költségvetését azzal terjeszti fel a belügymi­niszterhez, hogy azt, valamint, a kórházi orvosi állás szervezése és a kó'hári személyzet fizeté­sének emelése tárgyában hozo.tt és törvényható­ságilag is megerősített képviselőtestületi hatá­rozatot jóváhagyni szíveskedjék. Steril Bernát rátkai bérlőnek a letenyei főszolgabíró azon határozata ellen tett felleb­bezését, melylyel cselédjei részére vadászati jegy elnyerhetése céljából a bejelentés láttamo­zását megtagadta, a bizottság elutasitotta. Hartl János volt andráshidai anyakönyv­vezető által túlél -ezett 10 írt 03 kr. elengedé­sét a felhozott méltányossági körülmények fi­gyelembevételével a bizottság javasolja. Frász Tamás volt anyakönyvvezető helyettesnek 20 frt 84 kr. tulélvezmény elengedése iránti ké­relmét azonban teljesíthetőnek nam találta. A lenti segédjegyző anyakönyvvezető he­lyettes 60 korona évi tiszteletdijat évi 24-0 koronára kéri a bizottság felemeltetni olykép azonban, hogy segédjegyzőül csak az anya­könyvvezető helyettesi állásra alkalmas egyén alkalmazható. Nagy Sándor bellatinci anyakönyvvezető tiszteletdíj felemelésérti kérvényét azzal ter­jeszti fel a miniszterhez, miszerint tekintettel arra, hogy ezeu kerület katóságának száma a 8000-et megközelíti az ily népességű kerületben pedig a körjegyzői és anyakönyvi teendőket megfelelő munkaerő nélkül elvégezni nem le­het — azt a kérelemhez képest 1200 koronára sziveskedjék felemelni. Ferenczy János kis-komáromi anyakönyv­vezető tiszteletdíj felemelésérti kérvényét pe­dig azzal adja ki a járási főszolgabírónak, hogy azt a kerülethez tartozó községeknek a szék­helytől való távolságát, e községek népességét, a körjegyzőség és anyakönyvi hivatalnak az utolsó 3 évről szerkesztett ügyforgalmi kimuta­tásával szerelje fel. A baksai körjegyzőségben segédjegyzői állás szervezésére vonatkozó iratokat a bizott­ság a vármegye alispánjának adja ki. Halász József a galamboki, Plichta Lajos a Csáktornya vidéki, Pintarics Pál a dráva­vásárhelyi, Krampatics József a stridói és Ell­mann Béla a karmacsi kerületbe anyakönyv­vezető helyettesekké leendő kinevezésre hozat­nak javaslatba. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint szept. hóban meglátogatta a zala-egerszegi iparos inas iskolát, értekezett a helyszínén a petőhenyei második tanítói állás ügyében. A zala-szent­! iváni iskolában a kívánt intézkedéseket meg­tette; meglátogatta továbbá a miilei rk., csonka­' hegyháti ág. ev., barabásszegi ev. ref. és bolla­hidai ág. ev. stb. iskolákat és jelen volt a szepetueki rórn. kath. iskola uj épületének fel­szentelésén. A zala-szeiitlászlói, szentpéteruri. vindor­nyafoki, gáborjaházi, vaspöri, udvarnoki, akali, gelsei és háshágyi tanítók államsegély iránti ügyeit a bizottság a miniszterhez terjeszti fel, úgyszintén az orosztonyi rk. iskola ötödéves pótlékának Markovics János tanitó részére le­endő átutalási ügyét is. Keszthely nagyközségnek az ottani uj kór­ház ügy mikénti állásáról szóló jelentését ille­tőleg arra a kérelmére, hogy a terület meg­vizsgálása és a szükséges útbaigazítások meoad­hatása céljából egy közegészségügyi szakértő kéressék a belügyminisztériumtól — a bizott­ság azt a határozatot hozta, hogy miután a község a f. évi augusztus hó 14-én 2608. szám alatt hozott határozatban előirt feltételeknek eleget nem tett, illetőleg a kórháznak mily rendszer szerinti felépítése iránt nem nyilat­kozott, — fenti határozatnak még e hó végéig leendő teljesítésére a