Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-11 / 10. szám

13A LATON V'IDBK 1900. március 11 A főgimnáziumi testi nevelés érdekében. Már jó ideje annak, hogy tul vagyunk azon a koron, a mikor avatott és avatatlan egyaránt oda mondogatta az iskolának, hogy nemcsak tanitani, hanem nevelni is kell. Ezt a jelszót sokan a lehető legtágasabb értelemben magyarázták s azt gondolták, hogy eleget tesz a szülői ház azzal, ha beadja a gyermekét az iskolába, ott majd mindent elvégeznek helyette is. Ha pedig ott esetleg nem boldogultak vele, az érdekeltek a saját felelősségükről egészen megfeledkezve csakhamar elszavalták, hogy az iskolának nemcsak tanitani kell, hanem nevelni is. Annak a jelszónak manapság komorabb értelme van, a mely a szülői házat semmiképen sem menti fel a saját nevelési kötelessége alól, sőt határozottan megkívánja tőle, hogy az iskolái ;ak is segítségére legyen abban, hogy ez is hatékonj-an teljesíthesse a vele megosztott nevelői hivatását. Az iskolai tanítást és nevelést tulaj donképen nem is lehet elválasztani egvuiástól. Ha a faragatlan gyermekekkel nem lehet boldogulni a tanításban, annak oka az, hogy hiányzik nála a tanítói működést támogató nevelési fegA-elemezettség. Ellenkezőleg pedig, a tanulmányban haladást tanúsító gyermeknél mindenkor megtaláljuk a jó nevelés félreismerhetetlen jeleit. A kötelességtudást, rendszeretetet, a hazafias és vallásos érzelem ápolását, — a mi pedig nevelői tevékenység nélkül nem is képzelhető, — az iskolától sohasem A kihullott vérhői nyiss, neveli virágot; Erősbitsd mey frigyét ott ahol laza : Oh ! hogy egymást édes testvére!,ént ölelje. Mert csak igy lehet nagy, boldog a haza ! így lehet hatalmas, igy lehet virágzó : Majd idők végéig független szabad . . . Oh ! ragyogjon le rá áldásod sugara : S ébressze — ha alszik — meni/dörgő szavad, Hallgasd meg imánkat! áldtl meg ünnepünket ! Szüntesd haragodnak sújtó ostorát . . . Aldd meg a hazáért elvérzett hősöknek Jeltelen sírokban porladó porát . . . Aldd meg a jeleid és áldd meg u jövendőt', Emeld fel paizsod, ha Ármány harca dúl: Adj győzelmi babért, ha vészkürt riadna; Nemzetem — magyar nép Istene: Hadúr ! Kenese, 1900. március 8. Soos Lajos. lehetett megtagadni. Igy tehát a tanitással párhuzamosan haladó erkölcsi nevelést a régi iskola is becsületesen teljesítette, mert hiszen igen tiszteletre méltó embereket bocsátott ki a kebeléből, a kik között ott talajuk azok neveit is. a kikre az újkor gyermeke mint a hazafiság eszményképeire szívesen hivatkozik. Ha van különbség a régi és mostani iskola nevelési tevékenysége között, azt kiváltképen a testi nevelés teszi. A régibb felfogás a testi nevelést magán ügynek tekintette s általában megelégedett azzal, hogy a gyermeknek időt engedett arra, hogy fürödhessék, labdázhasson, csuszkáihasson, szánkázhasson, sőt abban sem talált mindig valami különöset, ha az iskolás fiuk csupa kedvtöltésből fogdosták a madarakat és csatát vívtak az inasokkal. Az ujabb korszellem azonban mindent megváltoztatott. A fejlődő, mozgalmas élet sok iránvu követeléseire hivatkozva a tanítási anyagot oly nagy i tömegekben zúdította a középiskola nyakába, hogy a tanuló ifjúságnak tényleg nem igen maradt ideje, hogy az iskolai teendők lelkiismeretes teljesítése mellett a régi kedvtöltéseket magától is folytathassa. Igj- tehát a szellemi képzés lassankint a testedzés rovására terjeszkedett. Ezt észrevette a tanügyi kormány és mivel azt is tapasztalta, hogy a modern élet idegőrlő munkája mellett az ismeretek halmaza mit sem ér, ha a testi szervezet hamar felmondja a szolgálatot, ennélfogva kénytelen volt a testi nevelést is az iskolai tanítási terv rendszerébe beilleszteni, bog}' az egyensúly teljesen fel ne billenjen. Igy lett a középiskolában rendes tantárgy a testgyakorlás, a mely kezdetben a szertornázásban állott, majd a katonai g}

7akorlatok is hozzájárultak, legújabban pedig a paedagogusok a szabadban való játékot is felvenni kívánták, a mennyiben annak nemcsak izomfejlesztő, hanem erkölcsi értéket is tulajdonítottak. Ennélfogva a jelenlegi lelkes magyar közoktatásügyi miniszter O Nagyméltósága a külföld példáit sem tévesztve szem elől, a játéknak mint nevelési eszköznek minden paedagogiai -tekintély által elismert fontosságát szem előtt tartva, a játékok különböző nemeit a középiskolai uj tantervekbe is felvette a testgyakorlás kiegészítő részéül és nagy súlyt helyez arra, hogy tényleg azon figyelemben részesüljenek, melyet paedagogiai értéküknél fogva megérdemelnek, de eg}

Tuttal elvárja, hogy a tantervbe való felvételük meddő ne maradjon. A. kitűzött cél elérésére sürgős szükségnek tartja, hog}^ a középiskolák mindenek előtt játéktereket nyerjenek, mert ezek nélkül a játékok gyakorlására egyáltalában nincsen mód. Sajnos, hogy a legkevesebb középiskola rendelkezik erre alkalmas térséggel. A tapasz- 1 talás ugyanis bebizonyította, hogy minden középiskola legalább 200 méter hosszú és 100 méter széles játszóteret igényel és általában minél nagyobb a játszótér, annál alkalmasabb. A nagyméltóságú közoktatásügyi miniszter ur meg van arról győződve, hogy ily szabad térségek átenLourdes. (Folytatás.) Irta : Fokete Gergely Julius 14. Szeretném megírni Lourdes történetét, de ez messze vezetne, aztán meg tudja is mindenki. Röviden vázolom mégis. Az idő 1858. február 11. Beruadette harmadmagával kimegy tüzelőhöz fát szedegetni. Egy barlanghoz éjnek. Beruadette a bm-lang egy niHgasabbau levő fülkéjében, vnkit.ó fény közepett, egy fehérbe öltözött szép hölgyet. pillant meg; társat netn látják. Útközben, visszafelé, elbeszeli nekik a látomáuyt és otthon anyjának. Anyja megtiltja neki, hogy meg a barlanghoz menjen, Beruadetuj azonban, ellenállhatatlan vágytól ösztönözve, addig könyörög anyjának, mig megengedi. Aztán meg többször, mennek többen, egész néptömegek mennek vele. Senki sem látja a mindannyiszor megjelenő csodás szépségű hölgyet, csak Bernadette látja, beszól vele. B^rnadetta-t elfogják, de aztán szabadon bocsátják. Egy alkalommal, roppant néptömeg kíséretében, kimegy vele a városi prefektus, rendőrkapitány és Dosous, hírneves lourdes-i orvos. Bernadett égő gyertyát visz kezében ; a barlang előtt, térdre hull, imádkozik. Az égő gyertya lecsúszik összetett kezei között, ugy, hogy a láng tenyerei között van s kikilobbau ujjai között.. A nép megijedt, hogy kezeit megégeti s hozzá akar rohanni. A városi tisztviselők s az orvos nem eresztik. Dosous előveszi óráját, szátulalja a perceket. Egy negyed órán tul eszmél csak Beruadette, mélységes elmerüléséből, imájából. Dosous hozzá megy, nézi kezeit Megaökkeu, megretten, az égésnek legkisebb nyomát sem veszi ószve. Ez rendkívüli! csodálatos! Máskor megl izza a jelenés Bernadette-t, hogy menjen el Poysauiale úrhoz, a város ekkori plébánosához s mondja meg neki az ő nevében, hogy kápolnát építsenek, járdautakat rendezzenek a barlanghoz. Peyramale mogorván fogadja. • Tudod-e nevét, ezen asszonynak ?« • Nem, azt nem mondta meg nekem.« «Az emberek azt mondják, hogy ezen nő a bold. Szüz. Tudd meg 8 ezt ón mondom neked, hogy a legbiztosabb utou vagy a pokol felé, ha hazudsz ; azok az emberek látni fogják a jövő életben Istennek anyját, de te nem. Rettenetes szavak ! — de Bernadette nem IVE]** HULL A II AJ, NIIXC8 TÖBBÉ KOPASZ EMBER! Szenzációt kelt a gyógyfükivonatom, melyet évek hosszú során át tanulmányoztam, hogy mikóp lehessen meggátolni a megkopaszodást. Felfedeztem és százszoros pénzzel fizetek, ha kétszeri használat után rögtön meg nem szűnik a hajhullás, korpaképzödés és mindennemű fejbőrbeteg8Óg. 1 üveg ára 2 kor. 40 fillér. Kapható gyógyszertárakban és mindennemű illat- és piperecikk-kereskedésben. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF g^zertára, Királ§-utca 12. sz. Kráályi főraktár és vezórképviselőség : GÓTH GYULA, illat- és piperecikk nagykereskedőnél, Gyulafehérvár-Főtér. Yidéki megrendeléseket utánvéttel azonnal eszközöl: u Egyedüli készítő ós szójelküldósi raktára. DOBÉ NÁNDOR uri, női és sziuházi fodrász Budapest, Nefelejts-utca 27. sz.