Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-08 / 27. szám

BALATON VIDÉK l'JOO. julius 8 E hatalmas napverseny virradatáuak első derengését a költők pióféta-Ielke sejtette meg legelébb; az ő jövőben látó lelkökbeu csillant meg első fénye a reménynek, hogy az eszmei háromság, a szabadság, egyenlőség és testvériség napja, a nemzeti géniusz ho va-hamarább diadalt fog ülui ezen a drága vérrel megharmatozott földön s a reménynek első szikráival ők gyújtották ki a nemzet millióinak aggódó lelkében a nemzeti nyelv kultuszáuak biztató őrtüzeit. És ime, alig egy f század leforgása után a most már magasan, büszkén lobogó őrtüzek között egész hadsereg áll; hadserege a magyar nemzeti kultúrának ; hadserege a magyer szellem diadalmas lobogójának ; áll munkára, lankadatlan küzdelemre ajzott lélekkel a magyar tanítók szegény, de lelkesedésben gazdag hadserege. Nem költök, nem a lant fölkentjei, de apostolai egytől-egyig annak a szellemnek, melyet a költők próféta-lelke hazamentő örökségül nemzetszilárditó közös kincsül hagyott; apostolai állami egységünknek ; a nemzeti szent, eszmények kultuszáuak honfoglalói, akik szegényen, talán elnyűtt köntösben, de fényesen, tisztáu megőrizett, becsülettel megvédett, diadalmas lobogóval járják a nagyok emlékeiben gazdag hazát ; és azzal, hogy ezeknek az emlékeknek mindegyikéhez kegyelettel elzarándokolnak s mindegyikénél fel-felgyújtva az emlékezel fáklyáját, nagy-időkre nagy emberekre mutató fényt visznek a fejlődő nemzedék lelkébe: hatásukkal hatalmas Pantheonná avatják az egész hazát és hazaszeretetre gyújtó szent ereklyévé annak minden rögét. Jól van ez igy ! És csak egyedül igy van jól! Ha már a viharos századok uemzi;tg3'öugitö küzdelmei alatt, nagyjaink külön Pantheont nem állithatott a magyar, — ime a nemzctőrző Isteu a nemzeti eszményekért küzdő magyar tanítóság lelkébe lehelt lelki erőt, ihletet, hogy kegyeletével a dicsőültek hatalmas csarnokává avassa az egész hazát. A magyar nemzet tanítói e hivatásának tudata vezette ide ma, egyik dicsőültünknek Kisfaludy Sándor emlékszobrához is a Zaljmegyei Alt Tanítótestületet, hogy mint a költök által örökül hagyott szellem őrseregének kis csapata, megemlékezzek arról, ki a nemzeti kultura őrtüzeinek egyik kigyujt.ója volt. Es midőn szobrára a kegyeletes megemlékezés e szerén\ koszorúját megyei tauitót.esi illetünk nevében hódolattal leteszem : imává magasztos ajkamon az ig.-, hog\ nagyjaink emlékének fénye világítsa be szakadatlanul kulturhaladásunk ösvényeit, és vezesse kulluránk lelkes küzdőit h nemzeti szt. eszmények felé időtlen időköu át! Amen. Beszéde végén a tantesiillet éljenzéseinek viharában lehelyezte a díszes koszorút a kegveletes emlék lábaihoz. Ezután elénekelték a Hymnust. A szobor megkoszorúzása után a Kaszinóhelyiségbe vonultak. Szalay Sándor elnök szellemes, magas színvonalon álló beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Utánna Lukonics Gábor orvos a város nevében meleg hangú szavakkal üdvözölie az egyesületet, mit az elnök az egyesület nevében hálásan köszönt meg. Kiemelvén a városnak szives barátságát, melyet már a fogadtatáskor és az ismerkedő mulatságon irántuk tanúsított. II}' bevezetés után Iiuzsicska Kálmán dr. m. tanfelügyelő költői szárnyalású beszédben buzdítja a tesiület tagjait a munkára. Beszéde im ez : Igen tisztelt közgyülé« ! A alahányszor a nagy emlékekből csak egy darab igazság is teljesedésnek indul, lelkünk uj bizalommal szövi tovább reménye szálait. Tiz nap múlva lesz tiz éve, hogy az utolsó sümegi közgyűlés alkalmából, tanítói munkánk s közérzésünk elé három nagy célt tűztem e helyről. A magyarság megizmosodása, a tanügy áldásos fejlesztése s a pályaszeretetben megszilárdult tanítói közszellem erkölcsi hódítása. Tiz év elégséges történeti távolság, hogy feltegyem a kérdést, valósult-e ezen szép emlékekből csak egy darab igazság is ? Nyugodt lélekkel