Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-03 / 22. szám

1000. junius 3 got vető eszmecserék meghallgatása révén tiszta képet alkothasson magának a legközelebbi jövő, legszükségesebb tennivalóiról. A kereskedelmi minisztériumban — a mint jeleztük — a napokban személyes elnöklete alatt folyt le a minden tekintetben érdekes és a balatoni kultusz fellenditése ügyében pedig rendkivül értékes tanácskozás, amelyben ankétjellegénél fogva érdemleges határozat nem lett ugyan hozva, de amelyben határozathozatal nélkül is a leghatározottabban domborult ki az a felfogás, hogy ha a balatoni kultusz emelésa, fejlesztése tekintetében cselekedni akarunk, annak két igen fontos tényezőjéből lehet csak kiindulni és pedig egyrészről a Balaton északi részén égetően hiányzó vasútvonal megépítéséből, másrészről pedig a balatoni hajózás fejlesztése ügyéből. A tanácskozás - amelyen részt vettek a három érdekelt vármegye kiküldöttei és az ügy iránt érdeklődő meghívottak csaknem teljes számban — mindenesetre csak haszonnal járhat a Balatouvidók fejlődésének ügyére, amelynek érdekeltjei s mindazok, kik a Balaton-mellék fejlesztését lelkükön viselik, csak a legnagyobb örömmel és hálával vehetik tudomásul a kereskedelemügyi m. kir, miniszternek igy is megnyilatkozott meleg rokonszenvét és érdeklődését. amelylyel ezen ügy iránt viseltetik s csak a legnagyobb bizalommal tekinthetnek a miniszternek azon intézkedései elé, amelyekhez bizonvára ez a nem ok nélkül egybehívott ankéton cserélt eszmék és elhangzott felvilágosítások adják meg az impulzust, a hogy Hegedűs Sándor magát kifejezte, ..közös kincsünk" a balatoni kultusz fejlesztésének javára. * * * Az ankét lefolyásáról részletes tudósítás külömben a következő : Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter a balatoni hajózás megbeszélése a balatoni kultusz felvirágoztatása érdekében értekezletre liivta Veszprém-, Somogy- és Zala vármegyéket. Siófok, Balatonfüredi és Balatonföldvár gyógyfürdő helyek érdekeltségét, a déli vasúttársaság igazgatóságát és a Danubiusz hajógyár igazgatóságát. Ezen értekezleten, amelyet Hegedűs Sándor miniszter személyesen nyitott meg, részt vettek Csörgheö államtitkár, Kenessey hajózási felügyelő, Józsa kulturfőmérnök, a balatontavi gőzhajózási r. t. részéről Esterházy Mihály gróf elnök és Perger dr. igazgató, Lóczy Lajos egyetemi tanár, a Balaton legalaposabb ismerője és tanulmányozója, Veszprérirvármegye kép viseletében Fenyvessy Ferenc dr. főispán, Kolossváry •József alispán. Szabó Imre és Purgly Sándor orsz. képviselők, Csapó Kálmán tiszti ügyész, Beé Jenő és Mészöly Gyula megye bizottsági tagok, Zalavármegye részéről Jankovich László dr. gróf főispán, Csertán Károly alispán, Somogyvármegye részéről Maár Gyula alispán, négy kiküldött megyebizottsági taggal, Balatonfüred gyógyfürdő helv részéről Liugl Valérián és Ziskay Antal dr. jogtanácsos, Siófok gyógyfürdő részéről Bélaváry Burchard Konrád elnök, főrendiházi tag, Balatouföldvár részéről Széchenyi Imre gróf, a Danubius hajógyár r. t. részéről Szűcs Béla igazgató, a déli vasúttársaság részéről pedig annak igazgató főmérnöke. Az elnöklő kereskedelemügyi miniszter az értekezletet megnyitotta, megköszönve a meghívottaknak csaknem kivétel nélkül való megjelenését és ügybuzgalmát, előadta, hogy az értekezletnek tárgya a Balaton kultusz emelése körül kifejtendő tevékenységnek további megbeszélése és erre különösen két körülmény kínálkozik ez idöszerint alkalmasnak és ez a balatontavi gőzhajőzásnak további emelése és segélyezése, a másik pedig a Balaton északi partjának vasúttal való ellátása. Kifejti továbbá a miniszter, hogy bár a Balaton-kultusz Zala-. Somogy- és Veszprémmegyéket legközvetlenebbül érdekli, mégis ez nem csupán e három megyének, hanem az egész országnak közös kincse. O o Elsősorban tehát kéri a megjelenteket, hogy a Balatoni gőzhajózás fejlesztése körül különösen annak mikénti segélyezése érdekében szóljanak hozzá a tárgyhoz. Az első szónok Csertán Károly Zalavármegye alispánja volt, beszédjében kifejtette, hogy a Balaton érdekeinek előmozdítása vármegyéjének mindenkor kiváló gondját képezte, az utóbbi közgyűlésén a Balatontavi gőzhajózás segélyezésére 10 éven át évi 3000 frtot, ha pedig két uj gőzhajót szerezne be a Balaton szolgálatára, ujabban 2000 forintot hajlandó sególvképen adni, kifejezést ad azon óhajának, hogy a Balaton tavi gőzhajózási részvénytársaság vármegyéje érdekeit az eddig tapasztaltaknál célszerüebbeti és kielégitőebben szolgálja. Utána Esterházy Mihály gróf szóllott és kijelentette, hogy a vármegyék érdekeit részvénytársasága szolgálni és kielégíteni iparkodik és hogy ezt annál jobban megtehesse, kész minden vármegyéből egy-egy igazg. tagot a részvénytársaság igazgatóságába beválasztani. Szükségesnek látja e ki jelentését már most megtenni, nehogy az érdekeltség tanácskozásának ideje a detail kérdések előhozásával túlságosan igénybe véve legyen. A következő szónok Kolossvári József Veszprém vármegye alispánja volt, aki egész őszintén elmondotta, hogy vármeg3'éje áldozatkészségét megkívánja hozni addig a határig, a meddig azt a vármegye pénzügyei különösen a máris nagyon megtámadott útadó alap megengedik ; utal arra, hogy a megyéje a bárom vármegye között legkevésbbé van érdekelve. A hajózás is a megyének két kikötőjével Almádival és Kenesével csak kerülő uton Zalavármegyén keresztül van összeköttetésbe hozva és igy kifejezést ad azon megállapodásnak, hogy e vármegye évi ezer forint, ha a két uj gőzhajó használatba vétetik ujabb 2000 forint segélyben hajlandó a gőzhajózási részvénytársaságot segélyezni. Vármegyéje nagy szeretettel ós érdeklődéssel viseltetik a Balaton kultusz iránt, ezt legutóbb megmutatta azzal is, hogy a Veszprém—Almádi—Balatonfüredi esetleg Keszthelyi vasútvonalat, mely vármegyéjét csak 11 kim. hosszában érinti, 45,000 forint hozzájárulással kész segélyezni. Majd Somogy vármegye alispánja hasonló szellemben nyilatkozott Bélavári Burchard Konrád a siófoki Balatonfürdó részvénytársaság elnöke kifejti, hogy ezen társaság 18i)3-ban alakult meg és mai napig .">10.000 forintot ruházott be anélkül, hogy részvényeseinek idáig csak egy krajcárnyi osztalékot is tudott volna adui, ő tegnagyobb jóindulattal látja a Balatontavi gőzhajózás működését, de arra való tekintettel, hogy ez a táisaság éri ."> <)°

/

0-ot fizethet, ó a társasága részéről segélyt nem helyezhet kilátásba. Lóczy dr., mint a Balatonnak közgazdaságilag és tudományos szempontból is legalaposabb ismerője az országban, szólott a tárgyhoz, tenénk ki, amennyi az öntözésre elegendő. Nekik aztán teljesen mindég}", hogy elöntötte-e a Balaton az ö partjait, vagy sem ? 5. A halászok állandóan igen nagy vizet szeretnek, de ugy, hogy az aztán le ne apadjon, mert akkor a bet kükbe szorult halak mind ott vesznek. 6. A gőzhajósok szintén a nagy vizet szeretik, akkor nincs hinár ós könnyű kikötni. Db ki tudná elsorolni miud azt a teménytelen össze-vissza ütköző érdeket, a minek együttesen megfelelui, — mindenki beláthatja — majdnem lehetetlen. No de ha mindenkinek nem de legalább a legnagyobb részuek igenis meg lehet felelni. Tökéletes volna ugyanis a szabályozás akkor, ha a Zala teljes szabályozása mellett olyan állandó vízszint tudnánk a Balatonban létesíteni, a mely a parti érdekeltségeknek legjobban megfelel — anélkül, hogy a Sió völgyében is árvizmizériák lennének. Efelé a tökéletes állapot felé kell tehát törekednünk, amennyire érdemes is lehet. Tökéletesen állandó vizszin ugyanis felesleges. Megengedhetünk a Balaton vizében 30—40 cm. ingadozást anélkül, tiogy azt a parti lakók megéreznék, vagy legalább általa érzékeny kárt szenvednének. Megengedhetünk a Sió völgyében is egy kis árvizet, — amikor az nem árt, stb. stb. Sajnos azonban, ezt az ideális állapotot még eddig nem sikerült csak meg sem közelíteni. A tó vizszinében még olyan tetemes ingadozások léphetnek föl, hogy igen nagy kárt okozhatnak. Azt a szegény siófoki zsilipet szokták okozni, ha a Balaton vize nagyon magasra emelkedik. A mikor meg a tó nagyon apad, akkor mgint csak a zsilipet szidjak s végül a sió berkiek mindig szidják a zsilipet, akár van árvizük, akár nincs. Pedig hát a szegény zsilip igazán ártatlan benne! Tudom, hogy kedves olvasóim nem szívesen foglalkoznak számokkal, de most mé<ris o ' o kénytelen vagyok néhány percre figyelmüket igénybe venni. A Balaton területe 040 négyszög kilométf-r, agyi.i, mivel minden négyszög kilométerben 1000X1000—egy millió négyszög méter van, tehát a tó területe 040 millió négyszüginéter. Ha egy milliméternyi vastag vizróteget, levennénk a tó sziliéről, vájjon mennyi köbméter víz volna ez V Tudjuk, hogy egy mii- i liinéter az a méternek egy ezredrésze, léhát egy négyszög méternyi területű, egy milliméter vastag vizréteg epen egy ezredrész köbméter. 040 millió négyszögméternyi területű és egy milliméter vastagságú vizréteg tehát 040 millió köbméternek lesz az ezred része, vagyis 640,000 köbméter. Ennyi vizet kell tehát a Balatonból elvinni, hogy az egy milliméterrel apadjon. Ha azt akarjuk, hogy egy nap alatt apadjon a tó egy milliméterrel, akkor minden órában ennek a mennyiségnek egy 24-ed részeg tehát 20,000 köbmétert, minden percben ennek 00-ad részét, tehát 444 köbmétert, ós végül minden másodpercben ennek megint 60-ad részét, tehát 7'3 köbmétert kellene elvinnünk a tóból. A siófoki zsilip már folyó évi januárius hó 17-ótől teljesen nyitva vau, s ha nyitva van, ugy egy másodperc allatt mintegy husz köbmétert visz el. Egy nap alatt tehát a Balaton vizszinót még csak három milliméterrel sem képes apasztani ! Pedig, mint mondtam, a zsilip teljesedi nyitva van, elönti az egész völgyét, tönkre teszi sok ezer ember minden jövedelmét ! Vájjon mit vesztenénk vele, ha a zsilipet csak 1/

3 részszel becsuknánk, hogy 20 köbméter helyett csak 14 köbméter jusson lefolyásra? Világos, bog}' minden nap 1 milliméterrel jobban áradna a tó, miut mikor a zsilip teljesen nyitva van. Egy nap egy milliméter, egy hónap alatt 3 centiméter ! Uraim ! ha derült meleg napon enyhe szellő leng a tó felett, egyetlen nap alatt, elpárolog egy fél centiméter vizréteg ! Ha a Balaton egy méterrel van megáradva s a tóból semmi sem párologna el, akkor a S ó-zsilip ezt az egyetlen egy méter áradást csak egy esztendő alatt volna képes megszüntetni, de csak ugy, ha állandóan teljesen nyitva volna! Nevetséges tehát a zsilipre támaszkodni, a mikor nem akarunk árvizet a tóban. Az a zsilip egyáltalán nem alkalmas erre. De nem a zsilip ám a hibás, hanem a csatorna maga, mert szűk ós kicsiny az esés. No a csatornát bővíteni lehet, de az esését csak valami könnyű geologiai forrada "in volna képes megnövelni, amely a Duna színét mélyen leszállítaná, vagy a Balatont emelitené meg egynehány méterrel ! Még érdekesebb dolgokra jövünk, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi viz jön bele a Balatonba, a mikor ilyen nagy árvize lesz a tónak. A Zala völgyében mértek már egy másodperc alatt 100 köbméter vizet! A mostani árvíz alkalmával is bizonyosan lejött annyi a Zalán. Tartott pedig ez azárviz 2—3 hétig, mondjuk azonban csak 10 napig I Ha a Sió 20 köbmétere 3 milliméterrel apaszt egy nap, ugy ez a mennyiség 15 milliméterrel dagaszt egy nap, tehát 1Ö nap alatt 15 centiméterrel. Tapasztalataim szerint a többi patak együttvéve annyit hoz a tóba, mint a Zala A Ferencz Józsot keserűvíz világ szerte ismert jó hiinevét kitünö minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helyeken is most már található és árusítva lesz. A Ferenc József keserű-vizböl mind rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra véve elégséges. 8— 8. Kapható : Marton Mór, Wünsch Ferenc és Vas Sándor urak üzletében.