Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-25 / 12. szám

BALATONVIDEK 1900 március 25 hamosan terjedő alkoholizmusnak, elejét venni a gyermekhalandóságnak. Egyszóval egy pillanatra sem sza­bad felejtenünk, hogy ameddig a ka­tonasorozás szomorú eredménye meg nem szűnik, magát a nemzetet fenyegeti a legnagyobb veszély és pusztulás. Nyomo­rék, silány nemzedék még sohasem tar­totta fenn a hazát, emelte virágzásra nemzetét. Izmot tehát a karba, velőt a csontba s uj vért a szívbe ; ez legyen a jelszó, cél és törekvés : mert a nem­zet életképessége fiainak épségétől, vi­rágzó életerejétől függ első sorban. Igy azután majd lehet remélnünk, hogy a jövőben már több eredménynyel, több örömmel fog járni országszerte a kato­nasorozás. Rt Huszonöt év a közigazgatás szol­gálatában. Fűzik Gyula, a sümegi járás föszolgabirája most töltötte be hivatalos működésének 25 évét. A járás közönsége megragadta ez alkalmat s lé­lekemelő ünnepélyben adott kifejezést elismeré­sének, őszinte tiszteletének és szeretetének. Ez érzelmekben csatlakozott a vármegye közön­sége is s a járás ünnepe szinte az egész vár­megye ünnepévé emelkedett. Az ünnepség a sümegi kaszinó nagytermé­ben folyó hó 17-én volt. Megjelent ezen a vár­megye főispánja, Jankovich László dr. gróf, a keszthelyi járás föszolgabirája, Takách Imre, a tapolcai szolgabiróságot Ságviry .lenő szolga­Az egész botrányéhes város csalódottan tette le a helyi újság legközelebbi számát. Hát a szállongó hirből semmi sem igaz: rendben van a város kasszája. Hanem az uj hir, a kis Bibiké eljegyzése, legaláob kárpótolta őket. Volt miről beszélni, suttogni, tanácskozni. S megtörtént az esküvő: Bibiké moso­lyogva állott az oltár előtt, egy reszketés, egy köny sem árulta el belső izgalmait. * Mikor az esküvői lakomán eltűnt, a ven­dégek csak mosolyogva néztek utána s pajkos beszédeket suttogtak össze-vissza. De mikor már egy, két óra múlva sem jött vissza, ag­gódva ment utánna Barnabás. Ott feküdt a di­vánon menyasszonyi ruhájában holt-halaványan, megtört szemekkel, kezében egy kis üveget szorongatva. A mérnök felordított, de a halott már nem hallotta , . . * Csendes, jólelkű volt, senkit sem bántott. Minden házhoz beszólt, minden embert meg­szólított. — Mit gondol: menny 7iért adtain el Bi­bikét? Harmincezer forintért. Elég drágán ugy-e? Nagyon drágán! De szép leány is volt: har­matos arcú, kökény szemű, lenhaju. De eladtam, eladtam, ugy-e Barnabás ? S mélázva ballag tcvább szegény polgár­mester nr . . . FíLi-edi Olivér. biró, a zala-szent-grótit pedig Blalia Sándor szolgabíró képviselte. Emiitett napon 10 óra­kor igen nagyszámú közönség gyűlt egybe a kaszinóban. E közönségben ott volt Sümeg vá­rosa és a járás polgárságának minden osztálya, számos taggal képviselve. A főispánért és az ünnepelt főszolgabíró­ért egy-egy küldöttség ment. Midőn megjelen­tek, a közönség hosszantartó meleg éljenzéssel fogadta őket. Az ünnepély Szűcs Zsigmond beszédével kezdődött, aki, mint a közönség érzelmeinek tolmácsa, megható szavakkal ecsetelte a 25 éves szakadatlan munkában töltött szolgálat érde­meit, élénk kifejezést adott a közönség meleg elismerésének, őszinte tiszteletének és