mondhatjuk rá az igent! ! A magyarság megizmosodásában és pedig • gy idegen ajkú polgártársaink érzésének szeretettel s okos mérséklettel elhóditása, valamint földrajzi és művelődési magyar központjaink kulturális fejlesztése terén, Zala vármegyében, az alapmunka körvonalai meg vannak vonva. Még csak a kép részletei várnak a közoktatási kormány áldozatkészségére, a társadalom lelkes tevékenységére s az Önök apostolságának hű fellángolására. A második nagy cél, a tanügy áldásos fejlesztése, nem végződik a tudás módszerénél. Mikor egy szép nagy dunáutuli vármegye tanítói testülete a maga szellemi munkásságával horgonyát beleveti az oltár áldásába ; aztán idefárad megkoszorúzni a költő emlékét ; idefárad a haza végső határáról, Göcsej csendes falvaitól, a Balaton ezüstös hullámaitól, hogy e történelmi emlékektől szentelt földön terjessze a magyar kultura fenségét és hatalmát ; ekkor kötetek és elméletek frázisainál meggyőzőbben igazolja, hogy a magyar tanügy áldásos fejlesztése nem alkalmi fogalom, de a test és lélek összes erővel, állandóan és híven szolgált életcél! 11a ínég elgondolom, hogy nemcsak a tanitók árváinak van immár menhelye, de tehetségesebb gyermekeiknek is van családi otthona, van a tanítókat a haza nevében összeforrasztó központja : nagy megilletődéssel érzem a magyar tanítók erkölcsi térfoglalását. A mi tízéves sümegi emlékeinkből egy nagy darab igazság indult valósulásnak — igen tisztelt közgyűlés ! Szőjjük hát tovább uj bizalommal reményeink szálait! Yállainkkal pedig álljunk oda a modern paedagogia nagy elhatározása elé, mely sok kísérlet után visszatér az emberi lélek harmonikus kiképzéséhez; az értelmi és fizikai nevelés mellett, a kedély, a jellem, tehát az egt'z igaz ember alapját rakja le már a gyönge gyermekben i-. A derült ókor „ép testben ép lélek" elméletétől szálljunk fel az „ép testben szép lélek" tisztultabb világnézletéhez. A kettőt pedig hidalja át a magyar genie fajszeretett- s szívós fen tartói ösztöne, hogy ez a lélek necsak ép, necsak szép, de - magyar is legyen ! . . . . Aidja Isten Önöket! A inult évi közgyűlés jegyzőkönyvenek tartalmút egyszerűen tudomásul vették. Az elnöki jelentés a leglényegesebb mozzanatok kiemelésére szorítkozott. Xtioy Margit keszthelyi tanítónő A gyermek világa ciinü felolvasásával nagy tetszést aratott. Felolvasását. Zalában, a hivatalos lapban való közlésre egyhangúlag érdemesnek jelentették ki. Mrnr." ii Károly Csáktornyái tanítónak : Az önálló hatosztályu népiskola kötelező befejezésének haszna cimü dolgozatáért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet mondott és unnak megküldését a tinit ók országos bizottságához, valamint az ez évi tanítói niiggy üléshez tárgyalás végett, megküldetui elrendelte. Major Károly hodosáui tag: A tanítói állás reputációjának két fontos érdeke című felolvasását a k'"'zgyüles szintén magáévá tette s az országos bizottságnak uiegküldetni, határozta. Nugauff Ede z.-szentbalázsi tanítónak dolgozatáért: A nevelés köréből, a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet mondott. Szűcs Imre z. szt.gróti tagnak : A nyugdijrevi/.ióról tartott felolvasásával szemben, mint a mely a közgyűlés eddigi fölterjesztéseivel ellenkezik, külön javaslatot terjeszt be. A gyűlés programmjába felvett öt indítványt elfogadták. Tiszteletbeli tagokul megválasztották Jeuey Gusztávot ós Majheu Ferencet. A jövő évi közgyűlés helyéül Perlakot tűznék ki. Gyűlés után társasebéd volt, melyen százan felül vettek részt, melyen rengeteg sok felköszöntő hangzott el. A vendégek elszállásolása, az ünnepségek rendezése körül Éles Károly sümegi tanítót, az étkezés és kiszolgálásért, Talabér vendéglőst méltó elismerés illeti meg. Még egy körülményt nem hagyhatok említés nélkül. Azt az odaadó készséget és szíves szolgálatot, melyet Darnay Kálmán régisógbuvár tanúsított, ama sok és különféle zarándokló csapat iránt, a kik