Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-25 / 12. szám

1900 március 25 BALATONVTDÉK. a kamarát a párisi kiállításra fiatal iparosokat küldjön ki iphiágaik haladásának tanulmányo­zására. A teljes ülés elhatározta, hogy az e célra rendelkezésére álló 1600 koronához csa­tolja még a költségvetésének »Ösztöndíjak» címe alatt felvett 600 koronás tételét is. Az igy keletkező 2200 koronából megfelelő ösztöndíja­kat ad majd fiatal iparosoknak s e célból meg­bízza az elnökséget, hogy annak idején pályá­zatot hirdessen ez ösztöndíjakra. A teljos ülés ezután elhatározta, hogy' a nagykanizsai tárhá­zaknak ke.dvezményes vasúti díjtételekben való részesítése céljából felterjesztést intéz a keres­kedelmi miniszterhez. — Március 15. A sümegi katholiküs legóny­egyesület évenkint megünnepeli a szabadság korszakolkotó nagy napjának március 15 ikének évfordulóját. Az idei ünnep f. hó lS-án szép­számú közönség jelenlétében, emelkedett lelkes hangulatban folyt le. A Szózat eléneklése után Yida János másodelnök a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy eszméit fejtegette s kegye­letes szép szavakat szentelt a szabadságharc dicső honvédeinek. A márciusi nagy események jelentőségéről Éles Károly lapszerkesztő tartott felolvasást a haza iránti lángoló szeretetre, a szabadság megbecsülésére s a kötelesség hü tel­jesítésére buzdítva az ünneplő közönséget. Köz­ben igen szépen sikerült alkalmi szavalatok élénkítették a gazdag programmot. Az üuuep végén a közönség felállva a Kossutb-nótát, majd a Hymnust énekelte, szívből fakadó mély érzelemmel, esdve le Istennek áldását a magyar hazára. Március 15 ét a »Felső-őrsi polgári Olvasó­kör is a szokottnál nagyobb kegyelettel ünne­pelte meg, mert ezen nemzeti ünnepséggel egy másik családiasabb jellegű üunepet kötött össze az Olvasókör. Ez pedig nem volt más, mint a kör elnökének, Kövess Ede földbirtokos arcké­pének leleplezése. A márc. 15-iki ünnep d. u. 5 órakor kezdődött- Az Olvasókör tagjai a kör helyiségéből zászlók alatt az ev. ref. templcm előtti térségre vonultak. A zászlósok élóu Angyal György negyvennyolcas honvéd haladt. Gyenge Alar ár ev. ref. tanító elszavalta Petőfi Sándor • Nemzeti dalát« igazi hévvel s lelkesedéssel. A „Szózat" eléneklése után a menet a »Kosut.h« nóták hangjai mellett bejárta a Fő utca s az Olvasókör helyiségébe tért ós kezdetét vette a leleplezés ünnepélye, Egy 5 tagu küldöttség ment fel Kövess kastélyába, hogy Kövess Edét és családját meghívja az ünnepélyre. E küldött­ség tagjai voltak : Tálos Dániel, Kaszás Dániel, Bakk Sándor, Jezerniczky Miklós közs. bíró és Gyenge Aladár ref. tanitó. A küldöttség vissza­jöttóvel az Olvasókör tagjai £ »Hymnust« éne­kelték ós az ünnepelt elnököt zajos ovációban részesítették. Majd előállt Cseh Sándor ev. ref. lelkész ós gyönyörűen sikerült alkalmi beszédet tartott az ünnepélyen. Majd az arcképről le­hullott a lepel s Kövess megköszönte a nem várt kedves meglepetést a kör tagjainak. Ez után ismét Cseh Sándor lelkész tartott beszédet március 15-ről. Este a'', olvasókör termeiben barátságos társasvacsora v )ll a nagy nap és Kö­vess Ede tiszteletére. — A n.-kanizsai népkonyha bezárása. 1899. nov. hó 19-én nyilt meg tizenkettedszer a nagy­kanizsai népkonyha a szegónysorsuak, főleg a szegény iskolás gyermekek ezen éltető otthona. A választmány legutóbb tartott ülésében elhatá­íozta, hogy a népkonyhát e hó végéig tartja nyitva. E szerint a népkonyha 1899/900. idény­ben 133 napon élt emberbaráti hivatásának, me­lyet mindenkor a nagyközönség rokonszenve ós áldozatkészsége kisóri ós bizonyára kísérni fogja jövőben is. — Gyümölcsészeti tanfolyamra az ország számos megyéjéből f. hó 21-én a néptanítók városunkban megjelentek, hogy itt ismereteiket bővit.sék, kiegészítsék és a gyakorlati fogásokat, elsajátítva az elhanyagolt gyümöscstermelés elöbbvitelén, visszatérve majd otthonukba fá­radozhassanak. Üdvözöljük őket körünkben. Tan­folyamra a m. kir. föld. minisztérium a követ­kező tanitókat hívta mgg: Adameier István, Duka (Pestm.), Borteleki Lajos Kánya (Tolnám), Brandt, Ferenc Borsos-Győr (Ves-zprémm.), Breuer Lajos (kisbirtokos) Zselicz-Kisfalud (Somogyin.), Doma Lajos Makó (Csanádm.), Fericsán György­Hódos (Aradm.), Giczi Dezső Szemare (Györm ) Garai Gerő Pionica (Bácsin.), Goudi László Nagy-Oroszi (Nógrádm ), Honfi Lőrincz Zrinyi­falva (Zalam.), Horváth Péter Olad (Vasm.), 6. Kanka Péter Nahács (Pozsonym.), Körös Imre Szt.-Péter (Komárommá, Magyar Árpád Csorna (Sopronni.), Mihálka István Lnnkavica (Krassó­Szörenym.), Mihálka János Kökényes (Márm. m.), Obert Kálmán Palást (Hontm ), Pleheisz Sándor V.ászló (Somogym.), Recsák Ede Ó-Barok (Fe­hórin,), Sterk József Almás (Bács.n.), Sáringer Kálmán Karmacs (Za'am.), Szarka Üdöu (Csong­rádm.), S/.ótely Márton Németboly (Barauyam.), Székely Jenő Losonc (Nógrádm), gazdasági vándor tanár, Szölgyény Gyula (Esztergom), Újlaki Vilmos (Keszthely), Wölfel Gyula (Sze­petnek (Zalam.), Zappó Ferenc Jánosföld (To­rontálm.), Za'orák János Kunhegyes (J. N. K­Szolnokm.) — Filoxera -zár alá helyezett község. A földmivelésűgyi miniszter Puszta-Ederics község ssőlleit az ott konstatált filoxera miatt zár alá helyezték. — Acetilén világítás a vasúti állomásokon. A déli vasút igazgatósága elhatározta, hogy va­lamennyi nagyobb középállomáson bevezeti az acetilén világítást. Közelebb a zala-szeut-iváni vasútállomás kapta meg az uj világítást. — Gyömörö iskolája. Gyömörő érdemes községe nem valami nagy ügyet vet iskolaépü­letére. Ugy áll ez a faluban, mint a gubaci csárda. Nincs neki egy szál kerítése sem. A na­pokban azután egy megvadult tehén bömbölt az iskola keritetleu udvarán, nagy ribilliót keltve a kijövő muzsafiak között. Szerencsére azonban senkinek baja nem esett. Szabó Lajos plébános már többször sürgette, hogy kerítsék be az is­kola udvarát, de hát törekvése a gyömöreiek közönyén megiörött. Biz ez nem válik valami nagy r dicsőségökre. Most a dolog a szolgabiró­ság elé került, ennek talán foganatja lesz. — Pincetörés. Kondákor István, Bekő Máté és Kondákor Ferencnek lovászi hegyen pincéik vannak, a mi elég rendén való dolog ; de az már baj, hogy a pincékben boruk is volt. Kon­dákor János ugyanis a pincéket feltörte s a bort megdézsmálta. Hosszabb ideig folytatta már ezt a mesterséget, a mikor végre rájöttek s feljelen­tették a csendőrségnél. Jelenleg a kir-járásbíró­ság előtt folyik az eljárás a szomjas ember ellen. — Megjutalmazott gazdasági cseléd. Söjtö­röu f. hó 18-áu szent mise után adta át a templomtéren az e célból kiküldött bizottság Festetics Mária grófnő csillag-keresztes udvar­hölgynek söjtöri gazdaságában szolgálatban álló majori gazdának Kuruer Józsefnek, ki hosszas és hűséges szolgálatáért kitüntetésre érdemesnek találtatott., a m. kir. földmüvelésügyi minisz­térium által részére leküldött 100 K. jutalom­dijat és díszoklevelet. A bizottság vezetője Thassy Lajos z.-egerszegi járási főszolgabíró szép szavakkal méltatta a minisztérium intencióját, mig Pajthy Elek plébános, mint főispáni megbízott magvas tartalmú beszéddel üdvözölte az ünnepelt öreg gazdát. Könnyekig meghatottan reszkető kezekkel fogadta az aján­dékot, miközben a jelenvolt nép hatalmasan megéljenezte. Adjon Isten sok ily szorgalmas ós hü cselédet e földmivelő országnak akkor gaz­dának és cselédnek egyaránt víg napjai lesznek. — BÖrbutor tartósságánál fogva mindig nagyobb kedveltséguek örvend a nagy közön­ség körében ós örömmel tapasztaljuk, hogy ezen ipar bizonyos idő óta hazánkban is felvirágo­zásnak indult. Gmehliug Hermanu gyára, (Buda­pest, VII. Damjanich utca, 6.) préselt ós kózzel­faragott borszékeket, fauteuileket, kályha-ellen­zőket, mappákat, papírkosarakat stb, különböző alakokban ízléses és szoiid kivitelben készit. Képes ái-jegyzóket ingyen és bórmentve küld ezen megbízható cég, melynek Öfölsóge nem rég a cs. és kir. udvari szállító cimct adta — A zala-egerszegi ügyvédi kamara közzé­tétele szerint Psik Lajos ügyvéd, Kaposvár, Weisz Lajos dr. ügyvéd Nagy-Kanizsa, Szűcs Arnold dr. ügyvéd Tapolca, Grünubaum Náthán dr. ügyvéd Nagy-At.ád, Schön Manó dr. ós Szé­kely ° Antal dr. ügyvéd Kaposvár, Gombás Aladár dr. ügyvéd Zala-Egerszeg székhelylyel a kamara ügyvédi lajstromába felvétettek; el­len biii Kertész Á von Arnold dr. letenyei ügy véd ezan kamara területéről törtónt eltávozása, Sze béuyi Lajos perlaki ós Darázs Zsigmond nagy­kanizsai ügyvédek pedig öukénytes lemondás következtében az ügyvédek lajstromából töröl­tettek. (Utóbbi azonbau már elhalt.) — Pártoljuk a hazai ipart. A maga nemé­ben páratlan az az eredmény, melyet a fiumei cacaó és csokoládé gyár rövid idő alatt elért. Nem is csoda, hiszen az összes külföldi gyárt­mányoknál jobb és kellemes ize, tisztasága miatt általános kedveltségnek örvend a fiumei csokoládé és a fiumei cacaó. A háziasszonyok, kik minden fajta csokoládét és cacaót próbáltak már, mind azt mondják : mégis csak legjobb a Fiumei csokoládé és cacao. — Törvényszék. Krass Péternek kis üzlete volt Kassán s ha szerényen is, de legalább tisz­tességesen megélhetett belőle. Azonban maga­sabb vágyai támadván, fivérének : a stájerországi Kalsdorfban levő Fintze Jakab és társai csavar­gyárban raktárosként alkalmazott Krass Antal­nak rábeszélésére elhagyta Kassát s a becsület útját s Szombathelyen raktárhelyiséget bérelve magának, Schomberg Jakab álnév alatt nóháuy kisebb megrendelést tett a Fintze Jakab és társa cégnél. Ezen 25—30 forintos megrendelé­seket azután a gyárban teljes bizalmat élvező Krass Antal arra használta fel, hogy fivérének sokkal nagyobb mennyiségű árut küldjön Szom­bathelyre, majd pedig, a mint fivére lakóhelyéül Nagy-Kanizsát választotta ki, Krausz Péter ál­név alatt. A mint. már 12417 korona értékű csavarokat összegyűjtöttek, Krass Péter