Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

1900. szeptember 16. BALATON VIDÉK 7 R. T. már évi működésével és azzal, hogy az érdeklődőknek a támadásokra vonatkozólag e közleményben mindent a tényeknek megfelelően adott elő. Purgly Pál. A „ferslagba" ojtás.*) így nevezi községünkben, Zala-Koppány­ban a köznép, a már több helyen alkalmazott Ézóló-ojtás módot, mely szerint az angolnyel­ves párosítással készített, de sem be nem kö­tözött, sem be nem sározott fásoltványt a met­szett lapok összeillesztése után nedves moha és törött fa-szén közé elrétegezve, deszkaládák­ba, az úgynevezett ferslagokba helyezik el. Ezzel az oltással tettek kísérletet a zala­koppányiak is. Oltványaik egyenletesen fiitött szobában minden 2-ik napon locsolgatva oly hibát­lan, tökéletes forradást kaptak 16—18 nap után, hogy az alanj'ok 1-—2, sőt 3 kiló súllyal megterhel­ve sem engedtek az összeforrt részen. A forradás helyén keresztül-át megmetélve mindegyik ojt­ványnál a legtökéletesebben véghezment callus­képződést tapasztalták, a végrügyeken pedig 5—10 centiméter hosszúságú talpgyökereket s akárhány ojtógalyon (a nemesen) pedig 2—3 leveles hajtást találtak s a mi fő dolog, 100 oltásból 98°/ 0, — a kezelés alatt megsérültek, vagy a hibás rügygyel birók kivételével — sikerült. . Szembeszökő dolog, hogy Franciaország ntán, a többi kísérletező honi állomásokkal együtt és egyszerre lép fel a mi falunk egy­szerű népe ezzel a merész, radikális szőlőojtással, amely dolog méltán feltűnt sokak előtt. Azért elmondom, hogy, hogyan jutottak hozzá? Nemrég elhalt földbirtokosunk rokonság­ban lévén a filokszera ellen legelsőbbeu s legna­gyobb mértékben védekező lesence-tomaji Deym gróf féle szőlőurodalom főtisztjével Wirius Vince tiszttartóval, az ö védnöksége és ösz­tönzése révén már a legkorábbi évektől eljár­tak a koppányiak Tomajra fás- és zöldojtást s a rekonstrukció egyéb fogásait megtanulni, beál­ván hosszabb rövidebb időre az urodalom szö­lőmunkásai közé. hol is, szorgalmukért, törek­*) Mult számunkban a „ferslagba" való o.jtásról szakember tollából hoztunk igen tanulságos értekezést, most ismét örömmel adunk belyet az ellenkező véle­ményben irt dolgozatnak, tudván bog3' az ellentétek egymást megvilágítják. Szerk. véseikért általában nagyon szerették alkalmazni őket. Ezek a buzgó atyafiak aztán részint ke­gyeletből, részint tudás-vágyból, azóta is min­den évben el ellátogatnak L.-Tomajra körül­nézni, hogy mi ujabb merült fel az ő tudomá­nyuk Mekkájában ? „így történt, hogy az idén kora tavasszal nagy bámulattal hozták közsé­günkbe a „csodát," melyet ott a vincellértől — bizonyára csendben és előbb saját kísérleteivel tapasztalni óhajtó Wirius ur szándéka ellenére — ellestek, hogy: „a tiszttartó ki volt Francia­országba, onnan hozott egy uj szőlőoltás mó­dot, melylyel minden ojtás tökéletesen össze­forrad s igy iskolázni sem kell, hanem bátran azonnal a helyszínre ültethető, kötözni, sározni sem kell és Tomajon már a második éve, hogy így ojtanak és nagyszerűen sikerül" . . stb. Bárha tagadhatatlan tény, hogy a koppá­nyiak által a fentebb leírtak szerint készített s akár mindjárt a helyszínére kiültetett akár az iskolába lerakott ojtványok az egész nyáron át nagyon szépek és biztató fejlődésben vannak, én eziránt az ojtás iránt, mely a szőlőmüvelés körében óriási forradalmat, sőt sikerülés esetén rendes fordulatot idéz elő, bizalommal nem viseltetem ; sőt leküzdhetetlen aggályaim van­nak, melj reket egyszerű természetes észjárásom szerint azzal a szándékkal bátorkodom az alábbi sorokban előterjeszteni, hogy szakférfiaink, tudó­saink, kiknek nálamnál mélyebb bepillantásuk van a növényi élet sejtvilágába és egyéb élet­tani működésébe, és szakismereteiknél fogva tisztult nézettel, biztos elméleti következteté­sekkel bírnak, e dologról: szíveskedjenek kéte­lyeimet addig is eloszlatni, a mig majd több évi tapasztalattal a fáradhatatlan kísérletező,. Wirius Vince kellő világot vet az egész re­formra, s annak értékére. Szerintem ugyanis miután a természetben nincs ugrás, az a gyors, erőltetett munka visz­szahatást idéz elő és nagyon kérdéses, hogy azon az ojtványon, metyet mi a legnagyobb külbehatás felhasználásával s a legmerészebb pepecselés alkalmazásával kényszeritünk arra, liogy az egy-kettőre, vagyis a rövid 16—17 nap alatt remekül össze is forradjon s gyöke­ret is verjen : nem fog-e visszaesés, elernyedés, elsatnyulás beállani?. . Hisz látjuk az állatvi­lágban, hogy ha mi p. o. a esikót korábban kocsiba fogják, az eleinte nagy életvidorsággal futkozó állat, mily hamar elveszti a csikó a kedvét és valami derék ló abból ritkán vállik; látjuk a sietve hizlalt, táplált kacsánál, hogy a gyomra reped meg, vag}' elfutja a vér és fel­fordul ; lám a gyermek is, a ki tul mohón kezdi a tanulást, az 5-ik, 6-ik osztály felé a szorgal­— Hát még sem láthatom meg az isteni Andinát ! sóhajtott szomorúan s ment a dolga után. Már esti kilenc óra felé járt az idő ; az operában már javában ünnepelték az isteni An­dinát, aki legkedvesebb szerepét, a Traviatát énekelte, teljes tudását, istenadta hangjának ösz­szes kincseit ragyogtatva a csaknem bolondulá­sig ünneplő közönség előtt. Az a szegény fiatal ember pedig, a ki reg­gel nem tudott jegyet váltani, egy pár sou-val meggazdagodva ugyan, de még mindig jegy nél­kül ott, őgyelgett az opera előtt. Maga sem tudta ugyan, mit akar. Egy gamisz állott meg előtte. — M'sieur, vegye meg ezt a jegyet. A megszólított a jegyre, azután a gyerekre nézett. — Miért akarja eladni ? — kérdé gyanak­vólag ; ismerte már az ilyen manipulációkat, melyekkel hamis vagy elhasznált jegyekkel szok­ták becsapni a könnyen hivöket és könnyen fi­zetőket. — Egy előkelő ur akart az elébb vele be­menni az operába, de itt a lépcsőkön rosszul lett. Én éppen ott voltam, visszasegítettem öt kocsijába. Nekem adta jegyét, hogy használjam fel. Ah, de én óhesebb vagyok a kenyérre, m'sieur mint Andina hangjára. Vegye meg, m'sieur! A fiatal ember átlátta, hogy a fiu becsüle­tes üzletet kínál, a jegy is jó. Hanem . . . — Nincs annyi pénzem, hogy uiegveh.=s­seiu. Csak 2 frankom van, ez pedig 5 fran­kos jegy. — Ah, m'sieur, adja ide azt a 2 frankot ! — Nem tréfálsz, fiu ? — Nem, m'sieur, az éhes ember nem tréfál. A fiatal ember az örömtől reszketve adla oda a 2 frankját, még 3 souval is megtoldotta s futva sietett az operába. Már a második felvonás után voltak. Épen Andinát bivta elő, Isten tudja hányadszor, a tomboló közönség. Andina kijött s könyezve köszönte az ün­neplést. A fiatal ember éppen akkor telepedett le helyére. Oda pillantott a függöny elé, aztán föl­kiáltott : — Giulietta ! Majdnem elájult ; de se őt, se kiáltását nem vette észre senki a taps ós ovációk orkánjában. . (Vége köv.) ma már a tanárok állandó panaszára és rossz bizonyítványára hanyatlik alá. A kora fejlődésü úgynevezett „csuda-gyerek" sorsa a legtöbb esetben a korai halál. De hogy a növényi élet­re térjünk át: a melegházi a dinnye, ugorka, barack, szamóca, saláta stb. soha sem oly jó­izü s a hajtatott, üvegházi növény a szabad levegőre ültetve elfonynyad, vagy legalább tar­tós életű edzett — hideg, meleget, fagyot, ól­mos esőt stb. kibíró — növénynyé nem fejlő­dik soha. így tehát a mi hajtatott fásojtvá­nyunk sem nyújt valami