Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-08 / 27. szám

1900. julius 8. BALATON V1DEK ságos élvezet, hogy egyet hancúrozhat ilyen alkalommal. Láthatjuk ezt uton-útfélen. Az okos szülő belátja, hogy a tudományt akár könyvből, akár az ülő, gyalupad mellett, de mindig íáradtséggal kell megszerezni. Ne gondolják, hogy mindjárt megszakad gyermekük, ha kissé nehezebb munkát kell végezniük. A mai iparos mesterekben van elég emberi érzés, hogy az inasokat tul ne terheljék. A mai társadalmi viszenyok is okai a rossz tanonc viszonynak. A legtöbb ember szereti hangoztatni, hogy ő demokrata, megbecsül mindenkit, legyen bármilyen állásban, vagy sorsban. Ez azonban csak puszta beszéd. A valóságban nem így van. Osztályok, kasztok |keletkeztek s a vagyon foglalkozás, sőt még a születés is elválasztó falat képez közöttünk. Egyik a másik foglalkozását kicsi nyli, mintha nem mindegy volna, hogy milyen tisztességes munkával keresi ki-ki kenj'eré*. Ez a fölfogás elidegenít sokat az ipares pólyától. Már a gyermek szivébe belopódzik az a téves hit, hogy az iparos kisebb ember, mint a ki a hivatalban ül, koponokat metél, vagy a katedrán praelegál. Ebben a tévedésben nő fel számtalan gyermek, mint felnőtt ember máierős meggyőződésnek vallja, habárnem is nyíltan, mert a demokratizmus hangoztatásával ez nem ellenkezik, hanem tetteivel. Mivel az iparosnak fizet munkájáért, azt hiszi, hogy az az ő szolgája. Vájjon nincs-e ennek káros hatása? Dehogy nincs. Az inas, a ki szintén lát, hall es gondolkodik — érzi. tudja ezt a helytelen fölfogást, s mivel nincs ki gondolkozását helyes irányba terelje s állandóan megótalmazza a helytelen irány káros befolyásától, szivében meggyökerezik az ellenszenv mindenki iránt a ki neki fölebbvalója s igy mesterét sem becsüli : ebből származik a dac és engedetlenség. Az inas nem látja tanújelét annak, hogy a társadalom vele sokat törődnék. 0 sem törődik a társadalommal. A társadalmat az a fölfogás tartja fogva, hogy az inas nem is lehet jó. Kihalt belőle minden jó iránt a fogékonyság. Csínjaikat, meggondolatlanságaikat, mindjárt a legszigorúbb erkölcsi vétségnek minősitik, s ha alkalom nyílik rá, e szerint meg is torolják. Pedig az inas, nevelés hiányában igen sokszor nem tudja megitélni cselekedetének minőségét. Cselekszik, mert igy látta, hallotta másoktól is. Keltsék föl benne azt a tudatot, hogy az iparos pálya tiszteletre méltó, a hol szintén szükséges a tisztesség, becsületesség, illedelem törekvés. Keltsék fel az inasban e tudatot azzal, hogy ne csak szóval, hanem tettekkel is megbecsüljük az iparost, a ki a hazának tiszteletreméltó polgára, a társadalomnak megbecsülhetetlen tagja. Ne rösteljenek az inasok ügyeivel foglalkozni, tekintsék azokban a jövő iparosait. a cest épségének és egészségének árán nyújtja az ismereteket. Természetkövetelte szükség tehát a két havi vakáció, melyet a tanitónak és tanulónak pihenésre kell felhasználnia. Ám az iskolafentartóknak folytonos munka legyen ez a kér, hónap s gondosan használják fel a nevelés sikerét kockára vető rossz iskolai állapotok javitására. Lássuk a nagy szünetet e két szempontból. Az emberiség haladása egyre több és több követeléssel lép föl az egyes emberrel szemben. Hogy az egyed e fokozódó követeléseknek megfelelh essen, kell, ho^y rendelkezzék azokkal a tulajdonságokkal, melyeknek birtokában élete hivatásának, családi, társadalmi és honpolgári kötelességének megfelelni tud. E képességekkel a neA'elés ruházza fel. Nevelés : a legszebb szó az emberi működés szótárában, a legáldásosabb tevékenység, melyet ember kifejthet. Ezen nyugszik az egyes ember életboldogsága, a társadalmi rend, a haza fennállása és az emberiség előrehaladása. A nevelés azonban ferde irányban tévedt. Korunk szelleme rányomta bélyegét erre is. Az utilitarizmus, a hasznosság elve. mindig jobban domináló hatalommá válik a nevelésben is. Vezető eszme: előkészíteni a gyermekeket a jövő kenyérharcára. Ez eszmének rabjai a szülők, kiknek minden törekvése odairányul, hogy minél gyorsabban, minél több és minél többféle ismeret birtokába juttassák gyermekeiket. Ebből a törekvésből folyik, hogy már 2—8 éves gyermeküket egy-két idegen nyelv megtanulására szorítják; ^bből folyik a játszva tanulás" ürügye alatt már 4—5 érés korúban ir. olvas és ssúz vériét szaval a gyermek : ez az oka annak, hogy már 5 éves korában a kisdedet iskolába lopják, mert hát „oly ügyes, értelmes, okos a kis szentem". Megfeledkeznek arról, hogy annak az agyvelönek bizonyos testi nagyságot elérnie, bizonyos fejlettségre jutnia kell, mielőtt nagyobb szellemi munka elvégzését a megterhelés sulj'os kára nélkül megbírná. E megterhelés azután, mint súlyos kölönc végigkíséri az egész iskolai életen át. Az iskolából hazamenI o 1 vén. még le sem nyelvén az ozsonna utolso falatját, már előveszi valami latin, vagy francia nyelvtanár, ezt egy óra múlva a zongoramester váltja föl, azután továbbadja valami instruktornak, a ki az összes tárgyakon fogja. A leányi gyermekeknél gyöngébb alkotásuk, finomabb idegrendszerüknél fogva s mert ő cálok még több sallangra van szükség, még fokozódik a baj. E lázas munka mellett, minek legfőbb célja a fejnek ismeretekkel való megtömése, oly gyakran rideg sivár marad az ember boldogságnak legfőbb tényezője : a kedél}'. Az ősmeretek összehalmozása nem engedi, hogy kellő figyelemben részesüljön a sziv nemesítése. Es áldozatul esik a nevelés legfőbb ideálja: az eseményiség kultusza; áldozatul a test ereje, épsége és egészsége. Pedig csak erős test engedelmes szolgája a léleknek, a gyenge az ő vágyaival fölébe kerekedik a sziv jóságának, a lélek rendes elhatározásának ; a beteg test megöli a szellem munkaerejét, a kedély vidámságát, az élet boldogságát. Állítsuk tehát helyre a nevelés munkájában az egyenlő súlyt, mert most erős deficit mutatkozik. Adjuk meg a testnek is a magáét. E célból mérsékeljük a szellem munkáját, fejleszszük és edzzük a testnek erőit és engedjünk mindkettőnek elegendő pihenést. Ne legyen hát a vakáció az iskolai élet folytatása — a családi körben, hanem legyen a szellemi pihenés ideje. Nyugodjanak a tiz ^ hónapon át zaklatott ész is idegek. E két hónapban hadd lepje a por a könyveket, az iró és rajzoló eszközöket. Ellenben használjuk fel az időt az ifjúság testi szervezetének erősítésére és edzésére. A nap legnagyobb részét töltse kint a szabadban, mászsza meg a hegyek tetejét, az erdők csúcsait, járjon naponkint fürödni, úszni, csónakázni, larulázni. stb. A leánvkák hagv, ják abba vagy minimumra fordítsák a kézimunkát, iukább segítsenek anyjoknak a háztartásban. Főzzenek, süssenek, zsuroljanak, kertészkedjenek. Ne resteljék a munkát, mert minden munka nemesit s emellett ezek fokozzák a testi erőt és egészséget is. Igy érik el a vakáció célját : az egyenlő suly helyreállítását a test és lélek munkája és fejlődése között s teremtik meg vele a kettőnek harmóniáját, melyen az élet boldogsága nyugszik. Az iskolafentartókra nézve azonban legyen a vakáció a folytonos munka ideje. Szüntessék meg azokat a súlyos bajokat, melyek a nevelésügynek fejlődését gátolják. Nevezetesen : állítsanak fel pedagógiai és egészségkövetelte iskolaépületeket, szereljék fel ezeket megfelelő bútorokkal (padokkal) és szemléltető eszközökkel és nyissanak a tanulók számának megfelelő uj iskolatermeket. Itt, e téren hagyjanak fel a szűkkeblű takarékoskodással, mert bizony legdúsabb kamatokat az a tőke hoz. a melyet az iskolákba fektettek be. Ha erős, egészséges, munkabíró, valláserkölcsös, emberszerető és nemzeti gondolkozást és érzést segítenek teremteni áldozataikkal a gyermekekben, akkor nyugodt lélekkel bízhatjuk rájuk az imádott haza gondozását és előrevirelét. T. A zalamegyei Ált. Tanitó-testület közgyűlése. A. zalamegyei Általános Tanitó-testület ez évi közgyűlését julius 5-en tartotta meg Sümegen a Kaszinó nagytermében. A közgyűlést megelőző napon előértekezlet, volt a Polgári Önképzőkör helyiségében, utána ismerkedés a Lövésztársaság helyiségeiben. Ugyanott, este tá> omulatság, melyen résztveit a sümegi értelmiség legnagyobb részben. Julius 5-én reggel a plébánia templomban Yeni Sanct.eval isteni tisztelet volt, melyet, Németh Jáuo^, sümeg városának közkedveltségü lelkipásztora tartott. Istenitisztelet után a tanítóság felvonult a várromjaival sokat mondó hegykup nyugoti részén levő Kisfaludy Sándor szobrához. Ott Sza'ay Sándor a következő remek beszédet tartotta : Mélyen lisztéit íözönség.' A nemzet, nagyjainak emléke előtt hódolva meghajoló kegyelet-érzettel jöttünk ide a mag3

!ar költészet egyik koszorúsának emlékszobrához. S a mikor mélyen hajolunk meg szellemnagysága előtt annak, kire a szobor emlékeztet, egyben büszkeség dobogtatja szivünket, fölemeli lelkünket, az a tudat, hogy a Mindenható ezt a mi kicsiny, rokontalan, maroknyi, de nagy viharokat átélt nemzetünket oly gazdagon ajándékozta m^g uagj'okkal. Valahányszor éjszaka ; borult ípedig be nagyon sokszor borult,!) a magyar nemzet egére, mindannyiszor pazaron tele is szórta azt ragyogó csillagokkal. Mennél hosz1 szabb volt az éjszaka, annál sűrűbben támadtak a fényt sugárzó csillagok. E csjllagok egyike volt Kisfaludy Sándor is. Mikor az feltűnt, akkor már a fekete éjfélből kezdett, lassan-lassan kibontakozni a nemzet. Valami sejtelmes derengés sugarai jelezték a nemsokára bekövetkezett hajnalkasadást, a nemzetébresztő, világosságosztó, nagy eszmék közeledő diadalfényét. — Világhódító fölkeltét annak a hatalmas hármassugáru napnak, mely a keletről jövö égi Nap gyújtó sugaraival versenyezve vonul felénk nyugatról. — A bekövetkező fönséges napversenyt, mikor a földet termékenységre, megújhodó életre csókoló égi napot túlszárnyalva termékenyítette meg a lelkeket és sziveket az emberiség megváltó eszméknek nyugatról kelő napja. Vakációban. Iskoláinkban megszűnt a nyüzsgő-pezsgő élet, a muzsasereg 10 hónapi erős és fárasztó munka után nyugodni tért, hogy kipihenje azokat a fáradalmakat, a mikkel az iskolai élet jár. Mert nagy munkát ró az iskola a zsenge, fejlődő gyermekre. A 10 havi tanulás folytonos munkában tartja a tanulók eszét, idegrendszerét és ehhez járulnak több helyen az uralkodó mostoha viszonyok — Keszthelyen hála Isten ilyenek nincsenek — az alacsony, szűk, egészségtelen termek, a rossz világítás, testgyötrő iskolapadok, rossz levegő, a szellemi megterhelés, a melyek már régen kihívták az orvosok kritikáját, hogy az iskola, nem ritkán (Jjánlja clusan felszerelt l^önyt^eresl^edéséf. 'Regények, elbeszélése^, diszmüüel*, ifjúsági iraíol^, mesés és ^épesl*ön?peH legnagyobb ralidra. 9tf kapható^ az Sgyefemes regényíár és az (Jtheneum olvasóidra eddig megjelent összes kötetei csinos piros egész rászon kötésbe, darabja 1 porondért, továbbá az olcsól^önyütár és a magyar könyvtár öszszes füzetei.