Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-03 / 22. szám

1000. jnnius 3. BALATON V1DEK 3 kiterjeszkedve a hajózás emelésére és a vasút megépítés szükséges voltára. A déli vasúttársaság főmérnöke kijelenti, hogy igazgatósága a Balaton-kultusz emelésére már eddig is tényezőként szerepelt, amennyiben a vonatjáratokat akkéut szabályozta, a menetárakat 5°/

0-kal leszállította, hogy a Balaton minden irányból a legkényelmesebben és a leggyorsabban megközelíthető. Bejelenti ezúttal, hogy ez évben az igazgatóság egy ujabb vonatot indít, amely minden ünnep- és vasárnapon Budapestről kiindulva, gyorsított menetben Földvár, esetleg Fonyódig halad és még aznap este viszsza indul a fővárosba. Ezzel szolgálja a Balaton érdekeit 10 év lefolyása alatt a személyforgalmat meghuszszorozva, egyéb anyagi segálylyel támogatni nem képes. Balatonfüred gyógyfürdő részéről Ziskay Antal dr., ad referendum veszi a hallottakat és azt a főapátnak, mint a fürdő tulajdonosának bejelenteni fogja. Fenyvessy Ferenc dr., Veszprémvármegye főispánja az értekezlet eddigi menetéből azt tapasztalja, hogy a vármegyék ugy a meghívott egyes faktorok a Balatontavi gőzhajózási részvénytársaságot pénzzel segélyezni nem képesek. A hajózás felvirágoztatása érdekében pedig mulliatlanul szükség van arra, hogy a Balatonra még járművek szereztessenek be, mert csak igylesvz képes a személy-, mint a teherszállítás megelégedésre lebonyolítható ; azt az eszmét veti fel, vájjon nem volna-e helyesebb, ha a hajózás érdekeit a kereskedelmi minisztérium venné a kezébe és azt saját hatáskörében államilag rendezné be. Gróf Széchenyi Imre utal a Balaton-kultusz emelkedésének kívánatosságára és hogy az a nagy fejlődést, a melyet más külföldi ilynemű tavak elértek, a Balaton csak akkor érheti el, ha azt az állam veszi kezébe. Ö nem az az ember, aki mindenütt az államsegélyt akarja igénybe venni, — sőt ellenkezőleg minden társaság éljen meg a saját munkája után, de a jelen esetben más kibontakozást az előhaladásra nem lát, mint ha a Balatontavi hajózás ügyét az állani veszi kezelésbe. Az utolsó szónok Mészöly Gyula volt, aki a veszprémvármegyei közgyűlés alkalmával előterjesztett javaslatát terjesztette az ankét elé, megismételve azokat az alapeszméket, amelyekből ő a Balaton-kultusz felvirágoztathatását reményű. Majd még Hegedűs Sándor az elnöklő kereskedelemügyi miniszter reflektált röviden a felszólalásokra, köszönetét fejezve ki azért, hogy a megjelentek ez ügyben öt alapos információkkal látták el, ankét infermativ jellegénél fogva határozathozatalra szükség nem lévén, azzal maga. Ezek is tehát 15 cm. duzzasztást okoztak. Ez összesen 30 cm. Vegyük hozzá, hogy esős hónapban a lehullott eső magassága a 6-8 centimétert is eléri s e'öttüuk áll, bogy az a vízmennyiség, a mi 10 napig tartó árvízzel bele jut a tóba, dolgot ad a zsilipnek négy-öt, hónapra. Ne is számítsunk tehát arra, hogy a zsilip megvédelmezhet bennünket a nagy vizektől. Szó sincs róla ! Néhány derült, meleg, de szeles n»p tetemesen többet, használ. Védelmeznünk kell tehát a partokat állandóan a nagy víz ellen. A fürdötelepeket fel kell emelni az 1879 i nagy viz s/.ine fölé, az építményeket meg tanácsos még ennél ís magasabbra helyezni. A somog3'megyeí berkekben 60,000 hold föld használhatatlan a víz miatt. Ezt az óriási területet sem fogja a zsilip megmenteni az enyészettől. El kell azokat a Balatontól zárni, a környékére hulló esővizet külön magas csatornával kell a tóba szállítani, a többi összegyü'ö vizet meg ki kell szivattyúzni belőle, másszóval a hollandi polderek mintájára kell velük elbánni. De a zsdipet, sem kell azért eltömni. A zsilip is visz le valamelyes -vizet, de meg főképen a csatornában kell a viz. Hanem igenis, a mai zsilip helyett olyant kell építeni, a melyen át a hajók bejöhetnek a Balatonba. Majd