ragasz­kodásának, majd Isten áldását kérte Fűzik Gyula további életére és működésére. Beszéde közben remek kivitelű emlékalbumot nyújtott át, amelyet a tisztelők egész seregének aláírása töltött be. Ez aláírások sorát dr. Jankovich László gróf főispán neve nyitja meg. Első lap­ján a Fűzik Gyulához intézett következő szép ajánló sorok vannak: Mélyen tisztelt és szeretett föszolgbiránk ! A sümegi járás közönsége a szivének benső ós őszinte sugallatát követve a legnagyobb örömmel ós lelkesedóssal eltelve üdvözli szere­tett föszolgabiráját, közigazgatási szolgálatának 25 ik évfordulója alkalmával. Mindnyájan igen jól tudjuk, hogy a köz­szolgálat mily fárasztó és mily terhes, utain több a tövis, mint a virág, több a borús, mint a derült mp, de az erre hivatott mégis szíve­sen teljesiti nehéz munkáját, mert lelkesíti, he­víti, sarkalja azon tudat, hogy ezzel a közügy­nek tesz szolgálatot. Azért e járás közönsége boldognak érzi magát ós örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy szeretve tisztelt föszolgabirája iránt érzett szeretetének, tiszteletének és ragaszkodásának kifejezést adjon s hogy benne oly férfiút üdvö­zölhet s vallhat magáénak, ki nehéz kötelmei­vel járó hivatásának fennkölt szelleme, tiszta jelleme s szilárd tetterejéhez képest mindenkor hiveu és becsületesen megfelelt, kinek minden érzése, miuden gondolata az volt, hogy szép hivatását betöltse, kinek e becsületesség, igaz­ságosság, emberbaráti szeretet, járásáhozi igaz, benső ragaszkodás s euuek boldogítása volt fő­vágya, célja és törekvése. Kedves föszolgabiránk ! Negyedszázados működésed ünneplése al­kalmával járásunk iránt mindenkor tanúsított bölcs vezetésed, fáradhatatlan igazságos ügy­buzgalmad, emberbaráti szereteted s nemes szi­vednek reánk pazarolt kincseiért fogadd e járás közönségétől a hála, a köszönet ós elismerés vi­rágiiból font koszorút, melylyel szívesen övez­zük homlokodat, mert megérdemled ; fogadd e szerény, de hervadbatlan virágokat tőlünk ; mi­után mást nem adhatunk ós légy meggyőződve, hogy ezen érzelmek tiszták, miként a kristály, mert szivünk s lelkünk mélyéből fakad s irán­tad való őszinte szeretetünk, igaz tiszteletünk s meleg íagaszkodásunk netn is szűnik meg soha. Az isten áldása legyen rajtad és családodon, élj sokáig boldogan és megelégedetten, járá­sunknak pedig légy még igen hosszú ideig bölcs vezetője, szerető atyja s hűséges gondozója. Isten áldjon meg ! Szűcs Ezigmond beszédét az ünneplő kö­zönség lelkes éljenzése kísérte, kifejezve, hogy azokban az érzelmekben, miket a szónok kife­jezett. Az ünnepelt főszolgabíró reszkető hangon, szive mélyéig meghatva rebegett forró köszö­netet a megnyilatkozott szép ovációért. Tartal­mas, szép beszédét a haza, a király, a vár­megye és a járás közönségének éltetésével zárva be. Utánna vármegyénk főispánja kért szót s lelke mélyéből fakadó hangon jelentette ki, hogy szive teljes örömével vesz részt tiszttársának ünnepén, amelyet számára a szeretet és tiszte­let rendezett. A szív meleg érzelmével elmondott szép szavak megtalálták a közönség szivébe az utat, s hosssu, sztinni nem akaró éljenzésben törve ki csatlakozott a főispán jó kívánságaihoz s adott köszönetének kifejezést, hogy a vár­megye főispánja az ünnepélyt jelenlétével meg­tisztelte s annak fényét és bensőségét emelte. Az ünnepélyt ugyancsak a kaszinóban fé­nyes bankett követte. E bankett a leglelkesebb hangulatban folyt le. Emelték még a hangula­tot az elmondott szép felköszöntők. A főispán a királyra emelve poharát, Istennek kegyelmét kérte le fölkent királyunkra. A jelen voltak állva hallgatták végig a szónoklatot s a ma­gyar szív törhetetlen hűségével és hódolatával éltették 0 felségét. Németh János sümegi plé­bános a vármegye főispánjára, Bánfi Alajos a vendégekre, Fűzik Gyula az ünneplő közön­ségre s Lukonich Gábor drra és Mayer Ist­vánra, Pály János Fűzik Gyulára, Barkóci Ká­roly a Füzik-családra mondották lelkes felkö­szön tőket. Ezután még számos tószt hangzott el, telve jókívánságokkal. Ezekhoz csatlakoztak részben táviratban, részben levélben fejezve ki jókívánságaikat: a vármegye közönsége, Csertán Károly 7, az árvaszék, Odor Géza pénzügyigaz • gató, Árvay Lajos főjegyző, Czukkelter Lajos aljegyző, Thassy Lajos, Barcza László, Bogyay György, Vizy Géza, Soós Pongrác, Pálffy László, Szmodics, Bottka Ferenc, Thassy Kristóf, Csák Károly 7 dr., Jakab Károly stb. stb. A minden pontjában remekül sikerült ünnep mély nyomokat hagyott a közönség szivében, az ünnepelt főszolgabíró életének pedig bizo­nyára egy 7ik legszebb uapja volt, amelyből erőt és lelkesedést merít további pályájának szép, de nehéz küzdelmeire is. T. Böjti gondolatok. in. Egyesületeink pangását, a kulturális moz­galmak meddőségét kell harmad sorban fele­lősekké tennünk, mikor a keszthelyű társas élet ürességét és ajos-bajos voltát'panaszoljuk fel a nyilvánosság ítélőszéke előtt. És méltán. Te­kintsünk csak kissé körül bíráló szemmel, tár­gyias és őszinte jóakarattal s lehetetlen észre nem vennünk, hogy a vád indokolt s a panasz méltányos. Nem szólunk ezúttal a felekezeti jelleggel alakult jótékony 7egyesületekről, sem a kereskedő és iparos ifjúság önképzőköréről és legényegye­sületéröl; bár ez utóbbiaknál is kívánatosnak tartjuk, hogy a nemes szórakozás és a meg­szabott irányú önképzés keretén belül valamint szakismereteik fejlesztésére, úgy a nemzeti érzés és a hazafias felbuzdulás felgerjesztésére és ápolására minél sűrűbben ragadják meg az al­kalmat. Ne elégedjenek meg egy-egy nemzeti NEM HULL A II.V.I, NINCS TÖBBÉI KOPASZ EMBER! Szenzációt kelt a gyógyfükivonatom, melyet évek hosszú során át tanul­mányoztam, hogy mikóp lehessen maggátolni a megkopaszodást. Felfedeztem és százszoros pénzzel fi­zetek, ha kétszeri használat után rög­tön meg nem szűnik a hajhullás, kor­paképzödés ós mindennemű fejbőrbe­tegség. í üveg ára 2 kor. 40 fillér. Kapható gyógyszertárakban és mindennemű illat- és piperecikk-kereskedésben. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF ggóg^zertára, Királg-utca 12. sz. BvAélyi főraktár és vezérképviselőség : GÓTH GYULA, illat-és piperecikk nagykereskedőnél, Gynlafeliérvár-FÖtér. Yidéki megrendeléseket utánvéttel azonnal eszközöl: Egyedüli készítő és szójelküldési raktára. DOBÉ NÁNDOR uri, női és sziuházi fodrász Budapest, Nefelejts-utca 27. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom