Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)
1900-09-09 / 36. szám
BALATON V1DEK 1000. sze ptember 8 megbuktatására törekedjenek, minden törvényes és megengedett módon. Az alkotmány megmentése, az általános erkölcsi züllöttség orvoslása és a polgári önérzet és erény visszaállítása lett a jelszó és ezért nem riadtak vissza még az obstrukciótól sem. Az általános küzdelemben egy ember emelkedett ki, kinek felvilágosítása után a felség el is ejtette Bánffyt. Ez ember Széli Kálmán volt, kinek programmjában a nemzeti párt megvalósítva látta azt, a miért évtizedeken át küzdött a polgári és politikai tisztesség megóvását és tiszteletben tartását, a politikai meggyőződés szabad megnyilatkozását a választások tisztasága és a kúriai bíráskodás behozatala által egyéni múltja és politikai jelleme biztosítékot is nyújtottak ahhoz, hogy kijelentése, a jog, törvény és igazság korszakáról meg is valósul és ezért csatlakozott a nemzeti párt is kormányához és támogatja eszméinek megvalósításában. Utalt azután röviden a négy év alatt részben készült, részben javaslat alatt lévő törvényekre, a melyek mind azt bizonyítják, hogy a ministerelnök hű maradt eddigi programmjához és teljes erejével igyekszik is annak minden pontját megvalósítani. Ezért híve ő most is Széli Kálmánuak és ily körülmények közt az óhajt lenni a jövőben is. „Sokan — ugy mond — kevesellik a Széli Kálmán által elért eredményt, de ezek gondolják meg, hogy 25 év romboló munkáját kell helyrepótolnia." Köszöni választóinak eddig tanúsított bizalmát és ez alapon kéri a i en is. A viharos tetszéssel ós éljenzéssel fogadott beszéd után Beck Sándor takarékpénztári igazgató indítványára, bizalmat szavaztak a kerület képviselőjének és üdvözlő sürgönyt menesztettek Széli Kálmánhoz. Ezután az általános óhajnak engedve Hertelendy Ferenc, a tapolcai kerület újonnan választott képviselője szólalt fel, megokadatolva ugyanazon alaponmint Bogyay, miért csatlakozott Széli Kálmán zászlajához. Politikai működésében különösen az agrarizmus hívének vallotta magát, de az okos és józan földmivelési politikának, mel}'nek felvirágzása. alaptétele az ipar é» kereskedelem fellendülésének. Az iparos és kereskedőnek jómódú gazdára van szüksége, hogy fogyasztó közönsége legyen. Beszédét elvégezve, mit általános tetszés követett, még egyszer fel kellett szólalnia és a keszthety-tapolcai vasút ügyében nyilatkoznia. E tárgyról — ugy mond — nem akar semmi mást mondani, miut a mi biztos, bizonyos pedig az, hogy a vasút létesítése csak egy feltételtől függ, ha a kormánynak sikerül a keszthely-b.szt.-györgyi vasutat üzemébe átvenni; ily feltételek alatt teljes erejével pártolja a vasút létesítését. Erre vonatkozólag a tárgyaiésok októberban megkezdődnek, ha sikerre vezetnek, tavaszszal megkezdődik a vasútépítés. Altalános megelégedés és öröm fogadta e kijelentést, mely után a beszámoló gyűlés véget is ért, azzal a közóhajjal : Adja Isten, hogy tavaszra a keszthely-tapolcai vasút meglegyen ! Lénárd Ernő helybeli kir. közjegyzőnek Márta leánya életének virágkorában megszüld élni. A halál angyala megszabadította a földi élet szenvedéseitől .... Elköltözött; ragyogó szép lelke, messzemessze az örök szépség hazájába szállt Megszűnt dobogni jó szive. Teste a földbe, drága emléke