hosszú életű, edzett tőkét ; hanem a megerőltetettség következtében bármikor életének későbbi folyamán is — p. o. tán a 6-ik 7-ik életévében vagy előbb — meg­boszulja magát, mert magával hordozza a gyor­sított életműködés közben kapott csiráit a ko­rai pusztulásnak ép ugy, mint p. o. a sorvadást öröklő ifjú, aki egészségesnek látszik ugyan élete 19—20-ik évéig, de ekkor hirtelen ura­lomra jut rajta az öröklött baj, nap-napután fonynyadni és csakhamar sirbahanyatlani fog. De legyen, hogy e hasonlataim nem ta­lálók és ezen aggodalmam mint merőben alap­talan elmaradna is ; azt azonban már sehogy sem tudom képzelni, hogy az ilyen erőltetve kezelt, siettetve meleg-ágyszerüen előállított ojtvány kellőleg edzett és az időjárás káros be­hatásaival dacolni képes, tartós életű és a kü­lömbféle szőlőbetegségek (életrendi zavarok, időjárás bántalmai, rovarkárok, gombabetegsé­gek) iránt még sokkal nagyobb fogékonyságot és még csekélyebb elenállási képességet, mint ahogy azt már az eddigi ojtásmódokkai neme­sitett (de ám kényesitett is !) ojtványoknál is szomorúan tapasztaljuk ! Kérem a szíves hozzászóllásokat; de addig is annyi méltányosságot, hogy ki ne nevessenek azon naivságomért, ha ismételten erősen hiszem és vallom miszerint: a természetben nincs ugrás, sem az állat-, sem a növény-világban, de még a népek fejlődésébe sincs ; hanem hogy minden túlzásig mesterkélt beavatkozás, illetve annak bizonyos mértéken és határon tul való alkal­mazása előbb, vagy utóbb, de bizonyára meg­boszulja magát, az erélyes visszahatás nem ma­rad el ; hogy —- továbbá — jobbnak, egészsé­gesebbnek tartom a természetes bort és vajat mint a műbőrt és a müvajat és erősebbnek és egészségesebbnek találom a kotlós-tyuk által 21 nap alatt életreköltött csibét a költőgép által 10 nap alatt kiköltöttnél, és hogy — végezetül és egyáltalán — azon hitben vagyok, hogy a ki patikából lelkesedik, könyvből gazdálkodik, újságból házasodik és „ferslagba" ojt szőlőt — nem nagy öröme és nem nagy sikere lészen annak. Békefi Elek. Képviselői beszámoló. Bogvay Máté, a keszthelyi kerület ország­gyűlési képviselője, vasárnap f. hó 2-án délután 3 órakor tartotta beszámolóját az „Amazon" szálló nagytermében Keszthely és vidékének szép számban egybegyűlt választóközönsége előtt. Batthyány József gróf, a keszthelyi vá­lasztókerület szabadelvű elnökének rövid beve­zető szavai és felszólítása után Bogyay Máté az egybegyűltek éljenzése közt megkezdte be­számoló beszédjét. A számolójában részletesen foglalkozott a négy év óta lefolyt politikai ese­ményekkel és változásával és ezeknek okada­tolásával. Felemlité, hogy annak idején nemzeti párti programmal küldték választói a parlamentbe, fejtegette e pártnak küzdelmeit a Bánffy kor­mány alatt, a melynek erőszakoskodásai, vá­lasztói visszaélései és törekvése az állami min­denhatóságot az egész vonalon korlátlanul ki­terjeszteni. főkép pedig az ischli klauzula, mely hazánk alkotmányára halálos csapást mért volna, arra késztették az összes ellenzéki pártokat, i hogy egyesült alkotmányellenes minisztérium Nestlé-féie gyermekliszt legjobb alpesi tejből. — Bevált legjobb tápszer csecsemők nek és gyomorbajosok nak. Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80 fii. Legelső orvosi szaktekintélyek kipróbálták s 30 óv óta minden gyer­mekkórházban használják. Gyermeklisztböl mintaporok kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. w Központi raktáros: BERIYAK F. Wien, I., Naglergasse 1. Nestlé-féle cukrozott sűrített tej dobozit 1 korona, cukor nélkül („Wiking". Újdonság) doboza 1 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom