Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-04 / 9. szám

/ BALATON ViDEK liiOO. március 4 gilag jórészt tönkrement vidékünk sa­nyarú közállapotai elkerülték volna in­téző emberei is az illektékes hatóságok figyelmét; mert hiszen lehetetlen, hogy be ne lássák a balatoni fürdő roppant fontosságát, felvirágozásának szükség­szem nagy előnyeit ; s végre mert hiszen lehetetlen, hogy józanul és okosan csak az legyen törekvéseink tárgya, hogy fürdőnk visszafejlődjék, az élelmes kon­kurrencia által tönkretétessék s a mi •osztályrészünk legyen — az utódok epés kritikájával együtt — ama kátes he­;rosztrateszi dicsőség, hogy a keszthelyi "balatoni fürdő a mi hanyagságunknak, közönyünknek és szükkeblüségünknek 'lön korai és dicstelen áldozata Mi teljesítjük liirlapirói kötelessé­günket : viszliangképen, utolsó figyel­meztetésül irjuk e sorokat. Vajha — főnikszmadárként feltámasztaná vészki­áltásunk azt a régi, tevékeny fürdöbi­zottságot, melynek már hire sincs, neve is feledésbe borult. Valóban itt volna az ideje, hiszen már az utolsó árában vagyunk. C. c. Hazai iparkiállitás. Lakatos Aladár, miu. tanácsos, a ni. kir. kereskedelmi múzeum igazgatója a következő felhívást bocsátotta ki, a melyet egész terjedel­mében örömmel közlünk a hazai ipar terjesz­tése érdekében. «A m. kir. kereskedelmi muzenm a társa­dalom részéről megindított mozgalomnak s il­letve az erre hivatott tényezők óbajáuak meg­felelni kívánván, a hazai ipari termelésnek a hazai fogj'asztó közönséggel lehetőleg széles kö­rökben való megismertetése céljából kiállítási ciklust, rendez olyan hazai házi , kézmű- és gyáripari cikkekből, melyek közvetlen fogyasz­tás tárgyár, képezik. A in. kir. kereskedelmi íanzemn ezzel ki­veszi a maga részét abból a nagy közgazdasági akcióból, a melyet a in. kir. kereskedelemügyi kormány a hazai ipar és kereskedelem érdeké­ben megindított s a melynek közvetlen célpa az, hogy a fogyasztó közönség meggyőzesek arról, miszerint szükségleteinek legnagyobb ré­szét a hazai ipar révén is kielégíthet:. E cél szolgálatában rendezi a in. kir. ke­reskedelmi muzenm az országos iparegyesület közreműködésével a jelzett kiállítás első ciklu­sát s gondoskodott a siker biztosítása tekinteté­ben oly társadalmi eszközökről is, a melyeket az eddig szerzett tapasztalatok alapján a legha­tályosabbaknak ismert meg. Intézkedett ugyanis egyebek között aziránt, hogy a kiállítási ciklus­lelkes honleányokból álló bizottság védelme alá helyeztessék, amely a kiállításoknak a székes­fővárosi társadalom minden rétegében való pro­pagálását, tekinti főhi vatásának. Gondoskodni fog továbbá oly katalógus készítéséről, mely első résaében ismerteti a kiállításban résztvevő' iparosok telepeit, ezek berendeaését, termelőké­pességét ós felsorolja az egyes telepek által elő­állított, cikkeket ; második részében pedig tájé­kozást uyujt az egész ország termeléséről a» illető cikkekben, megnevezve az összes iparoso­kat, cikkeket, » lehetőleg bemutatva védjegyei­ket és felsorolva azokat ' a kereskedőket, a lük­nél a cikkek kapha'ók. Ezzel maradandó reklá­mot csinál nemcsak a hazai iparnak, banem minden egyes iparosnak és kereskedőnek. A kiállítási ciklust a fonó-, szövő-, ruhá­zati- és bördiszmü-ipari kiállítással kezdjük meg, amely 1900. május hó elején uyilik meg a vá­rosligeti lparcsarnokban. Megjegyzendőnek tartjuk, hogy e kiállí­tás nem az ipari f'észit.méuyek látványos cso­portosítására bel3-ez súlyt, hanem iukább »z aruk üzletszei ü bemutatására oly célzattal, hogy a fogyasztó közönség kellően tájékozódhas­sák az iránt: mit. hol termelnek s mit mely for­rásokból rendelhet meg. A drága dekoratív irány tehát s ezzel minden felesleges költekezés mel­lőzve lesz s a tárlat, inkább az áruk kirakat­szerű, könnyen áttekinthető csoportjait mutatja be a közönségnek, mely alkalommali azok egy­szersmind eladásra is kerülnek, minélfogva azo­kon az áruk pontosan ínegjelölendők. A gyá­rosok, illetve iparosok részére, a kiknek Buda­pi-steu képviseletük van, célszerűbb, hn az illető ! kereskedők által állíttatják ki gyártmányaikat. Felkérjük tehát, a r. Címet, hogy akár ké­szítményeinek csak egy részével, akár összes gyártmányai val, akár pedig specialitásainak mintáival ciklusunk első kiállításában résztvenni szíveskedjék. Ez alkalommal kiemeljük, hogy a kiállí­tásban való részvétel semminemű költséggel sem jár, térdijak vagy egyéb illetékek nem fizettet­nek s csak az áru beszállításának ós esetleges visszaszármaztatásának költségei terhelik a kiál­lítót, megjegyezvén, hogy a kiállítási áru e te­kintetben is 50 szállítási díjkedvezményben i részesül. A kiállítás részleteire vonatkozó- közelebbi értesítéseinket a t. Cini belépési nyilatkozatá­I nak beérkezte utáu veendi. Kérjük a csatolt bejelentőivnek akár ki­Í töltve, akár kitölteltetlenül f. évi április hó 5-ig való szíve3 beküldését, hogy a térfelosztás a je­lentkezők által igényelt kiállítási terület számba­vételével kellő időben eszközöltethessék. Budapest, 1900. február hó. A ui. kir. kereskedelmi, muzenm. Lakatos Aladár s. k. miniszteri tauácsos, igazgató. Zenei élet Keszthelyen. Eddig nem igen lehetett ilyenről szó a mi költői fekvésű városunkban. A ..Keszthelyi Helikon 1- lelkes tagjainak szép álma, mely Keszthelyben egy ma­gyar Weimart látott, sajnos, nem való­sult. A költészet istenei nem találtak — Gyerekek! — kiállt Nyárffy Bandi — indulás! Direkció Morgenstern! Morgenstern ur azonban becsukta rég a ká­véházát; nem is érez semmi hajlandóságot arra, hogy hamvazó szerda reggelén hat órakor ki­nyissa. 0 ugyan egy pár lump kedvéért nem kel föl egy órai álmából; a pincérei pedig még kevésbé. — Abcug Morgenstern ! bőg a tercett. Lássuk a Favoritot. A »Favorit« nyitva volt; de benne csak egy lézeugö pincéiké ásítozott. Szilvoriumnál és abszintnél meg ilyesfélénél egyel et, nem tu­dott már adni. El is verték volna, ha Belé­nyessy Tóni közbe nem dörmcg: — Ne bántsátok, mert holnap — izé — még ma elküldi a számlát! .... Ez hatott. A szilvórium-nemü italoK kupi­cájáórt sem fizetve, hanem »aufschreiben«-t motyogva vouultak ki a derék ifjak. Tovább vándliztak, bizonyítgatva erősen (uem szóval, hanem lábbal) az »Epur sí mouvei tantételét; egy pár pékinast megszalasztottak, egy rendőrrel összevesztek, majd hogy ökölre