a szülök szivébe lön eltemetve .... Vele sok reményt, ifjúságot, üde életet, vidám kedvet s szeretetreméltó modort vitt el a zord halál. A jó leány tudásárai, szellemével, szivének nemességével büszkeségét, fényét képezte osztálytársainak. Templomi énekeivel, s a templom számára készített kézi munkáival, sokszor és több helyen vallásos buzgóságra indította a sziveket Ragaszkodása a kedves nővérek s mindazok iránt, kik tanították példaszerű volt. . . . Társalgását az élénkség s szerénység jellemezte. Nem is említem szülői iránt tanúsított szeretetét. Csak az a gondos atya és anya tudnák elmondani, ki volt nekik a szülői homlokról bánatot űző, vidám kedélyű MARTA, kit az Isten a családból áldozatnak kivánt. Szinte látom lelki szemeimmel a küzdelmet, mely a nemes szülők szivében a szülői szeretet s az Istenítek hozott engedelmességi áldozat között végbe ment, midőn oda kellett a mindenek Urának adni gyermekeikből azt, ki nekik az első családi örömet szerzé, kinek életeért reszkettek, és érzem a megtört szivek bánatát, a mint visszafojtott lélekzettel rettegve nézlek kedves, szeretett leányuknak utolsó leheletét és végső vonaglását. Legyen vigasztalása a gyásíoló szülőknek és testvéreknek, hogy a nagy veszteség, mely reájuk gyászt borított, sulylyal nehezedik mindazokra, kik sírba szállt jó leányukat közelről vagy távolról ismerték. Adjon enyhülést az a tudat, hogy a közönség a gyászoló családdal együtt érzdt, sírt és szenvedett ama tragikailag fenséges temetésen, mely valódi ellentéte volt a világ derült képének, mely képnek a dicsőség fényében pompázó földi ember tekintetét is kellett, hogy a mulandóságból a halhatatlanság felé irányítsa. Adjon békét az Ur Jézus, aki mondja: ki bennem hisz, ha meghalt is, örökké élni fog. Adjon megnyugvást az isteni gondviselés, melynek titkaiba ami szemünk be nem tekinthet ! A gvászos szertartás minden részletében impozáns volt. A beszentelésen s az egész gyászmeneten — dacára, hogy kellemetlen esós idő volt — az értelmiség teljes számban részt vett, s az iparos és íöldmives osztály is szépen volt képviselve. A me<>boldo»ult ravatalára koszorút heO O lyeztek: 1. Szülők. 2. Testvérek. 3. Festetics Tassilo gróf ur ő excellentiája. 4. Ajkay család. 5. Bozzay Pálék. 6. Csathó Alajosék. 7. Dezsényi család. 8. Lénárd Miklós. 9. Lakossy Józsefné, 10. Jámbor Erilőné. 11. Pap Sándorné. 12. Reischl Vencelék. 13. Reischl Iledi és Götz leáiyok. l-t. Párkányi Józsefek. 15. Takách Imréék. 16. Somogyi Elek. 17. Szallósék. 18. Barna György ék. 19. Horváth Károlyék. 20. Eegéczi Nagy Mihály. 21. Dunst Ferenc dr. apátplébános. 22. Gaál tanárok. 23. Schillinszky Irma Pécs. 24. Kovacsevics Józsa. 25. Göntzné szül. Pethő. 26. Tatarek Béla. 27. Drechszlerék Bpest. 28. Wadlsteinerék Bpest. 29. Az öreg Vilma néni. 30. Ferenc és Lini. 31. Mini és Endre. 32. Pálma koszorú fehér szallaggal felirat nélkül. 33. Élő virág koszorú kék szallaggal felirat nélkül. 34. Feliér rózsaszín művirág koszorú szallag nélkül. A temetésnél koszorús leányok voltak :' Bozzay Irén, Csanády Vilma, Horváth Böske, Kiss Irén, Nagl Aranka, Párkányi Margit, Puly Margit, Reischl Heda, Somogyi Ilonka, Szabó Margit. Vőfélyekként szerepelteK : Ajkay Miklós, Csorba Károly, Fizáry Kornél, Imiik János, Lehrman Béla, Zefferovits János. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Lénárd Ernő kir. közjegyző és neje született Schillinszky Jozefin a maguk és gyermekeik János, Dezső, Miklós, Margit és Mariska nevében megtört szívvel jelentik szeretett leányuk, illetőleg testvérjük Lénárd Mártának, tíz napi sulj'os szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi szeptember hó 2-án éjfél után öt perckor, 18 éves korában bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó évi szeptember hó 3-án délután 5 órakor fognak a Szent-Miklósról nevezett sírkertben örök íyugalomra 'helyeztetni Az engesztelő szent mise áldozat pedig ugyanazon napon délelőtt 8 órakor fog a megboldogult lelki üdveért az Urnák bemutattatiii. Keszthelyen, 1900. évi szeptember hó 2-án. Béke poraira! A csab-rendeki iskola. A szünidők elmultak ós beállott a munka ideje, az uj tanév küszöbén. Amit testi és lelki erőnkből majdnem egy évi folytonos munka által vesztettünk, azt a szünidők alatt a szabadság és nyugalom kedves élvezete kipótolhatta s most jó kedvvel ós inegujult erővel ismét hozzáfoghatunk a reánk váró nehéz munka fotytatázához. Ámde mi rendekiek nem örömmel nézhetünk az uj tanév elé, mert sajnos, az az öröm, melyet községünk népoktatásának minden munkása és barátja a tervezett állami iskolai épületek közeli felépítésének biztos reményében érzett, újra semmivé lett. Tfcnfelüg3 ,elönk ) Ruzsicska Kálmán "dr. odaadó tevékenysége ós buzgólkodása dacára eddig semmiféle rendelkezés nem jött, ós igy az iskolai épületnek felépítésében hinni már nem igen tuduuk. A sok csalódás, mely e tekintetben már ért, a sok nehézség, mely e téren lépten-nyomon ujabb és ujabb akadályok alakjában felmerül, oly kishitüekké tett, hogy reménykedni sem merünk többé, mert szomorúan tapasztaljuk, hogy azoknak a községeknek iskolái, amelj'eket sokkal később vettek állami kezelésbe, ma már diszes és a célnak megfelelő palotákban terjesztik nemzeti népnevelósügjünk szent igéit, a csabreudeki állami elemi népiskola ellenben 24 óv óta négy helyen elszórt odúknak nevezhető — sötét helyiségekben kell tartani az 5—600-at megközelítő iskolás gyermeket. Szomorú > semónykónt kell még regisztrálnom azt a körülményt is, hogy közel 250 óvóköteles gyermek óvóhelyisóg hiányában felügyelet nélkül van; pedig rég tapasztalnunk kellett, mily égető szükségünk van óvóhelyiségre, mert a felügyelet nélkül, otthon maradt munkás gyermekek községünkben már nagy tűzvészt okoztak. Ilj' körülmények között nem csoda, ha panaszra nyílnak ajkaink ; nem csoda ha kifejezést aduuk ama bizonyára mélyen elszomorító tapasztalatnak, hogy az iskola tanítótestülete, mely oly nehéz viszonyok között teljesiti nehéz missióját, a legodaadóbb önfeláldozással sem tud kötelmeinek megfelelni. Nálunk ugyan nem a német paedagogus szavai értelmében gondolkodnak, aki azt mondja: • Tanítók — nektek a legnemesebbel, mely a földet lakja — az ember szellemével, a jövő nemzedék növénye iskoláival vau dolgotok. Titeket illet szabadság és tiszteletre vonatkozólag az emberi társadalomban az első hely. A legszentebb, melyet a föld hord — az ember belseje — van kezetekbe letéve.' Hirschler S. f Egy ifjú lányról\ Szomorú dal jut eszembe Csillag hullásáról, Bimbaját is alig nyitó Virág haláláról . . . Lénárd Marta.
