Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-07 / 40. szám

4 BALATON VJDELÍ 11)00. október 7 kiskomáromi szakaszára Eperjessy Sándor és Hertelendy Béla, 4. a nagy-kanizsa-tapoicai ufc kiskomárom-keszthelyi szakaszára Batthyány Jó­zsef gróf, 5. a n.-kanizsa-tapolcai és a bpest­gráci ut vigánt-sümegi szakaszára Hertelendy Ferenc és végül 6. a bpest-gráci-ut sümeg-zala­béri szakaszára Gyömörey Vince dr. közigazga­tási bizottsági tagok. Indítvány a törvényhatósági közutak fenn­tartásához szükséges fedauyag szállításának vál­lalati biztositása iránt jövőre tartandó árlejté­sek kihirdetésének niódositása tárgyában a köz­igazgatási bizottság elrendeli 1. hogy a fed­auyag szállítása tárgyában a vármegye egész területére vagy több járására kiterjedő zárt ajánlatok jövőben az alispáni hivatalhoz nyúj­tandók be és igtatandók, 2. az egyes járásokra szóló ajánlatok jövőben is a főszolga­birákhoz nyújtandók be, de ott beérkezésük sorrendje szerint beigtatandók 3. kavics árlej­tésre vonatkozó liirdetmény az eddigi módon való közzétételen kivül még a járási főszolga­biráknak az illető községi és körjegyzőkkel le­endő közlés végett megküldendő. Az ülés egyéb kevésbé érdekes ügyek le­tárgyalása után a délutáni órákban véget ért. Kertészeti kiállítás N.-Kanizsán. (Z.) A Magyar Mükertészek és Kertgazdák Orsz. Képző- és Segélyező Egyesülete VI. ván­dor kertészeti kiállítását ez évben Nagy-Kani­zsán rendezte. A kiállítás m. hó 29-én nyílt meg, de már megelőző napon hatalmasan víharágyuzott Kiss Ferenc, a Mauthner Ödön cég képviselője, az eddig legjobbnak bizonyult Greinitz-féle vihar­ágyuval, mely a Polgári Egylet kertjében volt feiállitva. Mayer Miklós az országos egyesület elnöke Szegedről és Janda Károly nagy-kanizsai mű­kertész rendkívüli tevékenységet fejtettek ki, hogy a Polgári Egylet emeleti termeiben köny­nyen áttekinthető és Ízléses módon elhelyezzék a kiállítási tárgy akat. Szombaton délelőtti 10 órakor a viharágyu öt hatalmas lövése jelezte a kiállítás megnyíltát, ez volt az egyedüli üdvözlés is, melyben a ki­állító* és a közelból-távolból jött vendégek ré­szesüllek. Az előszobában Szalac-sy Farkasné veutei birtokos konyhakertészeti terményei, Kupovy Olga (Bécs) fa műtárgyai és a nem hiányozható képes levelező lapok préselt virágból voltak el­helyezve. A nagyterem a mü- és diszkertészet gyönyörű kiállítását foglalta magában. A terem közepén Festetics Tassilo gróf keszthelyi ker­tészetének csoportja állt, szomszédságában az ujnép-pusztai gazdaság kiállítása, melynél kivált a hatalmas Musa entete. A terem sarkait gyö­nyörűen diszitették özv. Inkey Kálmán né (Ri­gyác), özv. Szalacsy Farkasné (Yente). Janda Károly, Inkey László (Nagy-Récse) és Fabick Tivadar dísznövényei. A pálmák legkülönfélébb fajai, muzák, dracaer.ák és egyéb dísznövények, valamint a virágok sokasága rendkívül ízlésesen voltak csoportosítva. A virágkötészet (koszorúk és csokrok) igazi remekeit állították ki Asztalos Béla, Janda Ká­roly és Fabick Tivadar nagy-kanizsai mükerté­szek. A karzaton Niemetz W. F. (Temesvár) fenyüi nyertek elhelyezést. Mauthner Ödön mag­kereskedő óriási képpel díszítette a termet, mely telepét mutatjH. Ugyancsak a nagyteremben volt Horváth Káioly szegedi kereskedelmi kertész remek fajú virághagymáinak kiállítása, Schön­herz Izidor Budapestről pedig zöldség és gyü­mölcs metélő eszközeit mutatta be. A terem közepén, az úgynevezett király-csoportban Ő felsége mellszobra volt elhelyezve. A kisebb teremben a gyümölcs ós kerti ve­temények voltak kiállítva. Özv. Szalacsy Far­kasné kiállítása volt leggazdagabb, mert nem csak gyümölcs és konyhaveteményeket ölelt fel, hanem mindennemű szeszes italokra is kiterjedt. Az ujnépi gazdaság a sokféle burgonya fajjal köté le a figyelmet, nemkülönben egyéb kerti terményeivel. Mauthner Ödön tárlata a terem egyik egész oldalhosszát foglalta el és igazán gaz­dag tárlatban bemutatta világhírű magvait, ter­meivényeinek hű másolatát ós a kerti és ipar­eszközök sokaságát. A gyümölcskiállitás igen gazdag volt, Rendkívül nemes fajú almákat és körtéket állítottak ki Festetics Tassilo gróf keszthelyi kertészete. Tahin Mihály galamboki szőlősgazda nemcsak szőlőjével, hanem körtéivel és almáival is feltűnést keltett. Höcs Boldizsár garabonci földműves ugyancsak nemes fajú sző­lőivel tűnt ki ; Parcsetics Ottóné (Pallin) be­főttjei és rózsái rendkívül szépek valának. Ifj. Megyeri Lajos műkertész (Siófok) igen finom és sokfaju szőlővel járult a kiállításhoz. A kiállí­tók közt voltak : özv. Somogyi Gyuláné (Pallin), a csurgói áll. tanítóképezde, a keszthelyi gaz­dasági intézet, Csorics Sándor (Stridó), Inkey László (Nagy-Récse), Sommer Ignác (Csapi), Erdösy Bálint, Buzásy László (S.-Miháld), Kon­rád Ágoston, Günszberger Ödön, Pesty Lajos (Nagy-Récse) és xrég mások kisebb nagyobb csoporttal. Egyesületi díszoklevelet nyert : Festetics Tassilo gróf uradalmi kertészete Keszthelyen ; a város 1-ső diját, 3 cs. ós kir. aranyat Nietsche Gusztáv keszthelyi uradalmi főkertesz kapta meg ; arany érmet : Janda Károly, Mauthner Ödön (Bpest), Niemetz W. és F. (Temesvár), ' Fabick Tivadar ; ezüst érmet : Dózsa Józsof (Sorok-Ujfalu), Bednarz Károly (Ó-Kanizsa), Horváth Károly (Szeged), Asztalos Béla; di­csérő oklevelet : keszthelyi gazdasági tanintézet, csurgói áll. tanítóképezde, Inkey László (Nagy­Récse), Szalacsy Farkasné (Vente) és ennek kertésze Bayer Ferenc 1 cs, és kir. aranyat, Csorics Sándor (Stridó), Inkey Kálmánnó fRi­gyác) ós kertésze Vaszek Ferenc 2 drb. aranyat; elismerő oklevelet : Günszberger Ödön, herceg Sulkovszky Viktor, Polednak Antal, Szuszkoff Henrik, Somogyi Gyuláné (Pallin), Lempek Já­nos pusztaujnópi uradalmi kertész, Parcsetics Ottóné (Pallin), Krozió Lajos (Zsarnó), Konrád Ágoston ; kiállítási érmet : Sommer Ignác (Csap). Höcs Boldizsár (Garabonc), Tahin Mihály (Ga­lambok), azonkívül EIPI; Géza által adományo­zott 1 drb. aranyat Buzásy László (Miháld); Csillag Lajos, Megyeri Lajos (Siófok), Pesty La­jos (Nagy-Récse), Malatinszky Ferenc (Zala­Csány), Gáspár Ferenc, Erdósi Bálintné, Killer Henrikné, Kalóci Mátyás (Galambok), Keller János, Vcraovec Ferenc, zalakoppányi gazd. is­métlő iskola kaptak. A kiállítást mintegy 1500 személy láto­gatta, kiknek mindegyike nagy elismeréssel szólt a kiállításról, mely okt. 2-án lett bezárva. A szepetneki rom. kath iskola megáldása. Örömünnepe volt f. ó. szeptember 30-áu a szepetneki lom. kath. hitközségnek, mert ezen a napon áldotta meg és adta át, rendelte­tésének a szombathelyi megyéspüspök személyé­nek képviselője h szppetneki község ábal 33000 K. költséggel felállított iskolát. Eiiuél az ünnep­nél szebbeu egy község a maga szükkörébeu magasztosabb inilleniumi ünnepet alig ülhetett. Volt, öröm, volt boldogító önérzet minden egyes ember szivében és méltán, hiszen valamely köz­ség szellemi ós anyagi jövőjének egyik leghat­hatósabb biztosítéka az iskola, a hol a köteles­ségét liiven teljesítő tauférfiak az Isten félelmére — minden tudomány és bölcseség kezdetére — a koronás király és a magyar vérrel annyiszor áztatott, drága hazaföld szeretetére oktatják a minden nemes iránt annyira fogékony zsenge ifjúságot. Örülhetett annyival inkább, mert azt a nagy áldozatot nem az állam segítségével a mások erejére támaszkodva, haueui a saját ere­jéből hozta meg. Palotát emelt s három tanítói állást létesített saját fiainak, a nemzeti müvelés­nek s a keresztény szellem ápolásának. Örülhetett, mert áldozata előtt meghajolt a vármegye, melynek legelső tisztviselői és tanügy ­barátai tüntető lelkesedéssel vettek részt az ün­nepélyen a osztozkodtak a község örömeiben. Az ünnepély lefolyásáról tudósitónk követ­kezőkben számol be : A felszentelést megelőző napon az iskola homlokzatára tűzött, ós annak állandó díszéül szolgáló kőkereszt alá tűzték a nemzeti sziuü lobogót, a főbejáratot fenyőgalyak­kal, számtalan zászlóval a magyar korona ós Zalavármegye színeivel ós címereivel ékesítették fel. Ezek hirdették előre a nagy ünnepség je­lentőségét. A felszentelés napján reggel az isteni tisz­teletre szólító barang komoly ércuyelve és mo­zsárdurrogás jeleztek a felszentelést idö közeled­tét. Magát a felszentelósi tényt szt. mise előzte meg, a melyet Illés Ferenc székesegyházi kano­nok végzett Berkovits József szepetneki plébá­nos, Németh Géza z -egerszegi és Csirisznyák József szepetneki káplánok segédlete mellett. A szt. mise alatt az éneket Békefi Elek z.-koppá­nyi főtanitó vezette kiváló szakértelemmel. Hat­bét »zer ember éuekeltp : »Bemegyek szt. tem­plomodba Uram szt. oltárodhoz*, maid a pápai, végül a magyar bymnust énekelte a példás buz­góságu hivők serege. Az ünnepélyen láttuk a fennebb emiitette­ken kivül Zalavármegyónek vezető férfiait, ki­tűnőségeit, : Jankovich László gróf dr. főispánt, Csert,án Károly alispánt, Ruzsicska Kálmáu dr., kir. tanácsos tanfelügyelőt, Viosz Ferenc n.-ka­nizsai főbírót, Schmied István p. magyaródi plé­bánost, Majer Ferenc dr. járásorvost, Rauscher Miksa szakértői felül vizsgálót, Saller Lajos épi­tő-mestert, Neupauer Istvánt a leteuyei tanítói kör elnökét, Lévay Eudre körjegyzőt stb. Mind­nyájan körmenetileg vonultak át a templomból a szomszédos palotaszerü iskolaépületbe, a hol az előirt szertartás szerint a megáldás megtör­tónt. A nép erre elhelyezkedett a tágas iskola udvarában, a hol a felszentelést végző kanonok remek szép alkalmi beszédet tartott. Beszédében kiemelte első sorban a keresz­téuy eszmék államfenntartó, társadalmat irányító, családot és egyént közösen boldoggá tevő hatását, mely eszméknek terjesztői voltak mindenhol ós mindenkor a hitvallásos iskolák. Azután szépen fejtegette az iskola feliratát : >Imádd az Istent ! Szeresd a királyt! Szeresd a hazát,!* Végül a szülőkhöz fordult és megható szavakkal köszönte meg nekik, hogy ily nemfs, culturalis célra hoz­ták meg a főméit herceggel együtt áldozataikat és azt kívánta, hogy századokou át boldogan él­vezzék még unokáik maradékai is e szép tőke dusás kamatai,. Beszéd végeztével a plébános, mint az iskola­szék elnöke üdvözölt* a meg} éspüspök ő méltósá­gáuak képviselőjét, a vármegye vezető fórfiait és a tanügy barátait. Ezután Jankovich László gróf dr. főispán szólt rövideu, megköszön r'e az elnök plébános szíves meghívását. »Örömmel jöttem — igy szólt — s megelégedéssel távozom innen, a hol azt láttam, hogy szt. vallásunktiik buzgó híveket, drága hazánknak e határszéli részén lelkes honfiakat nevelnek.* A főispán után Ruzsicska Kálmáu dr. tan­felügyelő, vármegyénk e kedvelt szónoka a nála megszokott ékesszólással beszólt mindig válasz­tékosan szép nyelvezetével, kapcsolatosan fel­olvasta a vallás és közokt. miniszternek rende­lete folytán a hitközség elnökéhez intézett ira­tát, a melyben a miniszter megbizásáböl köszö­netet mond a hitközségnek lelkes ós hazafias áldozatkészségéért. E magvas ós tartalmas beszédek elhang­zása után a plébános utalva az anyagias irányba haladó század veszélyes törekvésére, mely a szertelen tőkehajhászatbau nyilvánul, az el nem pusztítható kincsek gyűjtésére szólítja hiveit, kimondja azután, hogy Szepetnek község rom. kath. hivei ily kincsek tárházának kívánják is­kolájukat tekinteni. Köszönetet mond végül a felszentelő kanonoi.uak, a megye vezető férfiéi­nak is azt kívánj i. hogy fáradozásukéit legyen jutalmuk a magyarok Istenének bőséges áldása. Délben a plébánián az előkelő vendégek tiszteletére fényes ebéd volt, a melyen az első felköszöntőt Illés kanonok mondta a pápára ós a királyra, Berkovits plébános a cultuszuiinisz­tert ós összes vendégeit élteti, Csertán alispán a püspök képviselőjére, Békefi Elek lendületes ós szépen átgondolt beszédben a kir. tanfelügye­lőre, Viosz főbiró az egész község jólétére ürí­tik poharukat. Vége alig szakadt a lelkes beszédeknek s a magyaros asztalnak. A vendégek csak este felé kezdtek oszladozni. Századokon át éljen ós virágozzék az uj épületben a tiszta keresztény szellemű magyar kultura! Referens.

Next

/
Oldalképek
Tartalom