hozzá­látott azoknak elárusitásához. Lembergbe, Bródba, Boszniába, Ausztriába, Pécsre s még különböző helyekre küldte szót az árukat, melyeket ol­csóbban számítva, mint a gyáros, könnyű szer­rel értékesíteni tudott. A többi között Bécsbe is küldött ajánlatot. Ez okozta aztán vesetét. A bécsi kereskedőnek ugyanis gyanús lóvén ae ajánlat olcsósága, mintákat kórt Krass Pétertől s mikor magán az árun, mint annak csomago­lásán s papirosán a Fintze cég áruit vélte fel­ismerni, a mintákat Kalsdorfba küldte s a gyá­rossal felfedezését közölte. A tettes kikutatása ezután könnyen ment s mig Krass Antalt Grác­bau tartóztatták le, Krass Pétert a n.-kanizsai rendőrség fogta el. Krass Antal Grácban fog tettéért felelni, Krass Péter ellenben a nagy­kanizsai kir. tvszók ala került. Az ügybeD e hó 24-ón megtartott főtárgyaláson is beismerte s őszintén megvallotta Krass Péter a fent ismer­tetett tényállást; ezért orgazdaság bűntettében mondatott ki bűnösnek s két évi börtönre s 3 évi mellékbüntetésre ítéltetett. Ezen ítélet ellen a felek mindnyájan felebbeztek. Megjegyezzük, hogy a gyáros körülbelül 650 forintnyi kárt szenvedett csak, mert az áruk legnagyobb ré­sze megkerült. — A zalavári korcsmáros mon­dotta a kir. törvényszéken a minap tartott fő­tárgyaláson, hogy 1899. évi jnlius hó 26. nap­ján egész Zalavár részeg volt. Lehet, hogy nem is túlzott e mondásával az a korcsmáros, mert verekedésjannyi volt azon a napon Zalaváron, hogy csakugyan részegnek kellett lennie akkor az egész férfi népnek. Két ilyen verekedéssel fog­lalkozott a napokban a kir. tvszók büntető ta­nácsa, Tóth László kir. törvényszéki elnök el­nöklete mellett. Az egyik verekedés Luc Jó­zsefnek bal, a másik pedig Cser Józsefnek jobb szemébe került. Luc József zalavári lakosnak bals-.emót Tóth Sándor 21 éves suhanc ütötte ki, a miért ez az enyhítő körülmények figye­lembe vétele mellett 7 hónapi börtönre ós 200 korona kártérítési összeg megfizetésére Ítéltetett. Vörös János ellenben, ki a Cser József szemé­nek kiütése miatt állott birái előtt, felmente­tett, mert vele szemben önvédelem esatének fennforgását látta a bíróság beigazolva. Dr. Kendi alügyész az itólet ellen fölebbezett. — A magyarság eszméjének terjesztése, a nemzeti érzék felébresztése ma úgyszólván az egész fővárosi napisajtóban egyes egyedül az Egyetértés-nek fő ós soha szem elöl nem tévesz­tett programúi pontja. Ez a harminchárom óva fennálló, nagy magyar lap szerkesztőségének olyan tradíciója, a melytől sohasem tágított s most sem tágít. Ma pedig — tudjuk miudauy­u yi a n _ olyan időket élűnk, hogy egy magyar napilapnak szebb, foutosabb ós nehezebb fel­adata nem is lehet, mint a nemzeti érzék feléb­resztése ; mindennel-, a mi igaz magyar, támogatása. Régóta nem éltünk olyau' időket, mint most, a mikor ebben az országban minden nemzeti­ség feunhordja fejét, büszke a nemzetiségére, csak a magyar jár lehorgasztott fővel s tűri, hogy oláh, tót, német idehaza, ós a külföldön egyaránt lázit ellene. Az Egyetértés napról-napra küzd a magyarság érdekei mellett s minden ere­jével támogatja azt, a mi magyar. Az Egyetér­tés nemcsak a magyar szellem terjesztését tűzte ki, de kiváló gondot fordít jó ideje különösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom