Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-08 / 27. szám

2 BALATON VIDÉK tHOO. Juli na 8. legén}* megragadja, aztán a zsákmányon bajba kapnak s mikor végre gyöz a legerőszakosabb s vendégét botrányosan kopott, irgalmatlanul rozoga szekerére ülteti, akkor kisül, hogy nem tudja, hol a Deák-utca. De mire oda ér. arra mégis megtudja azt, hogy a taksa . . . 80 kr. Ügyelni kell tehát arra is, hogy ilyen dolog meg ne történhessen. A zsarolást egyáltalában minden téren meg kell gátolni vagy szigorúan büntetni. És ide kellene számítani azt is, ha pl. a fürdőben nem az kapna kabint előbb, a ki korábban jött, hanem az a ki több borravalót ad. Általában a fürdőre nagy gondot kell forditani, hiszen vendégeink első sorban annak a kedvéért jönnek. Minthogy a viz nagyon mély, gondoskodni kell arról, hogy az úszni nem tudó felnőttek is fürüdhessenek. A kosár magában véve nem elég, mert sok ember inkább nem fürdik, mintsem hogy a gyerekek közé menjen, mert nem akarja elárulni, hogy ő még úszni sem tud a mai . . . sport-világban. Ez megfontolandó dolog, mert már eddig is három embertől hallottuk már ezt. A fürdő gondozásához tartozik még az is, hogy időnkint a sziget környékét a hinártól megtisztítsuk. A hínárt persze ki kell vinni a vízből, mert különben megrothad. De ennek a giz-gaznak az eltávolítása a sandolinozók és úszók szempontjából is szükséges. Különben a giz-gazzal kapcsolatosan a rendőrség őrködjék arra is, hogy a balatoni park ne legyen a kétes erkölcsű hajléktalanok menedékhelye s a durva esti koncertek színhelye. Vendégeink meg legyenek irántunk bizalommal, módjukban áll kívánságaikat esetleg panaszaikat kinyilvánítani, beirni a panaszkönyvbe. Mi tudjuk, hogy az e célra kitett könyv jó tanácsadója hatóságunknak. Mindezeket már elmondtuk régen és sokszor és liiszszük, hogy szavunk nem volt a pusztában elhangzó beszéd. De azért nem árt végignézni az asztalon, rendben van-e minden, nem hiánvzik-e valami? Ha tán hiányzik még valami, a hatóság bizonyára hamarosan pótolni fogja. Mert a vendéglátás napja már itt van. Hozta Isten kedves vendégeinket. Egyszerű, de őszinte szókkal kívánunk jó mulatságot, jó egészséget. Iparostanulóink. ii. (D. — p.) Az iparos és tanulók közt levő ro.ssz viszonyoknak nem legutolsó okai maguk a szülök. Tudjuk, hogy a legtöbb szülő ugy gondolkozik, hogy gyermeke csak akkor menjen az iparos-pácára ha nem tanul, vagy rossz viseletű. Ki ne hallotta volna a mindennapos mentegetést a szülők ajkáról: „Megálj csak te rossz kölyök! majd megtanitanak engedelmességre ha inasnak adlak." Vagy : Ha nem tanulsz inas leszesz." Az ételben válogatós gyermeket azzal ijesztgetik, hogy majd megenné még a vasat is, ha inas lesz, de nem kap ám eleget. Ilyenféle ijesztgetésekkel már előre elrémítik a gyermeket az iparos-pályáról. Csuda-e aztán, hogy szinte irtózattal megy a műhelybe, hogy a mesterét, kiben atyja helj'ett atyát kellene tisztelnie, kihoz a legerősebb bizalommal, vonzódással kellene lennie, zsarnoknak, erőszakoskodó, folyton pofozkodó vadembernek képzeli s retteg tőle, bár még nem ismeri, de szülei elrémítették. S így kedvetlenül, félve teszi meg az első lépést oda, a hol boldogulást kellene keresnie. A kezdettől igen sok függ. lls igen sokszor már a kezdetet elhibázzák a szülök nemcsak azzal, hogy ijesztgetik a gyermekeket, hanem azzal még inkább,- hogy a gyermekeknél a legtöbb szülő semmi tekintettel nincs arra, hogy milyen mesterséghez volna kedve. Egyiket asztalos-inasnak adják, mert vau egy asztalos ismerősük vagy rokonuk, bár a gyermeknek tán a lakatossághoz volna kedve. A másikat mészárossá teszik csak azért, mert erős, izmos fickó, holott a kőfaragó — vagy nem tudom én miféle mesterséghez vonzódik. Igaz, hogy rondesen egy két heti próbaidőt kell az inassá leendő fiúnak kiállania, mielőtt szerződtetik, de] a gyakorlati élet, a tapasztalás azt bizonyítja, hogy ez nem elégséges. Én legalább eunek tulajdonítom azt a sokszor ismétlődő esetet, högy sok inasnak éppen'nincs maradása, minduntalan megszökik. S ha az ember kérdi tőle, hogy miért nem marad, talán rossz helye van, tagadó választ ad, de határozottan maga sem tudja megmondani az okot. Tudok nem egy esetet, hogy az inas 3—4 mesterséget megpróbált, míg végre megakadt egynél. Hát ahhoz mit szólnak, hogy a fölszabadult inasok otthagyták mesterségüket s beálltak más mesterségbe inasnak ! Vájjon nem az látszik-e ebből, hogy a szülők mintegy ráerőszakolják gyermekeiket valamely pályára a nélkül, hogy a gyermek hajlandóságát vizsgálnák ? Nem azt bizonyitják-e az ilyen esetek, hogy az a két heti próbaidő nem elégséges arra, hogy a gyei'mek hajlandósága kiDolgozhatik-e az ilyen inas jókedvvel, lehet-e törekvés benne ? Nem. Minden pályához rátermettség, hajlandóság kell, hogy azon boldoguljanak. A szülőknek tehát első kötelessége legyen az, hog3- megfigyeljék gyermekeiket játék, szórakozás közben, mire volna rátermettségük, hajlandóságuk. Vigyék el magukkal alkalomadtán különféle műhelyekbe, hadd lássák ott az életet a maga valóságában. Attól pedig őrizkedjenek, hogy ijesztgessék elrémítsék az iparos pályától. Még egyet említek fel, a mi különösen nagy hibájuk a szülőknek. Egyik-másik szülő ugyanis nebántsvirágnak tekinti gyermekét, a kire még csak görbén nézni sem szabad, annál kevésbé megdorgálni, megfenyíteni. Ha a munkavezető segéd vagy mester megérdemlett íei^'itésben részesiti a fiút, van hadd el hadd. Az ö fiát ne bántsa senki. Nem azért adta inasnak, hogy üssék verjék, kutyának tartsák. Hát édes Istenem ! micsoda baj, borzasztó szerencsétlenség az, hogy a megérdemelt fenyítést megkapja az inas. Nem nagyobb és nem orvosolhatatlan szerencsétlenség származik abból, hogy az oktalan szülő szarvakat rak gyermekének, midőn előtte bizonyítgatja, hogy igy, meg ugy lesz, csak merjenek hozzádnyulni. Vagy nem nevetséges dolog-e az, hogy az édesanya vagy apa látván fiát az utcán, amiut az jó szurtos .képpel húzza, vagy tolja a kiskocsin az árut, vagy U3

Ters anyagot, sirva fakad, elönti szerelmes szivét a keserűség, hogy íme mivé lett az ó egyetlen szerelmes magzatja. Pedig annak a fiúnak legtöbbszöi valónak egyik legérdekesebb része, midőn a közönség közül bárki által gondolt egyénuek arcképét, bekötött szemmel pár perc alatt lerajzolja. Bekötött szemmel megtalál egy gombostűt, bekötött szemmel jár egy krétával húzott szabálytalan vunalon stb. stb. Megvallom - - ez csakis Cumberland valódiságát s ügyességét bizonyítja, — kezdetben némi kétkedéssel fogadtam e mutatványokat, a melyek ámulatba és bámulatba ejti!; a nézőt, mert valóban lehetetleunek tűnnek, de midőn sajár, személyemmel történt meg, hogy egy előttem teljesen ismeretlen kedves kis szőke baba titkos gondolata parancsa folytán kerültem mint szereplő a közönség elé, megszűnt kétkedésem s törhetlen hivül szegődtem a túlvilági hatalmú spanyol mellé. Az eset p^-dig következő : A műsor 5. pontja szerint Cumberland parancsokat teljesít, melyeket a közönség köréből gondolatban parancsolnak. Ám ez nem elég, de hogy minden kétely ki legyen zárva ezen gondolat-parancsokat ki-ki tartozik papírra vetni, mely papiros a gondolatban parancsoló birtokában marad mindaddig míg a parancs teljesítve nincsen. Ez tehát mindkét részről az ellenőrzés. Több egyéb igen komplikált feladat után, mely miud egytöl-eg) ig kiválóan sikerült, került sorra az én esetein, a melyet elmondandó vagyok. A fürdőközönség egyik dédelgetett kedvence, egy üde, bájos kis, iucinpiuc leányka (kit Molier Fauskáuak ueveznek) ült nővére társaságában az első széksorban. Tehát Cumberland által még ezen életben nem is látott (oleget sajnálja) igy még kevésbé ismert urihöigy, kihez még a kétely árnyéka sem lérkőznetik. Mint a többiek ö is iróut fogott kacsójába és felirta gondolati parancsát, a melyet senki sem ismert. Mint később megtudtuk, a feladat következő volt: — Vegye ki az első sorban ülő fehérruhás férfi gomblyukjából a virágot és nyújtsa azt át a gondolatban parancsoló uri hölgynek. Ezen fehérruhás férfi tudtomon kivül én voltam, miért is nem keveset lepett meg, mikor Cumberland sebes iramban vonszolta felém médi—urnát s előttem megállva, elkezdet rajtam végigtapogatódzni. A kis leány izgatottságában, meglehet e pillanatban másfelé irányozta gondolatát, mert Cumberland a nem messze levő tükörig ment, de ismét előbbeni határozottságával felém tartott, a terem közepére vonszolt és virágom után nyúlva, melj

7 gombostűvel le lévén tűzve, azt a tűvel együtt kiszakította. — Ez volt parancsa ? — kérdé Cumberland. — Ez ! — válaszolt rövidesen a kis leány. Az eredméuy tehát meglepő volt. S midőn ÍZ izgatottságtól kipirulva szépen, remegő hangon fölolvasta a szó szerint, teljesített parancsot, a közönség tomboló tetszésnj'ilvánitásban tört ki. — Persze, ilyen szép szemekkel — szóltam Cumberlandhoz fordulva — én is szívesen olvasnék ki s teljesítenek parancsot és azt híszemnein csak én, de bárki más is. Az érdekes előadást jul. hó 2-án a «Stefánia Jaeht-Egyletben, közkiváuatra, megismételték. Cumberland tegnap este a keszthely-ba'atonparti Hullám szállóban a füredihez hasonló érdeklődés mellett tartotta meg előadását. Mangold Gusztáv. Nestle-feie gyermekliszt legjobb alpesi tejből. — Bevált legjobb tápszer csecsemők nek és gyomorba] osok-nak. Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80. al. Legelső orvosi szaktekintélyek kipróbálták s 30 óv óta minden gyermekkórházban használják. Gyermeklisztből mintaporok kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Központi raktáros: BERLYAK F. Wien, I., Naglergasse 1. Nestlé-féle cukrozott sűrített tej doboza 1 korona, cukor nélkül (.,Wiking". Újdonság) doboza 1 korona.