Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)
1900-10-07 / 40. szám
2 BALATON VLDEK 1900. október 7. iparkodnánk nyomdokaikon haladni : az igaz, az önzetlen, s a mi a fő, tettekben uyilvánuló hazaszeretetben ! Az ily tettekben megnyilatkozó hazaszeretet erény s halhatatlan Kölcseynk szerint: »Egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek ; de sok kívántatik, mig annak birtokába juthatunk.< Mert, mint ugyancsak ö mondja : »Minden erény önáldozattal jár, teláldozásával pillanatnyi kényünknek, megtagadásával önhasznunknak s nem ritkán hajlandóságunk, vagy gyülölségünk elnémitásával : azonban minden áldozat kicsiny azokhoz képest, melyeket a hazának kívánni joga van.« — Mindent, amit lángoló szereleinmei tűztél magadhoz, javaidat, kincseidet, hazád népét és saját életedet naponkint s pillanatonkint érette fel kell szentelned.< Ez a mindent áldozatul hozni kész szeretet tüze dagasztotta nagy őseink kebleit. S unokáik sziveit is hasonló érzelmek vezérlik-e ? Valóban, mintha prófétai' lélek ihlette volna a »Paraine sis« nagy szellemű Íróját, midőn sastekintettel a meszsze jövőbe néz, mintha csak e mai kor vásári zajába pillantott volna, midőn fájdalmas őszinteséggel mutat azok nagy számára, kik minduntalan a* haza szent nevét hordják ajkaikon, kik úgyszólván kisajátították maguknak a hazafiságot szóval, de tényleg csak önmagukat, egyéniségüket s saját hasznukat tekintik. Nem ugy van ? Szóljon hát maga Kölcsey : »Ezreket fogsz látni — úgymond — kik ajkaikon hordozzák e szent nevet s hálát mondanak az égnek, mely őket magyaroknak születni engedé s véled e. hogy ezeknek szivei szeretettel buzognak a haza iránt ?« Ugy van ! nem nagy hangú szavakban. nem külső csillogásban, nem is pusztán fényes ünnepségek rendezésében, hanem a közjót, a haza javát munkáló, SZÍVÓS tevékenységben rejlik az igaz hazaszeretet titka ! Szeretni a hazát, érte dolgozni, küzdeni akkor is, mikor azért, anyagi előny nem jár-, sőt akkor is, mikor hazafi'águnk önáldozatot kiváu ; ez az igazi hazaszeretet! Es e munkásságnak, ez önzetlen fáradozásnak egyetemesnek kell lenni ! Vegye ki a maga részét, ui csak e haza levegőjét szivja, ki e haza kei nyerét eszi ! Ne kívánja senki, hogy azokban a jótéteményekben : erkölcsi és anyagi előnyökben, melyek reánk, mint hazafiakra háramlanak, a közjó munkálása nélkül, ingyen részesülhessen, Kölcsey szerint »a más izzadása bérével !« A hazaszeretet nem kiváltság s még kevésbé monopolium ! El kell némulni a kicsinyes féltékenykedésnek, még inkább a gyülölségnek ! Meg kell szűnni az úgynevezett partikuláris uralom vágynak ! Ha e haza minden fiát ép hazafiságánál fogva egyetemes kötelezettség terheli. egyetemesnek kell lenni a hazafiakat, megillető előnyökben való részesedesnek is. Éppen ez önzetlen hazafiság teszi elengedhetetlen kötelességünkké : hogv mások meggvőződését O O. O O J tiszteletben tartsuk ! Elismerést az igaz érdemnek ! Ezt kívánja az osztó igazság ! Fis ha hazaiius munkálkodásunk köIllatas virágát, ijyi'unölcxét megtépte, Harcosul serege miudhiáoa védte. Gazt plántált helyébe, hisz az ember gyarló, Ott szed halászt, a liul legáinyasb a tarló. Irgalom forrása, szelídség kútfeje, Méltatlan az ember, hogy megáldd öt rrle. Hagyd magára, hagyd el dölyfös ész-t inára/ Hadd roppanjon össze tehetetlen magárat. Tépd ki leheléből milld, a mi isteni, Meglássuk, észé* el mennyire ri/teli ' élet radiiiián bolyuvgjon egyedül, Ismerjen rád, mikor céltalan összedűl. Egy jobb, megtisztult kor támassza fel Neved. . Kegyelem, oh Iram, panaszom fel ne vedd ! Irgalmazz a jókért rosszal: százezrének, Azokért, kik hozzád megtisztulva térne!:. Tíudits József. A cimkórság ellen. Hegedűs miniszter egy rendeletben kijelentette, hogy a fölösleges cimezgetésekre nem reflektál s a nagyméltóságú miniszterül-, meg a Kegyelmes Uram címzés helyett megeiégszik az egyszerű Miniszter ur ! ral. (H—k.) Egy héttel a rendelet kibocsátása ntán : Vidéki ur. (Audienciáu a miniszternél.) Mindezek után teljes bizalommal hisz»m, hogy miniszter ur a propoziciómat elfogadja. Hegedűs. Hát persze . . . persze . . . Vidéki ur. Miniszter urnák elég módja volt ahhoz, hogy a vidéki v ".onyokat tauulmáuyozza. . . Miniszter ur inindi f e okos szemmel nézte a hazaigyárak állapotát . . . s elmondhatjuk, hogy Miniszter úrban az egész hazai kereskedelem igaz ós őszinte gyámolitóját tiszteli . . . Miuiszter ur ... ]leijediis. (Félre } Mit akar ez a szamár azzal a sok miniszter ur-ral ? Vidéki ur. Ügyemet tfhát nyugodtan teszem le a miniszter ur kezébe, mert tudom, hogy a miniszter ur mindazt meg fogja tenni, a iiii csak a módjáoan és tehetségében áll . .. Sót loi'ább megvek; a miniszter ur bizonyosan módot fog nekem nyújtani arra, hogy terveimet érzett alakjukban is bemutassam ... A miniszter ur bölcsesége ... a miniszter ur jóakarata és buzgalma . a miuisztar ur . . . Hegedűs, (Idegesen) Kérem, szíveskedjék valamivel rövidebbre fogúi a mondókáját. Vidéki ur. Eddig csupa olyan férfiú tilt e magas polcon, akinek lelkétől a kereskedelmi osz'ály távol á'lot.t. De Ou . . . Hegedűs. (.Dühösen, félre.) On ? Vidéki ur. D<) Öuben — mindnyájan tudjuk — igazi jóbarát unkát tiszteljük. On velünk érez, velünk gondolkodik, Öu a kereskedőknek valódi édes apja . . . Hegedűs. (Mint, izgatottabbau.) Mondja meg hát, hogy mit akar ? Vidéki ur. Mindnyájan olvastuk a Kegyed hírlapi cikkeit, s jól tudjuk, hogy Kegyed szóval, to.lal, egész lélekkel szolgálta a magyar merkantilizmust . . . Ihgedüs. (Vésztjóslóau.) Figyelmeztetem mégegyszer, hogy fejezze bi . , . Vidéki ur. Egyszóval mogvagyok győződve, hogy Hegedűs ur kívánságomat támogatni fogja. . Hegedűs. (Nagyon dühösen.) Hogy mondta? Vidéki ur. (Szolidan.) Azt mondtam, hogy Hegedűs ur bizonyára támogatni fogja a folyamodványomat, ! Hegedűs. (Csönget.) Várjon csak egy kissé! Szolga. (Bejön.) Prancsol a kegyelmes ur ! Hegedűs. (A vidéki úrra, mutat.) Dobják ki íögtöu ezt a szemtelen frátert. (A vidéki úrhoz) Majd megmutatom, hogy kicsoda a maga Hegedűs ura . . . zepett, nemzeti történelmünk : dicsőségünk. vagy fájdalmunk, egy-egy örvendetes. vagy szomorú eseményének évfordulóját ünnepeljük : az örömtüzek )án». jávai, vagy bánatos könyeink hullásával ne érjen véget lelkesedésünk ! Legyen egy-egy ilyen évfurduló erőgyűjtés a további, kitartó munkára ! Akkor a haza >fényre derül !« Akkor a haza legjobbjai >nem hunytak el hiába a hosszú harcok alatt«, mert a miért éltek, küzdöttek, áldoztak és meghaltak: a haza élni fog ! Ezt kívánja minden igaz hazafitól, a haza nagj-jainak. annak a 13 aradi hős vértanúnak fölöttünk őrködő szelleme ! Agrarizmus. kapitalizmus. A gazdasági ellentétek hazánkban — mondhatni — a végletekig kiélesedtek. Az ellentétek ezen nagy küzdelmében két nagy tábor áll egymással szembe. Az egyik az el nem pusztítható, de munkájában évtizedekre megzsibbasztható ingatlan nagy tőkének, a földnek áll szolgálatában s ebben látja a gazdasági erő legnagyobb forrását. Ez az agrarizmus. A másik a mobilizálható nagy ingó tőkének, a pénznek s közvetve ennek utjati a gyáraknak és értékpapíroknak akar mindenható uralmat biztosítani s mindent enyek a szolgálatába liajtani. Azonban bármennyire éles legyen is e küzdelem, az agrár irányzat azért még sem mondható töke-ellenesnek, mert az agrár törekvések az egyéni tulajdon- és vagyon szerzés alapján állanak. Tőke-ellenes a szocializmus, vagy ennek szél-ösége a comonizmtis, mely az egyenlő vagyon-felosztást, illetőleg a közös vagyonkezelést követeli. Mégis a napi sajtó, országos vagy szükebbkörü szaktauácskozások, neves állami férfiak stb. mint naponkint láthatjuk, nem egyszer ama felfogásnak adnak kifejezést, hogy az agrár törekvések tóüe, ellenesek. Mások az egyéni érdek ellentétekre vezetik vissza semmi idealism is nélkül eme közgazdasági küzdelmet s elvetik mindkettőt, mint a liberalizmussal nem megegyezőt. Azonban ne törjünk pálcát egyik felett se addig, a mig vizsgálat tárgyává nem tettük azok két alapját, megbízhatóságát, a nemzeti életre való kihatását és jövő céljait. Európában az agrárizmus alapját 6,851.357 • kilométer, azaz 1.231 millió katasztrális hold termőföld képezi. IIv óriási területtulajdonosai kell, hogy harcosai legyenek annak a földbirtoknak, mely sem tűzzel, sem vassal el nem pusztítható valódi vagyon. S ez a vagyon holdankint csak száz forintjával számítva is, több mint 123,100 millió forintot képvisel. Ellenben ezzel szemben mi képezi Európában a kapitalizmus alapját. A magánosoknál és kincstárakban levő. ezüst ós aranyon kívül, a bankokban levő, mintegy 5.000 milliónyi forint. Ez az érctömeg fogy, egyik országból a másikba vihető, elrejthető vizbe sülyeszthető, vagy chemiai uton teljesen megsemmisíthető.*) További bazisa a kapitaii/ nitsnak a tüz és viz, az erőszak vagy véletlen által könnyen megsemmisíthető bankjegyek, váltók, pénztári jegyek, az .>0,000 millió forintot meghaladó államadóssági kötvények, a sokféle részvény-váltó, adóslevél, elsőbbségi kötvény, társulati és magán adósleA'elek stb. Valamennyi mind finom papirosból van készítve, sok cifrasággal felékesítve, de alapjuk vagy közvetlen, vagy közvetve ama hitel vagy bizalom, hogy a nép fizetési képessége fedezi. Ezek közül — aránylag a kevés jelzálogot kivéve — reális alappal egy sem bir. Ide sorozandók még a gyárak, melyeknek felszerelése és szilárdsága, hogy mit ér, egy szál gyújtó, vagy egy narancs nagyságú dinamit golyó megadja rá a feleletet. Nem szabad a számításból nagyon sok helyen meg a vasutakat sem kihagyni, mivel egyes helyeken csak a kapitalismusnak hoznak hasznot. Erre talán azt mondják sokan, hogy ez általános, ez csak Európára vonatkozik anélkül, hogy magyaror*) Emlékezzünk a Kossuth bankókra.