akkor lesz a tó partján kereskedelem, lesz élet, s megél a gözhajótársaság szubvenció nélkül is. Erre kell törekednie mindenkinek, a ki szereti a mi szép, kedves Balatonunkat. Cholnoky Jenő dr. zárta be az értekezletet, hogy a megjelent tagok utján, küldőiknek is szives rokonszenvükbe és figyelmükbe ajánlta a Balaton-kultusz-, hajózás és az északi partnak vasúttal leendő ellátásnak további sikeres munkálását, s midőn még Csertán Károly Zalavármegye alispánja mondott köszönetet a miniszternek ez ügyben tanusitott rokonszenveért és érdeklődéseért, valamint jelen ankét egybehivásáért, a miniszter élénk éltetése közben az értekezlet véset ért. A keszthely—sümegi róm. kath tanítókor közgyűlése. A veszprémvármegyei r. kath. tanítóegyesület, keszthely'-stimegi tanit.óköre május 30-án tartotta rendes tavaszi közgyűlését Sümegen. A közgyűlést reggel 9 órakor a plébánia templomban tartott, szentmise előzte meg. Utána az elemi fiúiskolában gyülekeztek a két kerület, tagjai majdnem teljes számban. Ott voltak a papság kőpvisblöi s a sümegi elemi iskola, valamint a felső leányiskola tani tói

1 A közgyűlést, a kör elnöke, Pozsogár Gyula végedi tanitó remek szép beszéddel nyitotta meg A szeretetről szólott igaz költöi szárnyalással, majd üdvözölte a megjelenteket s a gyüléit megnyitotta. A jegyzőkönyv vezetésére Gaál Péter káptalanfai, hitelesítésére Konkolyi Kornélia zalapai és Hock Pál türjei tanilókat kérte föl az elnök, A mult gyűlés terjedelmes jegyzökönyvének felolvasása után Pozsogár Gyula elnök előterjesztette jelentését a lefolyt eseményekről. E jelentés kapcsán elhatározta a közgyűlés, hogy Palotay Ferenc, volt egy házmegyei fötanfelügyelőltöz bucsu-, Kránic Kálmán uj fötanfelügyelöhöz pedig üdvözlő iratot intéz. Most az elnök jelentése révén Szeut-Grót Polgárváros boikottolása került szőnyegre. Volt e községnek egy kiváló készültségü, hivatása magaslatán álló tanítója : Pápay Sándor, a ki erélyes kézzel fogott hozzá, hogy a polgárvárosi inizerábilis iskolai állapotokat orvosolja. Ezzel azután alaposan magára zúdította a népet. A veszekedés vége fegyelmi vizsgálat lett. Ez azonban egy szemernyi okot sem talált a tanitó ellen. Azonban az áskálódás tovább folyt s végül az egyházi hatóság azt ajánlotta nevezett tanítónak, hogy fél év alatt más állás után nézzen. Ez az ügy oda került a mult őszi közgyűlés elé, ezt teljesen fölháboritotta s kimondotta: a kör tagjai közül egy sem pály áz a polgárvárosi állásra s a megválasztandó tanítót körükbe nem veszik, vele minden hivatalos és társadalmi érintkezést megszakítanak. Ennek az állásfoglalásnak kellő foganatja lett. Négyszer hirdettek pályázatot, mindannyiszor meddő maradt. Most észre tértek a polgárvárosiak. Küldöttséget menesztettek Pozsogár elnökhöz, majd pedig Írásban fordultak hozzá s beismerve hibájukat, bocsánatot kérve, könyörögtek, hogy az «átokc alól mentsék föl őket. Nendler Viktor udvarnoki tanitó azután részletesen lefestette a községbeli lakosok magábatérését, kik az állás jövedelmét is 140 koronával megjavították s ez előadás, valamint az eluöki előterjesztés hatása alatt a közgyűlés Szeut-Grót- Polgárvárosra vonatkozó határozatot feloldotta. Délre járt az idő, midőn Fekete Gergely zsidi plébános felolvasására került a sor. A keszthelyi kerülőt tanfelügyelője, a ki a körkebelében buzgó munkásságon fejt ki. A vallás nevelés otthon és az iskolában cimmel tartott gyönyörű felolvasást. A magvas ós szép értekezés terjedelme dacára mindvégig lekötötte a jelenvoltak figyelmét, a kik igazi élvezettel hallgatták s végül élénken megéljenezték a felolvasót. Zajonc Gusztáv vindornyalaki tanitó A nedves légtüneméuyekröl tartott szabad előadást, szintén élénk tetszést aratva. Mindakét felolvasónak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés. A Budapesten tartandó kath. tanítói kongresszusra Ni/ers Imre zalaszántói tanítót választották meg. Költségei födözésére 40 koronát szavazott meg a kör. A pénztár vizsgáló bizottság tagjai Hock Pál türjei, Molnár Mihály gógánfai és Boldizsár Sándor zalabéri tanitó lettek. A jövő közgyűlésen felolvasást Hock Pal és Lisztner Antal, gyakorlati tanítást Konkolyi Kornélia és Gréber Sándor tartanak. Az indítványok során Nyers Imre ajánlatára elhatározták, hogy Kellemen Ferenc sárosdi tanítónak működését, a ki már több, mint félszázada munkálkodik a tanítói pályán, megünneplik, Pozsogár Gyula pedig fölkérte a kör tagjait, hassanak oda, hogy a községükbeli kereskedők a Tanitók Háza gyújtóját árusítsák. Vígül elhatározták, hogy a tavaszi közgyűléseken ezután a kör elhunyt tagjaiért, az öszin pedig a kör működéséért mondandó szent mise s ezekre férfikart szervezuek a kör kebelében. Ezzel a gyűlés véget ért. Pozsogár Gyula elnök néhány szives szóval megköszönte az érdeklődést, mire a tagok negyed kettőkor szerteoszlottak, hogy a fehér asztalnál ismét összegyiiljének. Estére járt az idő. midőn az összesereglett tanitók azzal vettek egymástól bucsut: Viszontlátásra az öszszel Keszthelyen ! T. A tapolcai tűzoltó-egyesület 30 éves jubileuma. A tapolcai önk. tűzoltó-egylet mult hó 27-én ülte meg 30 éves fennállásának jubileumát. Kora reggel taracklövósek hirdették az ünnepélyt. Délelőtt a róm. kath. templomban istentisztelet volt, mely alkalommal Ley József gyönyörű beszédben méltatta a nap jelentősségét ós kiemelte a tűzoltó egyet tagjainak érdemeit, különösen azokét, akik már az egyesület fenállása óta buzgón, hiven ós önfeláldozóan, minden anyagi érdek nélkül pusztán a szent eszmének hódolva szolgálják a nemes ügyet. Az isteni tisztelet bevégeztével a városház nagytermébengyült össze r közönség, élén Vastagh János egyesületi eln. kel ós Glázer Sándor városbíróval. Vastagh János magvas beszéddel nyitota meg a diszgyülést. Utána Szigety Ödön főparancsnok másfél óráig tartó beszédben méltatta az egylet történetét, dicsőítvén a tűzoltó egylet működő tagjait, kik bátorsággal és önfeláldozással teljesítették és teljesitik — mindenkor a veszély okozta pillanatban -— kötelességüket. Ezután tudatja, hogy az »Országos tűzoltó szövetség* méltányolta a tagoknak működését, a mennyiben a szakadatlan ós hűséges szolgálat elismerése jeléül megengedte, hogy az «Országos tűzoltó szövetségi által alapított és törvényesen engedett szolgálati érmet az egylet 7 legidősebb tagja viselhesse. A főparancsnok buzdító beszéd kíséretében feltűzte az arany érmet Mester János 30 éves, Horváth József, Róka Ferenc 26 éves, ugy Pór István 25 éves működő tag mellére; az ezüst érmet pedig Gál Péter 24 éves, Anda József 21 éves és Sárdi István 21 éves működő tagok kapták meg. Végül Glázer Sándor városbíró a város nevében köszönetet mondott az egyesületnek áldásom működéséért és egyben fölhívta a város közönségét, hogy ezen nemes hivatást szolgáló egyesületet minél erősebben támogassa. Délután 3 órakor a magyarosi dombon érdekes tűzoltó diszgy a korlatot tartottak, mely alkalommal be lett mutatva az Echerhardt-féle oltó-anyag hatása. A tűzoltók ügyes és gyors mozdulataikkal bámulatra ragadták a közönséget. Az ünnepély kedélyességét emelte a délután megtartott táncmulatság, melyet a tapolcai ifjúság rendezett Szűcs Arnold dr. ügyvéd elnöklete alatt. A mulatságon Tapolca város szinejava részt vett, mely dacára a rossz időjárásnak — oly jól sikerült, hogy ehhez hasonlót már régen látott Tapolca városa. A bevétel összesen 270 koronára rúgott, mely az egyesület javára fog fordíttatni. A mulatság a hűvös idő dacára kivilágoskiviradtig tartott. Az egyesületet ezen ünnepség alkalmával számo-san táviratilag is üdvözölték, mint olyant,, mely hazánkban a tűzoltóság szervezésekre a budapesti és a soproni ntán a harmadik volt.