Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-07 / 40. szám

3 szági viszonyainkra következtetést vonhatnának belőle. Lássuk teliát hazai viszonyainkat. Vizsgáljuk, hogy vájjon van-e létjogosultsága a magyar agrár politikának ? Igenis van, mert hazánkban a mivelés alatt álló terület több, mint huszonhét millió katasztrális hold. Ez a terület Magyarország népességének 75 %-át, vagyis 3/

4 részét látja el foglalkozással, kenyérrel és ruházattal. Ez képezi az államháztartás legbiztosabb és legnagyobb jövödelmét. Ezzel szemben csak Ve"

a a lakosságnak az, mely nem a földből meríti megélhetése feltételeit. Tehát Magyarország első sorban földművelő állam s igy közgazdaságának egyes ágai közül ez képezi ama gerincet, melyen a többi felépül s mely ha elég sziláid : munka és erőképes a többi tag is, de ha nem, akkor beteg az egész organizmus. Védeni a földbirtokkal az országot s ezzel együtt a nemzetet a kapitalizmusnak alább felsorolandó bűnei ellen, nemcsak hogy nem jogos, hanem egyenes kötelessége a magyar agrár politikának. Hisz védelme tárgyát ezeréves multunk véráztatott mezeje képezi, melynek felvirágoztatása népességünk 3/

4 részének boldogulása. Dacára ezen nemescélu munkájának, mégis a nagy tőke s az ehhez közel álló körök állandó támadásban részesitik. Es ha mégis akad egyegy nevesebb, a közjót szivén viselő egyéniség s az agrár törekvések előtt meghajtja zászlaját, azt üldözik s a legkíméletlenebb bánásmódban részesitik, mint tették s teszik Darányi miniszterrel párisi beszéde miatt. Ezt a zsarnokságot, az ilyen méltatlan üldözéseket csak ama nagy erő képes megtörni, mely az agrárismusban rejlik. Miután kimutattam, hogy az agrárizmus vagy kapitalizmus körül melyiknek van akár hazánkban, akár Európában tárgyilagos alapja, rátérek azoknak munkájára és társadalmi törekvéseire ugy, mint azt nap-nap után észlelhetjük. Az ingó nagy tőke, vagy kapitálismus legnagyobb bűne, hogy egyesek kezében óriási vagyont halmoz össze s igy a nagy tömeget kizsákmányolja. Kevés kézben csoportosít oly jövedelmet, melyből ezerek volnának képesek megélni. Igy terjeszti az elégedetlenséget. Szülő anyja a szocializmusnak és a communizmusnak. Az ingó nagy tőke ezen kizsákmányoló rendszere, mely a nagy tömeggel meggyülölteti az egész társadalmi rendet. A gyengét az erősebbel szembe semmi veszedelemben nem részesiti s igy ez talán nem ok nélkül tekinti az egész társadalmat ellenségének, mert látja, hogy az nem védi meg. Es talán igaza vau. Kom nézi a kapitalizmus, hogy mi módon és esz!;őzzel, csak gyűjti és halmozza kevesek kezében a milliókat. Felállította az arany borjut, hogy imádja szegény és gazdag egyaránt. Igy megmételyezte s mételyezi az emberek szivét és lelkét. Bünkovácsa lett a vallástalanságnak és erkölcstelenségnek : ezzel egyidejűleg terjesztvén a fényűzés minden ágát. • Igy lett okozója a kapitalizmus a tömeg nyomorának, mely melegágya lett a társadalmat felforgatni akaró törekvéseknek. Ugyancsak következmé.iveiben egyik legsúlyosabb büue a kapitalizmusnak, hogy rendszeres és kellő fizetési eszközök hiányában is eladósitotta egyes államokban a városokat, községeket, egyeseket azon a címen, hogy mindenütt és mindenfelé a haladás elmaradhatlanságát hazudtolta, a hiszékenyeket pedig fényes kilátásokkal elámította. Gondoskodott saját adómentességéről, a földet pedig megterhelte. Az állandó hadsereg békében is talpig fegyverben kell, hogy álljon, miben ismét a kapitalizmusnak van nagyrészemert az ö vagyonát kell hogy védelmezze. A kapitalizmus eszelte ki ama létező egyenes adók minden nemét: a határ vámokat, a fogyasztási adókat, az illetékeket, a monopoliumokat s ezek kel a pénzügyi hivatalnokok és pénzügyőrök hosszú légióját csak azért, hogy kölcsön adott összegeit s azok kamatait kierőszakolhassa. Csaknem nyilvánosan befoly a választásokba, hogy azután annál könnyebben szavaztassa meg a hadügyi és pénzügyi kiadásokat, ha mindjárt összeroskadnak is a terhek alatt az államfenntartó tényezők. Munkaköréből kizárta az álló tőke termelő képessége nagyobbitását, sőt bilincsekben tartotta, hogy mennél jobban kihasználhassa. Elsőben leigázta befolyásával, azután koldussá tette a betáblázásokkal. Kölcsönös munka és támogatás mellett virágzó gazdasági viszonyokat hozhattak volna létre, de a hatalmi birvány nem engedte. Azonban ennek is van határa. Megbénult az álló tőke munkaképessége, sorvadni kezdett az ingó töke. Most a gyengébb élni akar jogaival, az eresebb feljajdul. Ismétlődik a mese, mely szól a farkas és bárányról. Akár bántottál, akár nem, az nekem mindegy — mondja a nagy ringő tőke — megeszlek. Igy tettem a múltban ne tenném a jövőbe. Mit nekem a vallás, erkölcs, hazafiság. Megcsináltam a stréberség versenyét — haladj, ha tudsz. * * * Paraszt szocializmus. Börze. Szabadverseny. Korrupcio stb. mind sorra kerülnek, mert érdekünk a nép érdeke. Péterffy József. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 2-án gróf Jankovich László dr. főispán elnöklete alatt tartotta rendes havi ülését. Ezt az ülést a szüreti idő közelségére való tekintettel a rendes határnapnál egy héttel előbb tartották meg. N.-Kanizsa városi közkórház 1901. évi költségvetését azzal terjeszti fel a belügyminiszterhez, hogy azt, valamint, a kórházi orvosi állás szervezése és a kó'hári személyzet fizetésének emelése tárgyában hozo.tt és törvényhatóságilag is megerősített képviselőtestületi határozatot jóváhagyni szíveskedjék. Steril Bernát rátkai bérlőnek a letenyei főszolgabíró azon határozata ellen tett fellebbezését, melylyel cselédjei részére vadászati jegy elnyerhetése céljából a bejelentés láttamozását megtagadta, a bizottság elutasitotta. Hartl János volt andráshidai anyakönyvvezető által túlél -ezett 10 írt 03 kr. elengedését a felhozott méltányossági körülmények figyelembevételével a bizottság javasolja. Frász Tamás volt anyakönyvvezető helyettesnek 20 frt 84 kr. tulélvezmény elengedése iránti kérelmét azonban teljesíthetőnek nam találta. A lenti segédjegyző anyakönyvvezető helyettes 60 korona évi tiszteletdijat évi 24-0 koronára kéri a bizottság felemeltetni olykép azonban, hogy segédjegyzőül csak az anyakönyvvezető helyettesi állásra alkalmas egyén alkalmazható. Nagy Sándor bellatinci anyakönyvvezető tiszteletdíj felemelésérti kérvényét azzal terjeszti fel a miniszterhez, miszerint tekintettel arra, hogy ezeu kerület katóságának száma a 8000-et megközelíti az ily népességű kerületben pedig a körjegyzői és anyakönyvi teendőket megfelelő munkaerő nélkül elvégezni nem lehet — azt a kérelemhez képest 1200 koronára sziveskedjék felemelni. Ferenczy János kis-komáromi anyakönyvvezető tiszteletdíj felemelésérti kérvényét pedig azzal adja ki a járási főszolgabírónak, hogy azt a kerülethez tartozó községeknek a székhelytől való távolságát, e községek népességét, a körjegyzőség és anyakönyvi hivatalnak az utolsó 3 évről szerkesztett ügyforgalmi kimutatásával szerelje fel. A baksai körjegyzőségben segédjegyzői állás szervezésére vonatkozó iratokat a bizottság a vármegye alispánjának adja ki. Halász József a galamboki, Plichta Lajos a Csáktornya vidéki, Pintarics Pál a drávavásárhelyi, Krampatics József a stridói és Ellmann Béla a karmacsi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké leendő kinevezésre hozatnak javaslatba. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint szept. hóban meglátogatta a zala-egerszegi iparos inas iskolát, értekezett a helyszínén a petőhenyei második tanítói állás ügyében. A zala-szent! iváni iskolában a kívánt intézkedéseket megtette; meglátogatta továbbá a miilei rk., csonka' hegyháti ág. ev., barabásszegi ev. ref. és bollahidai ág. ev. stb. iskolákat és jelen volt a szepetueki rórn. kath. iskola uj épületének felszentelésén. A zala-szeiitlászlói, szentpéteruri. vindornyafoki, gáborjaházi, vaspöri, udvarnoki, akali, gelsei és háshágyi tanítók államsegély iránti ügyeit a bizottság a miniszterhez terjeszti fel, úgyszintén az orosztonyi rk. iskola ötödéves pótlékának Markovics János tanitó részére leendő átutalási ügyét is. Keszthely nagyközségnek az ottani uj kórház ügy mikénti állásáról szóló jelentését illetőleg arra a kérelmére, hogy a terület megvizsgálása és a szükséges útbaigazítások meoadhatása céljából egy közegészségügyi szakértő kéressék a belügyminisztériumtól — a bizottság azt a határozatot hozta, hogy miután a község a f. évi augusztus hó 14-én 2608. szám alatt hozott határozatban előirt feltételeknek eleget nem tett, illetőleg a kórháznak mily rendszer szerinti felépítése iránt nem nyilatkozott, — fenti határozatnak még e hó végéig leendő teljesítésére a községet utasitotta. Bazsi község kérvényét, hogy ott egy postahivatal állíttassák fel, tekintettel arra, hogy Bazsin mint körjegyzői székhelyen postahivatal felállítása általános közigazgatási érdeket képez, továbbá, hogy az érdekelt községek a felállítandó postahivatal költségeihez hozzájárulni is készek, — továbá Miksavár község és a felsó-mihályfalvi körjegyzőségek kérvényét, tekintettel a felhozott és a valóságnak megfelelő azon körülményre, hogy Miksaváron egy postahivatal nemcsak ezen vidék országos határszéli fekvése miatt, melyn'ek következtében a lakosság postai igényeit a szomszéd Stájerországban fekvő Polsztrau községben kénytelen kielégíteni, de azéit is okvetlen szükséges, mivel a felső-mihálfalvi körjegyzőségnek postahivatala nagyon messze fekszik: a közigazgatási bizottság ugv általános közigazgatási valamint nemzetiségi és politikai okokból meleg pártolással küldi át a pécsi posta és távirda igazgatósághoz. A most jelzett igazgatóság tudatja, hogy Meszes-Győrök, Vonyarc, Vashegy községek azon kérvényét, miszerint a gyenesi postahivatal Vonyarc-Vashegyre áthelyeztessék, a kereskedelemügyi miniszter nem teljesítette, azért a bizottság, tekintettel arra. hogy Vonyarc Vashegy a Keszthelytől Balaton-Edericsig elnyúló szőlőhegy vidék központjába fekszik s egyúttal körjegyzői székhely is, mig ellenben Gyenes-Diás ezen hegyvidék Kf-szthely felőli szélén van, honnét a lakosság a postai szükségleteket a keszthelyi postahivatalnál kényelmesen kielégítheti — a közigazgatási bizottság ezen tény körülmények részletes előadása mellett feli ;eri a kereskedelemügyi minisztert, hogy a gyenes-diási postahivatalnak Vonyarc Vashegyre való áthelyezését rendelje el. ÁUamépitészeti hivatal az 1901—1904. években a tvh. közutak fenntartására szükséglendő fedanyag vállalati szállításának biztosítása tárgyában felvett jegyzőkönyveket és mellékleteit bemutatja. Miután a versenytárgyalási iratok szerint az árlejtés tág körben kihirdettetett és a versenytárgyalás a fennálló szabályok szerint megtartatott, a beérkezett ajánlatokban foglalt egységi árak jutányosságához képest a vállalatok a következőleg ítéltetnek oda : 1 a sümeg-jánosházi tvh. közút Ukk községnek, 2. a készt hely-Sümeg L tvh. közút Bazsi községnek, 3. a pusztakeresztur-kelédi ut Kis-Görbő községnek, 4. a gyülevész-galamboki ut Szentgyörgyvár községnek, 5. a tapolca-felső-örsi tvh. közút 50—56 km. szakasza Felső-Ors községnek, 6. az ugyanazon ut 47—50 km. szakasza Lovas községnek, 7. az ugyanazon ut 30—36 km. szakasza Aszófő községnek, 8. a lesence-tomaj-sümegi ut Lesence-Tomaj községnek, 9. a tapolca-devecseri ut egészen és a dörögdi szárnyút Haláp községnek, 10, a többi törvényhatósági közutak Gráner Lipót fia vállalkozónak és pedig ez utóbbinak oly feltétel mellett, hogy az általa ajánlott egységárakból 5°/

0-ot tartozik leengedni. Javaslat a vármegyebeli állami közutakon 1900. évben foganatosított szállítások és építések felülvizsgálatához közigazgatási bizottsági kiküldöttek választása tárgyában a felülvizsgálathoz megválasztatnak : 1. a pozsony-varasdi állami közút zala-lövő-alsó-lenclvai szakaszára Hajós Mihál}', 2. ugyanazon ut alsó-!endva-varasdi szakaszára és a pécs varasdi ut csáktornyaletenyei szakaszára Ziegler Kálmán, 3. pécsvarasdi ut letenye-n.-kanizsai szakaszára Tuboly Gyula és a n.-kanizsa-tapolcai ut nagy-kanizsa-