ezzel az alkalommal az ő megbecsülhetetlen régiségmuzeumát, megtekintették. Legyen érte neki köszönet. Jelenvolt. Tapolca és vidéke a szölökultura érdekében. Tapolca a Balaton környékén föllendülésnek induló borkereskedelem gócpontja és a legnagyobb szőlők tulajdonosai is részben helyben, részben a tapolcai járásban laknak. A modern szőlőmüvelés vidékünkön nem remélt virágzásnak indult. Nagy érdeme van e tekintetben a helybeli vincellériskolának, melynek szakavatott tanárai tanították meg népünket a fás és zöldojtásra. A vincellériskola növendékeit egyes tulajdonosok alkalmazták ídőközönkint permetezésre, szénkénegzésre, e növendékek válogatják meg az ojtványokat. iiz igazgató Tus Aatal népies előadásokat tartott a szőlő ellenségeitől való védekezésről és minden szakkérdésben szívesen nyújt felvilágosítást. A philoxera ellen védekező egyesületnek (vagy 100 taggal) számot tevő telepe van, nemcsak tagjainak, de a nép'nek is oszt ki vadveszszőt, ugy, hogy a Tapolcán és vidékén termelik aránylag a legtöbb ojtványt'. Nagyobb ojtványtelepe van még az államnak (18 kat, hold), Hirsc-h Lipótnak, Vastagh Jánosnak, Frisch Lászlónak, azonkívül Lesence Tomajon Gróf Deym uradalmának, Hertelendy Ferencnek Szigligeten, Badacsonyban, Révfülöpön, stb., stb. alig-alig fölsorolható egyes tulajdonosoknak. Az ojtvány szőlők felújításával karöltve halad a homoki szőlők telepítése, melyek közt csak Szt. Györgyhegy lábánál íölemlithetők Frisch László, Vastagh János, Csendes József, Beszedics Ede dr., Keszler Gyula szólei. A philoxera ellen védekező egyesület szénkéuegraktárt is tart, és a laza talajon levő szőlők közül nagy on sokat tartanak fönn gyérítéssel. A peronoszpora elleni védekezés általános, de nemcsak a rézgálic oldattal permeteznek, hajiéin .i lisztharmatnak nagyobb garázdálkodásától a kénporral való í'ujtással ugyancsak általánosan óvják magukat. Eg.y ujabb ellenség is szegődött hozzánk, i szőlő moly, melynek kukaca ez idén tett a virágzás alkalmával károkat, helylyel-közzel szedegették csipte tőkkel, sokan rovarpoiral is fujtattak, de a hathatósabb védelem még a jövő feladatai közé tartozik. A jégverés ellen ágyuk láncolatával védekezik népünk, van több ágyú Badacsonyban, Bacsón, Szt. György hegyén a déli részen 5, a mogyorósi részre most hozatnak 5-öt, az ide számitható Poszdombon 2, Lesence-Tomajon 4 ágyú van felállítva. Már volt alkalmunk az Javuknak bebizonyítani hasznavehetőségüket*: a i.;ij^yobbszerü bömbölés, puíogatás nagyobbszerü hadgyakorlatra emlékeztetett, az ember szinte kereste az ellenséget és valóban szemmel látható volt,-mint ikadóztak a felhők foszlányukig és vonul i.i .c tovább-tovább, ugy hogy ez ideig vidékünk ment maradt a jégesőtől, csak Kis-Eörsön volt kisebb jégverés, de nagy kárt ez se okozott. A tömérdek szőlő felújításával karöltve jár a munkás nép hiánya. Annak dacára, hogy Tapolca és vidéke süriiu lakott, most, hogy az aratás ideje is beállt, alig-alig kaphat kapást és a tulajdonos kénytelen kelletlen megelégszik azzal, ha szőlejét gyomlálással védheti a gaz éygyom felburjánozásától. A szőlők állapota nagyon szép, fagykárak nem voltak, ugy, hogy legszebb reinénvrkkel nézhetünk a szüret elé. R. 1. Keszthelyi iskolai értesítők 1899—1900. tanévről. 1. A keszthelyi kath. főgymnasimi értesítője. Szerkesztette Buráuy Gergely dr. c. főigazgatóA 250 lapra terjedő értesítő a lefolyt iskolai évnek eseményekben gazdag képét tárja az olvasó elé 12 fejezetben. A késő nemzedéknek sok értékes anyagot nyújt a főgimnázium történetéből. Maga a 120 lapra terjedő értekezés, mely az értesítőt megnyitja, méltó ahhoz a főgimnáziumhoz, a mely a hazában az első helyek egyikét foglalja el. Az értekezés címe : Magyar költők egymásról. Irta : Lakatos Vince. Ez a dolgozat a nemzeti irodalom teljes és alapos ismerője ós munkására vall, világos, keresetleu és jellemző magyaros ira lylyal megírva. Erdekei-