nem menvén; — és kerestek a cSylphids ká­véházat: de szerencsére (vagy nem!?) — a gő­zölgő agyvelő megtagadta a józan gondolkodás munkáját, az emlékezet ós minden topográfiái ismeret cserben hagyta gazdáját s igy történt, hogy éppen arra felé vitte őket az abszintes fej a merre legkevésbbé óhajtottak kerülni. Csöndes, piszkos utcákon keresztül-kasul bolyongva éppen a' város közepére lyukadtak ki. Erre már ráismertek. — Nini, a templom! Fiuk, gyerünk a templomba ! Talán ráismerünk egy-két ismerős bűnbánó nővérre ! De Nyárffy Bandi indítványa nem talált visszhangra. A másik kettő vonakodott a tem­plomba lépni — De hát inért nem akartok bejönni ? Fogadjunk, hogy rátaláltok mindketten «a tie­tek*-re ! — Bandi, ne bomolj. Templomba — én? Józanon sem akarom látni a belsejét, berúgva meg kevesbé. A Lilla kei szép szeméért sem megyek be. Lilla, a Méry Albert szépséges leánykája, volt tudniillik Belényess}' Tóni >uou plus ult­rát -ja. A harmadik bajtárs, Pákner Sándor pedig azzal védekezett, hogy ö bizonyosan elaluduék ott benn, s ha a sekrestyés nem találja meg a pad alatt,, hát mi lesz vele? Voltaképen pedig Pákner Sándorban volt annyi becsületérzés, hogy részeg társaival nem volt hajlandó az Isteu házát megzavarni, a me­lyet különben — a jó édes anya nevelése alatt álló ifja tiszteletben tartott. De Nyárffy nem tágított. — Ha nem jöttök, megyek magam. Majd meghamvaznak ; hozok nektek is belőle, ha a Miukey Bella előbb le nem törli! — Bolond! — mormogott Belóuj'essy. — Szerencsétlen ! sajnálkozott Pákner. Es ott hagyták. Nyárffy pedig belépett a templomba. Az orgona fajó, sejtelmesen bús akkord­jai, a templom félhomálya, a távoli szentélyben égő gyertyák rezgő lángja, a hivők csendes tö­mege sajátszerű hullámzásba hozták tompult lelkét. Ittassága és a szent, hely fönsége harcba keveredett. — Amaz arra tüzelte, hogy neves­sen a látványon, melyhez uam szoktak szemei; — emez elfojtotta a guuykacajt és összeszorí­totta szivét. Csaknem öntudatlanul imbolygott elÖre, a fény utáu. Az első padok egyikébe beleült ós bambán nézett előre. Lassankint kezdett magához térni. A tem­plom hideg levegője, az áhítatos csönd, a szent mise csodálatos varázsa lassankint elsimították a szivében gomol3'gó, hullámzó szorongást ; agya megtisztult és mire a misének vége lett, NKM HULL A H4J, NINC8 TÖBBÉ KOPASZ EMBER! Szenzációt kelt a gyógyfükivonatom, m«lyet évek hosszú során át tanul­mányoztam, hogy mikóp lehessen meggátolni a megkopaszodást. Felfedeztem ós százszoros pénzzel fi­zetek, ha kétszeri használat, után rög­tön meg nem szűnik a hajhullás, kor­paképzödés ós mindennemű fejbörbe­tegseg. 1 üveg: ára 2 kor. 40 fillér. Kapható gyógyszertárakban és mindennemű illat- és piperecikk-kereskedésben. Főfaktáp: TÖRÖK JŰZSEF gyógijgzertái'a, Király-utca 12. sz. Erdélyi főraktár és vezérképviselőség : GÓTH GYULA, illat-és piperecikk nagykereskedőnél, Gyulafeliérvár-Fötór. Vidéki megrendeléseket utánvéttel azonnal eszközöl: M Egyedüli készitö és szójelküldési raktára. DOBÉ NÁNDOR uri, női és színházi fodrász Budapest, Nefelejts-utca 27. ez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom