Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-22 / 16. szám

HAJLATON Y'IDICK kát. lia a hatóság figyelmét is felhívjuk — épen az idegenek szempontjából — a piac rendezésére. Manapság minden árucikk úgyszólván a fő-utca egy kisebb részére van összeszorítva oly anynyira, hogy a közlekedés is szenved mi atta s azonkívül maga az elhelyezés is oly annyira kuszált, hogy a ki valamit beszerezni óhajt, csak nagy nehezen akad reá. Célszerűbbnek tartanok az egyes árucikkek elkülönítését oly formán. hogy egyik helyen konyhakerti cikkeket, másutt majorságot, harmadik helyen tejnemü cikkeket árulnának, hogy a vevő, főképen a fürdővendég könynyen reátaláljon minden tolongás nélkül. Minden esetre sok munka es fáradság vár ugy a hatóságra, mint a fürdőbizottságra, hacsak némiképen is biztosítani akarjuk a fürdőző vendégek kényelmét és szórakozását, de bízunk ugy az elöljáróság, mint a különleges bízón ság ügybuzgóságában, tapasztalt jóindulatában. hogy minden lehetőt elkö-. vetnek a/, ide sereglö vendégek egészséginek megőrzésére, fentartására s amagí érdekeik megvédelmezésére. Ha szeretünk büszkélkedni vidékünk természeti szépségekben bővelkedő váhozataiban, na mulaszszuk el az alkalmakat az idegenek ídeédesgetésére, de egyúttal kövessünk el mindent, hogy azokat meg is tartsuk, ezzel tartozunk önmagunknak, városunknak, de különösen sok fáradság és áldozatok után szerzett jó hírnevünknek is. A közigazgatás aliamositása Minap egy uj képviselő első beszéde a köztisztviselőkre terelte a figyelmet. Hegedűs 19

00. április 22. Lóránt, ki maga is köztisztviselő volt, élénk színekkel festette le előttünk a magyar közhivatalnok nyomorát. Hát igaza van Pápa képviselőjének, nyomorúságos a köztisztviselő sorsa. Ha nézzük az árverési hirdetményeket, hány köztisztviselőt találunk az alperesek között! Ha beszélünk a kereskedővel, a részletfizetéses vevők, pedig itt nagy percentre do'goznak a kedves hitelezők, java része közhivatalnokok táborából kerül ki. És igy van ez mindenütt és mindenben. A köztisztviselő családostól küzd a. megélhetés gondjaival, nyomorog és gyermekeit még köztisztviselőnek sem nevelheti, mert nem birja a nyomorúságos fizetésből. És mig a hadsereg tisztjeinek teljesítettük kevésbé jogos óhajait nem várt módon Lukács László, a körültekintő miniszter, mint államfinancier kénytelen szűkszavúan kijelenteni, hogy a köztisztviselők fizetését javitani nem leíiet, mert megbillen az államháztartás egyensúlya. Es ez tényleg igy van. A köztisztviselő tehát tovább nyomorog. De a köztisztviselőnek nemcsak megélhetése nyomorúságos, hanem a munkája is az. És ez a mi, ha a köztisztviselőkrőlbeszélünk — igazán megdöbbentő. Mert kérdezzük meg bárkitől, kinek közhivatalokkal összeköttetése, ügye-baja volt, valamit kért, valamiért folyamodott. milyen a köztisztviselő ? A közönséggel szemben többnyire indolens, a közönség jogos igényeit negligálja, jogos kérelmezéseit kunyorálásoknak tekinti, és mert a közönség ezer és ezer kérelme mint kórvény, elintézés céljából a közhivatalnok kezébe kerül, annak munkáját képezi, hát ugy emészti és dolgozza fel a munkaanyagot, hogy lia a közönségnek igaza is van, ezer és ezer esetben hiába van igazsága, és hasztalan kéri a jogát, mégis csak ö luizza mindig a rövidebbet. Szolgálhatunk egy példával is. Róttak-e ki valakire jogtalanul adót? Es ha kérelmezte, hog3' törüljék a jogtalan terhet, mi történt? Ha elszaladt a pénzügyminisztériumba, ott a nagy urak elismerték az ő igazát, de ha ment a pénzügy igazgatósághoz, az akta egy kis titkár vagy fogalmazócska vagy még annál is kisebb állású mindenható kezébe került és a polgár fizethette a jogtalan adót, mert máskép küldték nyakára a köztisztviselőknek egy még kevésbé népszerű fajtáját: — a végrehajtót. Lehet ós valószínű, hogy ennek nyomorúságos közszolgálati állapotnak oka a Hegedűs Lóránt által felhozott érvekben keresendő. A végzetünk is az, hogy nyomruságos fizetéséit nyomorúságos munkát ad a magyar bürokrata. És, kérem, ez érthető is. Egyik részének fizetését foglalják le, legyen ezeknek ereje és kedve a munkához ? A másik részt az bántja, hogy gyermekei nélkülöznek, hát ez ellen használna-e az, ha ő kötelessége) szerint dolgozná fel az elébe tett anyagot,? Akkor talán nem éheznének a gyermekei ? És inkább magánosoknál mellékes hivatalt vállal, ez a pár forint segíthet a sorsán, és az állam a jó munkáért nem ad többet, mint a rossz munkáért, sem annak nem ad többet, ki több ügyszámot és ügydarabot dolgoz fel, mint egy másik. Azt mondják, hogy a „szamár" ne dolgozzék mások helyett és másokért igy azután egyik sem dolgozik és ha mégis megkívántatik, hogy ne halmozódjék a hátralék, ugy végezik el az ügydarabokat, hogy azt sem tudja mi van benne ! Mik a mellékletei, mi tulajdonképen a fél jogos vagy jogosulatlan kérelme, egyszerűen ugy dolgozzák fel az anyagot, hogy a kérelme elutasítandó. Es mindenki, mint a Mesiást, várja az előléptetést, mely jobb kenyeret ad a jobb hivatallal. És itt éri a közhivatalnokot a legkeserűbb, a legvégzetesebb csalódás. Egymásután kendnek elébe és föléje olyanok, kik sem tehetség, sem szolgálati idő, sőt nem egyszer kvalifikáció tekintetében feléje helyezhetők nem volnának, de föléjük helyezi a magyar közigaz-, gatás megölője : a protekció Itt álljunk meg. Es hagyjuk el, ne soroljuk fel a többit, ne gyönyörködjünk a közigazgatás sok száz nyomoniságos kinövésén, mert mindennemű tény, hogy mig mindenben előrehaladtunk, a közélet fellendülése dacára a közigazgatás szekere az évszázadok ott hagyott sorába beleakadt és immár nehéz ezt a szekeret kiszabadítani a sárból, mert kereke is eltört. Már most mi lenne a tennivaló? Leírhatatlanul sok. Javitani a köztisztviselők sorsán. De hogyan ? Javitani magukon a köztisztviselőkön. De hogyan ? Javítani magát a közigazgilag bizto-itva volt sőt forrón szeletelt, anyját es te-tvéreii. .s segélyezhette. 1820-banPerczelék Pestről Börzsönybe, tolnamegyei birtokukra mentek, Vörösmarty is velük. Itt ébredt az itju költői tehetségének tudatára, bár előbb is í.átt kísérletet a verselés terén. Döntő befolyást, gyakorolt reá há

rom lelkes pap barátja: Egyed Antal, Teslér László és Klivényi Jakab, liiií mindhárman irodalmi tanulmányokkal foglalkoztak s verselgettek és ébresztgették Vörösmartyban az önbizalmat tehetsége iráut. E három kath. pap barátjára, mint első lelkesítőire, mindig hálá/al és tisztelettel gondolt vissza Vörösmarty. Biztatásukra irogatott, verselgetett. de csak asztalfiókja számára. Egyéb körülményeknek is közbe kellett játszaniok, hogy a „zerény költő a nyilvánosság elé lépjen alkotásaival. A bécsi kormány alkotmányellenes intézkedései a húszas években, melyek nemzeti létünket végvszedelemmel fenyegették, felébresztették Vörösmarty lelkében is, mint annyi máséban, a hazafi aggodalmat és fájdalmat a nemzet, kétségoeejl.ő jövője iránt. A jelen sivárságatói elfordult lelke a dicső múlton merengett. »Fejében egy nagy eposz terve forrott — mondja Gyulai — a mely a múltban játszik s a jelenhez szól, amely a mult dicsőségét, zengi, de a jelen sülyedésére emlékezteti nemzetét. • Ez eszmét megérleli a költő lelkében egy kis költemény megjelenése 1823-ban: Aranyos-rákosi Székely Sándor. A székelyek Erdélyben c. kis eposza volt ez, melyben eposzunk először tér igazi forrásához, a hun- magyar mondák gazdag birodalmához. A vázolt két tényezőhöz egy harmadik, — tán a legnyomósabb is járult : Vörösmarty első szerelme. A 22 éves ifjú titkos szerelmének bá'ványa Pt>rcz**l E'elka volt, tanítványainak nőtestvére. E három körülmény hatása alatt jegecedet.t ki a költő lelkében első imyyszabasti al kutasa a Zolán futásit c. eposza 10 étiekben, me'yet 1826 l»-u locsáiutt n\il váuosságra. A honfoglalás égyik legfontosabb mozzanatát, az alpán ütközetet és Zalán fejedelem leveret.ését Árpád által tárgyalja « mü ; az éji homályban késlekedő régi dicsőséget zengi a költő s a honalapítás dicső tetteit állítja nemzete elé, melyet a végromlástól félt, hogy felébressze beune a reményt jövője iránt s nagy tettekre tüzelje A honfiúi bánat s az eiső szerelem édes-búi

1 melege sngalta e költeményt, melyben Vörösmarty Peic/.el Etelka alakját, is megörökité, mert a bájos Hajún, Huba vezér szépséges leánya, a hős Ete arája, nem más mint Etelka, kinek szerelméért hiába esd a költő délszak tündérének képében, Hajua hü marad Étéhez. A Zalán futása, bár csak 88 előfizetőjo akadt, egyszerre híressé tette Vörösmarty nevét, bírálói a nemzet nagy epikusát üdvözölték benne s bájos költői nyelvéről az volt az összhnngzó véleméuy, hogy igy még nem zengett magyar lant. 1824 ben ügyvédi vizsgálatot tett költőnk, de Zalán sikere arra ösztönözte, hogy kizárólag irodalmunknak szentelje minden erejét Pesten, mely épen ez időtájt kezdett az irodalom központjává lenni. 1826-ban megválik a Perczel családtól is, ami a szegény ifjú szivének mérhetlen fájdalmat okozott, mert bár tudta, hogy az előkelő s gazdag család bájos sarja soha sem lesz az övé, de akaratlanul támadt szerelmét nem bírta elfojtani s bár legszentebb érzelmét soha sem vallotta be Etelkának, fájó emlékét híven őrizte évtizedekig Ámbár szivében a szerelem élet-halál harca dult, nó társai nik biztató szava, nem/.eléuek elismerése munkára, lázas munkára ösztönözte, egy másutáu jelennek meg kisebb eposzai: a ('serhalom, Tiiudérrijlyy, Déteziyet, Eyer, Szépiák, Mayyarrár, Honi és a Két szomszéd vár. Ez utóbbi, « kérlelhet len harag é

s boszu zordon költeménye, Vörösmarty legtökéletesebb elbeszélő müve, egyúttal utolsó eposza volt. Vörösmarty a százados dermedésből ébredező nemzetére most említett, eposzaival gyakorolt legnagyobb hutást, de kiváló szeretettel mégis a drámát mi veit e, bár e téren volt a leggyengébb. Drámai alkotásai három testes kötetre t,erjednek ; nem számítva ifjúkori kísérleteit összesen 13 színmüve van, ezek között kettő fordítás Shaksperetöl: Leár király és Julim Caesár. Eredeti drámai müvei közt nevezetesebbek : a Kincskeresők, Vérnász mely akadémiai koszorút nyert, Marót bán, Aldosat, Árpád ébredése, melyet, a Nemzeti Színház ünnepies megnyitására irt 1837-ben, utolsó drámai alkotása Czillei és a Hunyadiak s valamennyi közt, a legszebb Csongor és Tünde. (1831-ből.) E színmüvek tárgya mind a magyar történelemből való, hazafias érzelmük s nyelvüknek bájoló varázsa feledteti gyengeségeinket: a cselekvény gyors haladásának és emelkedésének a viharos szenvedélyek rajzának hiányát s a jellemzés fogyatékosságát. A Csongor és Tündének tárgyát Vörösmarty egy XVI. századbeli magyar költő müvéből: Gergei Albert Argirus királyfiról saóló széphistóriájából merítette, mely századokon át volt igen kedvelt könyve a magyar olvasó közönségnek. Alap eszméje az, hogy a tiszta ós hü szerelem minden akadályon és cselvetésen diadalmaskodik. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a 5—3 Ferencz József valamennyi hasonló vizet,'tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserüvizet. Kapható : Marton Mór, WtLnsch Ferenc ós Vas Sámdor urak üzletében.