községet utasitotta. Bazsi község kérvényét, hogy ott egy postahivatal állíttassák fel, tekintettel arra, hogy Bazsin mint körjegyzői székhelyen posta­hivatal felállítása általános közigazgatási érde­ket képez, továbbá, hogy az érdekelt községek a felállítandó postahivatal költségeihez hozzá­járulni is készek, — továbá Miksavár község és a felsó-mihályfalvi körjegyzőségek kérvényét, tekintettel a felhozott és a valóságnak megfe­lelő azon körülményre, hogy Miksaváron egy postahivatal nemcsak ezen vidék országos ha­társzéli fekvése miatt, melyn'ek következtében a lakosság postai igényeit a szomszéd Stájeror­szágban fekvő Polsztrau községben kénytelen kielégíteni, de azéit is okvetlen szükséges, mi­vel a felső-mihálfalvi körjegyzőségnek postahi­vatala nagyon messze fekszik: a közigazgatási bizottság ugv általános közigazgatási valamint nemzetiségi és politikai okokból meleg párto­lással küldi át a pécsi posta és távirda igaz­gatósághoz. A most jelzett igazgatóság tudatja, hogy Meszes-Győrök, Vonyarc, Vashegy köz­ségek azon kérvényét, miszerint a gyenesi posta­hivatal Vonyarc-Vashegyre áthelyeztessék, a ke­reskedelemügyi miniszter nem teljesítette, azért a bizottság, tekintettel arra. hogy Vonyarc Vashegy a Keszthelytől Balaton-Edericsig el­nyúló szőlőhegy vidék központjába fekszik s egyúttal körjegyzői székhely is, mig ellenben Gyenes-Diás ezen hegyvidék Kf-szthely felőli szélén van, honnét a lakosság a postai szük­ségleteket a keszthelyi postahivatalnál kényel­mesen kielégítheti — a közigazgatási bizottság ezen tény körülmények részletes előadása mel­lett feli ;eri a kereskedelemügyi minisztert, hogy a gyenes-diási postahivatalnak Vonyarc Vas­hegyre való áthelyezését rendelje el. ÁUamépitészeti hivatal az 1901—1904. években a tvh. közutak fenntartására szükség­lendő fedanyag vállalati szállításának biztosítása tárgyában felvett jegyzőkönyveket és mellékle­teit bemutatja. Miután a versenytárgyalási ira­tok szerint az árlejtés tág körben kihirdettetett és a versenytárgyalás a fennálló szabályok sze­rint megtartatott, a beérkezett ajánlatokban fog­lalt egységi árak jutányosságához képest a vál­lalatok a következőleg ítéltetnek oda : 1 a sü­meg-jánosházi tvh. közút Ukk községnek, 2. a készt hely-Sümeg L tvh. közút Bazsi községnek, 3. a pusztakeresztur-kelédi ut Kis-Görbő köz­ségnek, 4. a gyülevész-galamboki ut Szentgyörgy­vár községnek, 5. a tapolca-felső-örsi tvh. közút 50—56 km. szakasza Felső-Ors községnek, 6. az ugyanazon ut 47—50 km. szakasza Lovas köz­ségnek, 7. az ugyanazon ut 30—36 km. szaka­sza Aszófő községnek, 8. a lesence-tomaj-sümegi ut Lesence-Tomaj községnek, 9. a tapolca-deve­cseri ut egészen és a dörögdi szárnyút Haláp községnek, 10, a többi törvényhatósági közutak Gráner Lipót fia vállalkozónak és pedig ez utóbbinak oly feltétel mellett, hogy az általa ajánlott egységárakból 5°/ 0-ot tartozik leengedni. Javaslat a vármegyebeli állami közutakon 1900. évben foganatosított szállítások és építé­sek felülvizsgálatához közigazgatási bizottsági kiküldöttek választása tárgyában a felülvizsgá­lathoz megválasztatnak : 1. a pozsony-varasdi állami közút zala-lövő-alsó-lenclvai szakaszára Hajós Mihál}', 2. ugyanazon ut alsó-!endva-va­rasdi szakaszára és a pécs varasdi ut csáktornya­letenyei szakaszára Ziegler Kálmán, 3. pécs­varasdi ut letenye-n.-kanizsai szakaszára Tuboly Gyula és a n.-kanizsa-tapolcai ut nagy-kanizsa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom